Hegedűs Gábor: Pályafutás és kihívások a magyar vízilabdában
Hegedűs Gábor, a magyar vízilabda ismert alakja, akinek pályafutását nemcsak sportsikerek, hanem súlyos sérülések és klubváltások is jellemezték. Bajnoki címek, nemzetközi kupaküzdelmek és a sportág népszerűsítésének kihívásai mind hozzájárulnak történetéhez. Emellett az Egri Vízilabda Klub, ahol Hegedűs is játszott, több mint 110 éves múltra tekint vissza, és meghatározó szerepet tölt be a sportág hazai és nemzetközi életében.
Súlyos sérülés és jogi következmények
A 23 éves játékos egy Brescia elleni LEN Kupa-negyeddöntő visszavágójának harmadik negyedében kapott megrendítő ütést az olaszok szerb légiósától, Alexander Cirictől. Kedden a budapesti SOTE Mária utcai klinikáján megműtötték. Seress Gábor, az Egri Vízilabda Klub ügyvezető igazgatója arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az Eger Városi Rendőrkapitányság megkezdte a nyomozást, és bekérte a sérülést okozó játékos személyi azonosító adatait.
„Úgy ítéljük meg, eléggé egyértelműek a történtek. A mérkőzés videofelvétele bizonyítja a súlyos testi sértést. A szándékossághoz kétség sem férhet. Az orvosi leletek és műtéti információk is csatolhatók a feljelentéshez. Az a célunk, hogy a tettes nyerje el büntetését” - mondta Seress, hozzátéve, hogy sportszakmai vonalon - várhatóan jövő héten - a római illetékesek is szembesülhetnek, mi is történt az egri mérkőzésen. „Remélhetőleg felvetődik a brutalitás felett szemet hunyó játékvezetők felelőssége is” - jegyezte meg Seress.
Hegedűsnek minimálisan egy hétig, de valószínűleg 10 napig kórházban kell tartózkodnia, és kedvező esetben egy hónap múlva állhat edzésbe, de játékra csak mintegy fél év elteltével jelentkezhet. Az egri klubvezetés panasszal él az európai szövetség, a LEN felé. Halmos R. Péter ügyvezető elnök személyes kihallgatást kért Szakadáti Lászlótól, a LEN igazgatójától és Gianni Lonzitól, a vízilabda szakág alelnökétől, és Rómába viszi a súlyos sérülést eredményező brutalitást megörökítő televíziós felvételeket.
Klubváltás és bajnoki célok
A Szeged Beton már csaknem kialakult keretéhez az utolsó pillanatban csatlakozott a friss bajnok ZF-Eger 27 éves, saját nevelésű szélsője, Hegedűs Gábor. Hege ismét szeretne magyar bajnok lenni - ezúttal Szegeden. Erről is beszélgettünk vele a csütörtöki edzés után.
Miért éppen Szeged?
- „Legutóbb bajnok lett az Egerrel. Hogy került Szegedre?” - Ez egy hosszú és komplikált történet. Az elmúlt években már többször eljátszottam a gondolattal, milyen lenne nem Egerben vízilabdázni. Az elmúlt szezonban sikerült elérnünk azt a régóta dédelgetett, hőn áhított célt, a bajnokság megnyerését, amit az egész város és a játékosok - s jómagam is gyerekkorom óta - már annyira vártunk. Ekkor úgy gondoltam, eljött az idő és nyugodt szívvel válthatok, s egy nagyon hosszadalmas-bonyodalmas folyamat végén kerültem Szegedre.
- „Magyar bajnoki aranyérmesként nyilván kapott ajánlatokat bőven, akár külföldről is…” - Először úgy nézett ki, nem tudok itthon maradni, hiszen mire bizonyos tárgyalási folyamatok lezajlottak, addigra már a legtöbb magyar csapatnak, köztük a Szeged Betonnak is véglegesen kialakultnak tűnt a kerete. Kaptam ajánlatokat külföldről, Olaszországból és Franciaországból is, de alapvetően én itthon szerettem volna folytatni. Hozzá kell tenni: jelenleg nem egyszerű kimenni külföldre sem, emellett úgy gondoltam és gondolom most is, hogy nagyon érdekes bajnokság elé nézünk, s ebből nem akartam kimaradni. Így azt hiszem teljes mértékben érthető, hogy nagyon megörültem, amikor megkeresett a szegedi vezetés és végül ide igazolhattam.
Elvárások Szegeden
- „A Szeged Beton háza táján a hamarosan kezdődő bajnokságot illetően nem titkolt cél a bajnoki döntő. Egy újabb bajnoki cím, ezúttal szegedi színekben, elvárás önmagával szemben?” - A Szeged Beton már évek óta ott van annak a kapujában, hogy itthon komolyabb sikert elérjen - nagyon bízom benne, hogy ez idén így is történik, s magam is hozzájárulhatok a sikerhez.
- „A várossal ismerkedett már?” - Még nem mondanám, hogy teljesen felfedeztem, de amikor az Egerrel voltunk itt tornákon, vagy bajnoki találkozók előtt egy-két nappal esetleg korábban megérkeztünk, akkor én is ismerkedhettem a várossal.
Az Egri Vízilabda Klub története és jövőképe
Az egri vízilabda több mint 110 éves múltra tekint vissza, amely idő alatt a klub a legfényesebb sikereit a 2007 és 2018 közötti időszakban érte el. Ezt követően gazdasági okokból volt egy kis törés a csapat életében, de a korábbi háromszoros olimpiai bajnok Szécsi Zoltán, az ugyancsak háromszoros olimpiai aranyérmes szakmai igazgató, Biros Péter, és az együttes egykori játékosának, a jelenleg klubvezetőként dolgozó Kovács Cs. Tamás munkájának köszönhetően megmenekült a csődtől hazánk egyik legsikeresebb egyesülete, amely most a saját utánpótlására támaszkodva kapaszkodna vissza újra a legjobbak közé.
Az Egri Vízilabda Klubot 1910-ben alapították, amely azóta is meghatározó szerepet tölt be a sportág hazai és nemzetközi életében. Nem meglepő, ha valaki Eger nevét hallja, akkor a sporttal kapcsolatban azonnal a vízilabda ugrik be neki. Így akár meglepő is lehet, hogy az első ob I-es éremre 1964-ig kellett várniuk az egri szurkolóknak, amikor a harmadik helyen végzett az együttes. Az első nagyobb siker 1972-ben jött el, amikor a klub történelmében először lett Magyar Kupa-győztes a csapat, amelyet azóta még három követett (2007, 2008, 2016).
Az egri aranykorszak (2007-2014)
A következő MK-elsőség tehát csak 35 év múlva, 2007-ben került fel az egri dicsőségfalra. Itt pedig el is érkeztünk az egri vízilabdázás legszebb éveihez, vagy ahogy a városban mondják, a pólócsapat aranykorszakához. Gerendás György csapatában ekkor olyan nevek játszottak, mint az ekkor kétszeres olimpiai bajnok Biros Péter és Szécsi Zoltán, az egy évvel később, 2008-ban Pekingben aranyérmet szerző Kis Gábor, vagy éppen a világbajnok Varga II. Zsolt.
A klub történelmének első bajnoki címét 2011-ben ünnepelhették az egri szurkolók. Ez a siker pedig nem csak azért volt történelmi, mert a klub életében először végzett első helyen az ob I-ben a csapat, hanem mert 1964 után lett újra vidéki bajnoka a férfi vízilabdának, 47 évvel ezelőtt a Szolnok lett aranyérmes. A négy olimpiai bajnokkal (Szécsi Zoltán, Biros Péter, Kis Gábor, Hosnyánszky Norbert) felálló Eger a bajnoki döntő első meccsén veszítette el veretlenségét, miután a Vasas 8-7-re nyert a fővárosban. A visszavágón az utolsó, mindent eldöntő negyed előtt még a címvédő Vasas vezetett 6-5-re, de az Eger innen három gólt lőve fordított, és megnyerte története első bajnoki aranyát. Ezt követően még kétszer, 2013-ban és 2014-ben ért fel a csúcsra a magyar bajnokságban az Eger.
Az első bajnoki elsőség után a Pekingben olimpiai aranyérmes Kis Gábor bevallotta, sírt a medencében az ünnepléskor „Számomra az utolsó negyedbeli fordításon múlt, hogy ez az év jelent-e valamit”.
Utánpótlás-nevelés és jövőbeni tervek
De hogy élte meg ezeket a pillanatokat a jelenleg a klubigazgatóként dolgozó Kovács Cs. Tamás?
„Ebben az időszakban kétszeres ifjúsági magyar bajnokként hagytam el a klubot, a Kaposvárban voltam egy évet, majd a másodosztályban vízilabdáztam, ahol a mai napig is játszom. A játékos oldalról éltem meg ezt a sikerszériát. Összességében sikerorientált világban élünk, és éltünk akkor is. Ezt követően egy szemléletváltás zajlott le, illetve zajlik jelenleg is a klub életében. Abban hiszünk, hogy az egri utánpótlás érték, az egri szakemberek is értékesek, ezt pedig a korábbi eredmények is megerősítik. Mind a női, mind a férfi fronton erre törekszünk, hetven százalék fölött van mindkét együttesnél az saját nevelésű játékosok aránya. A jövőben is ezt szeretnénk erősíteni. Ehhez türelemre van szükség, ugyanis ez egy hosszadalmasabb út, mint azonnal, kész pólósok vásárlásával eredményeket elérni. Egerben a vízilabda több mint 110 éve érték, amiért felelősek vagyunk” - mondta az Origónak az Egri VK klubigazgatója, aki arra a kérdésre, hogy akkor egy darabig biztosan nem vásárol majd az Eger kész, már klasszis játékost, így felelt:
„De. Természetesen a szurkolókért is dolgozunk. Viszont nem szeretnénk átesni a ló túloldalára. Nem akarunk beszállni abba a versenybe, ami jelenleg az első négy-öt klubot jeleni Magyarországon. Elsősorban a férfi bajnokságra gondolok, de igaz lehet ez a nőkre is. Hogy egymással versenyezve, irgalmatlan sok pénzt beleölve küzdenek a helyezésekért. Az célunk már középtávon, hogy visszakerüljünk az első öt-hat helyre, amely azt jelentheti, hogy akár egy kis szerencsével valamelyik európai kupasorozatban is el tudnánk indulni. Az a cél, hogy a saját nevelésű egri játékosok adják majd azokat a válogatott játékosokat, akikért kilátogatnak majd a nézők. Nem kizárt, hogy a közeljövőben egy-egy nagyobb névvel húzzuk fel akár a csapat népszerűségét, akár az itt sportolók motivációját.”
A korábbi egri játékos, Kovács Cs. Tamás azt is kifejtette a lapunk kérdésére, hogy mit jelent pontosan a középtáv, mikor lehetnek a vízben látható eredményei az utánpótlás-nevelésnek.
„Az elmúlt egy-két éven nem csak a vízilabda kapcsán, de semmi mással sem merek konkrét időpontot mondani. Félig vicces, de félig igaz is. Főleg az utóbbihoz ragaszkodnék, ugyanis a jelenlegi helyzetben nehéz bármit is előre tervezni. Itt van egy koronavírussal sújtott hely, amiből nem tudom, hogy mikorra keveredik ki a világ. Nem tudom azt sem, hogyan hat ez elsősorban az egészségi állapotára a játékosoknak, ugyanis szerda-szombat ritmusban kell játszaniuk, és mi még nem is vagyunk érintettek a nemzetközi kupákban. A középtávú megfogalmazás azt jelenti, hogy három éven belül lehet reális elérni a kitűzött célokat. Akár előbb is megtörténhet, de közbe is jöhet valami.”
A jövő tehetségei
De kik lehetnek azok a játékosok, akik miatt újra az élmezőnyben küzdhet az Eger? Erre is megkaptuk a választ a klubigazgatótól.
„Fontos szempont, hogy az eredményorientáltság ne menjen az utánpótlás-nevelés rovására. Abban hiszünk, hogy ha a klub jó játékosokat nevel, akkor az magával hozza majd az eredményeket is. Felnőtt válogatott szinten egyelőre Baksa Benedeknek és Magyar Mártonnak van reális esélye, hogy oda kerüljön a legjobbak közé. Igaz, ő nem teljesen saját nevelés, mivel az UVSE-ből került ide hozzánk, de ő hatalmas tehetség. Rajta kívül érdemes megemlíteni a balkezes Dóczi Mártont, ő jelenleg az ifjúsági csapatban edz, de a Tymcyna Mátéban is nagyon hiszünk. A Lőrincz-testvérek is olyanok, akik meghívót kaphatnak a jövőben. Minden támogatást meg is adunk nekik ehhez.”
A vízilabda népszerűsítésének kihívásai
Kovács Cs. Tamás elmondta, a klubok között elsőként reagáltak a nézők nélküli világra, amely számukra is nagyon bosszantó volt sok szempontból. A saját csatornáikon online közvetítéseket kezdtek adni, hogy ne maradjanak le a szurkolók a legfontosabb pillanatokról.
„Nem csak a felnőtt meccsekről, de az utánpótlás-csapatok találkozóiról is. Nagy kérdés most, hogy erről végképp leálljunk-e, ugyanis a nézők is hozzászoknak a jóhoz, viszont azt szeretnénk, ha visszatérnének a lelátókra. Nehéz nézőket lecsábítani, a vízilabda egyébként sincs könnyű helyzetben ebből a szempontból.”
Miért nehéz nézőket csábítani a lelátókra?
- „Jól kell játszani és teljesíteni kell a vízben. Klubvezetőként az ember sok mindent megtehet, hogy kiszolgáljon minden igényt, de ha nincs eredmény, akkor az a nézőszámban is meg fog mutatkozni. Járom hétről-hétre az uszodákat, és látom, hogy a néző, mint olyan, a vízilabda-meccseken ritka, mint a fehér holló. Nagyon szűk családi, baráti kör látogat ki a meccsekre.”
- „Nemzetközi játékvezetőként is tevékenykedek, így a LEN és FINA részre is rálátok, és tudom, hogy mindkét szervezet küzd ezzel. Nemcsak klub, hanem válogatott szinten is, hogy miként lehetne a vízilabdát népszerűsíteni. Összetett dolog ez. A játékvezetésnek az egyszerűsödése, a kommunikáció, hogy mi történik a vízben, mind fontos része. Ne felejtsük el, hogy nagyjából harminc százalékot látunk a játékosokból, a játékból. Igen nehéz megítélni egy laikusnak, hogy mi történik a vízben. Arról már ne is beszéljünk, hogy néha a játékos sem érti. Nem biztos, hogy a fedett uszodában a harminc fokos meleg, ami itt is van, az nézőbarát. Ott van a közvetítések minősége, amikor megcsillan a nap a vízen, sokszor nem látható, hogy mi történik. Nincsen nemzetközi szinten sem leszerződött tévétársaság például a BL-meccsekre, felmerül a szponzoráció kérdése is. Ezért is mondtam, hogy rettentően összetett ez a dolog. A legfontosabb a párbeszéd lenne a nemzetközi szövetségekkel, illetve a nemzetközi szervezetekkel, hogy mik lennének azok a lépések, amik a sportágat tudják népszerűsíteni.”
Finanszírozás és jövőbeni célok
Ha már szóba került a szponzoráció, fontos kérdés, hogy Egerben ezzel kapcsolatban most mi a helyzet.
„Minden egyes direkt támogatásnak örül az ember a sportban. Általánosságban elmondható, hogy itthon a sportfinanszírozás a rendszerváltás óta egy érdekes állapotban van. Nem szeretnék nagyon kitekinteni, de a gazdasági szereplők nagyon nehezen adják a pénzüket a sportra. Nagy segítségre van az állam jelenléte a vízilabdában is, a helyi önkormányzatnak a támogatása, illetve a nagyobb támogatók. Úgy gondolom, hogy Egerben a pár százezer forinttól a pár millióig mindenki nyitott támogatásra, ha erre van lehetősége.”
Kovács Cs. Tamás a jövőbeni célokkal kapcsolatban elmondta, továbbra is szeretnének meghatározó tagjai lenni a magyar vízilabda sportnak.
„Mindenünk adott ahhoz, olyan utánpótlás-nevelő bázis legyünk itt az észak-magyarországi régióban, ami példaértékű lehet egész Magyarországon. Huszonhárom edzővel, és több mint négyszáz igazolt gyerekkel dolgozunk. A tanmedencés gyerekek is benne vannak, akik most tanulják az úszás alapjait. Ha már szóba került az úszás, az elmúlt időszakban beléptünk a Magyar Úszó Szövetséghez, mint tagok, ugyanis van egy olyan tervünk, hogy aki az úszást csinálná párhuzamosan a vízilabdával, az miért ne jelenhetne meg a magyar úszósport rajtkövein is. Ez is célunk, ehhez kiváló szakembereink vannak. Ezekre az értékekre építve kell egy meghatározó klubja lenne továbbra is a magyar vízilabda sportnak.”
Hegedűs Gábor szabadideje és tervei
Ezúttal csapatunk 7-esét kértük fel, hogy ossza meg velünk mivel tölti a szabadidejét a két szezon közti időszakban. Mint alább olvashatjuk, Hege nem csak a medencében teljesít példaértékűen, de emellett jut ideje a fesztiválokra is.
„A bajnokság végét követően egyből belevettem magamat a tanulásba, mert hátra volt még egy államvizsgám. Azt azóta sikeresen teljesítettem és megszereztem a jogi diplomámat. Ezt követően kezdődött számomra csak az igazi pihenés. Az elmúlt két hétben elkezdtem elsősorban a szárazföldi edzéseket (futás, kosár, konditerem), de az uszodai edzésekbe is belekezdtem az előírtaknak megfelelően, ugyanis Balázs edzéstervvel is ellátott minket a nyárra. Nem vagyok egy nagy fesztiválozó, de voltam a Karcagi Birkafőző Fesztiválon, ahol az egyik barátomat látogattam meg, aki a versenyzők között szerepelt. A hétvégén Decker Ádámmal tervezzük, hogy lemegyünk a Soproni Volt Fesztiválra.”
tags: #hegedus #gabor #vizilabda
