A Hajdú-Bihar Megyei Sportszövetségek Szövetségének átfogó története és szerepe a megyei sportéletben
Az 1989-ben végbement sportpolitikai változások egyik átgondolatlan lépése volt a megyei Sportigazgatóságok megszüntetése. Az egységes és jól működő sportigazgatás rendszer helyébe nem lépett be egy koordinatív szolgáltató rendszer. 1990-ben százával szűntek meg a sport szervezésében meghatározó szerepet játszó sportklubok, sportszakosztályok. Ebben az időszakban szükségessé vált a Szövetségek megalapítása, melyhez törvényi keretet az 1989. évi II. - a társadalmi egyesületekről szóló - törvény adott.

A Hajdú-Bihar Megyei Sportszövetségek Szövetségének megalakulása
1990. március 29-én több megyei szövetség képviselője megbeszélést tartott. A jelenlévők úgy ítélték meg, szükséges létrehozni egy érdekvédelmi társadalmi szervezetet a sport területén. Ennek okai között szerepelt, hogy az élet minden területén változás és átalakulás indult meg, különböző társadalmi szervezetek kezdtek alakulni. Válságba került az egész magyar sportélet, benne megyénk testnevelése és sportja is. A sportegyesületek elvesztették támogatóikat, a bázisszervek vagy megszűntek, vagy a csőd szélén álltak. A külön - külön történő szövetségi kezdeményezéseknek nem volt olyan súlya, mintha valamennyien közösen léptek volna fel. Közös összefogást és cselekvést tartottak szükségesnek, hogy segítsenek abban, ne süllyedjen tovább a megye sportja.
Megválasztották a szervező bizottságot, és megbízták azzal, hogy készítse elő az alakuló közgyűlést és készítse elő az Alapszabályt. A szövetség létrehozását előzetesen egyeztették a Megyei Sportigazgatóság vezetőjével és az OTSH illetékesével. Az állami szervek képviselői támogatták az önszerveződő társadalmi szerveztek létrehozását és felajánlották az együttműködést. Az elképzelések között szerepelt a politikusok és a szakemberek bevonása a megalakuló szervezetekbe.
1991. február 19-én Debrecenben Hajdú-Bihar megye 17 sportági szövetségének képviselői megalakították a Hajdú-Bihar Megyei Sportszövetségek Szövetségét (továbbiakban HBMSSZ). Az országban több helyen alakult ilyen társadalmi szervezet.
Alapító tagszakszövetségek
- Atlétika
- Asztalitenisz
- Birkózó
- Kézilabda
- Labdarugó
- Sportlövő
- Szabadidősport
- Modellező
- Ökölvívó
- Tájékozódási Futó
- Technikai Sportok Bizottság
- Természetbarát
- Teke
- Tenisz
- Úszó Szövetségek
A Hajdú-Bihar Megyei Sportszövetségek Szövetsége a megyei sportági szövetségek és csoportok munkáját segítő és összehangoló társadalmi érdekvédelmi szervezet. Szervezeti felépítését, kapcsolati rendszerét és működését alapvetően az Alapszabályzat határozza meg.

A Szövetség nyilvántartásba vétele és céljai
A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a Tpk.60701/01 szám alatti végzéssel 1991. április 26-án vette nyilvántartásba az alábbi adatokkal:
- Neve: Hajdú-Bihar Megyei Sportszövetségek Szövetsége
- Székhely: Debrecen, Simonffy u. 1/c.
- Működési körének jellege: sport
- Képviselője: Szombathy András
A HBMSSZ célja Hajdú-Bihar megye sportmozgalmának segítése és a tagszövetségek érdekképviselete és érdekvédelme. A HBMSSZ jogi személy. Pecsétje kör alakú, „Hajdú-Bihar Megyei Sportszövetségek Szövetsége” felirattal.
Feladatok
A Szövetség feladatai közé tartozik:
- Ápolja és fejleszti a városi, megyei és országos szövetségek közötti kapcsolatokat.
- A szövetségek anyagi érdekeinek védelmében tárgyalásokat folytat a városi, megyei sportpolitikai elképzelések kialakítására.
- Aktívan járul hozzá a megyében működő sportágak általános fejlesztéséhez.
- Képviseleti és munkakapcsolat van elsősorban a tagszervezetek és a különféle helyi (állami, önkormányzati és társadalmi) szervek között.
Tagsági viszony a HBMSSZ-ben
A HBMSSZ tagjai közvetlenül vagy megválasztott képviselői útján részt vesznek a szövetség tevékenységében, a közgyűlés határozatainak meghozatalában és végrehajtásában. A tagok választási joggal bírnak és választhatók a szövetség szerveibe, észrevételeket tehetnek a szövetség működésével kapcsolatban.
A HBMSSZ tagjai kötelesek a szövetség eredményes munkáját elősegíteni, az alapszabályban foglaltakat betartani és aktívan részt venni a közgyűlés által hozott határozatok végrehajtásában. Tagok lehetnek a megye területén működő sportszövetségek, klubok és sportcsoportok tagjai, akik tagságra vonatkozó nyilatkozatukat közlik, elfogadják az alapszabályzatban foglaltakat, közreműködnek a szövetség munkájában, s azt erkölcsileg támogatják.
A tagsági viszony és a tagság megszüntetése önkéntes, abban egy szövetség sem befolyásolható. Mindkettőt írásban kell bejelenteni. A szövetségből való kizárásra kivételesen - nem alapszabály szerinti működés, vagy a szövetség céljával ellentétes magatartás esetén - csak a közgyűlési határozat alapján kerülhet sor.
Szervezeti felépítés és működés
Az HBMSSZ szervei:
- Közgyűlés/Küldöttgyűlés
- Intéző Bizottság
- Felügyelő szerv
A Közgyűlés/Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik az Intéző Bizottság, amely elnökből, elnökhelyettesből, főtitkárból és négy tagból áll. A tisztségviselők megbízatása négy évre szól. A HBMSSZ Intéző Bizottsága irányítja a szövetség tevékenységét a közgyűlések közötti időszakban. Feladata a szövetség rendes és rendkívüli Közgyűlésének/Küldöttgyűlésének összehívása, az Alapszabály szerinti működés biztosítása.
Gondoskodik a Közgyűlési/Küldöttgyűlési határozatok végrehajtásáról, dönt mindazokban az ügyekben, amelyet Alapszabály, illetve a szövetség közgyűlése hatáskörébe utal. Az Intéző Bizottság maga állapítja meg a munkatervét és ügyrendjét. Üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat. Az Intéző Bizottság ülését az elnök hívja össze. Határozatképes az ülés, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Az Intéző Bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel fogadja el.
A Szövetség elnökei és székhelyei az évek során
A Szövetség megalakulása óta számos elnök irányította a munkát, és több alkalommal változott a székhelye is.
A HBMSSZ Elnökei (1991-től napjainkig)
| Időszak | Elnök | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 1991. február 19-től 1995. február 18-ig | Szombathy András | DVSC elnöke, Megyei Labdarúgó Szövetség főtitkára |
| 1995. február 18-tól 1995. október 29-ig | Nagy Albert | Megyei Tájékozódási Futó Szövetség elnöke (elhunyt) |
| 1995. október 29-től 1996. március 03-ig | Dr. Újvárosi István | mb. elnök (Sz.Sz. Intézőbizottság elnökhelyettese) |
| 1996. március 03-tól 2000. október 30-ig | Csende Sándor | HBM Labdarúgó Szövetség elnöke |
| 2000. október 30-tól 2001. december 17-ig | Dr. Fésüs László | HBM Tornaszövetség elnöke (lemondott) |
| 2001. december 17-től 2006. november 1-ig | Kovács János | HBM Birkózó Szövetség elnöke |
| 2006. november 01-től 2007. január 18-ig | Kiss István | megbízott elnök (HBM Kézilabda Szövetség főtitkára) |
| 2007. január 18-tól 2010. március 03-ig | Kállai Lajos | HBM Sportlövő Szövetség elnöke |
| 2010. március 03-tól | Aszalós Imre | Debreceni Rendőr Sportegyesület elnöke (jelenleg is) |
A Szövetség székhelyei
| Időszak kezdete | Székhely |
|---|---|
| 1991. április hó | Debrecen, Simonffy utca 1/c. |
| 2001. december hó | Debrecen, Oláh Gábor u. 5. |
| 2006. március hó | Debrecen, Piac u. 42-48. |
| 2008. május 28. | Debrecen, Tímár utca 17-19. |
| 2009. március 01-től | Debrecen, Piac u. 71. |
A tagszövetségek bővülése és együttműködések
A megalakítást követően rendeződtek a működéshez szükséges feltételek biztosítása. 1993. február 5-7-én a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és a Hajdú - Bihar Megyei Sportszövetségek Szövetsége szakmai továbbképzést szervezett a Szlovákiai Dudince településen.

1995. február 18-án a Szövetség már 32 tagszakszövetséget számlált:
Asztalitenisz, Atlétika, Autó-Motor-Gokart, Birkózó, Judo, Kerékpáros, Korfball, Kézilabda, Kajak-Kenu, Kosárlabda, Labdarugó, Labdarúgó ET., Labdarúgó kispálya, Lovas, Modellező, Ökölvívó, Röplabda, Sportlövő, Súlyemelő, Szabadidősport, Sportlövő, Tájékozódási Futó, Technikai és Tömegsport, Teke, Tenisz, Természetbarát, Testnevelő Tanárok, Tájékozódási futó, Triatlon, Tollaslabda, Torna, Úszó Szövetségek.
1998. január 01-től a Hajdú-Bihar Megyei Sportszövetségek Szövetsége kiemelkedően közhasznú szervezetként működik. 1997. január 1-én Együttműködési megállapodást kötött a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és a Hajdú-Bihar Megyei Sportszövetségek Szövetsége. A megállapodás főbb pontjai szerint az önkormányzat által ellátandó feladatok tervezésében és megvalósításában a szövetség együttműködik. Közösen állítják össze a megyei sportkoncepciót, a megyei testnevelési és sportprogramokat. Az önkormányzat biztosítja a szövetség működéséhez szükséges feltételeket, az alaptevékenységhez szükséges irodát és anyagi segítséget ad a szövetség működéséhez. Az önkormányzat ellenőrzi a támogatás rendeltetésszerű felhasználását és együttműködik a sportoktatói képzésben.
A szövetség vállalja, hogy a megyei sportági szakszövetségek önállóan szervezik a felmenő rendszerű megyei szövetségi bajnokságokat, versenyeket és egyéb találkozókat. Megbízás alapján szervezik és lebonyolítják a regionális, területi, országos nemzetközi versenyeket és sporteseményeket. Szervez - szakszövetségeken keresztül - a játékvezetők, bírók képzését. Elvégzi az edzőképzésben reá bízott feladatokat. Segíti a tehetséggondozást és az utánpótlás-neveléssel kapcsolatos feladatokat. Javaslatokat tesz sportkitüntetésekre, elismerések adományozására. Véleményezi és javaslatot tesz a szakmai és működési célok támogatások elosztására. Segíti az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő területi feladatokra. A felek kölcsönösen informálják egymást a sportot érintő ügyekben.
Az HBMSSZ Alapító okiratát 1998. május 22-én módosította, melynek értelmében „A szövetséget kiemelten közhasznú szervezetté minősíti és kiemelten közhasznú szervezetként kéri a nyilvántartásba vételét. A kiemelten közhasznú tevékenységet a sport - a munkaviszonyban és a polgári jogi viszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivétel - megyei, Debrecen városi sportági szövetségeinek érdekvédelmi szervezeteként fejti ki. Nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.” A módosítás továbbá kiegészítette a szövetség működésével kapcsolatos szabályokat azzal, hogy a közgyűlést évente legalább egyszer, azon kívül szükség szerint ülésezik. Az éves beszámolót az elnök készíti el és a közgyűlés hagyja jóvá. A szövetség ülései nyilvánosak, de indokolt esetben zárt ülést is tarthat. A szövetség Intéző Bizottsága 6 havonta, illetve szükség szerint ülésezik. Az üléseit az elnök hívja össze. Az Intéző Bizottság ülései nyilvánosak. A szövetség 3 tagú felügyelő szervet hoz létre, melyből egy fő elnök és két fő tag. A felügyelő szerv ellenőrzi a kiemelten közhasznú szervezet működését és gazdálkodását, vizsgálja a közhasznú szervezet könyveit, iratait. Véleményezi azt. A felügyelő szerv évente legalább egyszer illetve szükség szerint ülésezik.
A 2000. október 30-án megtartott Küldöttgyűlés határozata szerint, egyhangú szavazás alapján az Alapító okirat további módosításai a következőképpen alakultak:
- „A Sportszövetségek Szövetsége tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyon a szakszövetségek között nem osztható fel.
- A szakszövetség belépésekor hozott ingatlan és ingó vagyon közös használatba kerül, de kilépéskor visszaszármaztatható az eredeti tulajdonba. Kivételt képez, ha a szövetség feloszlik, megszűnik, ilyen esetben vagyona a Sportszövetségek Szövetsége tulajdonában marad.
- A szakszövetségek a Sportszövetségek Szövetségét közösen működtetik, az ingatlanát üzemeltetik a használat arányában. Az év közben belépők teljes évi tagdíjat fizetnek.
- A szakszövetség éves tagdíjat fizet minden év március 31-ig. A befizetés elmulasztása - figyelmeztetés után 60 nappal - a tagságból való törlést vonja maga után.
- A szakszövetség a székház igénybevételével a működési kiadásokhoz hozzájárul a használt terület nagyságától, időtartamától függően.
- A szakszövetség a Sportszövetségek Szövetsége által nyújtott szolgáltatások tényleges költségeit magára vállalja az igénybevétel arányában.
- Az elnököt, alelnököt, főtitkárt a küldöttgyűlés általában 4 évre választja. Kivételes esetben (lemondás, leváltás, elhalálozás, vagy más előre nem látható ok miatt) rövidebb időre is választhatók a tisztségviselők. Egyebekben a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLIV törvény rendelkezései az irányadóak.”
2000. október 30-án a szövetségnek 21 tagja volt, és az éves tagdíj 3.000 Ft volt:
Atlétika, Birkózó, Kerékpáros, Labdarugó, Lovas, Modellező, Ökölvívó, Röplabda, Sakk, Sportlövő, Súlyemelő, Szabadidősport, Tájékozódási Futó, Technikai és Tömegsport, Teke, Tenisz, Természetjáró, Tollaslabda, Torna, Triatlon-Duatlon, Úszó Szövetségek.
A Simonffy utcai székházzal kapcsolatos intézkedések során a városi képviselőtestület döntése alapján a székházat a Filmharmónia Kht. részére kellett átengedni. Helyette az önkormányzat vállalta a szövetségek új helyre költöztetését. A városi önkormányzat a Péterfia u. 15. szám alatti ingatlanon lévő 2/3-ad részben kiürült napköziotthonos irodát ajánlotta fel a Sportszövetségek Szövetsége ideiglenes elhelyezésének. Mind az önkormányzat, mind a szövetségek bíztak abban, hogy a közeljövőben végleges letelepedési helyül a Vágóhíd utcai ingatlant saját tulajdonba kapja meg. Ezért a szövetségek az önkormányzat intézkedését tiszteletben tartva hajlandók voltak átköltözni a végleges döntésig a Péterfia utcára.
tags: #hajdu #bihar #megyei #kezilabda #szovetseg #adoszama





