Fókuszban a Gyermekek: A Metodista Hittan és a Jövő Nemzedéke (2010)

A közösségek jövőjének alapját mindig a felnövekvő generáció jelenti, hiszen a fiatalság a holnap Magyarországának gerince és jó vagy rossz sorsának veteményes kertje. A Metodista Egyház rendszeresen foglalkozik a gyermekek és fiatalok lelki fejlődésével, és a Metodista Hírlevél 2010-es száma is kiemelt figyelmet szentelt nekik. Ez a cikk a 2010-ben megjelent kiadvány „Középpontban a gyermekek” tematikáját járja körül, valamint bemutatja, hogyan érvényesül a gyermekek és a hitoktatás fontossága a metodista közösségek életében, különös tekintettel a kihívásokra és a reményekre.

A Metodista Hírlevél: Információ és Lelkiség

A Metodista Hírlevél évtizedek óta szolgálja a közösséget, rendszeres tájékoztatást nyújtva az egyház életéről és teológiai kérdéseiről. A kiadvány havonta megjelenő formátuma lehetővé teszi, hogy a tagság folyamatosan értesüljön a legfontosabb eseményekről és témákról. A megújult Metodista hírlevél, amelyről a 2017-es év utolsó száma is beszámolt, új formátumban, A5-ös méretben, 8 színes oldalon került kiadásra szeptembertől. A havonta megjelenő kiadványt a Missziós Tanács készíti szerkesztőbizottságként, a tördelést Pásztor Simon végzi.

A 2010-es év során számos fontos téma került a hírlevél középpontjába, tükrözve az egyházi élet sokszínűségét és a közösséget foglalkoztató kérdéseket. Az alábbi táblázat összefoglalja a 2010-es év néhány kiemelt témáját:

A Gyermekek és a Közösség Megújulása: Példák Baranyából

A gyermekek iránti elkötelezettség nem csupán a kiadványok tematikájában, hanem a helyi gyülekezetek mindennapi életében is megnyilvánul. A baranyai metodista missziós szolgálat a 20-as évek elején indult, az első gyülekezet 1923-ban Borjádon alakult. Az intenzív fejlődésnek, amikor négy településen tartottak bibliaórákat és istentiszteleteket, a második világháborút követő kitelepítések vetettek véget. A jellemzően német nemzetiségű gyülekezetek elnéptelenedtek, így a metodista szolgálat lényegében megszűnt Baranyában. A kitelepítés következtében indult el azonban a szolgálat Hidason, mely a mai pécsi gyülekezeti körzet bölcsője. Löbel János metodista lelkész, felesége betegsége miatt költözött vissza a háború idején annak szülőfalujába, ahol tanítóként dolgozott. Hidason a kitelepítést, majd a székely betelepítést követően a katolikus, református és evangélikus templomban magyarul folyt az istentisztelet, mert nem merték a német nyelvet használni. Löbel János német nyelvű istentiszteleteit így egyre több érdeklődő látogatta.

Kihívások és Remények a Fiatalok Bevonásában

A közösségek folyamatosan szembesülnek azzal a kihívással, hogyan tartsák meg és vonják be a fiatalokat a gyülekezeti életbe. Tudtuk, hogy nagy múltú közösség a hidasi, és emlékezünk, hogy mindig nagy tisztelettel beszéltek róluk. Többektől hallottuk, hogy mára nincsenek sokan vasárnaponként az istentiszteleteken, és nem nagyon vannak fiatalok. Mühl Anna, Heini bácsi huga, gyakran eszébe juttatta: „Istennél nem a mennyiség számít, hanem a minőség.” Aztán komolyan hozzátette: „Időnként azért gondolok arra, hogy ha nem leszünk többen, kihalunk. Néha reménytelennek tűnik. Itt én vagyok a fiatal.” Ez a gondolat rávilágít a generációváltás súlyos problémájára. Emberi szerencsétlenségnek érezzük, hogy nincs utánpótlás, nincs aki hallja élettörténeteiket. Sajnáljuk, hogy nem készítettünk videófelvételeket annak idején a spontán bizonyságtételeikről. Emlékszünk, egy-egy bibliaóra után leültünk például Gyuri bácsiéknál egy tea mellett, megoldódott a nyelve, szívesen mesélt. A felnövekvő nemzedék azonban nem talált megélhetési lehetőséget a környéken, sokan a nagyvárosokba költöztek, a németajkúak közül többen külföldön alapítottak családot. A falu lassan kiöregedett, és főleg a metodista gyülekezet létszáma csökkent le erősen. Gyakran emlegetik a szép időket Löbel János bácsival, amikor a kápolna még tele volt, és a sok megtérő fiatal élettel töltötte meg a falut.

Evangelizáció és a Fiatalok Aktív Szerepe

Az új generáció megszólítása érdekében folyamatosan keresik a hatékony módszereket. Az evangelizációs programok, amelyekbe fiatalok is bekapcsolódnak, frissességet hozhatnak a közösségbe. Amikor a bevetés ötletével előállt Jóska, Mühl Anna szerint meg is orrolt rá, mert azt mondta neki, nem nagyon hiszi, hogy bármi történhet ebben a faluban, itt mindenki valamelyik egyházhoz tartozik. Hitetlenkedve indult el a hívogatásra is. Két fiatal jött vele, gitárral, lelkesen. Sokáig vártak az egyik háznál, pedig előzetesen megbeszélte, hogy fogadják őket. Végül az asszonyka jött ki, mufurc volt, csapkodott, mérgelődött, kelletlenül beengedte a sötét szobába. A fiúk énekeltek, imádkoztak, felejthetetlen volt látni, ahogy, az a morcos arc megszelídül. Valami kisimogatta a kemény vonásokat. Álmában sem hitte volna, az asszonyka ott volt este a templomban. Az augusztusi hidasi bevetés nagy port kavart a faluban. Egy hétig sátorozott a templomkertben huszonöt hívő fiatal. Ez a történet példázza, hogy a fiatalok lelkesedése és aktív részvétele milyen erőt adhat az evangélium terjedésének, és mennyire fontos a hittan, a gyermekek hitbeli nevelése ahhoz, hogy a jövő nemzedéke is megélje és továbbadja hitét.

tags: #harmatcsepp #donto #hittan #2 #osztaly #2010

Népszerű bejegyzések:

• A Real Madrid kupatörténete
• Jegyek Újpest – Sevilla és más meccsekre
• Alapvető floorball tudnivalók
• a sárkányhajó bajnokságok eredményei
• Női kézilabda NB I eredmény