Molnár István: Az Olimpiai Bajnok Vízilabdázó Pályafutása

Molnár István (Budapest, 1913. január 5. - Budapest, 1983. július 4.) kiemelkedő magyar vízilabdázó és sportvezető volt, aki pályafutása során jelentős sikereket ért el mind a medencében, mind azon kívül. Az 1936-os berlini olimpia aranyérmes csapatának tagja, valamint 1938-ban Európa-bajnoki címet is szerzett. Kétszeres magyar bajnokként is megállta a helyét klubszínekben, majd visszavonulása után sportvezetőként és a Népstadion ikonikus bemondójaként is sokak számára ismertté vált.

A Vízilabda Pályafutás Kezdetei és Klubévek

Molnár István 1913. január 5-én, Galántán született. Eredetileg labdarúgónak készült, de egy bokasérülés miatt szülei eltiltották a focitól. A sportot szenvedélyesen kedvelő fiatalember így találta magát a medencében, az úszók és a vízilabdások között.

Pólózni 1932-ben, a Ferencvárosi Torna Club (FTC) színeiben kezdett. A Fradi pólócsapata ekkor éppen az útkeresés időszakában volt, hiszen a húszas évek meghatározó nagy csapata felbomlott. Molnár egészen a második világháború végéig a Ferencvárosban maradt, majd 1945-től 1947-ig a Vasas vízilabdázója volt.

Olimpiai Dicsőség Berlinben (1936)

Molnár István tagja volt az 1936-ban a berlini olimpián aranyérmet szerző magyar csapatnak. A válogatottban 1934-től 1944-ig összesen 10 alkalommal jutott szerephez, miután Beleznay László szövetségi kapitány is felfigyelt a játékára. Meghívta az 1936-os berlini olimpiára induló magyar csapat keretébe.

A magyar keretet az alábbi játékosok alkották: Bozsi Mihály, Brandi Jenő, Bródy György, Halassy Olivér, Hazai Kálmán, Homonnai Márton, Kutasi György, Molnár István, Németh János, Sárkány Miklós, Tarics Sándor. Igaz, Molnár csupán tartalékként volt jelen, de egy mérkőzésen szerephez jutott, a második összecsapáson, Málta ellen.

Az olimpiai tornán a magyar csapat első mérkőzésén Jugoszláviát 4-1-re győzte le. Ezt követően Málta együttesét intézték el 12-0-ra, majd Anglia válogatottját 10-1-re. A Málta elleni mérkőzés, amelyet 12:0-ra nyertek meg, arról vált nevezetessé, hogy egy máltai játékos súlyos sérülését követően - cserére ekkor még nem volt lehetőség - a magyar kapitány sportszerűségből kihívta a medencéből Németh Jánost, hogy egyenlő létszámban folytatódhasson a mérkőzés. Molnár nem dobott gólt, de szereplése révén neki is járt az olimpiai arany, miként másik két, csak ezen a mérkőzésen szereplő társának, Tarics Sándornak és Kutasi Györgynek.

A három győzelem már a középdöntőt jelentette, ahol Belgium csapatát 3-0-ra győzték le, amit a hollandok elleni 8-0 követett. Majd jött a németek elleni aranycsata. A házigazda németek ellen a mérkőzés végén 2-2-t mutatott az eredményjelző, így minden a két csapat utolsó mérkőzésén múlott, nevezetesen, melyik milyen gólaránnyal végez. Az utolsó meccset játszotta a magyar csapat, így pontosan tudta, hogy a franciákat 4-0-ra vagy 7-1-re kell legyőzni.

Európa-bajnoki Cím és Klubgyőzelmek

Molnár István a berlini sikert követően tagja lett az 1938-as londoni Európa-bajnokságon induló magyar csapatnak is, amellyel szintúgy aranyérmet szerzett. 1938-ban az Európa-bajnok csapat tagja volt.

Klubszinten is sikeresen szerepelt. Mindkét klubjával, a Ferencvárossal és a Vasassal is nyert bajnoki címet. A Ferencvárossal 1944-ben, a Vasassal 1947-ben. 1944-ben és 1947-ben a magyar bajnokcsapat tagja. Az 1947-es bajnoki cím után Molnár István visszavonult az aktív játéktól.

Sportvezetői Pályafutás és Egyéb Tisztségek

Molnár István sportpályafutásával párhuzamosan már komoly civil munkát is végzett. Sportvezetőként 1933-tól 1944-ig a Nemzeti Sportuszoda titkára volt. Később, a második világháború után, 1947-től 1962-ig az Országos Testnevelési és Sport Hivatal (OTSH) munkatársa, az országos sportfőhatóság, az OTSB előadója lett.

Mindemellett az 1960-as évek elejétől az MTK vízilabda-szakoktatójaként is dolgozott. 1962-től 1979-ig az Elektromos Művek vezető diszpécsere volt.

A Népstadion Hangja

Molnár István jellegzetes orgánumát százezrek, vagy talán milliók ismerték meg 1953 után. Őt nevezték ki ugyanis a Népstadion műsorközlőjének, s ebben a feladatkörében felejthetetlen labdarúgó-mérkőzéseken sorolta többek között a csapatok összeállítását, illetve a fontosabb történéseket a mikrofonba.

A Népstadion bemondójaként is dolgozott 1953-tól egészen haláláig, 1983-ig. Saját visszaemlékezése szerint a stadion megnyitásától kezdve minden mérkőzésen jelen volt, beleértve válogatott és bajnoki találkozókat is.

Molnár István főbb eredményei és tisztségei

tags: #molnar #istvan #vizilabda

Népszerű bejegyzések:

• Az amerikai futball rejtett veszélyei
• Ibrahimović góljai és amerikai kalandja
• A Premier League rendszeréről
• A pankráció sokszínűsége
• Boda Tamás futballhoz való viszonya