A Fradi-Újpest Rivalizáció Mélyén: A "Mocskos Lilák" Kifejezés Jelentése és Története
A magyar labdarúgás egyik legintenzívebb és legpatinásabb rivalizálása a Ferencvárosi Torna Club (Fradi) és az Újpest közötti derbi. Ez a történelmi ellentét nem csupán a pályán, hanem a szurkolói kultúrában is mélyen gyökerezik, amit jól példáz a mérkőzések után rendszeresen felhangzó „Mocskos lilák!” rigmus. Ennek a kifejezésnek a jelentését és eredetét vizsgálva bepillantást nyerhetünk a két klub viszonyába és a szurkolói lélekbe.
A Fradi - Több mint egy klub, egy életérzés
Ahhoz, hogy megértsük a derbi hevességét és a szurkolói rigmusok jelentőségét, először meg kell értenünk, mit is jelent a Ferencváros a híveinek. „Hogy nekem mit jelent a FRADI, azt nehéz leírni, de hogy a családnak mit jelent, azt röviden egy példával érzékeltetném.” A klubhoz fűződő érzelmek generációról generációra öröklődnek. „A nagymamám, isten gyugosztalja, azt sem tudta,hogy a focit gólra vagy pontra játsszák. Azt, hogy mi az a les,azt hírből sem ismerte, de ,hogy ki a legjobb: FRADI,azt igen.”
A szurkolók számára a Fradi az identitásuk része, egy fogalom, amely áthatja mindennapjaikat. „Én csak röviden, tömören mondom el, mert szerintem mindent elmond. HAZA, CSALÁD,FRADI! Mindent! Azt hiszem, nincs olyan óra, hogy ne foglalkoznék a Fradival! Az életet jelenti.” Sokan az életük fordulópontjait is a klubhoz kötik. „Még csak 28 vagyok, de velem már sok minden megtörtént, és nem jó dolgok. Egy életérzés… nincs nap, hogy ne gondolnék a Fradira.” A Fradi iránti elkötelezettség mindent felülír, olyannyira, hogy az esküvő is elhalasztódhatott egy mérkőzés miatt. „Én az esküvőmet halasztottam el, mert meccs volt pont akkor.”
Ez az érzés sokkal mélyebb, mint egyszerű sportrajongás. „A Fradi annyit tesz számomra, mint egy érzés!” Sokan gyerekkoruktól kezdve Fradisták. „Amikor 8 éves voltam, először láttam fradimeccset a tvben, édesapám ültetett oda, hogy nézd fiam ez az egyetlen FOCIcsapat Magyarországon, ami igazi, lelkes focit játszik! A szív ami hajtja őket, nem a pénz!” Sokan úgy vélik, hogy a Fradi nem csupán egy választás, hanem egy hívás. „Én úgy gondolom, nem én választom meg a kedvenc csapatomat, ő választ ki engem! Tudom érdekesen hangzik, de szerintem így van. Ezt nem lehet elmondani, ezt érezni kell! A Fradiért MINDENT!”
A "Szentély" és az érzelmek
A stadion, azaz a „Szentély” különleges jelentőséggel bír a szurkolók életében. „Felveszem a mezemet és megyek a szentélybe! Ez már szerelem, minden gólnál, helyzetnél dobban a szív!” A belépés a stadionba maga is egy érzelmi aktus. „Ez olyan, mint a szerelem. Ha meglátod a szerelmed, megdobban a szíved. Ha belépsz a Szentélybe, szintén. Ezt nem lehet megmagyarázni, ez belülröl jön, nem te döntöd el, mit érzel.” Az eredmények is kihatnak a mindennapokra. „Ha nem nyerünk, vacak az egész hetem. Az egész megérinti az ember lelkét, nem lehet ellene tenni.”
A Fradihoz való tartozás egy életforma, egy vallás. „Fradi, az nekem más mint a többi csapat, mert szerintem Fradistának lenni egy életforma. Egy vallás, egy szerelem, egy életérzés. Egy ajándék a Jóistentől, egy olyan ajándék, ami végigkíséri az életem. Minden egyes nap foglalkoztat, elgondolkodtat, boldogít vagy éppen letör (ha kikap a csapat). Olyan mély érzelmeket vált ki belőlem, amit szinte semmi vagy senki sem tud kiváltani belőlem. Létfontosságú számomra, olyan mint a levegő.” Amikor a „Szentélybe” lép, úgy érzi, otthonra lelt. „Ha a Szentélybe lépek, úgy érzem otthonomra leltem.”
A szurkolói lét apáról fiúra száll. „A legszebb élményem viszont az volt, amikor a Fiamat vittem fel először, amikor először mutattam neki a kandelábereket a villamosból, hogy: nézd, ott van a Fradi pálya! Csak a szemét néztem, és láttam benne a csillogást, és amikor először mentünk fel a lépcsőn, majd meglátta a pályát, és csak ennyit mondott: ” Apa, ez gyönyörű! ” Akkor, ott lett Fradista, és én majdnem sírtam, persze nem tehettem, csak néztem, ahogy ámult, sokkal jobban, mint egy cirkuszban.” Ez az érzelem olyan erős, hogy magát a klubot, a Ferencvárost, mi, szurkolók vagyunk. „Mert a Ferencváros, mi, szurkolók vagyunk, és ezt nem vehetik el a szívünkből.”
A fradizmus egy egyedülálló jelenség. „Az köztünk elfogadott tény, hogy ilyen érzelmek csak nálunk vannak. Ezért léteznek a következő fogalmak: fradizmus, fradista, Fradi-szív. Nem véletlen, hogy csak nálunk van ilyen. És valószínűleg ezért sem szeretnek minket. Így a végére eszembe is jutott, hogy mi az egyik legmegfelelőbb megfogalmazása számomra: egy második család. Hogy mit jelent? Ezt szavakkal képtelenség elmondani.” A Fradi egy élet, egy érzés, egy más világ. „Lányok jönnek mennek az életben, de a Fradi örök! Egy Élet! Egy Érzés! Egy Más Világ!”
ULTRAS & FANS: FRADI FANS CELEBRATE AT TEHELNÉ POLE | Slovan Bratislava - Ferencváros Budapest
A "Mocskos lilák!" rigmus eredete és a derbi történelme
A Fradi-Újpest derbi az ország legpatinásabb futballrangadója, melynek gyökerei a 20. század elejéig nyúlnak vissza. A "Mocskos lilák!" rigmus a Ferencváros szurkolók szájából hangzik el, az Újpest, a "lilák" elleni rivalizálás során.
„A Fradi-pályán szokás, hogy miután a szpíker bemondja a rész-és végeredményeket, a nézők hangosan kiabálják, hogy „Hajrá, Fradi!”, majd ezután menetrendszerűen jön a nem hivatalos rész, a „Mocskos lilák!”.” Ez a rigmus az évek során a derbi szerves részévé vált, kifejezve a szurkolók heves érzelmeit és a rivális iránti ellenszenvét. „Jó példa erre a „Ki nem ugrál, sz*r újpesti!” vagy a „Mocskos lilák!” rigmus, aminek elhangzása a meccseken szinte természetesnek hat és nálam is simán belefér minden ehhez hasonló.”
A kezdetek és a korai Fradi fölény
„Az első Ferencváros - Újpest összecsapásra 1905. február 19- én került sor, s ezen a zöld-fehérek 2:0 arányban győztek a Soroksári úton.” Ezen a történelmi mérkőzésen „a mérkőzés mindkét gólját az a Weisz Ferenc szerezte, aki 1920 és 1922 között az újpesti csapat edzőjeként tevékenykedett.”
A rivalizálás korai szakaszában a Ferencváros abszolút dominanciát mutatott. „A két csapat első 22 találkozóját minden esetben az FTC nyerte meg, a lilák első győzelmére egészen 1917. június 24-ig kellett várni, amikor is az Újpest 4:1-re megverte a zöld-fehéreket a bajnokságban.” Addig az újpestieknek meg kellett elégedniük a ferencvárosi diadalok asszisztálásával. „Egészen addig az újpestiek csak asszisztáltak a ferencvárosi diadalokhoz. A lilák a magyar bajnokságban, az Ezüstlabda kiírásban, a Brüll-serlegért, valamint a Ladányi-díjért és a Corinthian-díjért folyó harcban is elvéreztek a Fradival szemben. De ugyanígy elbuktak az Auguszta-serlegért és a Hadikupáért folytatott küzdelemben is.” Ebben az időszakban a Ferencváros és az MTK állt a magyar labdarúgás élén. „A Ferencváros és az MTK ekkor még jóval a többi csapat előtt járt. 1903 és 1929 között a magyar bajnokságot vagy a Ferencváros vagy az MTK nyerte meg.”
Az Újpest számos nagyarányú vereséget szenvedett el a Fradival szemben. „Az Újpest már az elején sok nagyarányú vereségbe beleszaladt a Fradival szemben. A korabeli találkozók közül azért néhányat érdemes kiemelni.” Például „1907 tavaszán 5:0-ra, fél évvel később pedig 6:0-ra kaptak ki a lilák az FTC-től a bajnokságban, ráadásul mindkét alkalommal hazai pályán.” Még drámaibb volt a helyzet „az 1910/11-es szezonban, amikor az Újpest kiesett az élvonalból, mindkét alkalommal 7:1- es vereséget szenvedtek el a zöld-fehérektől.” Az 1910 októberi hazai fiaskó után „a lilák fél év múlva repetáztak a vereségből. A visszavágó, az 1911. április 30-i bajnoki találkozó sokáig emlékezetes marad, ugyanis ez volt az első Üllői úti ütközet.” A Ferencváros továbbra is fölényben volt, „aztán az 1913-as Corinthian-díjért zajló találkozón is jól elkalapálta újpesti riválisát. A mérkőzés végeredménye 9:0 lett, Schlosser négyszer villant.” „1918 júliusában az FTC újabb 6:0-ás diadallal lepte meg a bajnokságban az UTE-t, de a lila-fehérek ezután már folyamatosan kezdtek felnőni a zöld-fehérek szintjére.”
Az Újpest felzárkózása
Az 1920-as évekre az Újpest erősödni kezdett. „Az Újpest csapatának hátsó alakzata ebben az időszakban jelentősen feljavult, hiszen ekkor érett össze a híres Fogl-gát. A lila-fehér gárda az 1920-as években méltó ellenfelévé vált a Fradinak, és a feltörekvő csapat már többször le is tudta győzni a kilencedik kerületi ellenlábast.”
A Magyar Kupa döntője is a rivalizálásról szólt. „Az 1922-es Magyar Kupa döntőjében is összetalálkozott egymással a két vetélytárs, és a 2:2-es mérkőzést követően az újrajátszás döntött.” Sérülések nehezítették a Fradi helyzetét. „A Ferencvárosnál rengeteg volt a sérült, akik nem vállalták a szereplést a megismételt találkozón, ezért a zöld-fehérek tíz emberrel kezdték meg a játékot, mivel nem volt több labdarúgójuk. Később aztán beküldtek egy Wágner Károly nevű ifjúsági játékost, aki a 48. percben szerzett fejesgóljával eldöntötte a Magyar Kupa sorsát. A Fradi 1:0-ra nyert, és ezzel megszerezte az értékes trófeát.”
„1927-ben az első profi bajnokságot nagy fölénnyel nyerte meg a Ferencváros, megelőzve a két nagy riválist, az Újpestet és az MTK-t. Ekkor született meg a híres mondás: „Ünnepel az egész város, bajnok lett a Ferencváros.”” Azonban a változások hamar bekövetkeztek. „A bajnokcsapat egyik sztárja, a csatár Dán Vilmos a következő szezonban azonban már az újpestieknél kergette a labdát, miközben a nagy veteránok is távoztak. Schlosser Imre és Blum Zoltán a Budai 33-hoz igazolt, míg Pataki Mihály a visszavonulás mellett döntött, ezért a zöld-fehéreknek lényegében új csapatot kellett kialakítaniuk.”
Az 1920-as években számos egyéb kupában is összecsaptak. „Az 1920-as években a két gárda többször is megmérkőzött a Húsvéti-serlegért, illetve a Téli Kupáért is. Ezeket az összecsapásokat a zöld-fehérek nyerték meg.” Egy emlékezetes Húsvéti-serleg mérkőzés: „1929-ben például Takács József „húsvéti nyula” háromszor tört az újpestiek kapujába egy 5:3-as ferencvárosi siker alkalmával.”
Az Újpest virágkora is beköszöntött. „Az Újpest sem tétlenkedett, hiszen 1930-ban nemcsak első bajnoki címüket ünnepelhették, hanem még abban az évben a Bajnokok Tornája elnevezésű nemzetközi labdarúgótornát is megnyerték.” Ennek a sikernek egyik kulcsa „a kiváló támadó, Avar István volt.” Az újpesti csapat felvirágzása „a Tungsram alapítójának, Aschner Lipótnak volt köszönhető, aki 1921 és 1934 között a klub elnökeként funkcionált.” Érdekesség, hogy „a lilák előbb nyertek Közép-európai Kupát (1929), mint magyar bajnokságot (1930).” „Az 1929-es újpesti KK-diadalához az is kellett, hogy a bajnok FTC visszalépjen a sorozattól, ugyanis a zöld-fehérek a Közép-európai Kupa címvédése helyett egy dél-amerikai túrát választottak.” Az Újpest, bár a bajnokságban harmadik lett, a Fradi visszalépésével élhetett a lehetőséggel. „A bajnokságban csak az első és a második helyezett csapat szerzett indulási jogot a KK-ra. Az Újpest csak a harmadik lett a nemzeti bajnokságban az FTC és az MTK mögött, de a Fradi visszalépésével a lilák is részt vehettek a nemzetközi tornán, amit végül sikerült is megnyerniük.” A „legtöbb gólt hozó FTC - UTE csatára” „1931 februárjában került sor, azonban ez csak egy barátságos mérkőzés volt.”
Fontosabb Fradi-Újpest derbi eredmények (1905-1931)
Az alábbi táblázatban néhány kiemelkedő összecsapás eredményét tekinthetjük meg a derbi hőskorából:
-
Év Dátum Esemény Eredmény (FTC-UTE) Megjegyzés 1905 február 19. Első összecsapás 2:0 Weisz Ferenc két gólja 1907 tavasz Bajnoki mérkőzés 5:0 FTC győzelem 1907 ősz Bajnoki mérkőzés 6:0 Újpest hazai pályán szenvedett vereséget 1910/11 október Bajnoki mérkőzés 7:1 Újpest kiesett az élvonalból, nagyarányú vereség 1911 április 30. Bajnoki visszavágó 7:1 Első Üllői úti ütközet 1913 Corinthian-díj 9:0 Schlosser Imre négyszer villant 1917 június 24. Bajnoki mérkőzés 1:4 (UTE nyert) Az Újpest első győzelme az FTC ellen 1918 július Bajnoki mérkőzés 6:0 FTC győzelem 1922 Magyar Kupa döntő 1:0 (újrajátszás) FTC tíz emberrel nyert 1929 Húsvéti-serleg 5:3 Takács József „húsvéti nyula” 1931 február Barátságos mérkőzés - Legtöbb gólt hozó FTC-UTE csata
Szurkolói identitás és a derbi a mindennapokban
A derbi nemcsak a stadionban, hanem a szurkolók mindennapjaiban is jelen van, befolyásolva a keresztény hívők viszonyát is a stadionban elhangzó rigmusokhoz. „Akik ismernek, tudják rólam, hogy Magyarország legnagyobb szurkolótáborral rendelkező csapatának, a Ferencvárosnak vagyok fanatikus és elkötelezett szurkolója. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy az egy-egy meccsen elhangzó trágár szurkolói rigmusok hogyan egyeztethetők össze a kereszténységgel. S mint azt tudjuk, a Fradi-meccseken ezekből nincs hiány...”
Kinga szerint a szurkolás része a lelátói kultúrának. „Véleményem szerint egy keresztény ember is ugyanúgy részese lehet a közös üvöltözésnek egy meccsen, ez hozzátartozik a lelátói kultúrához, de ennek is vannak különböző fokozatai. Ami engem illet, természetesen alig várom a meccseken, hogy teli torokból buzdíthassam a csapatot, sőt - meglepő lehet - de nálam egy bizonyos határig az ellenfél, a rivális szurkolók vagy a bíró szapulása is belefér.” Ugyanakkor vannak határok: „Vannak azonban olyan trágár vagy rasszista dalok, amikkel nem feltétlenül tudok azonosulni, azokat természetesen nem énekelem, ilyen egyszerű.” Ádám ezzel szemben más nézőpontot képvisel: „Őszintén szólva nem csinálok nagy gondot ebből. Más embereket szidni a való életben sem szeretek, így a meccsen sem teszem.”
A szurkolók akár imáikba is foglalják szeretett csapatukat. „Szokásnak nem nevezném, túlzás lenne azt állítanom, hogy a mindennapos imáimban szerepel a Ferencváros, de természetesen megesik, hogy imába fogalom szeretett csapatomat.” Egy anekdota is alátámasztja ezt. „Eszembe jutott erről a közelmúltból egy történet, amit szeretnék megosztani az olvasókkal. Bizonyára a nem Fradi-szimpatizáns futballszerető emberek is tudják, hogy az év legfontosabb mérkőzései az Újpest ellen játszott derbik, amit legutóbb március 31-én, nagyszombaton rendeztek meg. Nekünk, hívő embereknek természetesen a nagyhét kiemelkedően fontos periódusa az évnek, s mivel húsvétra hazautaztam, elmentem a falunkban este 5 órakor kezdődött nagyszombati istentiszteletre. Gondolom már sejti az olvasó... természetesen a derbi kellős közepére esett. Megnéztem a mérkőzés első félidejét, majd elindultam az istentiszteletre, szóval láttam is meg nem is... :) Az istentisztelet alatt viszont elég sokszor elhangzott imáimban az „Istenem, segítsd meg a Ferencvárost az Újpest ellen!” mondat. S hogy meghallgatásra talált-e, azt nem kétlem, szóval biztosan a csapatom nem tette hozzá a magáét, mivel az eredmény 0:0 lett.”
A szurkolói énem felvállalása
A szurkolói identitást a hétköznapokban is felvállalják. „Természetesen felvállalom a hétköznapokban, a szurkolói énem is hozzám tartozik, nem érezhetek másként akkor sem, ha éppen nincs aznap mérkőzés.” Ez néha provokációval is járhat. „Nálam ez azért is érdekes, mert itt Debrecenben ritka, hogy valaki nem a Lokinak szurkol, és feltűnő lehet, ha valaki órán Ferencváros feliratú füzettel jelenik meg, pláne, ha lány az illető. Velem ez gyakran megesik, és bevallom, ez kicsit provokáció is a részemről... Szeretem Debrecenben is hangoztatni, hogy én bizony nem annak a csapatnak szurkolok, amelyiknek a stadionjára rálátok a koliszobám ablakából. :)”
A riválisokkal való interakció is a szurkolói kultúra része. „Van néhány olyan ismerősöm, aki UTE-szimpatizáns vagy esetleg más magyar csapatnak szurkol, de természetesen ez sosem okoz komoly feszültséget, inkább csak ugratjuk egymást. Időnként megkérdezzük egymástól, hogy hogyan szurkolhat valaki egy „ilyen” csapatnak és jót nevetünk rajta. :)” Ádám is hasonlóan vélekedik: „Nekem személy szerint nagyon sok barátom van, aki fradista. Ez debreceniként sokaknál kiverné a biztosítékot, de mi ezt teljesen jól kezeljük. Én az egyik, ő a másik csapatnak, mindketten pedig egy jó meccsnek szurkolunk! Nem egy alkalommal voltam már kint úgy meccsen, hogy a barátaim között legalább egy valaki a Debrecen ellenfelének szurkolt. Nincs ebben semmi rossz.”
tags: #hajra #lilak #mocskos #fradi
