Hajdú B. István: A Kommentátor, Aki Sohasem Lehet Szurkoló
Talán nem túlzás azt állítani, hogy Hajdú B. István a magyar sportújságírás egyik legkiemelkedőbb és legnépszerűbb alakja. A népszerű sportriportert, akit rendkívül elfoglalt emberként jellemeznek, sokan ismerik jellegzetes orgánumáról és szellemes közvetítéseiről. Érdekelt, hogy miért akart sportriporter lenni, és ha már az lett - nem is akármilyen - hogyan készül fel egy mérkőzés közvetítésére, illetve szerinte milyen egy jó közvetítés?
A kommentátori hitvallás: nincs kedvenc klubcsapat
Amikor a kérdés felmerül, hogy Hajdú B. Istvánnak melyik a kedvenc focicsapata, a válasz egyértelmű és szakmai alapokon nyugszik: "Kedvenc csapata nincs, hiszen egy kommentátor sohasem lehet szurkoló." Ez a kijelentés alapvetően határozza meg a hozzáállását a sportközvetítésekhez. Elmondta, hogy már gyermekként is érdekelték a sportesemények és mivel sportolóként nem sikerült maradandót alkotnia, úgy döntött, kommentátorként marad a sport közelében. Gyerekkori példaképei Vitray Tamás és Gyulai István voltak.
Véleménye szerint akkor jó egy közvetítés, ha a riporter plusz információkat tud megosztani a nézőkkel, így emelve a nézői élményt. A pártatlanság elvét a Sport1 példájával is megvilágította: "A Sport1 azokat a mérkőzéseket közvetíti, amelyekre nagy az érdeklődés. Így hidd el, sokan szeretik a Real Madridot is. A fontos az, hogy ne csak a Real-rajongók lássák kedvenc csapatukat, hanem a Juve-, Liverpool-, Barcelona-fanatikusok is." Ez a szemlélet tükrözi a sportriporteri objektivitás fontosságát.
A magyar és a brazil válogatott szívügye
Bár klubszinten a pártatlanság elengedhetetlen, a nemzeti válogatottak esetében árnyaltabb a kép. Hajdú B. István fociban a braziloknak szurkol. Különösen közel áll hozzá a magyar labdarúgó válogatott sorsa. Megosztotta gondolatait az érdeklődőkkel a magyar labdarúgó válogatott teljesítményéről is. Szerinte ma már egyetlen ellenfél sem állhat ki a biztos győzelem reményében ellenünk. "Jó úton halad a csapat. Bízik a jó Európa-bajnoki szereplésben és nagyon reméli, hogy 1986 után végre hamarosan Világbajnokságon is szurkolhatunk a magyar nemzeti tizenegynek!" - fogalmazta meg reményeit.
A magyar "fociról" szóló véleményét is megosztotta: "Jó a kérdés, mert amit a világ játszik, az labdarúgás, amit mi, az a foci. De higgyétek el, egy magyar riporternek az lenne a legnagyobb öröm, ha magyar csapatok nemzetközi sikereiről közvetíthetne." Hozzátette: "Fiatal vagyok még, reménykedem, szurkolok, hogy a magyar válogatott egyszer eljusson egy nagy tornára vagy legalább egy magyar klubcsapat a BL főtáblájára. Mindkettőre elég csekély az esély, bár az előbbire még mindig nagyobb."
Pályafutás és a jellegzetes stílus
Hajdú B. István hosszabb-rövidebb megszakításokkal 1991 óta van jelen a közmédia rádiós és televíziós sportközvetítéseiben kommentátorként, miközben több olimpiáról, labdarúgó világ- és Európa-bajnokságról, valamint számos Bajnokok Ligája-mérkőzésről tudósított. Negyedszázados kiemelkedő színvonalú futballkommentátori munkája és a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokságot emlékezetessé tevő, páratlan sportriporteri teljesítménye alapján esett a kuratórium választása a 47 éves, és már Prima Primissima- és Feleki-díjas Hajdú B. Istvánra a Szepesi György-díjra. A kuratórium vezetője emlékeztetett arra, hogy a felkészült és hozzáértő díjazottat többek között mindig könnyed és szellemes, olykor finoman ironikus, de másokat soha sem sértő stílusa, jellegzetes orgánuma, szép és szabatos magyar beszéde, valamint szállóigévé lett szóviccei együtt tették a magyarok kedvenc sportriporterévé.
Hajdú B. István Aranyköpései a Vizes VB-n
Elárulta: a humort fontosnak tartja, de sohasem készül fel előre a közvetítéseiben elhangzó szóviccekre. Ezeket mindig az alkalom szüli számára. Mesélt érdekes történeteket utazásairól, egyes sportrendezvényekről, például arról, hogy mire jó és miért van mindig nála kék étkezési jegy a Magyar Televízió hőskorából. Egyik emlékezetes közvetítése a Honvéd-Debrecen magyar bajnoki volt, ami nulla-nulla lett. Akkor azt mondta a közvetítés végén, hogy aki felvette videóra, az vagy sürgősen törölje le, vagy nyugodtan odaadhatja szívbeteg ismerőseinek is. Az Újpest és a felcsúti csapat 0-0-ás döntetlenjét közvetítve, amikor a szurkolók „kurva gyenge” rigmust skandáltak, Hajdú B. István annyit mondott: "Ez tényleg az."
Bár Hajdú B. István sosem nevezi meg kedvenc klubcsapatát, más sportágakat is figyelemmel kísér. Gyerekkorában versenyszerűen pingpongoztam és focizott, de elmondása szerint "a lelkesedésem minden sportágban nagyobb volt a tehetségemnél." Az álma, hogy magyar olimpiai aranyérmet közvetíthessen.
tags: #hajdu #b #istvan #kedvenc #focicsapat
