A leghosszabb mérkőzések története a sportvilágban

A sport történetében számos alkalommal íródtak már olyan mérkőzések, amelyek hosszukkal, drámaiságukkal vagy éppen a felállított rekordokkal örökre bevésték magukat a kollektív emlékezetbe. Ezek az összecsapások, legyenek bár tenisz-, asztalitenisz- vagy bokszmérkőzések, nemcsak a sportolók fizikai és mentális állóképességét tesztelték, hanem a nézők számára is felejthetetlen élményt nyújtottak.

A tenisz történetének leghosszabb mérkőzése: Isner-Mahut, Wimbledon 2010

Alighanem azok is emlékezhetnek a 2010-es wimbledoni teniszbajnokság John Isner - Nicholas Mahut férfi egyéni mérkőzésére, akik nem teniszkedvelők. Ez lett ugyanis a történelem leghosszabb teniszmérkőzése. A három napon át tartó ütközet egészen gigászi csatát hozott, amelynek végén az amerikai Isner örülhetett, de a francia Mahut-val együtt bevonultak a tenisz történelemkönyvébe. Minden idők leghosszabb teniszmeccse zajlott angol földön, Wimbledonban az amerikai John Isner és a francia Nicolas Mahut között.

A mérkőzés előzményei és a játékosok

A mérkőzés előtt papíron egyértelműen John Isner volt az esélyes, hiszen a világranglista 19. helyét foglalta el, Wimbledonba pedig 23. kiemeltként mehetett. Isner mellett szólt az is, hogy Wimbledon előtt kihagyott bizonyos tornákat, hogy Amerikában, egész pontosan Floridában készülhessen föl a füves Grand Slam-re. Isner ekkoriban még csak bontogatta a szárnyait, már top 30-as volt, de Wimbledonban korábban egyszer sem jutott túl az első fordulón.

Eközben az elsősorban párosban kiváló Nicholas Mahut egyesben mindössze a 148. helyen állt, s a selejtezőből verekedte föl magát a főtáblára. Mahut az Isner elleni találkozó előtt két maratoni meccset is játszott Wimbledonban: a selejtezőben Alex Bogdanovicot verte 3:6, 6:3, 24:22-re, a főtáblán pedig 0-2-ről fordított Stefan Koubek ellen (6:7(8), 3:6, 6:3, 6:4, 6:4). Mahut tehát az Isner elleni főtáblás meccs előtti két mérkőzésén nem kevesebb, mint 115 gémet játszott. Mahut azt is aláhúzta, hogy az Isner elleni meccse része volt a súlyos sérüléséből történő visszatérésének.

Az összecsapás menete - napról napra

A mérkőzés 2010. június 22-én kezdődött a 18-as pályán. Az első négy szettben semmi olyan nem történt, ami ne lenne teljesen megszokott egy wimbledoni második fordulóban. Az első két játszmában egy-egy brék, a harmadikban és a negyedikben tie-break döntött. Isner az 1. szettben brékelt egyet, ezzel meg is nyerte a játszmát, azonban Mahut a 2. szettben vissza tudta venni ellenfele adogatását, s egyetlen brékjével egyenlített. A 3. szettben egyik játékos sem tudta elvenni a másik adogatását, így rövidítésbe torkollott a játszma. Isnernek 7-6-nál szettlabdája volt, de Mahut hárította azt, s végül 9-7-el övé lett ez a szett is. A 4. játszmában a francia nyolc bréklabdát hárított, majd 5-4-es állásnál kettő meccslabdája volt, de Isner remek szerváival blokkolta ezeket, s végül egy újabb tie-break-ben megnyerte a szettet, pedig Mahut már 3-1-re is vezetett, azonban innen zsinórban hat játékot húzott be az amerikai, úgyhogy a szetteket tekintve 2:2 volt az állás. A mérkőzést ezt követően a sötétedés miatt félbeszakadt.

Másnap, június 23-án folytatódott az összecsapás, mégpedig a döntő szettel, amelyet Isner kezdett adogatásával. Egészen 10-9-ig kellett várni Isner első meccslabdájára, amelyhez Mahut kettős hibája után jutott, azonban a francia 38. ászával hárította azt. Nagyon úgy tűnt, másodszor is félbe kell szakítani a meccset, mert másodszor is besötétedett az ég a fejük felett. Döntő szett 20-20 (!), aztán 30-30 (!!), aztán 40-40 (!!!), aztán 50-50 (!!!!) lett az állás. Az eredményjelző 47-47-nél lefagyott, nem sokkal később pedig ki is kapcsolt. Mint utólag kiderült, a helyszíni eredményjelzőket csak 47:47-ig programozták, míg az online felületet 50:50-ig, ezért programozókat kellett bevetni a hiba elhárításához. A mérkőzést döntő szett 59:59-es állásánál félbeszakadt - kedd este után másodszor is, sötétedés miatt. Az 5. szett egész nap tartott, s a félbeszakításkor már 7 órája és 6 perce zajlott.

Június 24-én folytatódott a küzdelem. Isner az ötödik mérkőzéslabdáját már ki tudta használni, egy fonák elütéssel zárta le minden idők leghosszabb meccsét. A tenisztörténelem leghosszabb meccsének hősei: Isner és Mahut. John Isner mind a 206 centijével lerogyott a 18-as pálya füvére, majd talpra állt, hogy ünnepeljen. A két játékos az utolsó napon még 68 percet töltött a gyepen, így a három nap alatt összesen 11 óra 5 percet teniszeztek.

A mérkőzés statisztikái és rekordjai

A mérkőzés számtalan rekordot döntött meg.

• A leghosszabb mérkőzés: 11 óra 5 perc (az előző rekord 6 óra 33 perc, Santoro-Clément, 2004).
• A legtöbb játék: 183 (az előző rekord 112, González-Pasarell, 1969, Wimbledon).
• A legtöbb játékot hozó ötödik szett Grand Slam-tornán: 70:68 (8:11 óra).
• Egy játékos által ütött ászok egy mérkőzésen belül: Isner: 112, Mahut: 103 (az előző rekord 78, Ivo Karlovic, 2009).
• Összes ász egy mérkőzésen belül: 215 (az előző rekord 96, Stepanek-Karlovic, 2009).

Összefoglaló statisztikák: Isner-Mahut, Wimbledon 2010

A mérkőzés után

A két teniszező egycsapásra sztár lett, és kialakult közöttük egy szétbonthatatlan, fura kötelék, egy olyan barátság, ami tipikusan a legendás meccshez fűződő közös kötődésből alakult ki. „Csodálatos volt a közönség, nem tudok mit mondani. Mahut valódi harcos, nagy kár, hogy egyikünknek búcsúznia kellett. Megtiszteltetés, hogy együtt élhettük át ezt a fantasztikus csatát.” - nyilatkozta Isner. Mahut azt is hozzátette: „Rettenetesen hosszú volt, de mindketten élveztük, azt hiszem.” A szervezők mindkét teniszezőt és az umpire Mo Layanit is megajándékozták, de itt az élmény tényleg megfizethetetlen volt. A tenisz világában mindenki, még a Wimbledonban szereplő játékosok is elképedten figyelték az eseményeket és a mérkőzés után hősökként ünnepelték John Isnert és Nicolas Mahut-t.

Más emlékezetes maratoni teniszmérkőzések

Bár az Isner-Mahut mérkőzés magasan kiemelkedik a tenisztörténelemből, számos más összecsapás is emlékezetes maratoni küzdelmet hozott.

Novak Djokovic és Rafael Nadal küzdelmei

Novak Djokovic-Rafael Nadal, Ausztrál Open, döntő, 2012 [5:7, 6:4, 6:2, 6:7(5), 7:5] A majd' hat órás küzdelem után a hálónak támaszkodó döntősök kimerültsége örökre beégett a nézők emlékezetébe. „Nyilvánvaló azok számára, akik látták ezt a mérkőzést, hogy minden csepp energiánkat ott hagytuk a pályán. Közösen írtunk történelmet, azonban sajnálatos módon nem lehet két győztese egy mérkőzésnek" - fogalmazott Djokovic. Minden legendás párharcnak megvan A MÉRKŐZÉSE, Nadal és Djokovic több mint 50 találkozót számláló közös történetében talán ez a legmeghatározóbb. Az 5 óra és 53 percig tartó mérkőzés hihetetlen izgalmakat hozott.

Novak Djokovic-Rafael Nadal Wimbledon, elődöntő, 2018 [6:4, 3:6, 7:6(9), 3:6, 10:8] Ez a találkozó a torna történetének második leghosszabb elődöntőjének bizonyult (5 óra, 15 perc). A találkozó harmadik szettjében szinte tapintani lehetett a feszültséget. Djokovic végül 11-9-re megnyerte a rövidítést, így másnap neki az is belefért, hogy elveszítse a negyedik játszmát. Pattanásig feszült, magas színvonalú döntő szettet láthatott a közönség, melyben mindketten többször is nagyon közel kerültek a győzelemhez.

Federer, Djokovic és Del Potro emlékezetes összecsapásai

Novak Djokovic-Juan Martín del Potro, Wimbledon, elődöntő, 2013 [7:5, 4:6, 7:6, 6:7, 6:3] Az év legjobb mérkőzését is Wimbledonban játszották, méghozzá Novak Djokovic és Juan Martín del Potro részvételével. Az argentin óriás pályafutását 2009-es US Open-győzelmét követően megtörték a sérülések, de a 2013-as wimbledoni tornán korábbi önmagát idéző játékot mutatott. Szinte az elejétől kezdve magas színvonalat hozott a találkozó, ám klasszikussá a negyedik játszma tette, melyben Del Potro előbb brékhátrányból jött vissza, majd a tie-breaket mérkőzéslabdákat hárítva nyerte meg.

Stan Wawrinka-Novak Djokovic, Ausztrál Open, negyeddöntő, 2014 [2:6, 6:4, 6:2, 3:6, 9:7] Ez a mérkőzés az áttörést jelentő győzelemnek bizonyult Wawrinka pályafutásában. Djokovic 2014-es legyőzése bizonyos tekintetben Wawrinka újjászületésének szimbóluma lett, az első igazán komoly lépés a három GS-győzelemig vezető úton. 2013-ban viszont a pályafutásában Magnus Normannel új fejezetet nyitó Wawrinka két Grand Slamen is ötszettes küzdelemre kényszerítette az akkori világelsőt, Melbourne-ben döntő szett 11:10-nél ütötte be a meccslabdát Djokovic.

Roger Federer-Rafael Nadal, Ausztrál Open, döntő, 2017 [6:4, 3:6, 6:1, 3:6, 6:3] Ha egy mérkőzésre rá lehet húzni, hogy Roger Federer pályafutásának egyik legnagyobb és kétségtelenül legváratlanabb sikerét jelenti, az bizony nem maradhat ki az évtized legemlékezetesebb mérkőzéseit felsoroló listáról. Ez az epikus döntő játszma az elképesztően színvonalas labdamenetekkel, a szokása szerint iszonyú nagyot küzdő Nadallal és a hihetetlen fordulataival méltó helyre került a tenisztörténet és az évtized legemlékezetesebb pillanatai közé. A mérkőzés ismét 5 szettig tartott, akárcsak sok más találkozójuk, és végül az idősebb Federer lett a győztes, aki 6-3-ra nyert az 5. szettben.

Novak Djokovic-Roger Federer, Wimbledon, döntő, 2019 [7:6(5), 1:6, 7:6(4), 4:6, 13:12(3)] Korábban is voltak fájó vereségek Federer pályafutásában, az idei wimbledoni döntő azonban messze kiemelkedik közülük, már csak azért is, mert ez volt az első olyan Grand Slam-döntője, amit mérkőzéslabdákról bukott el. A közel 38 éves Federer vitathatatlanul még mindig pályafutása csúcsán volt. A mérkőzés közel 5 órán át tartott, és Federer majdnem megszerezte a bajnoki címet, miután két meccslabdához jutott, amit Djokovic hárított, mielőtt az 5. szettben a tie-break döntött. Djokovic a pályafutása során sokszor bizonyította, hogy ebben a műfajban ő a legjobb.

További emlékezetes teniszösszecsapások

• Stan Wawrinka-Stefanos Tsitsipas, Roland Garros, negyedik forduló, 2019 [6:7(6), 7:5, 4:6, 6:3, 8:6] Egészen brutális mérkőzés lett Tsitsipas és Wawrinka találkozójából, több mint öt órán keresztül nyúzták egymást végeláthatatlanul hosszú labdamenetekkel a forró párizsi salakon. Az pedig, hogy a mérkőzést egy meg nem ütött röpte döntötte el, tökéletesen szimbolizálta, hogy a fiatal görög pályafutása addigi legnehezebb mérkőzésén egyszerűen félt a győzelemtől.
• Rafael Nadal-Daniil Medvedev, US Open, döntő, 2019 [7:5, 6:3, 5:7, 4:6, 6:4] Mindkét játékos a lehető legjobbját nyújtotta, röpték, hosszú labdamenetek, leütések, alapvonalas ütések nem hiányozhattak az arzenáljukból.
• Björn Borg vs. John McEnroe, Wimbledon, 1980 Széles körben minden idők legnagyobb teniszversenyeként tartják számon a két teniszlegenda találkozóját (olyannyira, hogy még hollywoodi film is készült belőle). A 18 - 16-os negyedik tie-breaket gyakran tartják a legdrámaibbnak a tenisz történetében.
• Roger Federer vs. Rafael Nadal, Wimbledon, döntő, 2008 A mérkőzést - Wimbledonra jellemző módon - kétszer is megszakította az eső, végül 4 óra 48 percig voltak a játékosok a pályán. A szurkolók a helyszínen követték az eseményeket, és a baljósan sötét londoni égbolt alatt Federer 89 nyerőt ütött… és mégis vesztett, ez az adat jól mutatja, hogy mekkora küzdelem volt.
• Pete Sampras vs. Andre Agassi, US Open, 2001 (valószínűleg negyeddöntő) Az 1990-es években Sampras és Agassi volt a két legjobb teniszjátékos. Mind a 4 szett tie-breakig ment, és Sampras rendkívül lenyűgöző és ijesztően pontos adogatása segített neki abban, hogy a négyből hármat egyetlen brék nélkül nyerjen meg.

A leghosszabb asztalitenisz mérkőzés

Az asztalitenisz hőskorában megtörténhetett, hogy két órát is küzdöttek egy-egy pontért. Az 1936-os prágai világbajnokságon már betegesen hosszú mérkőzéseket játszottak. A lengyel Alojzy Ehrlich és a romániai Paneth Farkas első labdamenete is mindenkit elrettenthetett a pingpongtól.

Ehrlich a védekezőjátékosok királya volt, soha, de soha nem akart támadni, ráadásul egy a többiekénél jóval nagyobb méretű, péklapátszerű ütővel adogatta vissza a labdákat a legnagyobb nyugalommal. A labdamenet fizikailag is egyre kimerítőbbé vált. A soha véget nem érő labdamenetbe először nem is játékosok, hanem a meccs magyar bírója, Diner Gábor fáradt bele, 85 perc után le kellett cserélni, mert a labda ide-oda követésétől beállt a nyaka.

Egy német dokumentumfilmben visszaemlékező Ehrlich azt mondta, ő végig nagyon gazdaságosan játszott, fonákkal adogatott vissza. Emiatt Farkas volt az, aki először elfáradt, 2 óra 12 perc után elvesztette a labdamenetet. Később aztán folytatták a meccset, négy és fél órányi játék után Ehrlich nyert.

Szabályváltozások az asztaliteniszben

Az Ehrlich-Farkas-labdamenet ugyan véget ért, de lett folytatása. A nemzetközi szövetség is érzékelte, hogy károsak a nézőriasztó mérkőzések, ezért bevezették az időkorlátot. A játszmák maximum harmincpercesek lehettek, az esetenként akár ötszettes meccsek 105 percig tarthattak, ha letelt az idő, akkor az nyert, aki éppen előnyben volt. Ez a szabály is hozott néhány furcsaságot, például vekkerrel érkező játékosokat és egy döntetlent az 1937-es világbajnoki döntőben, amit az osztrák Gertude Pritzi és az amerikai Ruth Aarons játszott. A zsűri döntetlenre hozta a meccset, mindkét versenyzőt leléptette, így nem is hirdettek ki világbajnokot akkor. 2001-ben viszont a világszövetség rehabilitálta őket, és azóta mindkét pingpongos világbajnoknak tekinthető.

A boksz történetének leghosszabb összecsapása

Manapság már a 15 menetes mérkőzésekre is nosztalgiával tekintünk vissza, és talán el se merjük hinni, hogy a múlt század kezdetén vagy közvetlenül annak centenáriuma előtt ennél sokkalta hosszabb ütközeteket vívtak az ökölvívók. Nem ritkán 40-50 menetes összecsapások vártak a lelkes rajongókra és persze a fogadókra, de ami 1893. április 6-án történt, az egyedülálló.

Andy Bowen és Jack Burke maratoni küzdelme

116 évvel ezelőtt a fent említett napon boksztörténelmet írtak New Orleansban. A mérkőzést már a Queensbury-szabályok szerint vívták, kesztyűk, három perces menetek, egy perces szünetek, leütésnél 10-ig számolás, pont, ahogy most is szokás. Fél tíz környékén megszólalt az első gong, a tét Dél könnyűsúlyú címe, a győztes 2500 dollárt zsebelhetett be. Az egyik sarokban a hazai Andy Bowen, ellenfele a texasi Burke.

A nézőtér tele volt munkásokkal, akiknek kora reggel munkába kellett menniük. „Éjjel három óra van és a két bokszoló még mindig küzd egymással. Éppen a 89. menetet indították útjára és az a hír járja, hogy Bowe csuklója eltört.” - számolt be a helyi újság. 108 menet után a mérkőzést vezető John Duffy bíró is úgy gondolta, hogy eleget látott. Közölte a bokszolókkal és persze a nagyérdeművel is, hogy legfeljebb még két menetet hajlandó levezényelni.

Ekkor már sem Bowen, sem Burke nem tudott értékelhető ütést indítani, így Duffy végül 7 óra és 19 percnyi küzdelem után hajnali 4 óra 43 perckor beszüntette a küzdelmet, egyikük sem tudott már kijönni a sarokból, szinte hálni járt beléjük a lélek, Burke-nek állítólag az összes csontja eltörött mindkét kézfejében. Az eredmény „No contest”. Bowen és Burke rekordját, azaz minden idők leghosszabb bokszmérkőzését azonban soha, senki nem vitathatja már.

Bowen tragikus halála

Bowennek ezúttal sem volt szerencséje, a New Orleans-i fiatalembernek újabb maratoni ütközetet kellett végigállnia. 5 óra 35 percig tartott a 85 menet, amíg sikerült lebirkóznia Jack Everhardtot. De egyben ez lett utolsó győzelme is a szorítóban, két döntetlen után 1894. december 4-én Kid Lavigne ellen lépett kötelek közé. Bowen olyan szerencsétlenül esett a tarkójára, hogy azonnal elveszítette az eszméletét. „Örökre elaltatva” - „Kid” Lavigne a ringben gyilkolta meg Andy Bowent. Bowen esete óriási felháborodáshoz vezetett, Lavigne ellen halált okozó testi sértés miatt emeltek vádat, de végül minden vádpont alól felmentették. Bowen halála után a New Orleans-i bokszmeccseknek is leáldozott.

tags: #hany #evvel #ezelott #volt #a #leghosszabb

Népszerű bejegyzések:

• A magyar férfi vízilabda-válogatott
• Sportesemények és a böjt kihívásai
• Friss Információk a Pest Vármegyei Fociról
• Belépés a ZTE router adminisztrációs felületére
• A Premier League kulcsfontosságú mérkőzése