Az NFL legendás játékosai: Az évszázad legjobbjai
Minden naptári év végén az NFL az egyik legnézettebb sportággá válik a magyarországi sportkedvelők körében. Az óév megünneplése okán létrehoztuk tízes listánkat, amelyen a liga legjobb játékosait rangsoroltuk 2022-ben nyújtott teljesítményük alapján.
Előzetesen hozzátennénk, hogy vannak játékosok, akik sérülés miatt a 2022-es idényben kevés időt töltöttek a pályán, vagy produktivitásukat jelentősen korlátozták sérülések. Nagyon nehéz összehasonlítani egy olyan játékost, aki négy mérkőzésen lép pályára egy olyannal, aki tizenhét mérkőzést játszik. Mivel nem szeretnénk őket emiatt büntetni, külön kiemeljük őket a listán kívül, hiszen sérülésük ellenére a liga legjobbjai közé tartoznak.
Ilyen Cooper Kupp (Los Angeles Rams), T. J. Watt (Pittsburgh Steelers), valamint Lamar Jackson (Baltimore Ravens).
Emellett, mivel amúgy is nagyon nehéz eltérő posztokon játszó játékosokat összehasonlítani, kiemelnénk néhány támadófalembert is - említést érdemelnek, ám nagyon nehezen összehasonlíthatóak más játékosokkal, ráadásul a külső falemberek (offensive tackle) értékesebbek, mint a belső falemberek (guard, center). Itt Tristan Wirfst (Tampa Bay Buccaneers), Lane Johnsont (Philadelphia Eagles) és Trent Williamst (San Francisco 49ers) említjük elsősorban.
Azt is szeretnénk hangsúlyozni, hogy ez a tíz főből álló lista szubjektív, nem veszi figyelembe az egyes posztok közötti értékkülönbségeket (hiszen nem ugyanakkora a hozzáadott értéke minden pozíciónak a csapat játékához).
A 2022-es év legjobb játékosai
10. TRAVIS KELCE
Travis Kelce vette át Rob Gronkowskitól a liga legjobb tight endjének szerepét. Amikor Tyreek Hillt elcserélte a Chiefs, sokakban felvetődött, hogy miért Kelce-t preferálta a vezetőség. Andy Reid vezetőedző azonban olyan kreatívan használja játékosait, hogy Kelce meg sem érzi Hill hiányát. Karriercsúccsal zárja majd az évadot touchdownokban, és elképzelhető, hogy hasonlóan eredményesen fejezi be az alapszakaszt az elkapások és az elkapott yardok tekintetében is (egy forduló van hátra). 2014 óta mindig játszott legalább 15 alkalommal egy alapszakaszban, és a rájátszásban is remekel.
9. JOE BURROW
Burrow az egyetlen irányító, aki elé nem csak irányítók fértek fel a listánkra az általunk legjobbaknak tartott játékosok közül. Burrow Super Bowlig juttatta a Cincinnati Bengalst, amely 2019-ben a liga legrosszabb mérlegével zárt. Burrow kiválasztása remek húzásnak minősült, miután az irányító elképesztő évet produkált az LSU irányítójaként. A Super Bowl elvesztése óta is fejlődött, sokkal jobban kerüli el a sackeket, amelyek az előző évadban nagy problémát jelentettek a csapat számára. Ő is képes nagy teher elviselésére, egyetemi csapattársával, Ja'Marr Chase-szel a liga egyik legjobb irányító-elkapó párosát alkotják.
8. NICK BOSSA
A San Francisco 49ers szélső falembere (defensive end) Micah Parsonsszal együtt a legesélyesebb az Év védője-díj elnyerésére 2022-ben. Bosa listavezető a ligában az évadban sackekben, az egyik legtermékenyebb passzsiettető a ligában évek óta, és csupán 2020-ban nem volt képes remekelni, amikor a második fordulóban térdsérülést szenvedett, ami véget vetett az idényének. Azért került Bosa a listánk aljára, mert megkönnyíti a dolgát, hogy kiváló csapattársak mellett játszik (például Fred Warner, Arik Armstead), míg Garrett vagy Parsons egymaguk húzzák védelmüket a hátukon. Garrett és Parsons gyakrabban veri meg emberét, mint Bosa, pedig nagyobb figyelem hárul rájuk az ellenfelek részéről.
7. MYLES GARRETT
Garrett beváltotta az ígéreteket, amiket akkor fűztek hozzá Clevelandben, amikor a draft első választásának jogával a Brownshoz került 2017-ben. Garrett a liga egyik legproduktívabb szélső falembere, nála csak T. J. Watt és Aaron Donald vitte többször a földre a labdát birtokló irányítót. A Texas A&M korábbi játékosa az elmúlt három évben egy meccset sem hagyott ki, vagyis hétről hétre számíthat rá a Browns. Újoncidényén kívül minden egyes évadban szerzett legalább 10 sacket. Habár nem mindig képes odaérni az irányítóra, állandó fenyegetésben tartja a támadófalembereket passzsiettetései során.
6. MICAH PARSONS
A Dallas Cowboys védője szinte berobbant a ligába az előző évadban. Dan Quinn védőkoordinátor Demarcus Lawrence sérülése miatt kényszerűségből rakta be a kezdőcsapatba az előző idényben Parsonst, aki azonnal alapemberré vált. Passzsiettető képességével a liga legjobb offensive tackle-jeit is meg tudja verni, képes kiütni a labdát az ellenfél kezéből (fumble), vagy azt felszedni, mert hihetetlen gyakorisággal tud a labda közelébe kerülni.
5. JUSTIN JEFFERSON
Az évet megelőzően konszenzus alakult ki a szakértők között abban, hogy Justin Jefferson előléphet a liga legjobb elkapói közé azután, hogy 2021-ben 108 elkapással, 1616 yarddal (15 yard/elkapás) és 10 touchdownnal zárt. Az idényben listavezető az elkapásokban és elkapott yardokban, szinte biztosan bekerül az év álomcsapatába (All-Pro), és kulcsszerepet játszik abban, hogy a Minnesota Vikings 2009 után először nyeri meg a divízióját. Jeffersonnak a Bills elleni mérkőzésen bemutatott elkapása 1:53-mal a mérkőzés vége előtt 27-23-as hátránynál az egész idény egyik legszenzációsabb pillanata volt. Jefferson 24 mérkőzésen kapott el legalább 100 yardot első három idénye során a ligában, ami rekordnak számít.
4. TYREEK HILL
Az, hogy Tyreek Hill a negyedik helyen van listánkon, szintén bizonyítja, mekkora tett is az Mahomestól, hogy a villámgyors elkapó távozása ellenére ennyire jól játszik. Hill elképesztő gyorsasággal (4.29 másodperces 40-yardos futás) és fürgeséggel rendelkezik, vagyis nincs szüksége nagy területre ahhoz, hogy felgyorsuljon, ezért rövidebb passzjátékokban, valamint trükkösebb futójátékok során is lehet használni (az Oklahoma State-en futójátékos volt, mielőtt ki nem rúgták onnan), a hosszabb passzoknál pedig Randy Moss óta a legveszélyesebb elkapó az ellenfelek hátsó védősorai (secondary) számára. Hill játéka nagyban segítette Tua Tagovailoa fejlődését a Miami Dolphinsnál, amivel a playoff közelébe került a csapat.
3. AARON DONALD
Sokak szerint a liga történetének legjobb védőjátékosa Lawrence Taylor óta. Habár a Giants fenegyerekével nehéz versenyre kelni, senki sem járt még olyan közel hozzá, mint Donald. Rendszeresen próbálja két ember megállítani, sokszor egész mérkőzéseken az ellenfél támadófalát az ellenkező irányba csúsztatja az ellenfél, mert Donald annyira domináns a passz- és a futójáték megállítása során is. A fürgeség, az erő és a játékintelligencia ritka ötvözete jellemzi a Rams belső védőfalemberét. A Super Bowlban képes volt a legjobbját nyújtani, és pályafutásához méltóan ő zárta le a mérkőzést, amikor Joe Burrow-t annyira siettette, hogy a Bengals irányítója nem tudott pontosan passzolni.
2. JOSH ALLEN
A Buffalo Bills irányítója annyira döbbenetes pisztolypárbajt vívott Mahomesszal az előző idény rájátszásában, hogy a hosszabbítás szabályait meg kellett változtatni (a rájátszásban). Allen a Bills legnagyobb reménysége Jim Kelly óta, és a szurkolótábor nagyon reméli, vezérletével képesek lesznek végre elhódítani a Vince Lombardi-trófeát. Allen lett a nagy, atletikus, szinte linebackeri méretű irányítók prototípusa, ami megannyi általános igazgatónak az álma. Nagy teherbírású a passzjátékban, méretei miatt azonban a futójátékban is jelentős faktornak számít, a legnehezebben szerelhető irányítók egyike.
1. PATRICK MAHOMES
Immár ez az ötödik idénye Mahomesnak a Kansas City Chiefs kezdőirányítójaként, ezalatt az időszak alatt csak elvétve akadt nála jobban teljesítő irányító (Tom Brady, Aaron Rodgers), de senki sem volt olyan kiegyensúlyozott, mint a Texas Tech korábbi játékosa. Jelenleg is ő az MVP-favorit a fogadóirodáknál, zsinórban ötödik csoportgyőzelmét aratja majd csapatával, és mindegyik alapszakaszban legalább tizenkét mérkőzést nyert a csapat. Mahomes a legnagyobb terhet is képes a hatékonyság mellett megőrizni, ami abból a szempontból különösen megsüvegelendő, hogy az évadot megelőzően Tyreek Hillt elcserélte a Chiefs.
Az elmúlt negyedszázad legjobb játékosai
Hamarosan véget ér 2025, tehát a 2000-es évek első negyede. Ennek alkalmából év végi cikkeink sorában összegyűjtöttük a negyedévszázad 10 legjobb NFL-játékosát. Nem volt könnyű dolgunk, vitatkozni ér, a sorrend pedig másodlagos, a lényeg, az extraklasszisok kiemelése.
A SZABÁLYOK ÉS A LEMARADÓ POSZTOK
Hogyan gondolkodtunk? Vetődik fel a kérdés, hiszen egy hasonló tízes listát egyetlen NFL-szezonból sem könnyű összeállítani, hát még negyedévszázadból. A felállított alapszabály az volt, hogy a felkerülő játékos minimum öt idényt lehúzzon a ligában a 2000-es években, de még így is akadt hatalmas kimaradó: minden idők legjobb elkapója, Jerry Rice hivatalosan teljesíti ezt a követelményt, 2005-ig kerettag volt az NFL-ben, de ő egyértelműen a kilencvenes évek királya, csúcsteljesítményét negyvenhez közel és felett már érthetően nem tudta átmenteni az új évezredre, így természetesen kimaradt. Igyekeztünk ezek mellett posztok szerint, súlyozva válogatni. Az irányító a legfontosabb poszt, így képviselői négyen kerültek a listára, amelyen így egyből csupán hat hely maradt. Őket két elkapó, egy futó, egy támadófalember és két védő követi, ami persze nem fair, de a felsorolt posztok épphogy lemaradó extraklasszisai is megemlítésre kerülnek. A poszt, amely teljesen kimaradt támadóoldalról, az a tight end, pedig a New England Patriots visszavonult legendája, Rob Gronkowski nem volt tőle messze, hogy bekerüljön, egy top 15-ös listára minden bizonnyal felférne. No, de ennyit a magyarázkodásból, jöjjön a lista!
AZ IRÁNYÍTÓK
Őszintén, úgy érzem, itt volt a legegyszerűbb dolgunk rábökni négy játékosra, ami még akkor is igaz, ha több név is szóba került. A New Orleans Saints egyszeres bajnok, visszavonult legendája, Drew Brees volt a legközelebb a kiválasztott négyeshez, de a 2004-es draft három sztárja, Eli Manning, Ben Roethlisberger és Philip Rivers neve is szóba került más-más okokból. Sőt, egy öt év múlva készülő listán már a korábbi 1/1-es, bajnok, nemsokára könnyen lehet, hogy alapszakasz-MVP Matthew Stafford is helyet követelhetne magának, főleg, ha az LA Ramsszel idén újra bajnok lesz, de most komolyabban még nem számoltunk vele. Akik viszont felkerültek...
Tom Brady
Nem lehet a sort nem Tom Bradyvel kezdeni. Nemcsak az első QB, akit felírtunk, hanem úgy összességében is könnyűszerrel a lista első helyezettje, minden idők legjobbja a posztján, a sportágban. A hétszeres bajnok legendához máig annyi rekord kötődik, amit még felsorolni is komoly kihívás lenne. A sztorit mindenki ismeri, hatodik körös választásból kezdő New Englandben, ahol összesen kilenc döntőt játszott szűk húsz év alatt, amelyből hatot megnyert, majd pályafutását a Tampa Bay Buccaneersnél zárta, ahol első évében azonnal gyűrűt nyert. Háromszor lett alapszakasz-MVP, ötször Super Bowl-MVP, 15x választották be a Pro Bowlba és csaknem 90 ezer yardot passzolt… csak az alapszakaszban. 2022-ben végleg visszavonult, de az biztos, hogy az első helye még sokáig nem forog veszélyben.
Patrick Mahomes
Vagy mégis? Vannak, akik már ettől a kérdéstől rosszul lesznek, pedig Mahomes karrierkezdése sokakat elgondolkodtatott arról, hogy lehet-e kihívója Bradynek a GOAT-vitában (ki minden idők legjobbja?). Nos, ebbe egyelőre felesleges belemenni, az viszont tény, hogy Mahomes bőven aktív, 30 éves játékosként is simán felkerült a listánkra, s már most elképesztő karrierrel rendelkezik. Az idei volt a nyolcadik éve a Kansas City Chiefs kezdőirányítójaként, eddig hét évből kétszer lett alapszakasz-MVP, hétszer jutott rájátszásba, öt döntőt játszott és háromszor nyert Super Bowlt - természetesen mindannyiszor a döntő legértékesebb játékosa lett. Elképesztő statisztikák köthetők hozzá már most, de karrierje második, talán legfontosabb szakasza csak most következik, hiszen elmúlt 30, de a Chiefs-projekt megakadt, idén gyengébb volt a csapat, a rájátszásba sem jutott be, ő pedig elszakította térdszalagját, így hosszú, közel egyéves kihagyás vár rá. Ha abból ő és csapata is úgy jön vissza, mintha kis túlzással mi sem történt volna, s tovább növeli címei számát, akkor még az elején említett GOAT-vitára is visszatérhetünk egyszer…
Aaron Rodgers
Van még aktív játékos a QB-k között, persze lehet, ez csak jelentleg igaz állítás, s mondjuk néhány hét múlva már nem lenne az. Aaron Rodgers az NFL történetének egyik legellentmondosabb karaktere, képességeit elvitatni azonban valóságos bűn lenne. A Green Bay Packers egyszeres bajnok legendája hihetetlen teljesítményre volt képes fénykorában, aztán pályán kívüli tevékenységeivel, nyilatkozataival és ezzel együtt játékának romlásával elérte, hogy kevesebbet említsék a legjobbak között, pedig… Rodgers a Packers játékosaként összesen négyszer lett az NFL-alapszakasz legjobbja, majd 18 évet követően 2023-ban csapatot váltott, de a New York Jetsnél megégett - ahogy korábban sokan mások. Idén, 42 évesen úgy döntött, tesz még egy próbát a Pittsburgh Steelersnél, amellyel jelenleg jó esélye van rá, hogy bejusson a rájátszásba, karrierje során talán utoljára. Nem Super Bowl-esélyes a Steelers, ő sem játszik már úgy, mint fénykorában, de ki ne szeretne látni januárban tőle egy csodamenetelést? Főleg, ha ez az utolsó tánc?!
Peyton Manning
A QB-sor végén (persze csak felsorolás szintjén) minden idők talán legnagyobb NFL-tehetsége (értsd: prospectje), Peyton Manning. A sérülések miatt nem jutott neki olyan hosszú karrier, mint Bradynek vagy Rodgersnek, de így sem panaszkodhatunk, előbbi irányítóval elképesztően izgalmas és legendás csatákat vívott, a Coltstól való távozása után meg tudott újulni, s 2013-ban minden idők talán legemlékezetesebb egyéni idényét játszotta a Broncosban: passzolt 55 touchdownt és több, mint 5500 yardot (máig rekord mindkettő) az alapszakaszban, aztán Super Bowlt játszott. Karrierjét 2016-ban, egy bajnoki címmel fejezte be Denverben, majd ellovagolt a naplementében.
AZ ELKAPÓK
Miután előre meghatároztuk, hogy összesen két elkapó számára lesz hely a top 10-ben, itt sem volt nehéz dolgunk, hiszen rengeteg remek képviselője van a posztnak, de ketten talán kiemelkednek az elmúlt 25 évben. A legközelebb a felkerüléshez Larry Fitzgerald, az Arizona Cardinals legendája állt, aki 2004 és 2020 között a konzisztencia megtestesítőjeként szállított összesen több, mint 17 ezer elkapott yardot. Persze meg kell említeni olyan neveket is, mint Antonio Brown, Julio Jones vagy Marvin Harrison, de sokakat ide lehetne sorolni… Jöjjenek viszont azok, akik ott vannak a legjobb tízben:
Calvin Johnson Jr.
Előbbi az NFL történetének talán legjobb becenevével rendelkezik, Megatron, de természetesen erényei ennyiben nem merülnek ki. Számok, statisztikák alapján sokakat elé lehetne helyezni, hiszen mindössze kilenc idényt töltött a ligában, 30 évesen visszavonult - nem akart a Detroit Lionstól távozni, de ott nem látta, hogyan lehetne sikeres maradék éveiben. Johnson kilencből ötször átlépte az 1200 elkapott yardot, legjobb évében máig rekordnak számító 1964 yardot kapott el az alapszakaszban. Szintén négyszer jutott el legalább 12 elkapott touchdownig, 2011-ben tizenhatot szállított. Aki látta játszani, aligha kérdőjelezi meg helyének jogosságát.
Randy Moss
Ami Randy Mosst illeti, őt még 2000 előtt, 1998-ban drafolta a Minnesota Vikings, de karrierje érdemi részét már az új évezredben teljesítette. Sosem lett bajnok, pedig a 2007-es idény végén a Patriots játékosaként közel járt hozzá: az alapszakaszban 1500 yard mellett 23 (!) TD-t termelt, a Tom Brady vezette csapata hibátlan, 16-0-s mérleggel zárt, Super Bowlba jutott, de ott kikapott a New York Giantstől. Moss kilencszer (!) elérte a legalább 10 touchdownt és tízszer az 1000 elkapott yardot. Karrierjét összesen több, mint 15 000 yarddal és 156 TD-vel zárta. Legenda.
A FUTÓ
Lehetne, ezúttal mégsem tartunk hosszú felsorolást. A jelenleg is aktív Christian McCaffrey neve gyorsan szóba került, mint a legjobban elkapó futó az elmúlt 25 évben, vele a szintén aktív, későbbi „győztes” is csatlakozott a beszélgetéshez, de az igazi verseny sokáig LaDainian Tomlinson és Adrian Peterson között zajlott. Utóbbi kettő érdemeinek felsorolása nélkül elég, ha csak annyit mondunk, ők ketten a legutóbbi futók, akik az irányítók vezérelte ligában alapszakasz-MVP-címet tudtak nyerni, mindkettejüknek helye lenne dominanciájuk miatt a legjobb tízben, s lehet is a választásunkkal vitatkozni, de végül egyikre sem esett a választás. Merthogy a befutó Derrick Henry lett, aki máig aktív, s magyar idő szerint épp ma éjjel futott a Green Bay Packers ellen 216 yardot és négy touchdownt a Baltimore Ravens játékosaként. Persze nem emiatt került fel a listára, de ez is mutatja, még mindig képes elit teljesítményre, hiába múlt el 31 éves, s ez a tizedik szezonja. Henry idén hetedszer érte el legalább az 1000 futott yardot és nyolcadszor a 10 futott touchdownt, az elmúlt évtized messze legdominánsabb futója, kérdés nélkül első körös Hall of Famer, aki sosem lett bajnok (a csúcsa a Tennessee Titans játékosaként egy főcsoportdöntő volt), de erre talán még lesz lehetősége, ha van még benne egy-két szezon... Éjjeli teljesítménye egyébként ténylegesen mérföldkő volt, hiszen fellépett a tizedik helyre a minden idők legtöbb futott yardjait összesítő listán, s nála már csak hárman futottak több hatpontost az NFL-történelemben. Először túlzásnak tűnt, de csak azért, mert még aktív, nem az: nálunk ő az elmúlt 25 év legjobb running backje.
A TÁMADÓFALEMBER
Joe Thomas. Az ő neve jutott eszünkbe először, s ő is került fel a listára, még akkor is, ha nem állítjuk, hogy nem voltak komolyan vehető kihívói. Főleg Zack Martin, Dallas Cowboys-legenda és a máig aktív, a San Francisco 49erst erősítő Trent Williams versenyzett a bekerülésért, ám végül mindketten alulmaradtak, mutatjuk, miért. A Cleveland Browns legendája csapatszinten nem tudhat magának sikeres karriert, de végig kitartott az őt választó franchise mellett úgy, hogy egy évtizeden át a liga legjobb bal oldali tackle-je volt. A Hall of Fame falember összesen tizenegy idényt töltött az NFL-ben, mindezt úgy, hogy több mint tíz éven át, 10.363 snapen keresztül folyamatosan csapata rendelkezésére állt, egyetlen (!) játékot sem hagyott ki, majd jött egy sérülés, utolsó évében már csak hét meccsen játszott, s visszavonult. Joe Thomas mind a tíz említett évben pro bowler lett, s mindösszesen 30 sacket engedett 21 különböző irányítóját védve, ami a meccsenkénti 0.18-as átlagot sem éri el… elképesztő.
A VÉDŐK
No, hát ha eddig nem volt könnyű dolgunk, akkor mit mondjunk a védőknél? Nem egy posztról, hanem az összes védőjátékos közül kellett kettőt kiválasztanunk az elmúlt 25 évből, borzasztóan nehéz feladat, vannak is elképesztő rezümével rendelkező kimaradók. Menjünk sorba a posztokon… A safetyk közül a Baltimore Ravens legendája, Ed Reed járt legközelebb a felkerüléshez, de cornerback sincs a listán, pedig Darrelle Revis, Richard Sherman vagy éppen Charles Woodson könnyedén ott lehetne, hogy a két legutóbbi CB-ről, aki Év védője címet nyert (Stephon Gilmore és Patrick Surtain II), még ne is beszéljünk... A belső linebeckerek közül a sérülések miatt „idő előtt” visszavonuló egyszeres védő MVP, Luke Kuechly a legnagyobb lemaradó, passzsiettetőkből pedig rengeteg, a listára való felkerülésre érdemes név van... A háromszoros védő MVP J.J. Watt vagy éppen a ligát jelenleg domináló Myles Garrett, de említhetjük Terrell Suggst, Michael Strahant vagy éppen Julius Pepperst is. No, de akkor kik vannak fent?
Ray Lewis
Az első név a kétszeres védő-MVP, a rettegett Ray Lewis volt, aki eszünkbe jutott, s fent is maradt a listán. A keménységéről - olykor brutalitásáról - is ismert linebecker természetesen a Hall of Fame tagja, 12-szeres Pro Bowler, kétszeres Super Bowl-győztes és egyszeres döntő MPV, kétszer lett az év legjobb védője az alapszakaszban. Amellett, hogy fantasztikus számai vannak, s a posztján éveken át dominált, elévülhetetlen, jellegzetes karakter.
Aaron Donald
A másik játékos felkerülése még egyértelműbb volt, ő az elmúlt 25 év legjobb (!) védője: Aaron Donald. A Rams (előbb St. Louis, majd Los Angeles) legendája összesen tíz idényt töltött az NFL-ben, de ez idő alatt mindent elért, amit lehetett. Tízszer lett Pro Bowler, nyolcszor első csapatos All Pro, zsinórban háromszor az év legjobb védője, 2022-ben pedig Super Bowlt is nyert. Belső védőfalember, tehát olyan poszton játszott, ahonnan nehezebb dominálni, mint passzsiettetőként, ráadásul a méretei sem a DT-szokványt hozták, ennek ellenére olyan domináns volt, mint talán még senki, hiába duplázták, néha a triplázás sem segített ellene...
Az NFL TÖRTÉNETÉNEK Legemlékezetesebb Pillanatai 1. Rész
Az NFL irányítóinak változásai és sztárjai
Nélkülük semmi sem működik az amerikai futballban, még a National Football League-ben sem. Ki az új játékos, és ki váltott csapatot? Michael Penix Jr. C.J. J.J. Az előző szezonhoz képest sok változás történt az NFL irányítók körében. A leglátványosabb csere a játékmester poszton a Pittsburgh Steelersnél történt. A veterán Aaron Rodgers elhagyta a New York Jets csapatát, és a Steelershez igazolt. A Steelers rögtön két irányítót is elengedett: egyrészt Russell Wilsont, aki a múlt szezon kezdője volt - ő most a New York Giants irányítója, másrészt a csereirányító Justin Fields is távozott. De más csapatváltások is történtek az NFL irányítói között 2025-ben. Geno Smith a Seattle Seahawkstól a Las Vegas Raidershez igazolt. A „Vikingek” most J.J. Új irányítót láthatunk majd a Cleveland Brownsnál is. Deshaun Watson távozott, a helyéért Kenny Pickett és Joe Flacco harcolhatnak. Néhány korábbi sztárirányító számára nehéz szezon lehet az idei. Ilyen például a veterán Kirk Cousins, aki az Atlanta Falconsnál Michael Penix Jr.-ral szemben alulmaradt. A Philadelphia Eagles, a címvédő, természetesen továbbra is Jalen Hurtsre épít. A Kansas City Chiefs, a tavalyi NFL döntős, továbbra is Patrick Mahomesra bízza a támadások irányítását.
A 32 NFL csapat kezdő irányítóit a szurkolók többsége jól ismeri. De mi történik, ha egyikük megsérül, esetleg hosszabb időre kidől? Ki lép a helyére? Minden egyes NFL irányító mögött ott van egy csereirányító is. C.J. Michael Penix Jr. J.J.
Új szereplők és sztárok a legjobban kereső irányítók élmezőnyében
Új szereplő a legjobban kereső irányítók élmezőnyében Brock Purdy. A San Francisco 49ers QB-ja új szerződést kapott, amely erre a szezonra 53 millió dollárt garantál neki, így holtversenyben a 7. Mahomes, aki minden idők legnagyobb összértékű NFL-szerződését írta alá a Kansas City Chiefs-szel, erre az idényre „csupán” 45 millió dollárt keres, amivel a 14. helyen áll. A veterán Aaron Rodgers még mindig jelentős, 13,6 millió dolláros fizetést kap a Pittsburgh Steelersnél, ezzel a 22. Ha ebben az idényben nem teljesítenek jól, nem biztos, hogy lesz folytatás számukra jelenlegi csapatukkal.
Az irányítók szerepe és a jövő
Néhány napon belül elrajtol az NFL 2023-as idénye. A február óta tartó hosszú holtszezonban sok minden történt - volt például fogadási botrány, de sújtották a csapatokat sérülések már az edzőtáborok alatt is - a kezdés előtt jól kirajzolódik az is, melyik lehet idén a liga erősebb konferenciája, az igazán fontos dolgok azonban csak a következő hetekben, a pályán dőlnek majd el. Ebben pedig mint mindig, most is kulcsszerepe lesz az irányítóknak. Az amerikai foci, vagy talán az egész sportvilág legösszetettebb pozíciójában a játékosok gyakran egymaguk emelhetnek magasabb szintre egy csapatot, vagy épp tehetik tönkre egy egyébként tehetséges keret szezonját teljesen. Szereplésük viszont nem csak a csapatuk idénye szempontjából, hanem saját további karrierjükre nézve is meghatározó. A liga 32 kezdő QB-jából persze nincs mindenki ugyanabban a pozícióban. A nagy sztárok - akikről nyáron a Netflix sorozatában minden eddiginél átfogóbb képet kaptunk - idei teljesítményüktől függetlenül biztonságban tudhatják az állásukat, ahogy vannak olyan is, akikkel nem is nagyon titkolt módon csak egy szezonra (vagy kevesebbre) tervez a csapatuk. A kettő között viszont ott van egy széles réteg, amelyik számára 2023 döntő lehet. Berobbanásra váró fiatalok, második esélyt kapó egykori sztárok és egy utolsó dobásra készülő legenda egyaránt van azok között, akiket mi ebből a szempontból figyelni fogunk, cikkünkben pedig most össze is szedtük, miért.
Fiatal tehetségek és veteránok
A holtszezon talán legfontosabb eseménye volt, amikor kiderült, hogy Aaron Rodgers több mint egy évtized után otthagyja a Green Bay Packerst, mert karrierje utolsó évei a New York Jetsnél szeretné tölteni. Azóta rengetegen elemezték, kinek tehet igazán jót ez a váltás, egy dologban azonban nincs vita: a Rodgers helyét átvevő Jordan Love élete lehetőségét kapta. Love-ot már három évvel ezelőtt is azzal a céllal választotta ki a Packers a draft első körében, hogy egyszer majd a legendás QB utódja lehessen. A probléma csak az, hogy Rodgers mögött ülve sokáig semmit sem láttunk abból, mit látott benne a csapat, amit pedig alkalmanként láttunk, legyen szó egy-egy meccsről vagy edzésekről, finoman szólva sem volt bíztató. Tavaly viszont mintha már felcsillant volna valami. Love egyetlen meccsen, a későbbi döntős Philadelphia Eagles ellen állt be csereként a megsérülő Rodgers helyére, és ugyan nem vezette győzelemre a csapatot, de a statisztikái és a mutatott játéka is bíztató volt. Kiegészítve ezt azzal, hogy a Green Bay vezetőedzője, Matt LeFleur képes kreatív támadójátékokat felrajzolni, a csapat fiatal elkapói pedig talán jobban összehangolódhattak Love-val, mint Rodgersszel, már el lehet képzelni egy jó szereplést. Amire Love-nak nagy szüksége is van, hiszen újonc szerződése negyedik évébe lépve nem kapta meg a csapattól az automatikusan lehívható ötödik éves hosszabbítást, hanem egy alacsonyabb összeggel kötötték le két idényre. Ha most nem teljesít jól, jövőre aligha lesz ő a Packers kezdője. Bizonyos szempontból Love-hoz hasonló helyzetben van két másodéves játékos, Kenny Pickett (Pittsburgh Steelers) és Desmond Ridder (Atlanta Falcons) is. A tavalyi, nem túl erős irányító évfolyam két talán legtehetségesebb játékosa egyaránt az előző idény utolsó meccsein kapta meg a kezdőt, néhány meccses minta alapján pedig egyikükről sem lehetett megállapítani, hogy tartósan ott ragadhatnak-e. Most mind a ketten kapnak egy teljes idényt, hogy bizonyítsanak, de helyük jövőre csak akkor tűnik biztosnak, ha rájátszásba vezetik csapatukat. Még mindig fiatal a New England Patriots QB-ja, Mac Jones is, esetében azonban már mégis egy második esélyről beszélhetünk. A harmadéves irányító első szezonjában korrekt szinten mutatkozott be, tavaly viszont egyértelműen visszaesett, így most nehéz helyzetben várja az új idényt. Akik védik Jonest, azok azzal érvelnek, hogy a Patriots tavalyi gyenge támadójátéka elsősorban az egységért felelő két, korábban nem a támadókkal dolgozó társkoordinátor, Matt Patricia és Joe Judge felelőssége volt. Ők most abban bíznak, hogy a New Englandbe visszatérő Bill O’Brien segíthet a fiatal QB-n.A másik oldalon viszont ott van a mérlegen, hogy Jonest sosem tartották kiemelkedő tehetségnek, nem véletlenül csúszott le anno az első kör közepéig a drafton. Nem igazán tehetséges a körülötte lévő támadósor sem, az elsőszámú elkapónak számító Juju Smith-Schuster is már a sokadik esélyével próbál meg élni a ligában. Így nem lesz könnyű, a Jonesra pedig tavaly óta állítólag neheztelő Bill Belichick vezetőedző pedig nem az a türelmes fajta, így mi féltjük a fiatal QB-t.
Nem csak a fiatalok, de a rutinos veteránok között is van olyan, aki ha nem is az állásáért, de a megítélése javításáért játszik majd 2023-ban. Ez különösen ráférne arra a Deshaun Watsonra, aki bő egy évvel ezelőtt egy szexuális zaklatási botránnyal a háta mögött került a Houston Texanstól a Cleveland Brownshoz, hogy egy eltiltás után az idény második felében a pályán is éppen olyan botrányos legyen. Ebben bízhatnak most a Brownsnál is, ahol minimális változtatásokkal futnak neki az idénynek, az irányító pedig egy teljes, zavartalanul végigdolgozott holtszezonnal a háta mögött bizonyíthatja, hogy méltó a tavaly kapott óriási fizetésére. Persze ugyanez a fizetés azt is biztosítja számára, hogy teljesítménytől függetlenül is ő lesz jövőre a Browns kezdője…Kicsit már forróbb a helyzet Russell Wilson körül, aki tavaly egy hasonló csapatváltás után a Denver Broncos-zal szerepelt le látványosan. Wilson a kihagyott felkészülésre sem foghatta a történteket, a bűnbak így a szezon végén egy idény után elküldött főedző, Nathaniel Hackett lett. Helyére került most az a Sean Payton, aki New Orleansban legendás státuszt épített ki magának, de most kemény fába vágja a fejszéjét a Denvernél.Wilson ugyanis már egyáltalán nem fiatal, 34 évesen pedig az is benne van, hogy a teljesítményének visszaesése a gyors öregedés jele volt, ahonnan nincs visszaút számára. Az optimisták abban bíznak, hogy inkább a QB egója volt a probléma, Payton irányítóbarát rendszerébe beállva pedig ha nem is kiemelkedő, de ismét vállalható teljesítményt hozhat le idén. A kor hatványozottan kérdés felsorolásunk utolsó alanyánál, aki idén már 40 éves lesz. Aaron Rodgers csapatváltása volt cikkünk kiinduló alapja, így zárjunk is ezzel. A New York Jets célja egyértelmű a sztárirányító leigazolásával: Super Bowlba akarnak jutni. A két évvel ezelőtti Rodgers még gond nélkül képes is lett volna nagydöntőbe vezetni a sztárokkal felturbózott támadósorral és tehetséges védelemmel rendelkező csapatot, tavaly azonban ő sem a régi formáját mutatta. Ebben persze lehetett szerepe annak, hogy megromlott a viszonya a vezetősséggel Green Bayben, ahogy a már említett fiatal elkapósor sem volt az ínyére. Másrészről viszont minden New Yorkban sem fenékig tejfel, a támadófal például nem mutat annyira jól, egy esetleges gyengébb kezdés - ami a brutális sorsolás miatt benne van a pakliban - pedig gyorsan elveheti Rodgers kedvét az új kalandtól.
