Három Találat Hat Mérkőzésből: Részletes Elemzés a Magyar Kézilabda Válogatott EB Szerepléséről és NB I-es Évkezdésekről

Az élvonalbeli bajnokság 2026-os szakaszának közeledtével és a közelmúltbeli nemzetközi sportesemények kapcsán érdemes megvizsgálni a magyar csapatok és válogatottak teljesítményét különböző kontextusokban, különös tekintettel a mérkőzésszám és a "találatok" arányára. Jelen cikkünkben a magyar kézilabda válogatott Európa-bajnoki szereplésének utolsó mérkőzését elemezzük a hat lejátszott mérkőzés kontextusában, valamint kitekintünk a Kisvárda NB I-es évkezdő mérkőzéseinek statisztikáira is.

A Magyar Kézilabda Válogatott EB Szereplésének Részletes Elemzése

A magyar csapat az utolsó, Horvátország elleni mérkőzésen is az utolsó percig harcban volt legalább egy pontért. Sajnos, ahogy az előző négyet, úgy ezt sem sikerült megnyerni. Meghatározó téma a meccs kapcsán a fáradtság, amely az egész tornán végigkísérte a csapatot.

Gólszerzés és Támadójáték

Nézzük meg a magyar gólok számát negyedórás bontásban: 9, 6, 5, 5. Egyértelműen felismerhető a mérkőzésen belüli negatív trend, ami a fáradtság hatásait tükrözi. A 35. és az 51. perc közt volt egy negyedóra, amikor magyar részről kizárólag Ilić Zoran talált a kapuba. Ő háromszor is betalált ebben az időszakban, de más senki.

Az eladott labdák száma is körülbelül azonos volt az ellenfélével, ráadásul a mi adatunk rosszabb egy hajszállal: 10 és 9. Ezek egyébként férfimeccsen átlagos adatok. A válogatott alaptaktikája ezúttal sem vált be teljesen: a horvátok 46-szor lőttek kapura, mi csak 42-szer. Bár itt főleg a magyar szám túl alacsony, azaz a fő gond elöl volt, de azt eddig is láttuk, akkor tudunk nyerni, ha az ellenfél támadásait megfojtjuk, még mielőtt kapuralövésig jutnának.

37 horvát és 34 magyar lövés találta el a kaput, ami majdnem ki is adja a végeredményben lévő különbséget. Az összes lövéshez képest ezek szokatlanul alacsony számok, mindkét csapatnak túl sok kaput el se találó lövése volt. A magyar csapatnak 16 átlövése volt, ráadásul majdnem a fele, 7, bement. Azaz 5-tel kevesebb próbálkozásból értünk el ugyanannyi átlövésgólt.

Egyéni Teljesítmények

• Ilić Zoran: Az átlövők közül ő volt a legeredményesebb, 5/9-es hatékonysággal, ami teljesen jó volt, 3 eladott labda mellett. Ha negyed órán át senkire se számíthatsz, te meg már alig kapsz levegőt, több lesz a hiba - és még így is inkább csak a legvégére romlott le az addig kitűnő teljesítménye.
• Imre Bence: A legeredményesebb magyar játékos ezúttal is Imre Bence volt, 7/10-es hatékonysággal (ebből 2/3 hetes), tőle kicsit szokatlanul sok hibával, de még elmegy. Ennél rosszabb, hogy Imre a második félidőben mindössze kétszer lőtt kapura, mindkétszer büntetőből, mezőnyből egyszer sem. Ennek a legfőbb oka, hogy a 7-6 elleni játéknál ő futkározott le cserére folyamatosan.
• Fazekas Gergő: Ezen a meccsen se tudta hozni, amit egy irányítótól várunk. Ráadásul most egyénileg se villogott: 2/3-as hatékonysággal és mindössze 2 gólpasszal zárt.
• Hanusz Egon: Ahhoz képest, hogy szokatlanul sok lehetőséget kapott, nem lőtt kapura, és 2 gólpasszához ugyanennyi eladott labda tartozott.
• Rosta Miklós és Sipos Adrián: Ennek a tükörképe a beállós poszt: Rosta Miklós a találkozón nem lőtt kapura! Sipos Adrián egyetlen lövése sem lett gól (Papp Tamás pedig be sem állt), így erről a posztról nem szereztünk gólt. Miközben támadásban a jobbszél mellett a beálló elvileg a legmeghatározóbb posztunk.
• Bóka Bendegúz: A másik szélen 2/4-es hatékonyságot mutatott, ami egy szélsőtől egyértelműen gyenge.
• Ligetvári Patrik: Ilić mögött a második legeredményesebb átlövőnk a 3 gólos Ligetvári Patrik volt - igaz, 1 gólt üres kapura, 1-et szélről lőtt.

Védőjáték és Kapusteljesítmény

6 horvát lövést sáncolt a magyar védelem (ebből 3-at Sipos), kifejezetten sokat. Mindazonáltal a 46 horvát lövés értékét csökkenti, hogy majdnem a fele, 21, átlövési kísérlet volt. Az átlövés egyértelműen a legrosszabb hatékonyságú lövési forma, a horvát próbálkozások pont egyharmada (7) lett gól, ami nagyjából átlagos arány. Ha tehát teljesen el nem is tudtuk venni a lehetőségeiket, azért sokszor kényszerítettük őket távoli lövésekre - amit aztán például lesáncoltunk.

Kapusteljesítmény terén Bartucz László 7/27-es (26%) védési mutatóval zárt. Palasics Kristóf 38%-on állt, de ehhez elég volt neki 3 védés is (3/8). Ketten együtt az előző meccs után most is 30% alatt maradtak. Ezen a szinten ez elég gyenge kapusteljesítmény. Az összesen 10 magyar védésből 7 az átlövésekből jött össze, a többi lövésfajtát igazából csak nézték.

Taktikai Döntések és Rotáció

Az előző években Chema Rodriguez kapitánysága alatt a válogatottnak volt egy állandó sémája a cserékre, ha egy meccset nem láttál, akkor is tudtad, melyik posztra mikor cserélünk. Ezen az EB-n ezt már nem láttuk viszont, az utolsó két mérkőzésen pedig még annyira se, mint előtte. A Final Four típusú rendezvények kapcsán szokás arról beszélni, hogy nem mindig a legjobb csapat nyer, hanem amelyik a legjobban bírja a két egymást követő kemény meccset. Egy EB-n, ahol úgy játszik a csapat 24 órán belül kétszer, hogy előtte nem volt egy hét pihenő, hanem négy másik meccs, ez fokozottan igaz.

Ehhez képest Ilić ezt a találkozót csere nélkül játszotta végig, a svéd meccsel együtt 24 óra alatt 110 percet töltött a pályán, ami borzasztó sok. Imre Bence mindössze 43 percet játszott, a 7-6 elleni játékban folyamatosan fel-le szaladgálva. Magyarország 20 játékost vitt ki az EB-re, a többi csapat jellemzően csak 18-at. De ezt a bő keretet nem használtuk, még a ténylegesen a meccsre benevezett 16-ból is 3 fel se állt a padról (Papp Tamás, Bodó Richárd és Lukács Péter nem lépett pályára). A gyengébb rotáció a végére megtette a hatását.

Magyarország 25 támadást vezetett 7-6 ellen, nagyon rossz hatékonysággal: 11 gól és 6 eladott labda. Ez a táblázat világosan mutatja, hogy ez a taktikai elem ezúttal nem volt sikeres. Ez volt a válogatott utolsó mérkőzése az EB-n, így ez a sorozatunk is véget ért.

Kisvárda MASTER GOOD Évkezdései az NB I-ben

Az élvonalbeli bajnokság 2026-os szakaszának indulása alkalmából megvizsgáltuk, hogy az NB I-es történelmünk során az adott naptári év első mérkőzésein milyen eredmények születtek. Nos, az eddigi hat évkezdő mérkőzésből csak egyet sikerült megnyerni, még abszolút újoncévünkben, 2019 februárjában, amikor Szombathelyen győztünk 1-0-ra Horváth Zoltán góljával. Azóta három döntetlent és két vereséget hozott az esztendőköszöntő mérkőzés.

Az Évkezdő Mérkőzések Statisztikái

Kétszer is a Mezőkövesd ellen nyitottunk, 2020-ban idegenben veszítettünk, rá egy évre hazai pályán ikszeltünk. Az első négy évnyitó meccsünk meglehetősen gólszegényre sikerült, összesen két találat született rajtuk, az utóbbi két évnyitó meccsünk az élvonalban négyet-négyet (majd a tavalyi az NB II-ben a Vasas ellen hazai pályán megint csak 0-0-t).

Három évvel ezelőtt a Paks ellen igencsak közel jártunk a győzelem megszerzéséhez, ám a meccs ráadásában Skribek Alen egyenlített a vendégek részéről - ő alig egy hónapja zalaegerszegi futballistaként is eredményes volt a Várkerti Stadionban a 3-3-ra végződött mérkőzésen.

Az Első Hazai Mérkőzések Mérlege

Ha csak az adott év első hazai mérkőzéseit vizsgáljuk - azokban az években, amikor egyébként idegenben kezdtünk - akkor 2019-ben 3-0-ra nyertünk a DVSC ellen, 2020-ban 2-1-re kikaptunk a Ferencvárostól, 2022-ben pedig 3-2-re vertük a Honvédot. Az adott év első hazai bajnokijainak mérlege tehát két-két győzelem, döntetlen és vereség. Ezt kellene elbillentenünk pozitív irányba!

Ez az év ugye január 24-én kezdjük a bajnokság újévi szakaszát, volt már ennél korábbi rajtunk, hiszen 2020-ban január 23-án játszottunk a Mezőkövesd ellen, egy évvel korábban pedig a mostanihoz képest épp csak egy nappal később, január 25-én, ugyancsak a Mezőkövesd ellen, idegenben.

tags: #harom #talalat #hat #merkozesbol

Népszerű bejegyzések:

• az akadémia utánpótlásképzése
• Részletek Talant Dujshebaev búcsújáról
• Az NK Koprivnica életútja
• Kihívások és gólok a magyar sportban
• az osztrák utánpótlás-neveléstől a vb-selejtezőkig