Alapvető Információk a Magyar Helyesírásról és Nyelvtanról

„Te hogyan írnád?” - kérdezik egymástól az emberek gyakran. Sok helyesírási szabályt valóban újra és újra tanulni kell. A magyar nyelvórát egyáltalán nem úgy kell elképzelni, mint bármilyen idegen nyelvi órát, hiszen a saját anyanyelvedről van szó!

Miért fontos a helyesírás és a nyelvtan?

Minek beszéljünk egyáltalán a magyartanulásról? Hiszen magyarok vagyunk! Mi értelme magyarra járni? Minek tanuljuk az iskolában a saját nyelvünket, ami pici baba korunk óta a mindennapjaink része? A magyar nyelvnek, mint minden nyelvnek a világon, rengeteg sajátossága van. Gondolj csak a helyesírásra: “ly”-nal vagy “j”-vel kell írni a szót? Miért írunk néha “j”-t felszólító módban és máskor miért duplázzuk meg a mássalhangzót?

Ez a két példa remekül szemlélteti, hogy némely helyesírási szabály annyira egyértelmű és olyan gyorsan a fejünkbe verték, hogy szinte soha nem rontjuk el. Azonban a diákok helyesírása évről évre romlik, és sajnos azoknak, akik az általános iskolában nem sajátították el az alapokat, sokkal kevesebb az esélyük arra, hogy fejleszteni tudják a helyesírásukat. A magyar nyelvóra tehát azt a célt szolgálja, hogy megtanuljunk helyesen írni, mondatot szerkeszteni, toldalékolni, igét ragozni, egyszóval: magyarul.

Kezdjük egy kis történelemmel! Tudod, ki határozza meg a magyar helyesírás szabályait? Talán már tanultad az iskolában: a Magyar Tudományos Akadémia! Na és miért van erre egyáltalán szükség? Egy példán keresztül talán világosabb lesz. Íme az 1516-ban kiadott Gömöry-kódex első néhány sora:

Ha hangosan felolvasod, valószínűleg a szöveg nagy részét ki tudod logikázni, talán elakadsz majd az utolsó sortól, hiszen az latinul van. Így ránézésre azonban elsőre elég meglepő a szöveg, nem? Íme egy másik szöveg a Példák könyvéből (1510):

A két szöveget olvasva valószínűleg mindenki ugyanarra gondol: ez egy káosz! És igazatok van! Pont ezért van szükségünk szabályokra! Mindkét szöveg a “kancelláriai helyesírást” követte, ami számunkra már nagyon következetlennek tűnik. Mondhatni nem (vagy alig) voltak meghatározott helyesírási szabályok és mindenki úgy írt, ahogy csak kedve tartotta.

A könyvnyomtatás megjelenésével a helyesírás is egységesebbé vált. Mégis közel két évszázadot kellett várni a teljesen egységesített szabályzatra: 1832-ben készült el az első helyesírási szótár, a két évvel azelőtt alakult Magyar Tudós Társaság (a mai Magyar Tudományos Akadémia) közreműködésével.

Ebből a néhány példából két következtetést vonhatunk le. Először is, a nyelv folyamatosan változik, fejlődik, keveredik más nyelvekkel, vagy esetleg átvesz más nyelvekből szavakat, kifejezéseket (például latin, német, török…). Másodszor pedig, és ez még érdekesebb a cikk témája szempontjából, hogy a helyes- (vagy inkább helytelen) írás befolyásolja a szövegértést. A szabályok segítségével könnyebben megértjük a témát, a mondanivalót, könnyebben ki tudjuk emelni a lényeget, hiszen nem azon törjük a fejünket, hogy vajon volt-e valamilyen célja az írónak ezzel a bizonyos írásmóddal. A nyelvtani szabályok segítségével rendszerezzük a gondolatainkat, melynek köszönhetően érthetően ki tudjuk fejezni magunkat.

Az egybeírás és különírás alapvető szabályai

Az egybeírás-különírás sokféle szabályon nyugszik, kivételek is akadnak, tehát figyelj jól a példákra és jegyezz meg minél többet!

Igekötők

• Az elöl álló igekötőket egybeírjuk az igével.
• Helycserénél és közbeékelődésnél viszont külön.
• Utóbbinál a „meg”-et és a „kell”-t egybeírni súlyos hiba, és ugyanez igaz a „meg lehet érteni” szerkezetre.
• A „meglehet” így magában és egybeírva mást jelent, egyfajta helyeslést.
• A ritkább igekötők felismerése, és ezáltal írásuk gondot okozhat. Például: félbehagy, félreért, fennmarad és sok egyéb. Ezek egybeírását egyenként meg kell jegyezned. Segít dönteni, hogy különírva gyakran mást jelentenek, például az egybeírt jóllakik a teleevést jelenti, nem a lakás jóságát.

Állandósult szókapcsolatok

Velük szemben csak állandósult szókapcsolatoknak minősülnek, tehát különírandók:

• bérbe ad
• bosszút áll
• éhen hal
• együtt érez
• kétségbe ejt
• részt vesz

Jelzős szerkezetek

A jelzős szerkezeteket sokszor írjuk külön, de a jelentésváltozás vagy a szokás ezen változtat, ezért például az egybeírt gyorsvonat, kispárna, ill. fiatalkorú, útitárs, jótett a helyes.

Anyagnévi jelzős szerkezetek

Az anyagnévi jelzős szerkezeteket akkor írjuk egybe, ha egyik tag sem kéttagú: például aranygyűrű és bőrcipő egybe, de arany jegygyűrű, műbőr cipő külön.

Mennyiségjelzős szerkezetek

Általában különírjuk a mennyiségjelzős szerkezeteket: tíz fő, hat év, négy láb. Ám ha megtoldjuk az -i, -nyi, -ú, -ű, -jú, -jű, -s képzővel, az rögtön egybehúzza őket. Kivéve, ha az egyik tag összetett szó, akkor különírjuk őket.

Szótagszámlálás

A legalább háromtagú összetételeknél lép be a szótagszámlálás szabálya, hét szótagtól ezeket már nem írjuk egybe. Amint látod, a szótagszámlálásnál a képzőket is beszámítjuk, de a jeleket és a ragokat már nem. Tehát a „kerékpárjavításokat” szót a nyolc szótag ellenére teljesen egybeírjuk.

Nagybetűk és tulajdonnevek írása

• Nagybetűvel kezdjük a tulajdonneveket.
• Az intézménynevekben és a lapok nevében a kötőszókon és a névelőkön kívül minden szó nagybetűs.
• Karácsony, december, szombat - kis kezdőbetűvel írjuk őket. Sokan elrontják, pedig az időpontok és ünnepek szavai a magyarban nem tulajdonnevek. Ez áll a rendezvény-megnevezésekre is.
• Írunk nagybetűvel nem tulajdonneveket is, például sorkezdő szavakat, táblázatok szavait, feliratokat.
• A levelek megszólításában a nagybetűs Úr vagy Asszony megengedett, de a levél további részében csak a megszólítás első elemét írjuk nagybetűvel.
• Íme néhány típuspélda a földrajzi nevekből. Ezeknél számít, hogy a tagok tulajdonnéviek vagy köznéviek, egybe vagy külön vannak-e írva.

Tulajdonnevek toldalékolása

Tulajdonnevek toldalékolásánál a toldalékot egybeírjuk a szóval, például Madáchcsal, Boccacciót, utóbbinál a szóvégi rövid magánhangzó is meghosszabbodik. Az egybeírás alól kivételek a néma e-re végződő szavak, például Molière-rel, Shakespeare-hez, és ha a toldalékolásnál három ugyanolyan mássalhangzó jönne össze: Kiss-sel. Ezeket tehát kötőjellel írjuk.

Ha melléknevet képzünk személynevekből, kisbetűsek lesznek: petőfis, móriczi (életmű), kivéve, ha kételemű a név: Petőfi Sándor-i.

Az írásjelek használata

Végül az írásjelekről.

• A mondatvégi írásjelet a mellérendelő összetett mondatoknál az utolsó tagmondat dönti el. A példában az első tagmondat felkiáltó, a második kérdő, tehát a mondatvégi írásjel a kérdőjel.
• Alárendelő összetett mondatban a főmondat írásjele számít. A főmondat az, amelyikben nincs vagy nem tehető ki az alárendelő kötőszó.
• Az és, vagy kötőszóknál az az alapszabály, hogy mellérendelő mondatrészek között nem kell eléjük vessző. Ezt hívják sokan felsorolásnak.
• Mellérendelő tagmondatok közé viszont biztosan kell vessző. Látható, az elsőnél Gábor cselekszik kétfélét, ezért két állítmány van egymás mellé rendelve, a másodiknál már két tagmondat, külön cselekvőkkel és cselekvésekkel.
• Az alárendelő mondatokból sem szabad kifelejteni a vesszőt, próbáld érezni a tagmondatok elkülönülését!

Különleges esetek és kihívások a magyar helyesírásban

Az „ly” és „j” kérdése

Na de mi a helyzet az ellipszilonos j-vel? Mi az és miért nem írhatunk mindent csak szimplán j-vel? Fejes László 2016. február 24-én a Nyelv és Tudományon megjelent cikkében erre a kérdésre keresi a választ. A cikk szerint az “ly” kiejtése régen egy lágy “l” hangnak felelt meg, körülbelül úgy kell ezt elképzelni, mint az “n” és az “ny” hangok közötti különbség. A mai magyar nyelvben azonban már nem teszünk közöttük különbséget, az ly kiejtése teljesen azonos a pontos j kiejtésével. A lényeg: az “ly” tanítása egyfajta nyelvtörténeti bevezetőként is felfogható! Abban azonban sokan egyetértenek, hogy az “ly” eltörölhető lenne, és Fejes László a használatát egyfajta “kollektív őrültség”-nek nevezi: “Ha valaki most kitalálná, hogy írjuk å-val azokat az [a]-kat, amelyek korábbi [o]-ból fejlődtek, valószínűleg mindenki elmegyógyintézeti kezelését fontolgatná. Az ly használata legfeljebb abban különbözik ettől, hogy kollektív őrültség.”

A magyar igeragozás kihívásai

A magyar egy agglutináló nyelv, vagyis a képzőket, jeleket és ragokat mind a szóhoz “ragasztjuk”, ellentétben az indoeurópai nyelvekkel (mind például a francia, ahol a “dans” szót “-ba/-be”-ként lehet fordítani). Ha tanultál már valaha angolul, valószínűleg te is irigykedve nézted a jelen idejű ragozás táblázatát: semmi rag, semmi rag, -s, semmi rag, semmi rag, semmi rag. Vagyis: I eat, you eat, he eats, we eat, you eat, they eat. Könnyű, nem?

Ehhez képest a magyar nyelvben minden személynek megvan a megfelelő ragja:

Ez azért még nem olyan bonyolult, hiszen hallás után könnyen le tudod írni, tekintve, hogy az anyanyelvedről van szó. Na de mi a helyzet a múlt idővel? Egy vagy két -t? Na és a feltételes mód? A felszólító mód -j-je teljesen hasonul vagy nem? Alanyi vagy tárgyas ragozás?

A helyesírás elsajátítása és fejlesztése

Na de miért fontos ez? Miért nem beszélhet és írhat mindenki úgy, ahogy akar? A helyesírást az ismétléssel is tanulod, így hiba esetén a teljes szót írd le újra. Ha egy szóról nem tudod, hogyan kell helyesen leírni, rendelkezésedre áll a Magyar Helyesírás Szabályai című könyv. Érdemes mindig a legújabbat beszerezned, hiszen a nyelvek folyamatosan változnak, de ha pont nincs kéznél, a Magyar Elektronikus Könyvtáron megtalálható az 1985-ös kiadás.

A rendszeres olvasással fejleszthető a helyesírás. Szerencsére ha gépelsz, segítségedre van az autocorrector, vagyis ha leírod például azt, hogy “haggyuk” vagy “hadjuk", a számítógéped vagy egyből kijavítja “hagyjuk”-ra, vagy pedig aláhúzza pirossal, hogy figyelmeztessen: itt valami bizony nincs rendben. Ha azonban kézzel írsz, nem hagyatkozhatsz a gép mindentudására, ezért nem árt neked is megtanulnod a helyesírási szabályokat. Senki nem fogja aláhúzni a helyesírási hibáidat (a magyartanárodat kivéve), viszont nagyon rosszul mutatnak majd egy önéletrajzban! Vizsgákon pedig egyenesen pontlevonás járhat érte! Szóval érdemes minden szöveget többször átolvasnod, hogy biztosan ki tudd benne javítani az összes helyesírási hibát! Nehogy emiatt kapj rosszabb jegyet!

A magyar nyelvórán tanulunk még fonémákról, morfémákról, lexémákról, a mondatok szerkezetéről, a magyar nyelv helyéről a világban… Ezekbe könnyedén belezavarodik az ember. Ha azonban közeleg az érettségi (vagy akár a középiskolai felvételi), nem árt kicsit átismételni a tananyagot. Emellett a magyar nyelv tanulás online segítségével rugalmasan, saját időbeosztásod szerint is gyakorolhatsz. Ebben lehet segítségedre egy magyar különtanár, akivel nemcsak az órán elsajátított tananyagot nézitek majd át, de újdonságokat és érdekességeket is megismertet majd veled a magyar nyelvről. Ráadásul célzottan azt gyakoroljátok majd, amire neked szükséged van! A különórák lényege, hogy a személyre szabott programmal meg tudod tanulni az adott téma csínyját-bínyját anélkül, hogy sokáig elidőznél azokon a részeken, amik viszont már jól mennek. Egy nagy vizsga előtt állsz? Egy magántanár segítségével könnyedén átnézheted és rendszerezheted az elsajátított tananyagot, hogy minél jobb eredményt érj majd el!

Rossz helyesírás = rossz első benyomás? Ha munkát keresel, bizony azzal is meggyűlhet a bajod, ha helyesírási hibáktól hemzseg az önéletrajzod. Vagy ha az egyetemen úgy adod le határidőre azt a fránya beadandót, hogy a magyar magántanár szinte el sem tudja olvasni a rengeteg félreírás miatt, pláne, ha a mondataid közepén megváltozik az alany és állítmány mindenféle átvezetés nélkül… Az biztos, hogy egy helyesen, szépen, érthetően megfogalmazott szöveg bizalomkeltőbb, mint egy öt perc alatt összedobott, zavaros, érthetetlen valami. Ha pedig nem vagy biztos egy szó helyesírásában: barátod a Magyar Helyesírás Szabályai!

tags: #helyesiras #implom #donto

Népszerű bejegyzések:

• Hol nézheted a Super Bowlt
• Dzsudzsák Balázs labdarúgó-pályafutása
• a magyar női foci fejlődése
• Labdatartó Adidas
• Bővebben a BL-ről