Magyar Ország: Földrajz, Történelem és Közigazgatás

A történelem során Magyar Országot számos néven illették. A’ Német-is ezen okból nevezi Magyar Országot: Das Königreich Ungarn, a’ Franczia: le Royaume d’ Hongrie. Ez az Ország gazdag földrajzi és történelmi örökséggel rendelkezik, melyet kerületenként és vármegyénként járva szemlélhetünk meg.

Magyarország földrajzi jellegzetességei

Magyarország változatos tájakkal büszkélkedhet, melyek közül kiemelkednek a hegyek, tavak és folyók. Az Ország első és legfontosabb hegyvonulata a Tátra, vagy Montes Carpatici. Ennek oldalán télbe nyárba hó vagyon, mivel a’ nap nem vetheti sugárait ennek völgyeibe. Teli van ez hideg forrásokkal, mellyek a’ leg-nagyobb kősziklákból folynak-ki. Egy nagy hirű Tudós azt irja, hogy, midőn ezeken a’ hegyeken járt vólna, talált egy zöld szinű tóra, a’ mellyből valami dészkát ki-rántván és meg szemlélgetvén, hajó darabnak találta; és innét azt hozta-ki, hogy annak a’ tónak a’ tengerrel közösülése légyen.

A Tokaji is elég magas, melly arról hires a’ Historiákban, hogy annak tetején Turzol fel-hajtván egy kantsó bort, lovát meg-sarkantyúzta, és a’ hegytetejéről meg-indulván, ott állapodott-meg, a’ hol Tartzal épittetett. A hegyalja borvidékéről is híres, a Hegyallyai Városok bora egész Magyar Országban, sőt más országokban-is hires. A’ többi közt Tokaj hires, a’ holott a’ Piaristáknak oskolájok, a’ Capucinusoknak klastromok van.

A’ Balaton, melly, mivel igen hoszszú, Mare Hungaricum, az az, Magyar Tenger nevet kapott. Hossza 12 mérföld. Mellette fontos folyó a Tisza.

Némellyeknek pedig tetszik az Országot kétfelé osztani, a’ kik fel-földet felső, az ál-földet pedig álsó Magyar Országnak nevezik.

A Magyar Ország igazgatása és politikai berendezkedése

Ez időben birja és igazgatja kedves hazánkat, még pedig örökös jussal a’ Felséges Austriai Ház. Melly örökös Jussába szállott Leopold Tsászár alatt 1687. Leopoldnak nagy érdeme és a’ Magyarokhoz mutatott szivessége kénszeritette és inditotta a’ Magyart arra, hogy az Országot által-adná a’ fiú ágra nézve Leopoldnak. Ezen szivességéért Leopoldnak 1687. esztendőben tsak a’ fiú ággal közöltetett ez a’ Hatalom, és ez az Ország.

Az Országgyűlés és a közigazgatás

Az Ország igazgatásának háromféle módja van. Az Országgyűlések, vagy Diæták keretében az ország sorsáról döntöttek. A’ Statusok különös palotában ülnek két Táblához. Az Első Tábla Præsese a’ Palatinus, kinek jobb kezéhez ülnek a’ két Érsekek, a’ Püspökök, a’ Szent Márton fő Apátúr, és a’ Paulinusok Generáljok. Bal kezéhez az Ország Bárói, a’ Szent Koronának két őrizői, és a’ fő Ispányok.

A Diæta feladata az Uj Törvény szerzés, vagy a’ régi Törvénynek meg-változtatása, és más egyébb közönséges dolgai az Országnak. A’ kik a’ Diætán meg-nem jelennek, ha Magnás, 800 forintot; ha Nemes, 400 forintot kötelesek fizetni.

A Felséges Locumtenentiale Consilium Posonyban vagyon. Ennek Præsese a’ Palatinus. Most Præsese a’ Felséges Albert Hertzeg, lévén mellette 22 tanácsos.

A jogszolgáltatást a Septemviralis Tábla biztosítja, mely kétszer esik egy esztendőben. Ennek Præsese a’ Palatinus, mellette 18 taggal. A’ Királyi Tábla, Tabula Regia, Pesten vagyon. Ezenkívül működnek a négy Dicasterialis Táblák, az Országnak négy Kerületi szerént: az 1. Nagy-Szombatban 2. Kőszegen. 3. Eperjesen. 4. Debretzenben.

A’ Magyarok élnek a’ Tripartitummal, mellyet egyben szedett Verbőtzi István. Nevezik ezt Corpus Juris Hungaricinak.

Fontosabb városok és régiók

Felvidék és Nyugat-Magyarország

• Posony (Bratislava): Pisonium, vel Posonium, Preßburg, Szabad Királyi Város, melly igen szép helyen épittetett a’ Duna partján. A’ várban, (melly egy mellette lévő hegynek tetején vagyon,) tartatik Szent István Királynak, a’ Magyarok első Keresztyén Királyoknak, Második Sylvester Római Pápától küldettetett arany koronája, és kettős ezüst keresztje, Királyi páltzája, pallástja, kesztyűje, sarúja, és pántzélya, mellyekben a’ koronázáskor, a’ koronázandó személy fel-öltözik. Itt szokott lenni az Ország Gyűlése, az az, a’ Diæta. Itt van a’ Felséges Hely-tartó Királyi Tanáts, vagy a’ Locumtenentiale Consilium, mellynek Præsese a’ Felséges Albert, Saxoniai Hertzeg, és Felséges Királyné Aszszonyunknak veje. Itt vagyon a’ Kamara és a’ Kommando-is. Vagyon itt a’ Szent Ferentz, Szent Klára, és Szent Ursula szerzetjén lévő Apáczáknak templomok és klastromok. A’ Város keritésén kívül vagynak Capucinusok, Trinitariusok, Misericordianusok, és a’ Szent Ersébet szerzetén lévő Apátzák-is. A’ Vár lakó Residentziája a’ Felséges Albert Hertzegnek, és Kristina Fő-Hertzegnének. Ez a’ Város anya Városa az egész Országnak, melly hires a’ Király hegyről, mellyen a’ leg közelebb koronázott Király lovaglani szokott. A’ Városnak vagyon két Kaszárnyája, és két szép Typographiája.

• Nagy-Szombat (Trnava): Tyrnavia, szabad Király Város és a’ benne lévő sok templomok és oskolák miatt Kis-Rómának neveztetett. Épittette ezt Kunigunda, Harmadik Béla Király Felesége. Universitást fundált Cardinalis Pázmány Péter, Második Ferdinand Tsászár pedig lábra állitotta, és a régi Jesuiták keze alá bizta. A’ Dicasterialis Törvényes Táblájával ezen kerületnek hires lehet ez a’ Város, nem külömben Lajos Királynak itt történtt haláláról; Sambuk Jánosnak, ama’ fő Philosophus, Mathematicus és Poëtának itt lett világra jöveteléről; úgy Tzéglédi Istvánnak, Kassai Prædikátornak, haláláról. Ebbe a’ Városba Zsidónak és Tzigánynak lépni se szabad; mellyet 1683. Tökölyi Imre meg vévén, földig égetett.

• Nitra (Nyitra): A’ Piaristáknak Collegiuma, a’ Franciscanusok klastroma, az ide-való Püspöknek Residentziája. Az ide-való Püspökséget fundálták a’ régi Magyarok; Szent István Király pedig meg nagyobbitotta.

• Ujvár (Érsekújvár): Neuhäusel, tiz ostromot állott-ki.

• Trentsin (Trencsén): Szabad Királyi Város. Ékes ez az Illyésházy Familia kastélyával, az Catholicusoknak Collegiumával és pompás templomával.

• Tsalóköz-sziget (Schütt): Ebben a’ szigetben veretettek-meg az Hunnusok, az V. Nagy Károly Tsászár által. Ez bővségéért és szépségéért arany kertnek és gyümölts Paraditsomnak neveztetik.

• Soprony (Oedenburg): Szabad Királyi Város az oskolát ennek előtte a’ Jesuiták igazgatták. Vagyon itt az Augustana Confessiót tartóknak oskolájok és templomok.

• Szent-Gotthárd: Igen meg-veretettek a’ Törökök 1664-ben.

• Kanisa (Nagykanizsa): Nagy erősség volt, 1702-ben pusztult el.

• Pápa: Népes helség, hajdan erős vár vólt, de 1702-ben lerombolták.

• Veszprém: Püspöki Város volt, 1702-ben pusztult el.

• Nagy Győr (Jaurinum): Szabad Királyi Város, a’ Győri Püspöknek, és Kánonokoknak lakóhelye, a’ régi Jesuiták itt Akademiát kezdtek épiteni. A’ Franciscanusoknak, és Carmelitáknak templomok, és klastromok vagyon.

• Szent-Márton (Pannonhalma): S. Benedicti Archi-Abbatia.

• Komárom: 1751. esztendőtől fogva Szabad Királyi Varos, ott fekszik, a’ hól a’ Vág a’ Dunába foly. Ebben a’ városban van az a’ vár, mellyet még soha meg nem vehetett az ellenség. A’ régi Jesuitáknak, Franciscanusoknak és a’ Trinitariusoknak van itten templomok, és klastromok. 1763-ban földrengés rázta meg.

• Táta (Totis): Ennek várában Mátyás Király sokat lakott.

• Esztergom (Gran, Strigonium): Szabad Királyi Város, az Esztergomi Érseknek, a’ ki ez előtt Primás is vólt, és a’ Kánonokoknak lakó-helye, a’ régi Jesuitáknak Collegiuma. Itt született Szent István Király és itt kereszteltetett-meg, mellynek emlékezetire itt fundálta az Érsekséget.

• Székes-fejér-Vára (Stuhlweissenburg, Alba Regalis): Szabad Királyi Város, igen erős erősség vólt hajdan, de 1702-ben el-rontatott. Szent István Király ezt választotta koronázására, és el-temettetésére, és első Ferdinand Tsászárig mind itt koronáztattak. A’ régi Jesuitáknak Collegiumokon kivül vagyon itt a’ Franciscanusoknak, és Karmelitáknak-is klastromok, és templomok.

• Sziget (Szigetvár): Ennek előtte erős vár vólt.

• Péts (Quinque-Ecclesiæ, Fünf-Kirchen): Püspöki Város. Az benne lévő öt Basilikáról Deákul és Németül öt Templomnak neveztetett.

• Moháts: Nevezetes hely a’ Magyar Országi Historiákban második Lajos Királynak 1526dikban történtt siralmas meg-győzetetéséről, ki-is 22000. emberével együtt itt el-veszett. De 1687-ben a törökök vereséget szenvedtek itt.

Közép- és Kelet-Magyarország

• Pest: Pesthum, Pestinum, Szabad Királyi Város Budának által ellenébe fekszik. Itt van a’ Septem-Viralis, és a’ Királyi Tábla. Ugyan itt láthatod a’ nagy emlékezetű VI. Károly Tsászártól az meg-nyomorodott katonák számára épittetett ispitályt. Ez ékes még a’ Piaristáknak oskolájával, templomáival, és szép épületjével. A’ várostól nints igen meszszére a’ Rákos mezeje, mellyen a’ Királyokat választani szokták régenten a’ mi eleink. Ebben a’ városban a’ Duna ki-öntésével 1775. esztendőbéli Februarius havának 16. 17. és 18. napján a’ lakosokat nagy árvíz sújtotta.

• Buda (Ofen): Szabad Királyi Város, énnekelőtte, mig Hazánkat Magyar Király kormányozta, a’ Királyoknak lakó-helye vólt. A’ Vár közepén vétetett Hunyadi Lászlónak feje; kinek ötse Mátyás annak-utána nagy hatalommal urálkodott, és lakott ezen várban. Hires ez a’ város a’ régi Jesuitáknak Akademiájokról, Szent Gellert hegyéről, fürdőjéről, és Typographiájáról.

• Gödöle (Gödöllő): Gróf Grassalkovits Antal ő Nagysága pompás vára, mellyben bámúlva ’s tsudálkozva járhatsz.

• Szikszó: Nevezetes és népes helység. A’ tornyát, a’ mint mondják (melly négy szegeletű kövekből áll,) még a’ Gothusok épitették.

• Murány: Hires és nevezetes a’ Historiákban, nagy ’s meredek kő-sziklán épültt várával.

• Ónod: A’ Kurutzoknak egyik fontos helye volt 1707-ben.

• Eger (Erlau, Agria): Püspöki város, itt lakik az ide-való Püspök, melly Barkótzi Ferentz ő Excellentziája Püspökségétől fogvást mind ez ideig igen épül. Az Egri Káptalan hires az Országban. Egy Metset, az az, egy Török torony láttatik a’ városban.

• Gyöngyös: A’ Matra hegye alatt fekszik, népes helység.

• Nagy-Várad (Groß-Wardein, Magno-Varadinum): Püspöki város, ez alatt foly-el a’ Körös, hires erős várával, Szent László Királynak, és Sigmond Tsászárnak tetemivel és fürdőjével hires. 1692ben a’ Török innen el-veretetett.

• Debretzen (Debrecen): Szabad Királyi Város, melly, mind a’ Piaristáknak oskolájával, mind a’ Helvetica Confessiót tartóknak Collegiumáról, leg főbbképen Dicasterialis Törvényes Táblájáról hires. Ez a’ Város annakelőtte, se Bihár Vármegyében nem vólt, se Szabóltsban, hanem ő Felsége parantsolatjából egyikhez kellett magát kaptsolni. Debretzen azért magát Bihárhoz kaptsolta.

• Unghvár: A’ vólt Jesuitáknak oskolájok vólt.

• Temes-vár (Tömös-vár, Temesium): A’ Töröktől sokat szenyvedett 1552. a’ Töröktől el-foglaltattatott; de 1716-ban innét el-kergettetett. Ebben a’ városban vólt a’ Jesuitáknak oskolájok, és a’ Franciscanusoknak klastromok. Itt van az Administratio-is, és a’ General-Commandó-is itt.

• Lippa (Lipp): Igen kitsiny, mindazáltal erős erősség, mely 1716-ban is ellenállt az ostromoknak.

• Tsanád: A’ Püspök lakó-helye, mellyet fundált Szent István Király.

• Álsó Metzenzőf: Ennek lakosai Német Nemzet, a’ kik igen éktelenül, ’s azért-is érthetetlenül ejtik a’ szókat, ugy, hogy még a’ jó tiszta Német-is nagy nehezen meg-értheti és kiveheti értelmét beszédjeiknek, szavaiknak p. o. geht ma Vaßa (adjatok nékem vizet), Woper a Krug (valami kantsó, korsó), Vo von thal mi (végre, mi okból).

Bányavárosok és speciális státuszú települések

Kiemelkedő szerepet játszottak a Királyi Bánya-Városok, mint például:

• Körmötz Bánya (Kremnica): Igen kis város magában, úgy hogy két templomon, egy Franciscanusok klastromán, és egy váron kívül alig van benne harmintz ház.

• Selymecz Bánya (Schemnitz, Semnicium): Szabad Királyi Bánya Város.

A’ Jász és Kun Helységek, mellyek földes Urak és Vármegyék alatt nintsenek, szintén különleges jogokkal rendelkeztek. Emellett léteztek a Hét Hajdú városok is.

A Szepesi Tizenhat Város

Különleges említést érdemel a Szepes régió, különösen a Szepes-Vár, mely nagy kősziklán épitett vár, mellyben született Zápolya János. Késmárk, Cæsareopolis, Käßmarkt, seu, Kayßmarkt, vel etiam Kayßersmarkt, Szabad Királyi Város, ide gyűltt Sigmond Tsászár és Jagello Wladislaus. A történelmi feljegyzések szerint a’ XVI. város, Lublyo, Podolintz, Kniz, Béla, Mátyásfalva, Szombat-hely Georgenberg, Felka, Poprád, Strása Michelsdorf, Menyhard-falva, Lubitza, Ruskontz, Durand-falva, Igló, Várallya, Olaszi, melyeket Sigmond Tsászár ’s Magyar Országnak Királya Uladislausnak Lengyel Királynak el zálogositott 1412-ben.

tags: #ha #jatekos #kedvu #volt #neve #helyett

Népszerű bejegyzések:

• Liverpool BL-sikerei és királyi esküvők
• Női kézilabda-vb: A magyarok útja és a legfontosabb pillanatok
• Sportfelszerelések beszerzési lehetőségei
• Real Madrid eredmények
• Kosmos foci