A stadionépítés globális trendjei és kihívásai: A futurisztikus arénáktól a magyar valóságig
A modern sportlétesítmények világa egyre grandiózusabbá és költségesebbé válik, ahol az építészeti csodák és a technológiai innovációk kéz a kézben járnak. Miközben Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok futurisztikus, dollármilliárdos stadionokkal készül a jövő sporteseményeire, Magyarországon a sportra fordított hatalmas állami források a kihasználtság és a szakmai eredmények hiánya miatt váltanak ki vitákat.
A SoFi Stadion: Amerika 5,5 milliárd dolláros csodája
Az Egyesült Államok a modern stadionépítés egyik éllovasa, ahol a Los Angeles-i SoFi Stadion a világ legdrágább sportlétesítményeként emelkedik ki. Mélyen a zsebébe nyúlt a Rams-tulajdonos Stan Kroenke azért, hogy Los Angelesnek újra NFL-csapata legyen, így a 2020-ban megnyitott grandiózus SoFi Stadion a világ legdrágább stadionjaként 5,5 milliárd dollárból épült meg. A létesítmény jellegzetességét adja a tetőn lévő, illetve a belső, majdnem ezertonnás óriáskivetítő, hogy jelentős része a talajszint alatt helyezkedik el, és hogy a pályára az egyszeri turista is beteheti a lábát.
A SoFi Stadion fontos szerepet játszott abban, hogy több mint két évtized után az „angyalok városa” ismét csapatot adjon az észak-amerikai profi amerikaifutball-ligába, az NFL-be. Kroenke 2014-ben megvett egy 24 hektáros földterületet a Los Angeleshez közeli Inglewoodban, a már bezárt Hollywood Park lóversenypálya mellett, majd 2016-ban elkezdődhetett a SoFi építése. A stadion egy másik NFL-csapatnak is az otthona: a Dean Spanos tulajdonában lévő, eredetileg LA-ben megalapított Chargers majdnem 50 év után, 2016-ban elhagyta San Diegót, és visszatért - már ekkor megegyeztek arról, hogy társbérlőként osztoznak a Ramsszel a SoFi használatán.
A négy évig épülő és 2020-ban átadott, körülbelül 288 ezer négyzetméteren elterülő létesítmény megépítése nagyjából 5,5 milliárd dollárba került, ezzel minden idők legdrágább stadionjává vált a világon. Viszonyításképpen: az egy évvel korábban átadott Puskás Aréna 190 milliárd forintba került, ami 2020-ban nagyjából 580 millió dollárt ért, vagyis a SoFi-ra fordított magántőkéből majdnem kilenc és fél Puskást fel lehetett volna húzni. A 70 240 nézőt befogadni képes stadiont különleges eseményekkor 100 ezer fölé is tudják emelni plusz üléssorokkal, extra állóhelyek kialakításával.
Egyedi építészeti megoldások és technológia
A SoFi Stadion egyedi módon egyszerre kül- és beltéri: a tető szerkezetileg teljesen különálló építmény, nem fedi le teljesen az arénát, a légmozgás oldalról átjárja a létesítményt. A tető úgynevezett etilén-tetrafluoretilén (ETFE) anyagból készült panelekből állították össze, amely fényáteresztő és az üveg súlyának egy százaléka, így könnyebb vele dolgozni. A tető része továbbá a nagyjából 248 ezer LED-égőből álló óriáskivetítő.
Az egész arénát egy 30 méter mély „gödörbe” építették, amihez több mint 5 millió köbméternyi földet mozgattak meg. A játék- és a nézőtér nagy része, 80 százaléka a talajszint alatt van. Mivel a létesítmény alig több mint 450 méterre van a Newport-Inglewood törésvonaltól, a földrengésre is gondolni kellett: a mélyített kialakításon túl egy nagyjából 3,5 méter széles árok veszi körül az arénát, amelynek a szerkezete így nem venné át teljesen a körülötte lévő föld mozgását, hanem külön mozogna, kisebb mértékben. A tetőszerkezet is éppen ezért különálló építmény az arénától, amelyet 37 speciális, földrengésbiztos oszlop tart.
A stadion központjában az embertelen méretű Infinity Screen, a majdnem ezertonnás, a pálya felett 37 méterrel 360 fokban kialakított, a tetőhöz illesztett belső óriáskivetítő található. A nagyjából 6500 négyzetméteres eszköz 80 millió pixelből áll, ez adja a 4K felbontású képet akár az adott meccs visszajátszásairól, statisztikáiról, akár az egy időben zajló egyéb meccsek eredményeiről. Külső és belső köre is képernyőként szolgál, és 260 hangszóróval is felszerelték. Csak ez az eszköz 40 millió dollárba került.
A SoFi Stadionban több tízezer néző előtt rendeznek NFL-mérkőzést, otthont adott a 2022-es Super Bowlnak (és 2027-ben is itt lesz), nyolc mérkőzést tartanak a 2026-os labdarúgó-világbajnokságon, és a 2028-as olimpia megnyitója mellett az úszóversenyeket is lebonyolítják mobil medencékben. Az ötkarikás játékok történetében első ízben tartják a megnyitót egyszerre két stadionban, időben párhuzamosan.
Neom Stadion: Szaúd-Arábia futurisztikus víziója
Szaúd-Arábia a Vision 2030 terv részeként nagyszabású projektekkel készül a jövőre, melynek célja a kőolajtól való gazdasági függőség csökkentése. Az eredetileg 2017-ben bejelentett terv egy olyan óriásmetropoliszról szól, amely 2030-ra valósul meg, és összesen 500 milliárd dollárba kerül. Ennek a vízió részeként, öt város - Rijád, Dzsidda, Abha, Al-Chubar és a The Line nevű 150 kilométer hosszú lineáris város - vesz részt a világbajnokság rendezésében.
A The Line-ban található Neom Stadion igazi világszenzációnak ígérkezik, és garantáltan semmi máshoz nem hasonlítható élmény nyújt majd. A Neom Stadion befogadóképességét 46 010 főre tervezik, teljes mértékben high-tech lesz, e-ticket rendszerrel, 4K Ultra HD adással. A tervek szerint az építkezés 2027-ben kezdődik, és 2032-ben fejeződik majd be. Két évvel később pedig ott rendeznék a világbajnokság több csoportmeccse mellett az egyik negyeddöntőt is. A vb után a szaúdi profi ligás Al-Hilal és Al-Nassr labdarúgóklubok otthona lenne, de szórakoztató központként is funkcionál majd. A stadion 100%-ban megújuló energiával fog működni. Így fog kinézni az egymilliárd dolláros futurisztikus stadion.
Globális sportesemények és gazdasági hatásuk
A nagyszabású sportesemények, mint például a labdarúgó-világbajnokság, hatalmas gazdasági lehetőségeket ígérnek a rendező országoknak. Például Hamburgtól Münchenig terjed a "skálája" azoknak a német városoknak, amelyek házigazdái lesznek a 2006-os labdarúgó világbajnokság mérkőzéseinek. Azonban a várakozások nem mindig válnak be a turizmus terén.
Kevesebb mint 40 nappal az észak-amerikai 2026-os FIFA-labdarúgó-világbajnokság kezdőrúgása előtt a felvezetést legalább annyira a torna lehetséges turisztikai hatásáról szóló kérdések mozgatják, mint azok az országok és játékosok, akik majd a középpontba kerülnek. Az American Hotel & Lodging Association (AHLA) által közzétett friss adatok azonban azt sugallják, hogy az Egyesült Államokban a kilátások a vártnál jóval összetettebbek lehetnek.
A szervezet jelentése arra figyelmeztet, hogy a várt kereslet „nem jelent meg erős szállodai foglalásokban”, és hogy a belföldi utazók „megelőzik” a külföldi vendégeket. Az AHLA szerint a FIFA-szobakontingensek lemondása, a nemzetközi utazást nehezítő akadályok és a növekvő költségek a „visszafogottabb szállodai kereslet fő okai”. A jelentés szerint, amely 11 rendező város szállodásainak felmérésén alapul, a válaszadók 80 százaléka arról számolt be, hogy a foglalások elmaradnak a korai előrejelzésektől. A probléma középpontjában a vízumkorlátok és a geopolitikai aggodalmak állnak.
Kansas Cityben a megkérdezett szállodák 85-90 százaléka a vártnál alacsonyabb foglaltságról számol be, a kereslet pedig még egy átlagos, nagy esemény nélküli nyári szezonhoz képest is gyengébb. Ezzel szemben néhány célpont kézzelfogható nyereséget könyvelhet el: Miami és Atlanta felülteljesíti a várakozásokat, amit erős szabadidős vonzerejük, jobb légi összeköttetéseik és a biztosra vehető csapatbázisok is támogatnak. A költés elérheti a 4,3 milliárd dollárt, döntően a vendéglátásban, az Oxford Economics ugyanakkor úgy véli, hogy a szélesebb gazdasági nyereség „marginális és rövid életű” lesz.
A magyar stadionprogram és annak kritikái
Magyarországon az elmúlt évtizedben jelentős forrásokat fordítottak a sportinfrastruktúra fejlesztésére, különösen a labdarúgásra. Összesen 1500-1600 milliárd forint ment el sportra 2010 óta. Jelenleg évente 300 milliárdot fordít az állam a sportra, ennek 64 százaléka, szűken 200 milliárd, labdarúgásra megy. Ebből 120 milliárd forint tao, amit a nyilvánosság teljes kizárásával osztanak ki. Az elmúlt években 500-700 milliárd forintot költöttünk stadionokra, mindennek a fenntartása évente 50 milliárdba kerül. Azért elherdált, mert a stadionok építésénél sokkal fontosabb helyre kellene a pénz: egészségügy, oktatás.
A labdarúgásba áramló rengeteg közpénz nem hozott nagyságrendi szakmai előrelépést a helyezésekben; a FIFA-sorrendben (40-50. hely) és klubrangsorban (36. hely) nem változott a helyzet. A leginkább felháborító a magyar futballba öntött mérhetetlenül sok pénz. Legalább ilyen felháborító Orbán bejelentése, hogy minden másodosztályú csapatnak szüksége van fűthető fűre, hogy korán kezdhessék el a bajnokságot. Így aztán folytatódnak a stadion-felújítások. A magyar másodosztályt sehol nem jegyzik, az elsőt sem, a válogatottat sem. A magyar futballnak negatív a propagandaértéke, magyarul: mindenki rajtunk röhög. Érdekesség, hogy Magyarországon több a profi focista, mint Németországban vagy a világranglistát vezető, vb-bronzérmes Belgiumban, lakosságarányosan.
A stadionok kihasználtsága rendkívül alacsony. 2012-13-as szezonban átlagban 2762-en látogattak ki egy élvonalbeli meccsre, míg a 2021-22-es idényben 2772-en. A stadionok átlagos kihasználtsága mindössze 29%. Bécs elutasította egy új nemzeti stadion építését, inkább a tömegsportra és a gyerekekre fordítják a pénzt, ami éles kontrasztot mutat a magyarországi gyakorlattal.
Stadion kihasználtsági adatok (2021-2022-es idény)
| Stadion | Kapacitás (körülbelül) | Átlagos kihasználtság |
|---|---|---|
| Kisvárda | 2 850 | 75% |
| Fehérvár (MOL Aréna Sóstó) | 14 000 | 20% |
| Debreceni Nagyerdei Stadion | 20 340 | < 20% |
| Zalaegerszegi ZTE Aréna | 11 200 | < 16% |
| Országos átlag | 29% |
Megjegyzés: A Debrecen és Zalaegerszeg kapacitása a nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján került hozzáadásra az áttekinthetőség kedvéért.
Példák a magyar stadionprogramból
- A 190 milliárd forintból épült Puskás Aréna titokban lett felszentelve az öt legnagyobb magyar egyház által. Az aréna gyepszőnyegénél egy éves életciklussal számoltak.
- A stadionprogram 2014-ben kezdődött az Orbán telkén felhúzott felcsúti Pancho Arénával. 2018/2019-es évadban összesen 2,3 milliárd forintnyi tao-támogatást hagyott jóvá a Magyar Labdarúgó Szövetség a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak.
- A székesfehérvári, 14 milliárdos stadion egy évvel ezelőtt beázott, és kongott az ürességtől egy Vidi-Diósgyőr meccsen, mindössze 3365 nézővel és 11 ezer üres székkel.
- A kormány az adófizetők pénzéből ad támogatást az adófizetők pénzéből felépített szombathelyi stadion üzemeltetésére.
- A 2020. évi Eucharisztikus Világkongresszus támogatásáról szóló kormányhatározat szerint egy stadion valójában nem az Eucharisztikus Kongresszusra, hanem a 2024-es olimpiára épült volna, és az egyházi kézben levő stadion nem az olimpiára szánt állami költségvetést terhelte volna. (Az olimpia megrendezését utóbb lemondták.)
Magyarországon állami irányítású sportakadémiák vannak, ami Európában egyedülálló; ilyen csak Ázsiában (pl. Kína) van. A meglevő 10 sportakadémia magánkézben van, de adókból tartják fenn őket. Orbán a közvélemény nyomására lemondott a méregdrága olimpiarendezésről, de azóta eldöntötte, hogy a tervezett, észbontóan sokba kerülő sportlétesítményeket egyéb rendezvények örvén amúgy is, mindenképpen megépítteti barátainak és védenceinek a cégeivel.
tags: #hasonlo #stadion #milliard #nemeteknel
