A rögbi: története, szabályai és változatai – Mennyi ideig tart egy ligarögbi mérkőzés?

A rögbi, eredeti nevén rugby, egy dinamikus labdajáték, amelynek számos fajtája létezik szerte a világon. Magyarországon az „uniós”, azaz a 15 fős változat terjedt el leginkább, amelytől az amerikaifutball a 19. század második felében vált le. A rögbi további változatai a 12, a 10 és a 7 fős rögbi. A 20. század elején indult útjára a ligarögbi változat is, amelyet 13 fő játszik. Bár a draft nem tér ki a ligarögbi mérkőzés pontos játékidejére, az uniós és hetes rögbi esetében részletes információval szolgál, melyek alapján átfogó képet kaphatunk a rögbi különböző formáiról.

Mára hazánkban ez a sportág a létező szocializmus alatt még tiltottból támogatott sportággá fejlődött, az uniós rögbi pedig egyértelműen az angolszász oktatási kultúra alappillérének tekinthető.

A rögbi gyökerei: Az ókortól a modern sportágig

A rögbi gyökerei mélyen az ókori történelemben rejlenek. Már az I. században játszották a rómaiak a Harpastum nevű játékot, amelyről egy korabeli tudósítás így ír:

„Övé a labda, kikerüli az egyiket, odajátssza vígan a másiknak, egyiket fellöki, másikat lelkesíti vadul kiáltva, hogy Oldalra! Messze! Előre emberhez! Vidd át rajta! Fölé! Röviden! Vigyázz! Figyelj, hátvéd!”

A játékot a katonai kiképzésen is használták, és több helyen a birkózáshoz kapcsolódva említik, ami arra utal, hogy a mai rögbihez hasonló játék lehetett. Érdekes módon a későbbi próbálkozásokkal szemben valószínűleg kevés volt a sérülés, amit például Galénosz, a kor híres orvosának biztatása is bizonyít. Arrianus író szavai ma is érvényesek lehetnének a rögbisek számára:

„Látni fogod, hogy milyen megfontoltan cselekszenek a játékosok. Mert senki sem vitatkozik jón és rosszon a harpastumnál csak a továbbdobás és az elkapás az érdekes. Megvan benne a technika, a gyorsaság, a kiegyensúlyozottság, a mozgalmasság és az elme játéka. Ha én dobok a másik elkap. Ám ha elveszítjük a labdát vagy gyámoltalanul dobunk és fogunk, mit ér a játék? Sokszor az egyik azt kiáltja: »Dobd!«, a másik »Ne dobd!«, a harmadik »Dobtad volna nekem!« Nem játék ez már, hanem civakodás.”

A rögbi születése és terjedése

A modern rögbi története Angliában, Rugby városában kezdődött. A legenda szerint 1823-ban egy William Webb Ellis nevű diák, egy futballmérkőzés alatt a véget jelző csengőt hallva, felkapta a labdát és berohant vele az ellenfél kapujába. Ezzel az akcióval teremtette meg az új játék alapjait, amelyet később a városról neveztek el.

A sportág hamarosan elterjedt Britannia-szerte, és sorra alakultak a rögbi klubok. Kezdetben a tehetős általános és középiskolákban vált népszerűvé, ahol elsősorban a közép- és felső osztály tagjai tanultak, de később a munkások körében is elterjedt.

A rögbi szerveződése és nemzetközi fejlődése

• 1871: Angliában megalakult a Rugby Football Union, amely szigorú szabályokat hozott az amatőrizmus betartásáért. Még ebben az évben megrendezték az első nemzetközi találkozót Skócia és Anglia válogatottja között. Rövidesen Skóciában, Írországban és Walesben is megalakultak a helyi rögbi uniók, és a játék eljutott Uruguayba, Új-Zélandra, Ausztráliába, Dél-Afrikába, Kanadába és Franciaországba is.
• 1900-1924: A rögbi szerepelt az olimpiai játékokon.
• 1910: Franciaország is csatlakozott a Home Nations bajnoksághoz, így született meg a Five Nations Championship.
• 1934: Európa-bajnokságot rendeztek, amely az öt nemzeten kívüli verseny volt.
• 1971: A Brit Oroszlánok megnyerték a teszt sorozatot 2-1 arányban Új-Zélandon, a sportág királyai ellen - ez sem előtte, sem utána soha senkinek nem sikerült.
• 1976: Először rendezték meg a Hong Kong Sevens kupát, a világ legjobb hetes tornáját.
• 1987: Az első Rögbi Világ Kupa (RWC) Új-Zélandon került megrendezésre, amelyet a hazaiak nyertek, a franciáké lett az ezüst, a walesieké a bronz érem.
• 1988: Megalakult a Nemzetközi Női Rögbi Szövetség.
• 1995-ig: A nemzetközi szövetség amatőr státuszban tartotta a sportágat. Szerte a világon milliók - főleg a Brit Nemzetközösség országaiban - játsszák és alkotnak erős közösségeket.

Az amatőr sportág mellett létrejött egy professzionális irányzat is, mely a „liga” néven ismert. A rögbi főleg az angolszász és az európai országokban, majd a volt brit gyarmatbirodalom országaiban terjedt el. Nyugat-Szamoán például 170 000 emberből 5250-en rögbiznek, 15 klub 95 csapatában.

A sportágnak két nemzetközi szövetsége van: a francia irányítású FIRA (később FIRA-AER), amely főleg az európai (kivéve a szigeteket) és mediterrán csapatokat tömöríti, valamint az IRFB, amely az angolszász és nemzetközösségi országok nemzeti szövetségeit fogja össze. A két szervezet egyre inkább közeledik egymáshoz, mivel sok ország mindkét szövetségnek tagja. A FIRA emellett Európa-bajnokságokat is szervez 1992-től négy csoportban.

A rögbi változatai és játékidejük

A rögbi több fő változatban létezik, amelyek eltérnek a játékosok számában és a játékidőben.

• XV-ös rögbi (Uniós rögbi): Ez a hagyományos változat, ahol 15 játékos van a pályán egy csapatban. A felnőtteknél a játékidő 2×40 perc, a junioroknál 2×35, a kadétoknál 2×20 perc. Egy félidő 40 percig tart, a szünet körülbelül 10 perc.
• 7-es rögbi (Olimpiai rögbi): Ezt a változatot hét játékos játssza csapatonként, és a játékidő mindössze 2×7 perc. A hetes rögbi a XXI. században ismét olimpiai sporttá vált, a 2016-os riói olimpiai játékokon mutatkozott be.
• Ligarögbi: A 20. század elején elindult ligarögbi változatot 13 fő játszik. A rendelkezésre álló anyag nem részletezi a ligarögbi mérkőzés pontos játékidejét.

A rögbinek ezenkívül létezik full kontakt és ütközés nélküli változata is, ami a sportág sokszínűségét mutatja.

A rögbi játékszabályai és a pontrendszer

A rögbi célja, hogy mindkét csapat játékosai, betartva a tisztességes játékot, a játékszabályoknak és sportszellemnek megfelelően, a labda vitelével, passzolásával, rúgásával és lehelyezésével minél több pontot szerezzenek. Hasonlóan a futballhoz, a rögbi egy folyamatos játék, ahol a labda mindig mozgásban van. A játék csak akkor áll meg, ha a csapat pontot szerzett, vagy büntetést kapott. A labdarúgással ellentétben azonban az ütközések és fogások a játék elemi részei, és a meccs folytatódik a fogások után is.

A labda mozgása és a les szabálya

A labdát csak hátrafelé lehet passzolni, előre csak vinni vagy rúgni szabad. A passzolás oldalirányban is megengedett, de sohasem előre. Azok a játékosok, akik a labda előtt foglalnak helyet, lesen vannak, és nem avatkozhatnak játékba. A les véget ér, ha a játékos a labdát utoljára megjátszó játékos mögé kerül. Fontos kivétel a tízméteres szabály, ahol a les akkor ér véget, ha az ellenfél öt métert viszi a labdát, passzol, rúg, vagy szándékosan hozzáér a labdához.

Pontszerzési módok

A mérkőzés során az eredmény a pontok elérésével alakul ki. A rögbiben többféle módon lehet pontot szerezni:

A játéktér és felszerelés

A rögbit többnyire füves talajon játsszák. A játéktér legfeljebb 70 méter széles és 100 méter hosszú, ehhez adódik a két célterület, amelyek egyenként legalább 10, de legfeljebb 22 métert tesznek ki. Folyamatos vonallal festik fel a játéktér és a célterületek határait (oldalvonal, célvonal, holt-labda vonal), a 22-es vonalakat és a felezővonalat. Szaggatott vonalakat festenek a felezővonaltól 10-10 méterre, és 5 méterre az oldalvonalaktól és a célvonalaktól.

A célvonalak közepén egy-egy H-alakú kapu foglal helyet. Az 5-6 méter hosszú keresztrúd 3 méter magasan köti össze a legalább 3,4 méter magas függőleges kapufákat. A labda bőrből készült, tojás alakú, levegővel felfújt.

A játék elemei: szerelés, tolongás és bedobás

A támadás megállítása szabályosan az ún. mélyfogással történik. Szerelni csak a labdás játékost lehet, annak földre vitelével. A fogás kizárólag a mellvonal alatt történhet, úgy, hogy a védekező játékos mindkét kezével átkarolja, és egyensúlyából kibillentve testi erejével földre viszi. Fogni nem lehet váll fölött (nyakra és fejre fogni tilos). A földre vitt játékosnak azonnal el kell engednie a labdát, vagy utolsó mozdulattal passzolnia kell, vagy a maga mellé kell tennie a földre.

Nyílt tolongás (Ruck) és Csomag (Maul)

Nyílt tolongás (ruck) akkor alakul ki, amikor a mélyfogás után legalább mindkét csapatból egy játékos összekapaszkodik a kitett labda felett, jellemzően vállal tolva egymást. Nyílt tolongásban nem szabad kézzel nyúlni a labdáért, hanem le kell róla tolni az ellenfelet, és lábbal hátra játszani. Csomag (maul) alakul ki, amikor a labdát vivő játékost egy vagy több ellenfél fogja, miközben egy vagy több csapattárs is összekapcsolódik vele.

Zárt tolongás (Scrum)

Nem szándékos szabálytalanságok (pl. előreejtés, előre passz) esetén a játékvezető zárt tolongást ítélhet. Ekkor mindkét csapatból nyolc-nyolc játékos kapcsolódik össze három sorban, középen egy „alagutat” képezve. Az első sorban van a két pillér, és középen a sarkazó. A második sorban négyen vannak, leghátul az összefogó (a 8-as). A válogatott tolongások súlya akár 900 kg is lehet csapatonként. A két tolongás összecsap, a labdát a vétlen csapat gurítja be az első sorok közé, ahonnan a sarkazók megpróbálják lábbal megszerezni és hátra juttatni a labdát. A tolongás a rögbi egyik legveszélyesebb eleme, mivel ha az alakzat összeomlik, az nyaksérüléssel is járhat.

Bedobás (Lineout)

Ha a labda az oldalvonalon túlra kerül, bedobással hozzák játékba. A tolongásjátékosok - merőlegesen az oldalvonalra - libasorban állnak fel, közöttük egy folyosó alakul ki, ahová a labdát a vétlen csapat bedobja. A bedobó játékosnak a „tojást” ebbe a folyosóba kell dobnia, és a bedobott labdát bármelyik csapat megszerezheti.

Játékos pozíciók (15 fős rögbiben)

Az uniós rögbiben a mezszámok általában meghatározott, viszonylag kötött pozíciót jelentenek. A játékosokat két fő csoportra osztják:

1. Tolongásjátékosok (Forwards) - 1-8-ig számozott mezek: Ők általában az erősebb, nehezebb, de lassabb játékosok. Feladatuk a labdaszerzés és megtartás, ők alkotják a zárt tolongást és a bedobásnál a sorokat.
   • 1 és 3 Pillérek: A zárt tolongás első sorában állnak a sarkazó két oldalán, és a tolongás fő erejét adják.
   • 2 Sarkazó: Ő sarkazza hátra a begurított labdát a zárt tolongásban.
   • 4 és 5 Második sorosok: Rendszerint magas játékosok, bedobásnál őket emelik a pillérek.
   • 6 és 7 Leválók: Szerepük a leginkább kötetlen, labdát szereznek, gyorsan odaérnek a zavaros helyzetekhez.
   • 8 Összefogó: A tolongás leghátsó embere, ő játssza hátra a labdát a 9-esnek, vagy felveszi és viszi.
2. Háromnegyed (Backs) - 9-15-ig számozott mezek: Ők gyorsabb, de kisebb, könnyebb játékosok. Feladatuk a gyors támadások, felfutások végrehajtása.
   • 9 Kilences (Scrum-half): Az összekötő láncszem a tolongás és a háromnegyed között. Gyors helyzetfelismerés jellemzi.
   • 10 Irányító (Fly-half): Általában ő hozza a taktikai döntéseket, rögzített helyzetek után ő indítja el a labdát.
   • 11 és 14 Szélsők (Wings): A két szélen futnak, sokszor ők fejezik be az akciókat.
   • 12 és 13 Centerek (Centres): Áttörik a védelmi vonalat, pontosan és gyorsan passzolnak.
   • 15 Fullback: A védelem utolsó sora, összeszedi az ellenfél előrerúgott labdáit, mélyet fog.

Játékvezetés és büntetések

A játékosoknak tisztelniük kell a játékvezetői döntéseket, a vitatkozásért büntetés jár. Kizárólag a csapatkapitányok joga, hogy konzultáljanak a játékvezetővel. A játékvezető kioszthat sárga és piros lapot is. A sárga lap figyelmeztetésre szolgál, és 10 perces kiállítást jelent alattomos vagy veszélyes játékért, a szabályok ismételt megszegéséért vagy szándékos taktikai szabálytalanságért. A piros lap végleges kiállítást jelent.

Az uniós rögbiben gyakran alkalmazzák az előnyszabályt, ami azt jelenti, hogy szabálytalanságnál a játékvezető tovább engedi a játékot, ha a másik fél a hibából kifolyólag területet nyerhet, vagy taktikai előnybe kerülhet.

A rögbi filozófiája és közösségformáló ereje

A rögbi az egyik leginkább befogadó és közösséget formáló sportág. Sokféle testalkatú és mentalitású ember játszhatja, fiúk és lányok egyaránt űzik óvodákban, általános- és középiskolákban, valamint az egyetemeken. Nagy létszámú csapatjáték, egy mérkőzésen a játékvezetéssel együtt félszázan is részt vehetnek.

Látványos és izgalmas sport: az eredménytől függetlenül az utolsó percig tart a lendület. Egyedülálló módon ötvöződik itt a keménység a könnyedséggel, hiszen a rendkívüli fizikai erőt és állóképességet igénylő - testi kontakttal járó - küzdelem egyben egy szellemes labdajáték is. A rögbis szemléletmódban a játék öröme és a minél jobb játékminőség elérése az elsőszámú szempont, ezt szolgálja minden szabály és intézkedés. Alapvetően a küzdelemre, a kitartásra, egymás segítésére és a közösségi életformára nevel. A mérkőzéseket mindig közös étkezés követi, ahol a pályabéli ellenfelek barátként tekintenek egymásra.

A magyar rögbi története

Hazánkban a rögbit már az 1930-as évektől ismerik bemutató mérkőzésekből. Csaknem három évtizedes, egyenetlen fejlődés után 1990. március 15-én alakult meg a Magyar Rögbi Szövetség (MRGSZ) 9 nagyobb klub részvételével, és a szervezet tagja mindkét nemzetközi szövetségnek (FIRA/FIRA-AER és IRFB).

• 1990. július 22.: Az első magyar hivatalos válogatott mérkőzés Érden, a keletnémet csapat (DDR) ellen, amely 7-3-ra végződött a keletnémetek javára. A magyar pontot Mihajlovics (Jack) Pál érte el büntetőből.
• 1991: Az MRGSZ belép az európai Szövetségbe. A Zöld Sólymok turnézott Angliában, így először játszott magyar csapat a rögbi hazájában.
• 1991: Az I. Magyar Köztársasági Kupa győztese a Zöld Sólymok RK.
• 2003: Újabb nagy állomás a magyar női rögbi történetében: október 1-jén volt az első nemzetközi mérkőzés Zágrábban, ahol a magyar válogatott 35-5-re vereséget szenvedett.
• 2005: A Női Európa Bajnokságon Prágában először indul a női válogatott, a 6. helyezést szerezve meg, Valamennyien a Fehérvár Rugby Club játékosai voltak.
• 2010: A Női Európa Bajnokság B csoportjában Dániában a magyar csapat 2. helyezést ért el, a döntőben az ukrán válogatott profi státuszú játékosai ellen maradt alul.

tags: #hany #perces #a #ligarogbi #meccs

Népszerű bejegyzések:

• Kényelem és Teljesítmény a Pályán
• Aktuális információk Berkesi Balázsról
• Inspiráló idézetek a sport nagyjaitól
• Jászberényi röplabda az NB II-ben
• Kellner, Káposzta és Kolár búcsúja