Az MTK Női Kosárlabda Története és Sikerútja
Az MTK női kosárlabda szakosztálya hosszú és dicsőséges múlttal rendelkezik, amely során számos bajnoki címet és kiemelkedő játékost adott a magyar sportnak. A klub története tele van sikerekkel, fordulatokkal és legendás pillanatokkal.
Az Alapítás és a Korai Sikerek
Az MTK egyik legsikeresebb tagjaként 1945-ben alakult meg a kosárlabda-szakosztály. Kemény Oszkár és Szabó István kezdeményezésére és szervezésével női és férfi csapat is létrejött. Már ekkor a későbbi sikeredző, Hercze Andor vezette a szakmai munkát.

A "leánysereg" már korán bizonyította tehetségét és elszántságát. 1956-ra már a második bajnoki címet szerezte meg a csapat.
Az MTK Női Kosárlabda Aranykora
Egy rövid hanyatlás után, amikor 1959-ben a bajnokság vége a 11. helyen találta a csapatot, egy szakmai fordulat hegemóniát eredményezett. 1962-ben újra aranyérmet ünnepelhettek szurkolóink. 1966-ig pedig csak az MTK neve került a bajnoki serlegre.
Egy év szünettel folytatódott a dicsőséges sorozat, és 1972-ig még négy bajnoki címet szereztek a szakosztály képviselői.

| Időszak | Aranyérmek | Ezüstérmek | Bronzérmek | Összesen |
|---|---|---|---|---|
| 1962-1974 | 9 | 2 | 1 | 12 |
Így a gárda mérlege 1962-től 1974-ig 9 arany-, két ezüst- és egy bronzérem.
A csapatban olyan világklasszisok szerepeltek, mint Krizsánné Hegedüs Györgyi, Elekes Erzsébet, Pillingerné Renn Katalin, Kovács Kati, Keszei Ervinné, és a fiatalabb generációból Ujváriné Borbély Erzsébet, Horváth Erzsébet, valamint Nagy Mari.
Fúziók és a Klub Fejlődése
Az MTK történetének van egy harmadik ága is a BSE-vel történő fúziónk mellett. A BSE 1913-ban alakult, és 1950-ig ezen a néven is működött. 1951-től Budapesti Petőfi VTSK, majd 1955-től Budapesti Bástya VTSK néven működtek tovább. 1957-től Budapesti VTSK-ra egyszerűsödött a csapat neve, ami 1969-ig már nem is változott. (A VTSK a Városi Tanács SK rövidítése.)
A Közalkalmazottak SE 1945-ben alakult. 1951-től Budapesti Petőfi néven jegyezték, 1953-ban már Budapesti Petőfi Tervhivatalként ismerték őket, ami 1955-től változott Budapesti Bástya Tervhivatalra.

Érdekesség, hogy női kosárlabdában 1953 és 1963 között két szezon kivételével minden évben az MTK jogelőd egyesületei foglalták el a dobogó mindhárom fokát, sőt többször a negyedik helyet is.
’73-ban és ’74-ben ezüstérmet szereztek, ekkor jött a fúzió a Vörös Meteorral - az ezüstérmes és a hatodik helyezett egyesült. Bombaerős csapat volt, a kispadon is válogatott játékosok ültek, de 1975 és 1988 között egyetlen bajnoki címet sem sikerült szerezni. Ebben az időszakban négyszer a második helyen végeztek, szereztek két bronzérmet is, és ötödik helynél lejjebb egyszer sem adta a csapat. Ráadásul remek játékosállomány volt, kitűnő utánpótlással.

1978. május 21-én korszerű csarnokot kapott az egyesület.
Újvári Nyuszi, Makai Márta, Torma Erika, Szabó Éva, Beloberk Éva, Horváth Erzsi, Kárász Jutka és Nagy Mari a világ szinte bármely élcsapatába befért volna, követőik, Benjamin Gabi, Kelemen Ilona, Zsidai Szilvi, Meskó Bea és Gerencsér Zsuzsi szintén remek játékosok voltak. 1989-ben és 1991-ben újfent magyar bajnok lett a klub, 1990-ben és 1993-ban pedig ezüstérmes.
A Modern Korszak: Újabb Diadalok
Napjainkban a szakosztály munkájáért a sok százszoros magyar válogatott játékos, a BSE egykori centere, Nagy Dóra szakosztály-igazgató felel. A városmajori MTK kosárlabdacsarnok címe: Budapest XII.
A Bajnoki Cím Felé Vezető Út
Duplázással zárták a szezont kosaras lányaink: az év eleji Hepp Kupa-győzelmüket követően az amatőr NB I.-es bajnokság döntőjében is megállíthatatlannak bizonyultak! A TFSE elleni, két nyert meccsig tartó finálé első felvonásán élt a hazai pálya előnyével együttesünk és magabiztos, önbizalomtól duzzadó játékkal szolgálta ki a Gabányi Sportcsarnokba kilátogató szurkolókat. Ez a találkozó és az év során bemutatott menetelés egyaránt azt sugallta, női együttesünk már a pénteki, idegenbeli találkozón bajnoki címet ünnepelhet.

Egy Izgalmas Döntő Mérkőzés
A körítés ennek megfelelően alakult: ugyan az Alkotás úti TF csarnok csillárjain nem is lógtak a nézők, szurkolók, de mivel az összes a játéktér körüli széken és padon található ülőhely elkelt, jó néhányan a földön ülve, ijesztően közel a játéktérhez voltak kénytelenek megtekinteni a találkozót.
A visszavágó elején egyáltalán nem látszott, hogy a TF csapata ugyanebben az összetételben három igencsak kimerítő mérkőzést játszott a MEFOB négyes döntőjében, amelyet nem mellesleg meg is nyert. Németh Alma a MEFOB négyes döntőjének MVP-jéhez méltó formában kezdett, nem igazán tudták tartani a szerkezeti hiányosságai miatt leginkább a palánk alatt sebezhető BEAC játékosai. Az első percekben váltott vezetéssel haladtak a csapatok a jó iramú, kifejezetten színvonalas meccsen, a BEAC-ot ekkor a Pál-Pusztai kettős "húzta". A második szakasz elején a "tesisek" lendületben maradtak: Miháczi Dia két triplájára alapozva 10-0-lal indították a hazaiak a második 10 percet.

A legnyugodtabb BEAC-os - mint a pályán is egykor - Balogh Judit, a szakvezető volt. Rezzenéstelen arccal figyelte, hogy amíg lányainknak semmi, a másik oldalon szinte minden bejön. Nem kért időt, s az élet őt igazolta. Pusztai közel négy perc után törte meg a mieink "kosárcsendjét", s ezzel alaposan összekuszálta a szálakat Sterbenz Tamás addig kifejezetten jól "muzsikáló" együttesénél.
A nagyszünet után jobbára a küzdelem, és nem a ponterős játék dominált a parketten: az első 20 percben el-eltűnő Süle szünet után bedobott egy triplát, tévedtek, akik azt gondolták, hogy ettől megtörik a TF. Karlócai lépett elő, s javarészt az ő kosarainak köszönhetően nem tudott ellépni együttesünk a hazaiaktól. Öt pont körüli előnyünk a játékrész hajrájára is állandósulni látszott, ráadásul az is a mi malmunkra hajtotta a vizet, hogy a játékvezetők elérkezettnek lássák az időt, hogy egy technikaival "regulázzák meg" az ítéleteiket időnként kommentáló TF-trénert, Sterbenz Tamást.
A második mérkőzés - és egyben a bajnokság - zárónegyedére fordulva 5 pontos BEAC-os előnyt mutatott az eredményjelző, ami Karlócai és Németh sikeres dobásainak köszönhetően elolvadni látszott, ám a szezon során a legjobbját nyújtó Horváth Szilvia (18 pont, 9 lepattanó) jóvoltából új erőre kapott Balogh Bubu együttese. Ellépni azonban most sem sikerült: a szakasz közepén Balsay előbb duplát, majd triplát süllyesztett el, egyúttal 51-51-re alakította az állást. Balogh Judit együttesének erejét az is mutatja, hogy csapata elbírta, hogy két meghatározó játékosa, Süle és Reiner ezúttal a szokottnál visszafogottabb teljesítményt nyújtson. A meccs legjobbjára, Horváth Szilviára a legnehezebb feladat talán a lefújás után várt: a másik nyerőembernek bizonyuló Pusztait nyakába kapta, míg az irányító a hagyományoknak megfelelően le nem vágta a hálót a gyűrűről.
tags: #hidegkut #lany #kosarlabda





