A Kézilabda Pálya Részletes Információi és Játékszabályai
A kézilabda egy dinamikus és izgalmas labdajáték, amely világszerte népszerű. A játék alapvető célja, hogy a labdát kézzel juttassák el az ellenfél kapujába. A labdát csak kézzel szabad dobni, a kapus kivételével lábbal nem szabad hozzáérni.
A játékot 40×20 méteres, téglalap alakú játékterületen játsszák.
A Kézilabda Pálya Méretei és Elrendezése
A kézilabdapálya 40×20 méteres, a játékot téglalap alakú játékterületen játsszák. A kézilabdapálya körül az oldalvonalak mentén legalább egyméteres, az alapvonal mögött legalább kétméteres biztonsági zóna kialakítása szükséges.
A két kapu a pályán egymással szemben, a két alapvonal közepén helyezkedik el. Mérete: 2,08 méter magas és 3 méter széles. A kapukat rögzíteni kell a szilárd talajhoz, és két különböző színnel kell befesteni.
A Pálya Jelölései és Vonalai
A kézilabdapályán számos fontos vonal és jelölés található, amelyek mind a játékmenet szempontjából kulcsfontosságúak.
- Kapuelőtér: A két kapu előtt található folyamatos vonallal körülvett rész. Ezt a vonalat a kapuktól 6 méterre húzzák meg. Itt csak a kapus tartózkodhat, az itt lévő labda az övé. Kidobást kivéve a levegőben lévő labda megjátszható. Mezőnyjátékos belépéséért szabaddobás, kiállítás vagy büntető is járhat. Csak akkor marad büntetlen, ha a támadó játékos belöki a védő játékost.
- Szaggatott szabaddobási vonal: Minden pontja a kaputól 9 méterre, a kapuelőtér-vonaltól 3 méterre van felfestve.
- Hétméteres vonal: A kaputól 7 méterre található 1 méter széles vonal. A vonal mögött kell elhelyezkedni a hétméteres büntetődobásnál. Párhuzamos a gólvonallal.
- Gólvonal: A két kapufa mögött van, párhuzamos a büntetődobó-vonallal. Ha ezen szabályosan áthalad a labda, azt gólnak kell tekinteni.
- Kapus-határvonal: 15 centiméter hosszú, a kapu előtt 4 méterrel van. Hétméteres dobásnál a kapus nem lépheti át mindaddig, amíg a dobó játékos kezét a labda el nem hagyta.
- Középvonal: A pályát két egyenlő területű térfélre osztja, a két oldalvonal felezőpontjának összekötésével.
- Oldalvonal: A pálya hosszabb oldala. Ha kívül kerül rajta a labda, akkor a labdát utoljára érintő csapat ellenfele végezhet el bedobást.
- Cserevonal: Az oldalvonalra merőleges, a felezővonaltól 4,5 méterre meghúzott vonal. A játékosok a felezővonal és a cserevonal közötti területen végezhetik el a játékoscseréket.
Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a legfontosabb vonalak tulajdonságait:
| Vonal neve | Távolság a kaputól | Hosszúság/szélesség | Célja/Jelentősége |
|---|---|---|---|
| Kapuelőtér-vonal (folyamatos) | 6 méter | - | Csak a kapus tartózkodhat itt, a labda az övé. |
| Hétméteres vonal | 7 méter | 1 méter széles | Hétméteres büntetődobás helye. |
| Szaggatott szabaddobási vonal | 9 méter | - | Szabaddobások helye a kapuelőtér-vonal után. |
| Kapus-határvonal | 4 méter | 15 cm hosszú | A kapus nem lépheti át hétméteres dobásnál. |
| Gólvonal | A kapufák mögött | 3 méter széles (kapuval együtt) | A gól érvényességének feltétele. |
A Játékidő és a Pontszerzés Szabályai
A rendes játékidő minden korosztályban (16 év felett) 2×30 perc, a félidei szünet 10 perc. A kézilabdában egy sajátos módszert követve mérik a játékidőt. A játékidő a játékmegszakítások (pl. szabálytalanság megítélése, gól utáni középkezdés stb.) alatt is megy, azonban ha a játék várhatóan hosszabb ideig szakad meg (pl. sérülést követő ápolás miatt), akkor a játékvezetőknek lehetőségük van az órát erre az időszakra megállítani. Vannak továbbá olyan esetek, amikor a játékvezetőknek kötelező megállítaniuk a játékidőt. Ilyen például egy játékos időleges kiállítása (2 perces büntetés) vagy kizáráskor (piros lap).
A játékidő lejárta szigorúan értelmezendő: az utolsó másodperc leteltekor a mérkőzés befejeződött. A még játékidőben ellőtt, de a kapuba csak a játékidő letelte után beérkező lövés - ellentétben a kosárlabdával- nem minősül érvényes találatnak. A szabályos találat eléréséhez az kell, hogy a labda még a rendes játékidő letelte előtt teljes terjedelmével áthaladjon a gólvonalon.
Amennyiben azonban még a játékidőn belül szabaddobást vagy 7 méteres dobást ítélnek a játékvezetők, de a mérkőzésből (vagy a félidőből) már olyan kevés idő van hátra, hogy a megítélt dobást az alatt nem végzik el, akkor az elvégezhető a játékidőn túl is (ún. időntúli szabaddobás vagy 7 méteres dobás). Bizonyos esetekben, például kupameccseken, a mérkőzés nem végződhet döntetlenre, a meccsnek az egyik fél győzelmével és a másik vereségével kell végződnie. Ha ezután is döntetlen az állás, akkor öt perc szünetet követően újabb 2×5 perces ráadás következik, ugyanúgy egy perces szünettel a félidőben. Ha ezután is döntetlen lenne az állás, akkor 7 méteres dobások következnek. A csapatok ilyenkor 5-5 hétméterest végeznek el, felváltva egymás után, majd az nyer, aki többet értékesített belőlük. Előfordulhat azonban, hogy még ekkor is döntetlenre állnak az ellenfelek. Ekkor egyesével felváltva lövik a 7 métereseket addig, amíg az egyik csapat belövi, a másik pedig nem.
Alapvető Játékszabályok a Pályán
A csapat 16 játékosból áll, a játéktéren egy időben legfeljebb 7 játékos tartózkodhat. A többi játékos cserejátékos. Az a csapat nyer, amelyik rendes játékidőben több gólt ér el. Ha mindkét csapat azonos számú gólt ér el, a játék döntetlen eredménnyel végződik.
A csapat mezőnyjátékosainak egységes öltözéket kell viselniük, amelynek megjelenése az ellenféltől világosan el kell különüljön. A mezőnyjátékos kézzel, karral, fejjel, törzzsel, combbal és térddel érhet a labdába, a labdát ilyen módszerekkel is csak legfeljebb három másodpercig érintheti.
Nem szabad a labdát a saját csapat birtokában tartani a támadási akciók felismerhetősége nélkül, illetve kapura lövési kísérlet elmulasztásával. Ez passzív játéknak minősül. A játékvezető, miután felismerte ezt a jelenséget, figyelmeztetésképpen felemeli az egyik kezét, és ha ezután sem változik a támadás intenzitása, nincs kapura lövési kísérlet, akkor a labdát birtokló csapat ellen szabaddobást ítél.
A kapus a saját kapujának előterében korlátlanul mozoghat, akár a labdával is, figyelmen kívül hagyva a mezőnyjátékosokra érvényes lépésszabályt. A kapus a kapuelőtérben védekezés céljából bármely testrészével érintheti a labdát, azonban eközben nem veszélyeztetheti az ellenfelet. A kapuelőteret elhagyva viszont a mezőnyjátékosokra vonatkozó szabályok érvényesek rá is.
A kézilabdát a játékosok általában waxolják a jobb tapadás érdekében.
Top 30 védés | 2018 | VELUX EHF Bajnokok Ligája 2018/19
Strandkézilabda: A Kültéri Változat
Egyre kedveltebb a strandkézilabda nevű változata is. Homokos pályán játsszák szabadtéren. A játékszabályok nagyon hasonlóak a terem változat szabályaihoz. Ebben a változatban nem használnak wax-ot.
tags: #hiteles #kezilabda #palya
