A kézilabda alapjai
A kézilabda egy dinamikus csapatsportág, amely egyesíti a különböző sportmozgások legelőnyösebb vonásait. A kézilabdázás alapmozgásai - futás, ugrás, cselezés, dobás - az emberré válással párhuzamosan indultak fejlődésnek. A játék során a csapat 14 (egyes versenyeken 16) játékosból áll, a játéktéren egy időben legfeljebb 7 játékos tartózkodhat. A többi játékos a cserejátékos.

A játéktér és a pálya jellemzői
A kézilabdát 40×20 méteres, téglalap alakú játékterületen játsszák. A játéktér legfontosabb elemei a következők:
- Kapuelőtér: A két kapu előtt található folyamatos vonallal körülvett rész, amelyet a kapuktól 6 méterre húznak meg. Itt csak a kapus tartózkodhat, az itt lévő labda az övé.
- Hétméteres vonal: A kaputól 7 méterre található 1 méter széles vonal, ahonnan a büntetődobásokat végzik.
- Gólvonal: A két kapufa mögött van, párhuzamos a büntetődobó-vonallal.
- Kapus-határvonal: 15 centiméter hosszú, a kapu előtt 4 méterrel helyezkedik el.
- Cserevonal: Az oldalvonalra merőleges, a felezővonaltól 4,5 méterre meghúzott vonal.
A kézilabda szabályai
A játékidő szabályai
A rendes játékidő 16 év felett 2×30 perc, a félidei szünet pedig 10 perc. A játékidő a játékmegszakítások alatt is megy, azonban ha a játék várhatóan hosszabb ideig szakad meg, a játékvezetőknek lehetőségük van az órát megállítani. A játékidő lejárta szigorúan értelmezendő: az utolsó másodperc leteltekor a mérkőzés befejeződött. A szabályos találat eléréséhez az kell, hogy a labda még a rendes játékidő letelte előtt teljes terjedelmével áthaladjon a gólvonalon.
| Jellemző | Érték/Leírás |
|---|---|
| Pályaméret | 40 × 20 méter |
| Kapuméret | 2,08 méter magas, 3 méter széles |
| Játékosok száma | 7 fő (a pályán) |
| Rendes játékidő | 2 × 30 perc (felnőtt) |
Technikai alapismeretek: Labdakezelés és dobás
A labda birtoklása során a labdát a tenyérárokba kell helyezni, mintha a földgolyót fognánk. Jelentős eltérés a fogásban komoly hátrányt jelent, mert a dobás során az erőközlés nem a labda tömegközéppontjába történik, így a labda pályája kiszámíthatatlanná válik. Az egykezes felsődobásnál a könyöknek meg kell előznie a kezet, a derékszögnél nagyobb nyitás megtartása mellett.

A technikai képzésnél hasznát vehetjük a természetes mozgásoknak, de az automatizmusok „feltörése” sokszor nehézséget okoz, hiszen a játékra az aciklikusság jellemző. A sikeres játékosnak el kell sajátítania a helyes labdaátvételt, a támadó lábmunkát és a visszarendeződést is. A támadás abban a pillanatban kezdődik, amint a csapat megszerzi a labdát, és egészen addig tart, amíg el nem veszíti azt. A védekezés ezzel szemben a labda elvesztésekor kezdődik.
tags: #hafra #nem #tud #angolul #kezilabda





