Hóbor Béla: A röplabda nemzetközi ikonja a síppal a kézben
Hóbor Béla nemzetközileg elismert szaktekintély, az egyik legkiválóbb játékvezető a röplabda világában, akinek pályafutása során számos történelmi mérkőzésen fújhatta a sípot.
Egy legendás pályafutás számokban és élményekben
Hóbor Béla élete első hivatalos mérkőzését 20 éves korában, 1977-ben vezette egy szabadtéri meccsen. Hét évvel később, 1984. november 4-én Zalaegerszegen mutatkozott be az NB I-ben. Pályafutása végén, 2013. december 22-én a Vasas-MTK derbin köszönt el, ami pontosan az 1050. NB I-es mérkőzése volt.
A nemzetközi karrierje is figyelemre méltó: 29 évesen szerezte meg a nemzetközi minősítést, majd nyolc évvel később FIVB-bíró lett. 1986-ban Szófiában tette le a nemzetközi játékvezetői vizsgát. A nemzetközi pályafutását alapvetően meghatározó esztendőben, 1989-ben, részt vett a Svédországban rendezett férfi Európa-bajnokságon, majd az itteni sikeres működés eredményeként az FIVB által első alkalommal lebonyolított férfi Klub-világbajnokságra kapott küldést. Több mint félszáz országban fordult meg, mondhatni az összes kontinensen vezetett meccset. Összesen 57 rangos világ- és európai eseményen számítottak rá, mérkőzéseinek a száma kétezerhez közelít.
Az olimpiai élmények és a világbajnoki döntő hiánya
Hóbor Béla egyetlen magyar röplabda játékvezetőként négy olimpián vett részt: Sydneyben (2000), Athénben (2004), Pekingben (2008) és Londonban (2012). Athénben elődöntőt, míg Sydneyben, Pekingben és Londonban a döntőben fújhatta a sípot. „A játékvezető számára is a legnagyobb dolog az olimpiára való kijutás. Számomra ez negyedik alkalommal adatik meg és végtelenül boldog vagyok emiatt.”
Londonban a férfi röplabda döntőben Oroszország a 2000-es olimpia óta ott volt a dobogón, nyerni viszont Szovjetunió néven sikerült utoljára még 1980-ban. El lehet képzelni hát, hogy mekkora volt az öröm, különösen, hogy a braziloknak a harmadik szettben, 24-23-nál mérkőzéslabdájuk volt.
A KC játékvezetője bíráskodik a férfi jégkorong-válogatottnál a 2022-es pekingi olimpián
Olimpiai, Európa-bajnoki és Világliga-döntőkben is fújhatta a sípot, a világbajnoki finálé azonban valami miatt kimaradt. „Egyáltalán nem - mondta Hóbor Béla. - Végül is négy világbajnokságon szerepelhettem, s bronzmeccset és elődöntőt vezethettem. Az az igazság, hogy ebben a sportágban nagyon komolyan veszik a semlegességet. Ha a döntőbe mondjuk két kontinens csapata került, volt rá példa (többször is), hogy a sípmesterek egy harmadik földrészt képviseltek.”
Világcsúcs a pályán és a jó bíró filozófiája
Az egyik legemlékezetesebb mérkőzése 1996-ban Belo Horizontéban volt, ahol 28 ezer (!) néző előtt vezethette a Brazília-Olaszország Világliga-mérkőzést. „Mondjuk úgy, hogy a sok csodás ajándék közül az egyik” - jellemezte az élményt. - „Az mindenesetre tény, hogy az a meccs világcsúcs volt; soha ennyien nem voltak még röplabdameccsen. De a legszebb emlékeim között tartom számon a négy évente esedékes nyári ötkarikás játékokat is: négyen vehettem részt, s Sydney, majd Peking után Londonban is szerepet kaptam az aranymeccsen.”
Amikor arról kérdezték, milyen a jó bíró, Hóbor Béla így válaszolt: „Aki a legkiélezettebb, legdrámaibb összecsapáson is képes a háttérben maradni. A főszerepet hagyjuk meg a játékosoknak; elvégre rájuk kíváncsiak a nézők. Amúgy én is ember vagyok, vagyis biztos, hogy időnként én is hibáztam. A játékvezetőnek addig van lehetősége korrigálni, amíg a játékos nem nyit; addig megváltoztathatod a döntésed. Ha ennek szellemében vezeted a meccset, sokkal inkább elfogadnak a játékosok, az edzők. Annak viszont semmi értelme, hogy ha hibázol, akkor később egy másik labdamenetnél visszaad. Nem szabad meccs alatt elmélkedni, mert csak a koncentráció rovására megy.”
A kaposvári kapcsolat és a tisztelet
Hóbor Béla sokszor vezetett meccset Kaposváron, és mély tiszteletet vívott ki magának. „Emlékszem olyan esetre, amikor úgy tűnt, hogy rosszul ítélt meg egy szituációt. Fel is zúdult rendesen a lelátó népe, ám a pályán lévők nem reklamáltak. Az évek során ugyanis olyan tiszteletet vívott ki magának, hogy zokszó nélkül elfogadták az ítéletét.”
Őriz Kaposvárról egy különleges emléket is: „Az egyik Kaposvár-Dunaferr bajnoki döntő - talán a 2000/2001-es szezon lehetett - utolsó, mindent eldöntő ötödik kaposvári összecsapása nagyon megragadt bennem. Jó két órával a sorsdöntő találkozó előtt érkeztem meg a sportcsarnokhoz, s már akkor kígyózó sorok álltak a pénztárak előtt.”
A kaposvári sípmesterekről is elismerően szólt: „Mivel a magyar röplabdasport egyik fellegvára a somogyi megyeszékhely, így természetes, hogy játékvezetői vonalon is erősek. Mocsnik Lajos a nemzetközi porondra is kiléphetett, de említhetném Tillmann Gyula vagy Szabó Zsolt nevét is. Mindketten NB I-es bírók, ráadásul utóbbi a Somogy Megyei Röplabda Szövetség főtitkáraként is ténykedik.”
A magyar röplabda jövője: kihívások és lehetőségek
Hóbor Béla bizakodó a magyar röplabda jövőjét illetően. „Most, hogy az állam súlyos százmilliókkal támogatja a sportágat, adott a lehetőség: csak élni kell(ene) vele. Sok összetevője van ennek, vagyis akad munka bőven. Vegyük alapul mondjuk a szomszédos Szerbiát. Nehezebb gazdasági körülmények közepette építették újjá a röplabdasportjukat, mégis ott vannak a világ élvonalában. A legfontosabb, hogy a kapott támogatás jól, okosan legyen felhasználva, kiemelten szem előtt tartva az utánpótlást. A másik fő feladat pedig az edzőképzés megújítása.”
A sportág tervezett „megreformálásában” Hóbor Béla is szerepet vállalna: „Ha igénylik a segítségemet, örömmel mondok igent, bárki is kérjen. Úgy gondolom, lenne értelme megosztani másokkal is a több évtized alatt felhalmozott tudásomat, tapasztalatomat.” Hóbor Béla nagy álma az volt, hogy egyszer azért ne vezethesse a döntőt, mert az egyik résztvevője a magyar válogatott.
„A mai röplabda rendkívül felgyorsult, a játékosok fizikailag nagyon erősek, így egyre nehezebb a játékvezetők dolga is: minden egyes érintés megítélésének óriási jelentősége van.”
A KC játékvezetője bíráskodik a férfi jégkorong-válogatottnál a 2022-es pekingi olimpián
Elismerés és Fair Play-díj
A nemzetközi játékvezetést 2012-ben, életkoránál (55 év) fogva be kellett fejeznie, majd egy évre rá az itthoni első osztályban is szögre akasztotta a sípot. „A játékvezetés sírig tartó szerelem, így alsóbb osztályokban és utánpótlás tornákon napjainkban vezetek - mondta Hóbor Béla. - Pályafutásom csúcsa, csakúgy, mint a sportolóknak, az olimpiai részvétel volt, büszke vagyok arra, hogy négy olimpián kaptam szerepet.”
A Magyar Olimpiai Bizottság Fair Play Bizottsága május 14-én tartotta éves díjátadó gáláját a Danubius Hotel Héliában, ahol az ünnepségen fair play életműdíjat vehetett át az utóbbi évtizedek legsikeresebb röplabda-játékvezetője, Hóbor Béla. A résztvevőket Kamuti Jenő fair play-elnök, Kulcsár Krisztián, a MOB elnöke, Gyurta Dániel, a NOB tagja és Sárfalvi Péter helyettes államtitkár is köszöntötte. A Magyar Fair Play Bizottság hat különböző kategóriában hirdetett pályázatot, amire több mint harminc jelölés érkezett.
