Kovács Péter – A Kézilabda Legendája és A XX. Század Legjobb Magyar Játékosa
Április 8-án ünnepli 70. születésnapját Kovács Péter, a magyar kézilabdasport egyik legnagyobb alakja. BEK-győztes, világbajnoki ezüstérmes kézilabdázó, akit méltán tartanak a XX. század legjobb magyar játékosának, és akit sokan egyszerűen csak „Kézisek kézisének” neveznek. Budapesten született 1955-ben, és pályafutása során olyan sikereket ért el, amelyek örökre beírták nevét a sporttörténelembe.
Karrierjének Csúcsai: Felejthetetlen Sikerek
Kovács Péter saját bevallása szerint is két olyan siker volt az életében, ami felülírta a többit, pedig hál’istennek volt több is. „Az egyik, amikor a Budapesti Honvéddal megnyertük az akkori BEK-et, a mai BL-nek az elődjét. Ez 1982-ben volt” - emlékezett vissza a legendás játékos. Ez a győzelem a klubkézilabda csúcsát jelentette akkoriban. Utána pedig 1986-ban volt világbajnokságon ezüstérmes a magyar válogatottal. „Ez a kettő felejthetetlen” - hangsúlyozta.
Közben magyar bajnokcsapat, német bajnokcsapat és német kupagyőztes csapat tagja is volt. Három olimpián vett részt, majdnem négyen, ugyanis a bojkott miatt a Barátság versenyek (1984) helyettesítették az egyik esélyes fellépést. Ha azokat is olimpiának számítjuk, háromszor voltak negyedikek, egyszer hatodikok. Kiemelkedő eredményei játékosként a kétszeres olimpiai 4. hely (1980, 1988) és az olimpiai 6. hely.
Magyar csúcsot jelentő 323 alkalommal viselte a válogatott mezét, amelyben ugyancsak rekordnak számító 1797 gólt szerzett. Egy alkalommal, 1981. november 14-én, a Bp. Honvéd - USM GAGNY (francia) férfi kézilabda BEK mérkőzésen, a lőrinci sportcsarnokban is kiválóan szerepelt, a Honvéd 34:28 arányú győzelmet aratott.
Az 1988-as szöuli XXIV. Nyári Olimpiai Játékokon a magyar férfi kézilabda válogatott a negyedik helyen végzett. A Magyarország-NDK kézilabda-mérkőzés (18:17) végén boldog magyar játékosok álltak a pályán, köztük Kovács Péter (3-as mezben), Mocsai Lajos szövetségi kapitány, Kakas János, Tóth Géza, Iváncsik Mihály (7-es), Gyurka János, Bordás József, Fodor János és Marosi László (6-os).
A Honvéd Dominanciája és Egyéni Elismerései
Kovács Péter játékosként a Bp. Honvéd és a német TV Grosswallstadt színeiben lépett pályára. A Budapesti Honvéddal hat bajnoki címet és egy kupát nyert, ekkoriban uralták a hazai mezőnyt, nem egyszer csak egy-két pont veszteséggel nyerve a bajnokságot. Az 1986. március 2-án, Bázelben rendezett 11. világbajnokságon is kiemelkedő teljesítményt nyújtott, ahol Kristján Arason mellett tört kapura. A pályán elért kiemelkedő teljesítményeit számos egyéni elismerés is bizonyítja.
Kovács Péter - Főbb Eredmények és Elismerések
| Kategória | Eredmény | Év(ek) | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| BEK győztes | 1 | 1982 | Budapesti Honvéddal |
| Világbajnoki ezüstérmes | 1 | 1986 | Magyar válogatottal |
| Olimpiai helyezések | Kétszeres 4., egyszer 6. | 1980, 1988 | Három olimpián vett részt |
| Magyar bajnoki cím | 6 | Budapesti Honvéddal | |
| Magyar Kupa | 1 | Budapesti Honvéddal | |
| Német bajnok | Tagja volt | TV Grosswallstadt | |
| Német kupagyőztes | Tagja volt | TV Grosswallstadt | |
| Válogatott mérkőzés | 323 | Magyar csúcs | |
| Válogatott gól | 1797 | Rekord | |
| Világbajnoki gólkirály | 1 | 1978 | |
| NB I-es gólkirály | 5 | 1977, 1980, 1981, 1982, 1983 | |
| Az év kézilabdázója Magyarországon | 5 | 1977, 1980, 1981, 1982, 1983 | |
| Világbajnokság álomcsapat tagja | 1 | 1986 | |
| A XX. század legjobb magyar játékosa | 1 | A "Kézisek kézise" |
A Pályafutás Kezdetei és Az Akarat Ereje
Kovács Péter a Tatai edzőtáborban, 1978-ban beszélt arról, hogy számára a kézilabda az élete, és ha ma kezdené, ugyanígy csinálná. Pedig pályafutása eleje nem volt zökkenőmentes. Elég későn, majdnem 15 évesen kezdett el kézilabdázni. Néhány hónap múltán az edzője azt mondta neki, hogy „jobb lenne, ha elmennél valahova máshova, mert nem fogok tudni neked játéklehetőséget adni”. Akkoriban egy 15 éves kamasz volt, aki fél év alatt 20 centit nőtt, és a mozgáskoordinációja össze volt zavarodva, szinte azt sem tudta, melyik a jobb vagy a bal lába.
De Kovács Péter könyörgött az edzőnek: „világéletemben Honvéd-szurkoló voltam, hadd maradjak ebben az egyesületben, nekem ez a mindenem.” Az edző végül belement, azzal a feltétellel, hogy ha nem megy, magától feláll és elmegy. Többé már nem volt kérdés. Egy csapattársa egy év múlva azt mondta, bármiben lefogadja, hogy négy év múlva válogatott lesz. Nem volt igaza, mert Kovács Péter két év múlva az lett.
„18 éves koromban biztos volt olyan játékos, aki jobb volt nálam azon a poszton. És itt köszönöm nagyon Faluiy Mihálynak, mert ő volt az, aki bízott bennem a Honvédnál, és aztán vitt magával a válogatotthoz is. Ő látta bennem.” Ez a támogatás rendkívül fontos volt számára. „Sokszor gondolkozok, hogy mi lennék, ha akkor elmegyek az egyesülettől, mikor mondta az az edző. Nem ülnénk itt, és nem beszélgetnénk válogatott csúcsokról. Ilyen piciken múlik.”
Ekkor tanulta meg: „borzasztóan óvatosan kell kezelni a tehetséget. És azt is megtanultam, hogy az akaratnak borzasztó nagy szerepe van.” Ezt egy tortához hasonlította: „van benne 32 szelet, ha valaki csak nagyon akar, abból még nem lesz jó játékos. Ha valaki nagyon erős, abból még nem lesz jó játékos automatikusan. A szeleteknek stimmelni kell és a közepesnél lejjebb egyik sem mehet. Idő kell a tehetségeknek, ha nem kéne, akkor az utcáról behívnék 16 embert, és csinálnék holnap egy kézilabdacsapatot.”
Edzői Pálya: Kihívások és Mentorálás
Játékos karrierje után edzőként is kipróbálta magát, bár felnőtt szövetségi kapitány sosem lehetett. Elmondása szerint többször megígérték neki ezt a posztot, de sosem merte komolyan venni. „Én mindig szóba kerültem, aztán soha nem lettem” - jegyezte meg, hozzátéve: „Több helyen elmondtam már: soha nem fog kiderülni, hogy ki vesztett többet.”
Bár a felnőtt válogatott élére nem került, a női juniorválogatottal jelentős sikereket ért el: 2001-ben vb-, egy évre rá Eb-ezüstérmet szerzett. Előbbi során egy bizonyos Görbicz Anita is a csapat tagja volt, akiről szerinte már akkor sütött, hogy világklasszis lesz belőle, ezzel is bizonyítva edzői látásmódját.
Az edzői munkát az egyik legnehezebbnek tartja. „Mindenki ellened van. Amikor nincs siker, a közönség ellened van, a csapat, a vezetők. Lesütött szemmel jársz, mintha bűnt követtél volna el, közben lehet, hogy csak kétszer kifelé pattant a labda a kapufáról, vagy egy játékos kihagyott egy sorsdöntő ziccert.” Véleménye szerint rengeteg edző megalkuszik, nem akar konfrontálódni a játékossal, mert fél, hogy kirúgatják. „Pedig konfrontáció nélkül nem lehet ezt csinálni. És egyedül állsz ott, és mindenki jobban tudja. Én is, megmondom őszintén. Nézem a tévén, és mindent tudok.” Pályafutása végén utoljára a Szent István SE ifi csapatát irányította. „Nem is volt ajánlata, nem keresték sehonnan, és úgy volt vele: ezt valamikor abba kell hagyni” - nyilatkozta visszavonulásáról.
tags: #hogye #peter #kezilabda
