A jégkorong csodálatos világa: Hogyan lesz egy kisfiú lelkes jégkorongozó?
A korcsolyázás az egyik legösszetettebb mozgásforma, hisz azon kívül, hogy többek között átmozgatja az egész testet, jót tesz a vérkeringésnek, szívrendszernek, fejleszti az egyensúlyérzéket és a mozgáskoordinációt is. Nem mellesleg olyan téli sport, amely gyakorlatilag időjárásfüggetlen és még a gyerek náthájára is szuper hatással van.
Ma már szerencsére országszerte egyre több a jégcsarnok, ezzel egyidőben pedig egyre több a korcsolyázó, jégkorongozó gyerek is. Máhl Krisztiánt, a veszprémi Jéglovagok szakmai vezetőjét kérdeztük, mikortól és miért menjen jégre a gyerek.
Mikor érdemes elkezdeni a korcsolyázást?
- Egészen kicsi gyerekek korcsolyáznak most, miközben beszélgetünk. Joggal adódik a kérdés: mikor érdemes elkezdeni korizni? - Gyereke válogatja, van olyan 3 éves, akivel már lehet, mit kezdeni, és van olyan tizenéves, aki elmenekül a jégről. De kb. 4 éves kor az, amikor érdemes elkezdeni vinni őket családilag, vagy egy kori oktatásra. Ott úgyis hamar kiderül, hogy mennyire van hozzá kedve, de ott már készek arra fejben.
A korcsolyázás nagyszerű sportág a gyerekek számára.
Miért pont a jégkorong?
- Ezerféle sport közül választhat szülő, gyerek, miért pont hokizzon? - Először is: ez egy hideg, nyirkos közeg, ami nagyon jót tesz a szervezetnek. Vannak asztmások, akiknek kifejezetten az orvos ajánlotta ezt a sportágat, nekünk is van ilyen gyerekünk. A másik, hogy egy nagyon komplex mozgás, sokminden kell hozzá, és nagyon jól fejleszt. Egyensúlyérzék, koordináció, mindez egyszerre, egy időben. Hiszen meg kell tudni állni a jégen, aztán elindulni, meg aztán elesek, felállok.
Utóbbi hatványozottan fontos, hisz tapasztalatom szerint a gyerekek nem tanultak meg elesni, mert a szülők mindig szaladgálnak utánuk, „jaj,nehogy eless”. De hát miért ne esne el?! Különben sosem tanulja meg, hogy kell elesni… Nagyon más a világ, mint régebben, legalább ilyenkor tegyük ki a gyerekeket egy kis próbatételnek. Ráadásul sokszor találkozom azzal, hogy már eleve úgy jön ide a gyerek, hogy retteg, mert úgy jön el otthonról, hogy „jaj, kislányom/kisfiam, nehogy elessél!”. Miért? Egy ekkora gyerek nem tud akkorát esni, hogy nagyon megüsse magát. Nálunk tényleg nagyon ritkák a balesetek.
- Egy mondat erejéig térjünk vissza a hideg, nyirkos közeghez. Többektől kaptam olyan visszajelzést, hogy azóta nem náthás-beteges a gyerek, mióta hokizik… - Mi sem jártunk sokat orvoshoz, az én lányom most már 17 éves, de 6 éves kora óta kint van a pályán. Itt pont azt kapja a gyerek, amitől óvjuk. A hokis védőfelszerelés alatt egy aláöltöző van és ennyi. Látom, ahogy jönnek az ovisok az oktatásra, négy réteg ruha van rajtuk, sapka, kabát, kesztyű, mindent felerőltetnek rájuk, nehogy megfázzanak, miközben patakokban folyik rajtuk a víz. Ez egy aktív mozgás, minden érzékszervet és izomcsoportot megmozgat, nagyon ellenállóak lesznek a gyerekek. Most ebben a covidos őrületben nálunk nagyon kevés gyerek volt az, aki azért nem tudott jönni, mert konkrétan ő volt beteg, ezt maga a környezet hozza magával.
A jégkorong alapjai - szűk kanyarodás
A jégbiztossá válás útja
- Egy átlag 4 éves mennyi idő alatt tud lenni „jégbiztos”? - Mi nagyjából nyolc alkalomban húztuk meg ezt a vonalat az oktatásban. Két-három alkalomnak elégnek kell lenni egy átlag gyereknek, hogy körbe tudjon menni a koripályán, ha elesik, feláll. Nyilván, ekkor még nem korcsolyázik. A klasszikus korcsolya mozdulatokig persze sokat kell gyakorolni, de eddigre önállóan kell tudni közlekedni a jégen. Az U8-as csapatunkban egyébként nálunk is van négyéves, más kérdés, hogy versenyezni csak öt éves kortól lehet.
A gyerekek gyorsan elsajátítják a korcsolyázás alapjait.
A jégcsarnokok hatása az utánpótlásra
- Az utóbbi években országszerte több jégcsarnok épült. Hogyan hatott ez az utánpótlás bázisra? - Nyilván a több jégpálya több klubot és gyereket is jelent. Hihetetlen mennyiségű lett az utánpótlás bázis az országban - ezt a szövetség is hangsúlyozza mindig. Van ahol jobb, van, ahol rosszabb színvonalú a képzés, de országosan most már olyan szintre jutottunk, amiből lehet majd építkezni, ha a felnőtt sportot nézzük. Itt, Veszprémben is azt látom, hogy egyre népszerűbb ez a sportág.
Tapasztalatom szerint egyébként kétféle a szülő van: az egyik, amelyiknek rögtön felcsillan a szeme, hogy jégkorongozhat a gyereke, a másik, aki pedig félti, hogy “szegény, mi lesz belőle, legyilkolják”. De ez nem így van.
A jégkorong biztonsága és szabályai
- Valószínűleg, mert kívülállóként nézve rendkívül gyors, agresszívnek tűnő sportág az ütközéseket látva. - Nekünk sérülésünk meccsen elvétve van, még azt sem tudom mondani, hogy évente egy. A másik: a védőfelszerelés, az úgy van kitalálva, hogy ne sérüljön az ember. És a szabályok is olyanok, hogy fokozatosan épül fel korosztályonként az, amit végül a tévében lát az ember. A rács például az U18-as korosztályban még kötelező, a hölgyeknél pedig mindvégig. És természetesen a játékkal együtt járó ütközésekre, mozgásokra meg vannak tanítva, fel vannak készítve a gyerekek. Persze, van olyan, hogy nem mindig jó szögből érkezik az ellenfél, de hát menjünk el egy focimeccsre vagy nézzük meg a kézilabda pályát, az százszor durvább. Nincs védőfelszerelés, ott adnak egymásnak. És akkor a vízilabdáról még nem is beszéltünk, mi megy ott a víz alatt.
A védőfelszerelés és a szabályok biztosítják a játékosok biztonságát.
Felnőttként is lehet tanulni korizni?
- Felnőttként is meg lehet tanulni korizni? - Hát persze. Nyilván gyerekkorban sokkal egyszerűbb, de persze, meg lehet tanulni mindent. Sok esetben egy felnőttben jobban benne van a félsz, onnan nagyobbat lehet esni. Nálunk van jónéhány szülő, aki itt kezdett el korizni, és most benne van egy amatőr hokicsapatban.
A jégkorong érdekességei
A jégkorong egy izgalmas és pörgős játék, ami tele van meglepetésekkel - nem csoda, hogy egyre több gyerek kedvenc sportja. Rengeteg dolog történik a pályán, de a kulisszák mögött is sok érdekesség lapul.
- Sokan úgy gondolják, hogy a jégkorong egy igazi kanadai találmány, pedig már jóval Kanada megalakulása előtt is játszottak hasonló játékokat Európában, főleg Angliában és Írországban, csak akkor még bottal és labdával, sokszor jég helyett füvön. Viszont Kanada volt az az ország, ahol először igazán komolyan vették ezt a játékot, szabályokat írtak hozzá, bajnokságokat szerveztek, és elkezdték fejleszteni a sportot, mígnem elérte azt a formáját, amit ma ismerünk.
- A jégkorong az egyik leggyorsabb labdajáték a világon - és ez nemcsak a korcsolyázásra igaz, hanem a lövésekre is. A legerősebb hivatalosan mért lövést Zdeno Chára, az NHL történetének egyik legnagyobb termetű védője hajtotta végre: 2012-ben, az NHL All-Star Skills versenyen 108,8 mérföld/órás, vagyis kb. 175 km/órás sebességgel repült a korong, miután beleadva apait-anyait, ellőtte. Ez a Guinness Rekordok Könyvében is szerepel, és azóta is a hivatalos rekord.
- A Stanley-kupa már több mint 130 éve létezik, és a mai napig ugyanazt a trófeát adják át a bajnokcsapatnak - nem készítenek belőle minden évben új másolatot. A hagyomány szerint minden győztes játékos egy napig szabadon rendelkezhet a kupával - és sokan igazán kreatívan élnek ezzel a lehetőséggel. Sylvain Lefebvre, aki 1996-ban nyerte meg a kupát a Colorado Avalanche csapatával, például keresztelőn használta a trófeát, amikor a kislányát megkeresztelték.
- A meccsek előtt a korongokat - amik egyébként tömör gumiból készülnek - mélyhűtőbe teszik. Ennek egyszerű oka van: ha nem lenne jól lehűtve, a korong túl sokat pattogna, csúszkálna, és kiszámíthatatlanabb lenne a mozgása a jégen. A fagyasztott korong jobban „ragad” a jéghez, így pontosabb passzokat és lövéseket lehet vele végrehajtani.
- Ma már elképzelhetetlen lenne, hogy egy kapus sisak és arcvédő maszk nélkül álljon a kapuban, de a hokitörténelem elején ez volt a szokás. Az első játékos, aki rendszeresen viselt maszkot, Jacques Plante volt 1959-ben, és sokan először kinevették érte. Azóta persze mindenki belátta, hogy ez nemhogy okos, hanem elengedhetetlen is.
- A hokipályán nemcsak a játékosok dolgoznak meg a meccsért - a jég is külön törődést igényel. Erről gondoskodik a jégmester. Figyeli a hőmérsékletet, kezeli a karcolásokat, és minden harmad után jön a legendás Zamboni géppel. Ez a gép nemcsak vizet permetez a jégre, hanem le is „borotválja” a felszínét, így újra sima, gyors és biztonságos lesz a pálya.
- Sok hokisnak van valamilyen furcsa vagy vicces szokása, amit minden meccs előtt elvégez. A legtöbb babona csendes rituálé: ugyanoda ülni az öltözőben, ugyanabban a sorrendben felvenni a felszerelést, vagy minden meccs előtt ugyanazt enni.
- Az NHL-ben minden évben rendeznek egy különleges mérkőzést, amelyet nem zárt jégcsarnokban, hanem szabadtéri stadionban, a szabad ég alatt tartanak. Ezt az eseményt Winter Classicnak, vagyis téli klasszikusnak nevezik. Ilyenkor egy nagy amerikai foci- vagy baseball-stadiont - amely alapból nem jégkorongra van kialakítva - átalakítanak ideiglenes jégpályává, és ott mérkőzik meg két profi csapat. Az első ilyen meccset 2008-ban játszották Buffalo városában, és olyan népszerű lett, hogy azóta minden évben megrendezik.
- A jégkorong talán az egyetlen sport, ahol hiányzó fogak igazi hősi jelvénynek számítanak. Sok profi játékos - főleg a kemény védők és csatárok - fogvédőt viselnek, de ez sem mindig ment meg egy-egy ütőtől vagy felpattanó korongtól. Több híres hokis, például Bobby Clarke vagy Brent Burns, teljes meccseket játszott végig félig fogatlan mosollyal - és közben gólt is lőttek!
- Egy NHL-meccsen több mint 30 korongot is elhasználhatnak - nem azért, mert eltörnek, hanem mert kilövik őket a lelátóra! Ha egy lövés túl magasra megy, vagy egy blokk után felpattan, simán átrepülhet a plexin, és a közönség soraiban landolhat. A nézők ilyenkor megtarthatják a korongot - ez egy kis szuvenír a meccsről.
A Téli Sportágválasztó rendezvények nagyszerű lehetőséget kínálnak a gyerekeknek, hogy kipróbáljanak különböző téli sportokat, köztük a jégkorongot is.
A jégkorong alapjai - szűk kanyarodás
Rozgonyi György, a magyar jégkorong egyik legendája is mesél a sportág fejlődéséről, a saját pályafutásáról és arról, hogyan változott a sport az elmúlt évtizedekben. Kiemeli, hogy bár más idők voltak, a mai fiataloknak megadatott a lehetőség, hogy a nemzetközi elithez mérhető képzést kapjanak.
A sok kipirult arcú, boldog gyerek jelzi a rendezvény sikerét. Jó, hogy elmondhatjuk, hogy hány nagy név állt a sportágválasztás ügye mellé.
tags: #hogyan #orult #egy #kisfiu #a #jegkorongnak
