Gödöllői Röplabda Club

A Győri ETO FC gazdag történelme és kiemelkedő sikerei

2026.06.10

A magyar labdarúgás egyik meghatározó alakulata, a Győri ETO FC története egészen 1904-ig nyúlik vissza. Ekkor a Magyar Vagon- és Gépgyár dal- és társaskörének tagjaiból megalakult a "rúgólabdával" foglalkozó Egyetértés Torna Osztály, azaz az ETO.

A kezdetektől fogva nem csupán a labdarúgás, hanem számos más sportág is otthonra talált a klub falain belül. Hamarosan más sportágak művelőit is tagjai között üdvözölte: az első négy évtizedben asztalitenisz, atlétikai, birkózó, evezős, kerékpáros, ökölvívó, sakk, sportlövő, tenisz, természetjáró, torna, úszó-vízilabda és vívó szakosztály sportolói öregbítették a klub hírnevét.

Az első lépések a futballpályán és az NB I-es debütálás

A klub "őskorában" a kerületi bajnokságban szerepelt a csapat. Az első említésre méltó sikert a Hadi-kupában érte le (az első világháború miatt a bajnokság szünetelt), amelyben a Ferencváros kivételével valamennyi élvonalbeli együttes indult. Meglepetésre az ETO a második helyen végzett a kiváló játékosokból álló MTK mögött.

A Győri ETO FC korai csapatképe

Az 1926-os év fordulatot hozott a magyar labdarúgásban, a professzionalizmus bevezetésével tíz csapat alkotta a ligát, tizennégy pedig a másodosztályt. Az ETO első esztendejét 1937-38-ban töltötte az NB I-ben a csapat, miután a vidéki amatőr bajnoki döntőben legyőzte a Diósgyőrt és ezzel jogot nyert a feljutásra.

Sajnos a bemutatkozás nem a vártak szerint alakult. Az egykori legendás újpesti Fogl-gát egyik tagja, Fogl Károly irányításával a szereplést nem kísérte sok szerencse, mert három győzelem mellett többnyire vereségek sorakoztak az ETO neve mellett a táblázaton, és az évad végén búcsúra kényszerült.

A háború utáni újjáépítés és az 50-es évek kihívásai

Hosszas huzavona, kulisszák mögötti csatározások után indult újra az országos bajnokság 1945 őszén. Döntő változást jelentett a csapat életében az 1948-49-es év. Baróti Lajos, a korábban Szegedről Győrbe került válogatott fedezet egy csehszlovákiai túrán lábtörést szenvedett, és a klub vezetői a bajnokság előtt őt bízták meg az edzői teendők ellátásával. A keze alatt stílusos együttes alakult ki, amely fokozatosan lépett előre a ranglétrán, egészen a középmezőnyig jutott.

Az ötvenes évek elején a csapat első válogatott játékosa, Kovács (Murok) Imre vette át az ETO irányítását. Vele sikerült tartani a szintet a bajnokságban, sőt némi előrelépés is történt, a 6.-7. helyig. A korszak kiváló játékosai voltak: Dombos, Fehérvári, Pális, Pesti, Palotai János, Kárpáti, a Kalmárok, Kertesi, Gőcze, Józsa.

Az évtized közepén aztán mégis búcsúra kényszerült a csapat. A szövetség javaslatára ugyanis 1955-ben négy csapat esett ki az NB I-ből. Az utolsó fordulóban a Csepel-Dózsa találkozó békés döntetlent hozott, míg Győrött a Pécs verejtékes 2-2-t játszott és ezzel az ETO kiesett. Sokak szerint ez nem volt más az MLSZ részéről, mint öncsonkítás, hiszen Győrrel együtt olyan nagy múltú helyszínek köszöntek el, mint Szolnok vagy Diósgyőr.

A 60-as évek aranykora: Bajnoki cím és európai sikerek

A labdarúgó csapat 1960-ban újra a legjobbak közé került, és azóta szerepel megszakítás nélkül az NBI-ben, amivel egyedülálló a vidéki klubok között, de a "nagyok" közül is csupán a Ferencváros, az Újpest, a Vasas és a Kispest előzi meg. Orczifalvy István szürkének tartott, de általában megbízhatóan védekező középcsapatot épített Győrött, ezt vette át Szusza Ferenc, akit egy év múltán az Olaszországból hazatérő Hidegkuti Nándor váltott fel a kispadon 1963 őszén.

A Győri ETO FC bajnokcsapata 1963-ban

Az "Öreg" olyan gárdát alakított ki, amely a legjobbaknak is méltó ellenfele volt. Szebbnél szebb győzelmek követték egymást, s Győrött már befejezték az őszt, amikor a Ferencvárosnak még három mérkőzése hátravolt. Ha ebből egyet nyernek a fővárosi zöld-fehérek, akkor megnyerik a bajnokságot is. Az ETO Sopronban játszott edzőmérkőzést, amikor a Fradi Dorogon vívta az utolsó csatáját. Alberték 2-1-es vereséget szenvedtek, így ezzel a dobogó legfelső fokára "segítették" az ETO-t. A hír hallatán Sopronban félbeszakadt a mérkőzés, egymás nyakába borultak a játékosok.

Európai kupamenetelés és kupagyőzelmek

A Bajnokcsapatok Európa Kupájában csodálatos menetelés következett 1964/65-ös évben. A Chemie Leipzig kétszeri legyőzése után a Lokomotiv Szófia ellen hatalmas csatában sikerült kivívni a továbbjutást, majd a négy közé jutásért a holland DWS Amsterdamot ütötte a csapat. Az elődöntőben a világhírű Benfica volt az ellenfél. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel a Népstadionban rendezték a mérkőzést.

Közben a Magyar Népköztársaság Kupában is nagyszerű sorozatot kezdett az ETO. Előbb ezüstérmes volt a csapat, majd egymást követő három - 1965, 1966, 1967 - esztendőben a győriek hódították el a trófeát. Ezáltal a Kupagyőztesek Európa Kupájának rendszeres résztvevői lettek. Olyan csapatokat hoztak Győrbe, mint a Florentina, a Sporting Braga, a Standard Liege, az Apollon Limassol, az AC Milan.

A honi pontvadászatban a bajnok címet követő két esztendőben Hidegkuti vezette a csapatot, majd megint Szusza következett. Az akkor már Rába Vasas ETO többnyire az élmezőnyben tanyázott, stílusos játékáért rokonszenv övezte országszerte. Az arany után 1967-ben bronzérmet vehetett át és tulajdonképpen ezzel fejezte be a hatvanas évekbeli sikersorozatát. A következő esztendő ugyanis váratlan nehézségeket hozott, a csapat csak az utolsó pillanatokban tudta kiharcolni a bennmaradást.

Hullámzó teljesítmény a 70-es években és az MNK-győzelem

Az 1969-es bajnokságban Mészáros József kezébe került a karmesteri pálca. Ekkor az ötödik helyen végzett az ETO, utána azonban megindult a kötélhúzás a kemény edzéseket követelő edző és az idősebb játékosok között. Az 1970-es félidényes bajnokságban - mikor már kiemelt egyesületként központi irányítás alatt dolgoztak (1986-ig) - az utolsó helyen végzett az együttes, majd az új bajnokságban két forduló után Mészárost, Dombos Ágoston váltotta fel.

Aztán Győrfi László, majd Farsang Ferenc következett. Sikerült stabilizálni a csapat helyzetét, és egyúttal megtörtént a generációváltás is. Fiatal tehetségek - Pócsik, Horváth L., Pénzes, Pozsgai, Magyar, Glázer R. - bontogatták szárnyaikat, szép jövőt sejtve. A Farsang-éra második évében egy bronzérem és az azt követő nemzetközi kupaszereplés jelezte a felemelkedést, de az csak tiszavirág-életűnek bizonyult.

A Győri ETO FC tehetséges fiatal játékosai a 70-es évekből

A nyolcvanas évek elejéig meglehetősen vegyes képet mutatott a szereplés. Pálfy Antal, Palicskó Tibor és Kovács Imre edzősége idején voltak nagyon mély pontok, a "magaslatokat" viszont az 1979-es MNK-győzelem és egy-egy 6. és 7. hely jelentette. A KEK-ben nem sok hiányzott a bravúrhoz a híres Juventus ellen. A visszavágón az ETO tizenöt perc alatt ledolgozta kétgólos hátrányát, aztán egy második félidőbeli fegyelmezetlenség miatt megfogyatkozott a csapat és a Juve megszerezte a továbblépéshez szükséges gólt.

Verebes József forradalma és a duplázás a 80-as években

Verebes József szerződtetésével a klub egyik legfényesebb időszaka vette kezdetét. Az 1981/82-es bajnoki esztendőben a Rába ETO több mint 100 gólt ért el, futószalagon érte el fölényes győzelmeit, holland stílusú játékával valósággal forradalmasította a magyar focit. Győrött újra megteltek a lelátók, húszezernél többen jártak mérkőzésekre és idegenbe is sokan kísérték el a kedvenceket. Talán még nagyobb bravúr volt, hogy az erősödő fővárosi nyomás ellenére sikerült megvédeni a bajnoki címet. Játékosoknak, vezetőknek, szurkolóknak egyaránt felejthetetlen hónapok, évek voltak ezek.

Mindkét bajnokcsapatban szerepeltek: Burcsa Győző, Csonka Gyula, Hajszán Gyula, Hannich Péter, Hlagyvik Gábor, Kovács László, Magyar Lajos, Mile Sándor, Póczik József, Szabó Ottó, Szentes Lázár, Szijártó László.

Verebes József és a Győri ETO FC sikerkorszaka

Nemzetközi kihívások és világbajnoki szereplések

A nemzetközi szereplés elmaradt a várttól. Amikor a legjobb volt a csapat, akkor szaladt bele - igaz sérültekkel tizedelve - a Standard Liege elleni, kinti vereségbe (0-5), s bár a visszavágó csodálatos volt (3-0), a búcsú nem maradhatott el. A következő évi BEK-ben Vikingur Reykjavik után a Dinamo Minszk foszlatta szét a győri álmokat. Az UEFA-kupában a Manchester United ellen nem volt esélye a Verebes-csapatnak, a Bohemians Praha viszont csak hosszabbításban és némi bírói segédlettel bizonyult jobbnak.

Szentes Lázár személyében Spanyolországban az első győri játékos szerepelt világbajnokságon, majd Mexikóba Hannich és Hajszán is eljutott.

A 90-es évek kihívásai és Verebes visszatérése

Az "őrségváltást" követően rövid ideig Gellei Imre kapott szerepet, őt Győrfi László követte a kispadon. Vele 4., aztán Haász Sándorral 5. volt a csapat, de mindegyikük csak egy-egy évig élvezte a klubvezetés bizalmát. Utána egyre gyengébb eredmények következtek, miközben gyakran ingott a kispad Győrött. Pecze Károly, Glázer Róbert, Szentes Lázár és Tornyi Barnabás sem töltötte ki a szerződést, az egyre kevesebb sikerélmény hatására pedig jócskán megcsappant a nézőszám. Christopher Sullivan révén így is volt ETO-játékos a világbajnokságon, "Szali" az amerikai színeket képviselte Olaszországban.

Nehéz helyzetben, mintegy közfelkiáltásra tért vissza 1993 tavaszán Győrbe a korábbi sikerkovács, Verebes József. Kezdetben minden szépnek tűnt, hiszen a csapat szépen haladt előre, az első évben végül a 9., 1993/94-ben pedig az 5. helyen kötött ki. Verebes időközben szövetségi kapitányként ETO játékosok sorát dobta tűzbe a válogatottban, a korábbiakon kívül Kuttor, Csertői, Klausz, Ivanics, Herczeg játszott a legjobbak között.

A 90-es évek Győri ETO FC csapata

Győrfi Lászlóval végül az utolsó mérkőzésen lőtt Miriuta-góllal menekült meg a csapat az osztályozótól, aztán a következő esztendőben őt Póczik József, majd Haász Sándor váltotta a kispadon, az ETO pedig egyre mélyebbre süllyedt a táblázaton. Olyannyira, hogy 1995/96-ban csak az NBI létszámának felemelésével kapta meg az osztályozó jogát, ahol a Matáv SC Sopronnal szemben nagy nehézségek árán hosszabbította meg első osztályú tagságát. Ennek ellenére a következő idényt is Haásszal kezdte a csapat, ám egyre erősödött az ellentét közte és a klub vezetői között. Három tavaszi mérkőzés után aztán Keglovich László vette át a marsallbotot, vele végül a 9. helyen végzett a csapat. 1997-ben szerződtették Reszeli Soós Istvánt, az új edző "főnököt" is ajánlott magának, így esett az elnökség választása Bicskei Bertalanra, akit szakmai igazgatónak igazoltak a klubhoz.

A 2000-es évek és a legújabb bajnoki cím

A Győri ETO FC a 2005-2006-os bajnoki szezont a 9. helyen, a 2006-2007-es évet pedig csak a 13. helyen zárta. Ez a szereplés elmaradt az előzetes várakozásoktól. A klubvezetés, és a csapat célja is az volt, hogy immár megújult környezetben, egy gyönyörű, minden igénynek megfelelő, nemzetközi színvonalú stadionban szebb eredményeket érjen el.

A grúz Zestafoni elleni idegenbeli siker után, az ötszörös német bajnok, VfB Stuttgart állta az ETO útját a nemzetközi porondon, ezt követően pedig egy edzőváltással lezárt gyengébb ősz következett. A 2009/2010-es évadnak Pintér Attila irányításával vágott neki a bajnokságban rögtön remekelő csapat. Elég, ha csak a 19 fordulón keresztül tartó veretlenségre gondolunk, vagy arra, hogy az egyesület életében még nem volt rá példa, hogy egy teljes idény alatt ilyen kevés gólt kapjanak.

A Győri ETO FC modern stadionja

Az Európa Liga selejtezőiben először a szlovák Nyitrát, és a kazah Atyraut búcsúztatta az ETO. Majd felrúgva a papírformát, hatalmas meglepetésre, és még hatalmasabb bravúrral - a több mint egy órás emberhátrány ellenére - harcolta ki a keret a továbbjutást Montpellier városában. A rájátszásban a horvát bajnok Dinamo Zagreb keretével hozta össze a sors a győri együttest, ez a „szomszéd” már kifogott az ETO-n.

Az ETO történelme negyedik bajnoki címét 2013-ban, Pintér Attila vezetésével szerezte. Közel teltházas mérkőzésen a Ferencváros legyőzése jelentette a biztos bajnoki címet, már a bajnokság vége előtt 3 fordulóval.

Válság és újrakezdés 2015-ben

A 2015 tavaszán bekövetkező Quaestor botrány miatt a csapat a megszűnés szélén állt, a 2014/15-ös szezon végeztével már köztudott volt, hogy a csapat elvesztette elsőosztályú indulási lehetőségét valamint főszponzor és tulajdonos nélkül maradt. 2015 májusában az ETO Futsal csapata és Győr városa mentette meg a megszűnéstől a klubot és így vált csak lehetővé a harmadik osztályban való folytatás.

tags: #gyori #labdarugo #szovetseg

Népszerű bejegyzések:

GRC