A magyar köztársasági elnökök és a sport: Elnöki szerepvállalás, Fair Play és a junior válogatottak sikerei

A magyar sportéletben a köztársasági elnöki intézménynek kiemelt szerepe van, legyen szó az eredmények elismeréséről, a fair play szellemiségének képviseletéről vagy az utánpótlás támogatásáról. A legfontosabb sportesemények, mint például az Év Sportolója gála, gyakran adnak alkalmat arra, hogy az ország legfőbb közjogi méltóságai is kifejezzék elismerésüket a kiváló teljesítmények iránt, vagy éppen példát mutassanak a sportszerűség terén.

Látványos és elegáns külsőségek közepette, az Operaházban rendezték meg hétfő este az Év Sportolója 2023 gálaműsorát. Mint ismeretes, a sportújságírók szavazatai alapján választották meg a tavalyi esztendő legjobbjait. Mégsem csak őket köszönthettük az Operaházban.

A Köztársasági Elnöki Hivatal a Sport Tükrében

Schmitt Pál - A sportoló államfő és az Életmű díj

A magyar sport és közélet egyik meghatározó alakja, Schmitt Pál, kétszeres párbajtőr olimpiai bajnokként vált ismertté, majd évtizedeken át MOB elnökként irányította a magyar sportot. A NOB alelnökeként a valaha volt legmagasabb magyar pozíciót érte el nemzetközi sportdiplomataként. Mindeközben spanyol és svájci nagykövetként szolgálta az országot, majd köztársasági elnöknek választották. Schmitt Pál vehette át a gálaest tán legrangosabb kitüntetését, az Életmű díjat. Schmitt Pál a közönség hosszas vastapsát követően a sportolásban is aktív köztársasági elnök asszonynak, Novák Katalinnak kívánt jó egészséget az olimpia évében. Majd megköszönte szüleinek, csapattársainak, Szőcs Bertalan mesternek, a már elhunyt Kulcsár Győzőnek, Fenyvesi Csabának, Nemere Zoltánnak, és további olimpiai bajnok kollégáinak. Megköszönte ugyancsak a sportközösségnek, hogy 21 évig MOB-elnökként segíthette a magyarokat.

Novák Katalin - Az első női államfő és a "first gentleman"

Novák Katalin hivatalba lépésével nemcsak női köztársasági elnököt kapott Magyarország a rendszerváltás utáni történetében először, de férje személyében az első „first gentlemant” is. Ezt mondta közel 15 perces államfőjelölti beszédében Novák Katalin március 10-én a parlamentben, majd alig másfél órával később megválasztották Magyarország új köztársasági elnökének. Novák Katalin kedden vette át a Sándor-palota kulcsait és egyben az államfői hivatalt is Áder János távozó köztársasági elnöktől. A Fidesz volt családügyi minisztere 44 évesen nemcsak Magyarország legfiatalabb köztársasági elnöke - aki a stábjába jó néhány volt kormányzati alkalmazottat válogatott -, hanem az első nő is ezen a poszton.

Ez egyben azt is jelenti, hogy férje, Veres István, aki jelenleg a Magyar Nemzeti Bank pénz- és devizapiaci igazgatóságát vezeti, már hivatalosan Magyarország első „first gentlemanje”. Női államfőként Novák - és vele együtt férje, Veres István is - az európai és a világpolitikai színtér szűk körébe lép be, ugyanis még 2022-ben is ritka az a felállás, hogy nő az elnök/miniszterelnök, a férje/párja pedig az adott ország „első úriembere”. A protokoll szerint (tükörfordításban) ez a titulus jár a női elnökök férjeinek, így hivatalosan mostantól Veres Istvánt is így kellene megszólítani. A nemzetközi protokoll szerint ez a megszólítás jár mostantól Veres Istvánnak, aki feleségével együtt az európai és a világpolitikai színtéren is szűk körbe lép be. Bár említett beszédében Novák utalt rá, hogy férje aligha vállal majd közéleti szerepet, „ő Veres István marad”, a törvény szerint ha kérne, járna neki egy kétfős titkárság a közszerepléseinek támogatásához.

Mit csinál a "first gentleman" vagy a "first lady"?

Röviden ugyanaz lenne a szerepköre a first gentlemannek is, mint a first ladynek - amiről elsőre mindenkinek az amerikai elnök felesége ugorhat be -: az államfő partnereként részt venni protokolleseményeken, fogadni vagy meglátogatni a különböző államok vezetőit, közjogi méltóságait, kulturális eseményeken kísérni őt, tehát szinte szüntelenül reprezentálni.

A férfi köztársasági elnökök, illetve akár a miniszterelnökök feleségei is hagyományosan fel szoktak karolni valamilyen számukra fontos, általában jótékonysági ügyet, és idejük jó részét azzal töltik. Így tett az eddigi magyar államfők feleségeinek többsége is:

• Göncz Árpádné a halmozottan sérült gyermekek számára hozta létre a Kézenfogva Alapítványt.
• Mádl Ferenc felesége, Mádl Dalma megalapította az Istenadta Tehetség Alapítványt, ami a kistelepülések hátrányos helyzetű tehetséges gyermekeinek a tanulmányaihoz nyújt segítséget.
• Sólyom László felesége, Sólyom Erzsébet részt vett a Családjainkért Alapítvány kuratóriumának megalakulásánál, amely különösen a sokgyermekes családok esélyegyenlőségét segíti, és bekapcsolódott a hospice-mozgalomba, és a Magyarországra látogató elnökfeleségeket is elvitte a rendezvényekre.
• A plágiumbotrányba keveredett Schmitt Pál felesége, az olimpiai ezüstérmes tornász, Makray Katalin pedig, ahogyan Kövér László mondta róla, „egy életen át erősítette a magyar lélek végvárait”. Ezért Polgári Magyarországért Díjat is kapott a Fidesztől decemberben.
• A távozó first lady, Herczegh Anita férjével, Áder Jánossal közösen hozta létre a koronavírus-járvány miatt árván maradó gyerekek támogatására a Regőczi Alapítványt.

Azokban az országokban azonban, amelyekben nő az elnök vagy akár a miniszterelnök, a lehető legkevesebb esetben látni arra példát, hogy a férjek, partnerek first gentlemanként együtt teázgassanak a többi államfő feleségével vagy férjével, és a legtöbbször tényleg csak kísérik a feleségeiket a különböző protokolleseményekre. Európa első úriemberei ritkán vállalják a szereplést. A hivatalba lépő Novák Katalinon kívül öt európai országban tölti be nő az államfői tisztséget: Maia Sandu Moldovában, Vjosa Osmani Koszovóban, Ekateríni Szakellaropúlu Görögországban, Zuzana Čaputová Szlovákiában és Salome Zourabichvili Grúziában. Magyarországhoz legközelebb Szlovákiában ül nő az államfői székben, Zuzana Čaputová személyében. Párja Juraj Rizman, aki így a szlovák first gentleman, de mivel ők nem házasok, Rizmant az államfő partnereként szokták bemutatni az egyes eseményeken. A szlovák elnökhöz hasonlóan a görög államfő is élettársi kapcsolatban él partnerével, így Görögország első női államfőjének, Ekateríni Szakellaropúlunak a társát, Pávlosz Kocóniszt sem illeti meg hivatalosan a first gentleman titulus.

Novák Katalin február 10-én mondott le, miután kiderült, hogy 2023-ban kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének, aki az igazgató szexuálerőszak-ügyét igyekezett eltussolni.

Sulyok Tamás - Az új köztársasági elnök jogi pályafutása és hitvallása

Sulyok Tamás Magyarország köztársasági elnöke, akit 2024. február 26-án választott meg az Országgyűlés, Novák Katalin utódjaként. Sulyok Tamás 1956. március 24-én született Kiskunfélegyházán. Az MTVA Sajtóarchívumának életrajza szerint 1980-ban szerzett diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1982-ben jogi szakvizsgát tett. 2004-ben az ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézetében európai jogi szakjogász képesítést, 2013-ban a Szegedi Tudományegyetemen PhD-fokozatot szerzett. Kutatási témája az ügyvédség alkotmányjogi helyzete, az Európai Közösség belső piacára vonatkozó szabályozás és az ügyvédi szolgáltatások összefüggései.

Pályáját bírósági fogalmazóként kezdte a Csongrád Megyei Bíróságon, 1982-1986 között a kiskunfélegyházi termelőszövetkezet jogtanácsosa, 1986-tól Szegeden jogtanácsos, 1991-1996 között a Sulyok-Japport, 1997-2014 között a Sulyok és Ádám Ügyvédi Iroda ügyvédje volt. 1998 és 2002 között a szegedi önkormányzat jogi képviseletét látta el, 2000-től alkotmánybíróvá választásáig Ausztria tiszteletbeli konzulja volt Szegeden. 2005 szeptembere óta meghívott előadóként alkotmányjogot oktat a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán. Az Országgyűlés 2014. szeptember 24-én választotta meg az Alkotmánybíróság tagjának, 2015. április 1-től az Alkotmánybíróság elnökhelyettese volt, 2016. április 22-től - miután a korábbi elnök, Lenkovics Barnabás megbízatása az előző nap lejárt - elnökhelyettesként ő gyakorolta az Alkotmánybíróság elnöki jogköreit. 2016. november 22-én az Országgyűlés az Alkotmánybíróság elnökévé választotta, funkciójához kötve tagja a Szent Korona Testületnek.

2024. február 22-én Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője jelentette be, hogy a kormánypártok Sulyok Tamást javasolják köztársasági elnöknek. A kormányzó Fidesz-KDNP államfőjelöltjét az Országgyűlés 134 igen szavazattal választotta meg Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökévé. Sulyok megválasztása mellett 134-en, ellene 5-en szavaztak, 7 képviselő nem voksolt. A megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után Sulyok Tamás letette államfői esküjét. Sulyok Tamás március 5-én lép hivatalába, ő a hetedik köztársasági elnök a rendszerváltás után.

Sulyok Tamás közel hét és fél éven keresztül volt az Alkotmánybíróság elnöke. Sulyok korábban, az Indexnek adott interjúban úgy fogalmazott: “a politikai kritikával nem tudok mit kezdeni, mert soha életemben nem érdekelt a politika.” Sulyok Tamás első beszédében az Országgyűlésben azt mondta, bizalmat szeretne építeni az előítéletektől mentes kölcsönös meghallgatás és megértés révén. Azt ígérte, a köztársasági elnöki székből is az alkotmányos alapjogok és értékek méltányos kiegyenlítésén fog munkálkodni. Kiemelte, hogy a jog szeretetét és tiszteletét édesapjától és két bátyjától tanulta, és ezt továbbadta két gyermekének, akik szintén a jogászi pályát választották.

Sulyok Tamás felesége, Nagy Zsuzsanna, is aktív szerepet vállal a közéletben. Békéscsabán járt szerdán dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök felesége. Nagy Zsuzsanna az autizmus világnapja alkalmából érkezett a városba, részt vett az AUT-PONT Alapítványnak az autizmus világnapja alkalmából tartott hagyományos rendezvényén. „Feleségem, Zsuzsa a mai napon Békéscsabán keresi fel az AUT-PONT Alapítványt, ahol elkötelezett szakemberek és önkéntesek dolgoznak azért, hogy az autista emberek és családjaik megfelelő támogatást kapjanak. Hálás köszönet mindazoknak, akik itthon és szerte a világban segítő kezet nyújtanak, megértést és elfogadást közvetítenek az autista embertársaink felé! Tegyünk együtt egy elfogadóbb világért” - írta a köztársasági elnök. „Békéscsabán köszönthettük szerda este Nagy Zsuzsanna asszonyt, dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök feleségét, aki az autizmus világnapja alkalmából rendezett nagy közös gitározás fővédnökeként érkezett a megyeszékhelyre. Köszöntőjében az együttérzés és az elfogadás ünnepének nevezte az autizmus világnapját” - írta közösségi oldalán Herczeg Tamás, Békéscsaba országgyűlési képviselője.

Áder János - A junior sportolók elismerése

Áder János köztársasági elnök hétfő este tiszteletvacsorán fogadta a debreceni junior kézilabda-világbajnokságon aranyérmet szerző női válogatott tagjait és segítőit a Sándor-palotában. A sportolók este fél hét után néhány perccel a Mária Terézia-szalonban találkoztak Áder Jánossal és feleségével, Herczegh Anitával, akik aperitiffel kínálták őket, majd a köztársasági elnök mindenkivel kezet fogott. Ezután Áder János a Sándor-palota teraszára vezette a vendégeket, akik gyönyörködhettek a csodás panorámában, emlékként közös fotók és szelfik készültek.

A csapat „Áder 3” feliratú mezzel ajándékozta meg az államfőt. A hármas szám arra utal, hogy a magyar kézilabda történetében az övék a harmadik vb-aranyérem az 1965-os felnőtt női és a 2017-es ifjúsági strandkézilabda-elsőség után. A csapat vezetői megmutatták a vb-érmet is, majd elbeszélgettek a köztársasági elnökkel a Debrecenben történtekről. Áder János kiemelte, annak ellenére is sok néző volt a debreceni vb mérkőzésein, hogy a labdarúgó-világbajnoksággal párhuzamosan zajlott. Golovin Vlagyimir szövetségi edző csapata mind a nyolc mérkőzését megnyerte a július 1. és 14. között Debrecenben rendezett tornán, és a Dél-Korea elleni elődöntőt, valamint a Norvégia elleni finálét telt ház, több mint ötezer ember előtt játszotta a Főnix Csarnokban.

A Fair Play Szellemisége a Magyar Sportban és az Elnöki Elismerések

Kamuti Jenő és a Nemzetközi Fair Play Bizottság

Az Év Sportolója 2023 gálán kiemelt figyelmet kapott a sportszerűség. Kamuti Jenő a Nemzetközi Fair Play Bizottság éves elismerését vehette át Novák Katalin köztársasági elnöktől és Kamuti Jenőtől, a szervezet elnökétől. „Lehet, hogy furcsán hangzik, de miután az UNESCO Palotában átvettem a díjat, beleszerelmesedtem ebbe a fogalomba és elkezdtem együtt élni vele. Rögtön felkértek, hogy legyek a Nemzetközi Fair Play Bizottság tagja, amelyet természetesen örömmel vállaltam." Emlékeztetett rá, hogy 2000-ben nem szokványos körülmények között választották meg elnöknek, hiszen eredetileg nem is kandidált. A hétfőn lezárult, 25 éves elnöki tevékenysége legfontosabb eredményének azt tartja, hogy sikerült a fair play fogalmát a sporttal együtt megerősíteni. „Meggyőződésem, hogy kötelességem terjeszteni azt a hitet, hogy ha jót tud cselekedni vagy tanácsolni, az teszi a legboldogabbá az embert” - jelentette ki a Nemzet Sportolója, aki továbbra sem akar elszakadni két küldetésétől, az orvoslástól és a fair playtől, amelyek élete során szerinte jól kiegészítették és segítették egymást. Mint mondta, sebészként több mint 12 ezer műtétet hajtott végre, és bár 75 éves kora óta már nem operál, ha hívják, orvosi konzíliumokra még most is bejár a kórházba. Idehaza továbbra is vezeti a MOB Fair Play Bizottságát, és 87 éves kora ellenére szellemileen frissnek érzi magát. A kétszeres olimpiai bajnok, volt köztársasági elnök Schmitt Pál méltatásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az olimpiai ezüstérmes, világbajnok Kamuti Jenő neve nemcsak szavakban, tettekben is egyet jelent a fair playjel. Minden körülmények között a sportszerűséget képviselte, és ő a fair play szellemi nagykövete. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár beszédében emlékeztetett rá, hogy „a fair play olyan embereket ad nekünk, akiket az egész társadalom elé példaképként lehet állítani”. Sunil Sabharwal, a Nemzetközi Fair Play Bizottság hétfőn megválasztott, hindu apától és magyar anyától született új elnöke arról beszélt, hogy a fair play összeköti a világ nemzeteit. Megköszönte a bizottság élén végzett 25 éves munkáját elődjének, Kamuti Jenőnek, akinek a munkabírását páratlannak nevezte.

Szilágyi Áron Fair Play Díja

A fair play szellemének egyik legemlékezetesebb megnyilvánulását Szilágyi Áron nevéhez fűződik. Mint arról akkoriban beszámoltunk, a márciusi, budapesti Világkupa-versenyen vívta Áron a döntőt a világelső Szandro Bazadzéval szemben. Az ellenfél 9:5-ös vezetésénél a grúz támadott és tisztán talált, ám a találatjelző “nem látta” a tust, csak a magyar klasszis lámpája égett. Így 9:6 lett az eredmény. Áron a következő “rajt” vezényszónál nem mozdult, hagyta, hogy Bazadze találjon, ekként adta vissza a gép tévedését. Szilágyi Áron a díj átvételét - második díjának átvételét - követően így nyilatkozott: “Köszönöm köztársasági elnök asszonynak a jelölését, a bizottságnak pedig, hogy méltónak talált erre az elismerésre. Én azt vallom, a Fair Play része kell, hogy legyen az élsportnak, és hiszem, hogy a magyar sportban ez az általános, nemcsak az eredményeinkkel, hanem a sportpályán mutatott viselkedésünkkel is példát mutatunk."

Fair Play az ifjúságért - Jacques Rogge-díj

Az ifjúság körében is elismerik a sportszerűséget. A Jacques Rogge-díj (fair play az ifjúságnak) trófeáját 2023-ban a Lengyel junior curling-válogatott, 2024-ben Katarina Ráczová (a szlovák olimpiai bizottság fair play testületének elnöke, speciális fair play trófea) vehette át. Diplomában részesült 2023-ban Lina Zlindra (szlovén, atléta), 2024-ben Lumír Král (cseh, vívó).

Junior Válogatottak és Edzői Munkájuk

A magyar kardválogatottak sikerei

Számunkra két győztese volt az egyéni sportágak Év csapata választásán. Mi ugyanis a legkisebb különbséget sem szeretnénk tenni, a koreaiakat végre legyőző, 16 év után vb-aranyat szerző férfi, és a címét megvédő női kardválogatott között. És miután a hölgyek a világ sportújságíróinak voksolásán lettek hatodikak, ezúttal a férfiak végeztek a szavazás élén. A csapat nevében Áron köszönte meg az elismerést. Elmondta: nem gondolta, hogy ők végeznek az első helyen, de nagyon örül ennek az elismerésnek.

Godova Gábor, az utánpótlás-nevelés és a játékvezetés szakembere

A junior válogatottak sikerei mögött gyakran állnak elhivatott edzők. Godova Gábor pályafutása kiváló példa erre. A Vasas Izzóban kezdte a vízilabdát, majd az utódcsapatban, a Tungsramban folytatta. Közel tíz évig vízilabdázott. Gyógyszervegyész-technikusi végzettsége van, de már akkor is az edzői pályára készült, amit másfél év katonaság után 1986-ban el is kezdett a Tungsramnál. Minden korcsoporttal volt dolga, a tizenegy évesektől a felnőttekig. 1994-ben a Tungsram felnőtt férfi, mondhatni csikócsapatának lett az edzője, ahol az átlagéletkor 20,2 év volt. Mindez az egyesület megszűnéséig 1996-ig tartott. A Ferencvárossal megnyerte a magyar kupát és Kupagyőztesek Európa Kupáját. Itt játékosa volt Kiss Gergely, Fodor Rajmund, Székely Bulcsú, Steinmetz Barnabás, Steinmetz Ádám. Persze, ebben az időben még a jövő reménységei voltak.

1990-1993 között az utánpótlás-válogatott szövetségi edzője lett, mind a serdülőknél, mind az ifjúsági korosztálynál. 1993-1996 közötti időszakban Horkai György, felnőtt férfi szövetségi kapitány stábjában kapott edzői szerepet. 1998-tól az UTE csapatánál három szezonon keresztül edzősködött, ahol LEN kupát nyertek. Ebben a csapatban is több, leendő olimpiai bajnok fordult meg, mint Dr. Molnár Tamás, Biros Péter, és immár Dr. Kiss Gergely. 2000-2006-ban ismét a férfi utánpótlás szövetségi edzőjeként dolgozott, ahol ifiben Eb-aranyat és -bronzot, juniorban Eb- és vb-ezüstöt nyertek. Itt is későbbi olimpiai és világbajnok játékosai voltak Varga Dániel, Varga Dénes, Hosnyánszky Norbert, Nagy Viktor, Decker Ádám, Gór Nagy Miklós, Decker Attila és Hárai Balázs.

Edzőként 2006-ban ért a pályafutása csúcsára, a női válogatott szövetségi kapitánya lett. Két év alatt Eb harmadikok, olimpiai és vb-negyedikek lettek. Ezt ismét a klubcsapatok követték, a Fradi férfi, majd a Szeged női csapata, aztán a szombathelyi utánpótlásban tevékenykedett. Az UVSE utánpótlás és felnőtt, csapatánál is megfordult, közben Faragó Tamás mellett a női ifi és junior válogatott edzője volt. 2015 elején került az Angyalföldi Sportiskola DSE vízilabda szakosztályához. 2015 közepétől vezeti az utánpótlást, mint sportszakmai igazgató.

Godova Gábor edzői pályafutása - főbb állomások

Játékvezetőként

Nem olyan kiterjedt a magyar vízilabda-társadalom, hogy minden fontosabb pozíciót más kvalifikált személy töltsön be, így Godova Gábor egyszerre utánpótlásedző és játékvezető is, B- és C-kategóriába osztott bírócsapat tagja. "Edzőnek tartom magam, de a bíráskodás nem áll messze az edzősködéstől, hiszen a taktikai gyakorlásoknál hetente kétszer-háromszor úgyis fújnunk kell. Az én bírói pályafutásomban is voltak felfutások, lefutások és szünetek, hiszen amikor az ob I-ben dolgoztam, nem is fért volna bele, viszont ha az utánpótlásban dolgozik az ember és szabad egy nap vagy hétvége, miért ne?! Amikor úgy alakul a pályánk, hogy jobban ráérünk, hasznos fújni, hiszen a másik oldaláról is láthatjuk a játékot, megtapasztaljuk: nem könnyű tizedmásodpercek alatt határozni, ennek ismeretében könnyebben elfogadom a csapatomnak a hátrányos döntéseket" - nyilatkozta Godova a Nemzeti Sportnak.

Kitüntetései

A pekingi olimpián elért negyedik helyéért Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Gyurcsány Ferenc kormányfő jelenlétében 2008-ban megkapta a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést.

tags: #junior #valogatott #koztarsasagi #elnok

Népszerű bejegyzések:

• Gyerekeknek szóló focis sípcsontvédők
• Európa-bajnokság érdekességei
• LiveScore és a sportkövetés
• Vízilabda-csata a vb-elődöntőért
• Magyar arany Mexikóvárosban