A Ferencvárosi Torna Club atlétikai szakosztályának története és sikerei
A Ferencvárosi Torna Club nem csak a kiemelt csapatsportágakban, hanem az egyéni- és az egyéb csapatsportágakban is kiemelkedő évet zárt. Mondják, az atlétika a sportok királynője. Magának az atlétikának már jóval az FTC megalakulása előtt szép hagyományai voltak Magyarországon. Gróf Esterházy Miksa volt az, aki meghonosította, amikor 1875-ben megalakította a Magyar Atlétikai Clubot (MAC) dr. Molnár Lajos segítségével, és még abban az évben versenyt is szervezett.
Ilyen körülmények voltak, amikor az újonnan alakult sportklub, az FTC sportolói is bekapcsolódtak az atlétikai életbe, már 1900 nyarán elindultak különböző versenyeken. Ebben az időben elsősorban a labdarúgók atletizáltak, ami akkoriban szinte természetes volt. A sportolók a különböző versenyeken 1901-ben már hat győzelmet könyvelhettek el, aztán 1903-ban már bajnoki helyezést is szereztek, amikor Manglitz Ferenc az 1 mérföldes síkfutásban második lett. Manglitz Ferenc a hőskor egyik nagy alakja volt, a magyar gyaloglósport úttörője, aki külön iskolát teremtett.
A hőskortól az Üllői úti otthonig
Az új stadionban az atléták is igazi otthonra leltek. Itt teljesedett ki az 1910-ben az FTC-be igazolt Kóczán Mór pályafutása, aki nem mellesleg református lelkész volt. Ő szerezte az FTC történetében az első atlétikai érmet a stockholmi olimpián, ahol harmadik lett gerelyhajításban. 1913-ban az FTC atlétái már nem kevesebb, mint 112 győzelmet arattak. Stolmár (Solymár) Károly 1912-től 1922-ig hat alkalommal nyerte meg a 110 méteres gátfutás magyar bajnokságát, és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő gátfutónak számított.
A húszas években olyan kiválóságok öregbítették a klub hírnevét, mint Gyurkó László gerelyhajító, Némethy Jenő futó vagy Toldi Sándor diszkoszvető. 1929-től kezdődően bevezettek egy új rendszert, a kerület középiskoláiból hoztak létre egy olyan tömegbázist, ahol a szakértő edzői gárda segítségével nevelték a jövő új bajnokait.
Sikerkorszakok és újjáéledések
A második világháború utáni nehéz időszakot követően a szakosztály 1972-ben éledt újjá. 1976-ban és 77-ben Gresa Lajos nyerte a 100 méteres síkfutás országos bajnoki címét. 1976-ban fedettpályás világcsúcsot futott 6.44-es eredménnyel, így egy magyar, egy Fradi sportoló volt a világ leggyorsabb embere.
A kilencvenes évek elejétől egészen napjainkig ível egy újabb sikerkorszak. 1992-től kezdődően újra minden évben lehet zöld-fehér bajnoki címnek örülni, ez pedig az FTC atlétatörténelmében messze a leghosszabb korszak. 1992-2003 között megszakítás nélkül 12-szer az FTC női gerelycsapata nyert bajnoki címet. A 2020-as esztendő e tekintetben is óriási rekordot hozott, hiszen 15 bajnoki címet nyertek a Fradi atlétái.
Az atlétika főbb eredményei a legutóbbi években
Az országos bajnokság az elmúlt évek sikereihez hasonlóan ezúttal is hozott több szép és emlékezetes ferencvárosi teljesítményt. A 4x400 méteres fradista váltó Varga Dániel, Fekete Gábor, Szabó László, Pozsgai Dániel összeállításban megszerezte az aranyérmet. Huszák János révén 14 év elteltével kvalifikálta magát ismét ferencvárosi atléta a világbajnokságra.
| Versenyző | Szakág | Eredmény típusa |
|---|---|---|
| Szabó László | Távolugrás | Bajnoki arany |
| Bánóczi Kristóf | Ötösugrás | Bajnok |
| Huszák János | Diszkoszvetés | Bronzérem |
| Galambos Tibor | Hármasugrás | Aranyérem |
Az év sportpillanata Molnár Attila győztes futása lett a fedett pályás Eb 400 m-es döntőjében. Ezek a sikerek bizonyítják, hogy a történelmi lejtmeneteket követő hegymenetek ezúttal tényleg sokáig fognak tartani, és a klub atlétái méltó módon viszik tovább a több mint száz éves fradista hagyományokat.
tags: #gyurko #laszlo #atletika #ftc
