A kosárlabda taktikai mélységei és a posztok szerepe

A kosárlabda több mint technikai készségek, mint a dobás és a passzolás. A taktikai tudatosság, a játék olvasása, az okos döntések meghozatala és a stratégiák végrehajtása versenyelőnyhöz juttatja a csapatokat. A taktikák elsajátítása a támadó felállásoktól kezdve, mint például a pick-and-roll, a védekező formációkig, mint például a zóna fedezés, segít a csapatoknak abban, hogy az ellenfelek gondolkodását és manőverezését felülmúlják. A kosárlabda legmagasabb szintjén a taktikai tudatosság a csapat sikerének meghatározó tényezője.

Mi a taktikai készség a kosárlabdában?

A taktikai készségek a kosárlabdában a játékosok azon képességére utalnak, hogy a játék során elemezni tudják a helyzeteket, és gyors, hatékony döntéseket tudnak hozni. Ezek a készségek befolyásolják, hogy egy csapat hogyan építi fel a támadását, hogyan alkalmazkodik a védekezéshez, és hogyan kezeli a játék kulcsfontosságú pillanatait.

Technikai és taktikai készségek közötti különbség

Bár a technikai és taktikai készségek összefüggnek egymással, a kosárlabdában különböző célokat szolgálnak.

• Technikai készségek: Ezek a kosárlabda alapjainak fizikai végrehajtását foglalják magukban. Ide tartozik a labda irányítása nyomás alatt (dribbling), ugródobások, feldobások és büntetődobások végrehajtása (dobás), pontos és időben adott passzok (passzolás), valamint a labda visszaszerzése elhibázott dobások után (lepattanózás).
• Taktikai készségek: Ezek a döntéshozatalra és játéktudatosságra összpontosítanak. Ide tartozik a helyezkedés (tudni, hol kell elhelyezkedni a pályán a különböző támadási és védekezési rendszerekben), a védelem olvasása (alkalmazkodás a védekezéshez és a nyitott passzsávok felismerése), a távolságtartás és mozgás (támadási lehetőségek megteremtése a parketten való megfelelő helyezkedéssel), valamint a játékvezetés (a tempó irányítása és okos döntések meghozatala a késői játékhelyzetekben).

Az elit kosárlabdacsapatok és -programok mind a technikai, mind a taktikai készségeket javítják a fejlett videóelemzési és teljesítménykövetési megoldások használatával, mint amilyeneket a Boston College és a UNLV Lady Rebels, a felvételek bontására és a játék közbeni döntéshozatal finomítására. A játékfelvételek lebontásával, a mozgásminták elemzésével és a döntéshozatal finomításával a játékosok mélyebb megértést szereznek a játékról és javítják taktikai képességeiket.

Kosárlabda posztok és szerepük

Egy kosárlabda mérkőzésen egy csapatban egyszerre öten vannak a pályán. Mind az öt embernek megvan a maga feladata, amelyet posztokként definiálunk. Az alábbiakban megnézzük, hogy mi az öt kosárlabda poszt és általában mi a jellemző az ilyen posztokon játszó játékosokra.

1. Irányító (Egyes)

Az irányítók általában nagyon gyorsak, jól tudnak labdát vezetni és passzolni. Képesek dobóhelyzeteket előkészíteni maguknak és társaiknak. Az irányítókra gyakran "pályán lévő edzőként" tekintenek. Tanulmányozniuk kell a játékot és az ellenfeleiket, hogy felismerjék a védelem gyengeségeit és saját támadásuk erősségeit. Ők felelősek a figurák levezetéséért. A jó irányítók növelik a csapat hatékonyságát, és általában sok asszisztot könyvelnek. Az irányítók általában a csapat legalacsonyabb játékosai.

Az irányító pozíció lényegesen különbözik a másik négytől. Még a másik pozíciókban a játékosok fő célja a pontszerzés, az irányítók feladata sokkal csapatközpontúbb, inkább a szervezésre és a csapattársak számára való helyzetek kialakítására törekednek.

• Feladata: Képzeld el, hogy a mérkőzés végén a csapatnak egy döntő támadásra van szüksége, és a védekezés minden figyelmét a legerősebb támadóra, például a bedobóra összpontosítja. Az irányító feladata, hogy felismerje a védelem gyengeségét és egy okos passzal a legjobb helyzetet biztosítsa csapattársának, akár egy gyors indítással, akár egy blokkolt helyzetből való passzal.
• Híres játékosok:
  • Chris Paul: Az NBA egyik legjobb irányítója, aki évről évre kiemelkedő assziszt számokkal szolgál, és igazi vezére a csapatának. Például a Phoenix Suns csapatában Paul mesteri szinten képes irányítani a támadásokat. Paul híres arról, hogy képes a legnehezebb passzokat is végrehajtani, miközben segít megteremteni a támadás ritmusát.
  • Magic Johnson: Az egyik legnagyobb irányító legendája, aki a Los Angeles Lakers csapatában játszott, és a „showtime” kosárlabda egyik alapítója volt. Magic Johnson különleges passzolási képességei miatt a legtöbb támadás során ő irányította a játékot. Ő volt az, aki a gyors és látványos támadásokat vezette, de emellett az egyéni teljesítmény helyett mindig csapatszellemben gondolkodott.

2. Dobóhátvéd (Kettes)

A dobóhátvédek jól dobnak messziről, beleértve a hárompontosokat is. Fontos egy kettes számára, hogy a hárompontos vonal környékén ügyesen tudjon mozogni, el tudjon szakadni a védőjétől és helyzetbe tudja hozni magát. Mint a kosárlabdában minden másik posztnál, itt is fontos, hogy a dobóhátvéd jól kommunikáljon a csapat többi részével. Ha nem tudja a csapattársak tudtára adni, hogy mikor és hol van helyzetben, nem fogja megkapni a labdát.

• Feladata: A mérkőzés egy szoros végjátékhoz közeledik. A csapat támadása közben a dobóhátvéd egy gyors mozdulattal elhúzza védőjét, és egy szép, jól elhelyezett középtávoli dobással próbálja megszerezni a vezetést. Az irányító és a bedobó közötti kommunikáció és helyzetkihasználás kulcsfontosságú ebben a helyzetben.
• Híres játékosok:
  • Kobe Bryant: A Los Angeles Lakers legendás dobóhátvédje, aki híres volt arról, hogy bármilyen helyzetből képes volt kosarat dobni. Bryant a 2-es poszt egyik legkomplexebb képviselője volt, mivel nemcsak kiváló hárompontos dobó, hanem a közeli kosarakat is nagy hatékonysággal értékesítette. Ha a csapat támadása nem működött, Bryant képes volt egy-egy szép egyéni megoldással megmenteni a helyzetet.
  • Stephen Curry: A modern kosárlabda egyik legnagyobb dobóhátvédje, aki a hárompontos dobás forradalmáraként is ismert. Curry a Golden State Warriors csapatában irányította a támadásokat, és messziről szerzett kosaraival jelentősen megváltoztatta a kosárlabda játékát.

3. Bedobó (Hármas)

A bedobó a csapat legsokoldalúbb játékosa. Tudniuk kell labdát vezetni, megállni a helyüket a gyűrű alatt és messziről is kosarat szerezni, ha úgy hozza a szükség. A bedobók tulajdonságai közé tartozik a gyorsaság és az erő. Fő feladataik közé tartozik, hogy agresszív kosárra töréssel faultokat harcoljanak ki. Emiatt elengedhetetlen egy bedobó számára, hogy jó büntetődobó legyen. A dobóhátvéd után általában a csapat második legjobb hárompontos dobói.

• Feladata: Egy gyors kontratámadás során a bedobó sprintel a pályán, miközben az ellenfél védekezése már felállt. A bedobó játékos nem csak arra törekszik, hogy elérje a gyűrűt, hanem ha megnyílik a lehetőség, akkor pontosan a hárompontos vonalról dobja a labdát, amely kulcsszituációban a győzelmet biztosíthatja.
• Híres játékosok:
  • LeBron James: Bár James alapvetően inkább egy erőcsatár (4-es) pozícióban is játszott, sokszor a 3-as poszton szerepelt, ahol mozgékonyságával és sokoldalúságával kiemelkedett. A bedobó pozícióban LeBron rendkívül sokszínű, hiszen nemcsak pontos hárompontos dobásairól ismert, hanem a gyors kosárra töréseiről és a gólpasszaival segített csapattársainak.
  • Kevin Durant: A bedobó hármas pozíció egyik legkiemelkedőbb játékosa. A Brooklyn Nets csapatában Durant rendkívüli képességeivel képes volt a hárompontos vonal mögül is kosarat dobni, miközben a gyűrű környékén is dominálta a mérkőzéseket. Magas, erős testalkatával egy igazi támadóerő, aki az egész pályát képes uralni.

4. Erőcsatár (Négyes)

Az erőcsatár a centerhez hasonlóan a büntetőterület és a gyűrű közelében játszik. A csapat egyik legerősebb és legmegbízhatóbb pontszerzője. A közeli dobásokon kívül középtávolról is eredményesek, néhányuk számára pedig akár a hárompontos dobás sem jelent akadályt. Védekezésben a gyűrű közelében tudniuk kell őrizni az erősebb játékosokat, de annyira mozgékonynak is kell lenniük, hogy egy gyorsabb játékost is tudjanak védeni.

• Feladata: Az erőcsatár feladata gyakran a gyűrű alatti dominálás. Képzeld el, hogy a csapat a mérkőzés végén döntetlen állásnál támad, és az erőcsatár egy erőszakos betöréssel próbálja megverni a védőt és a gyűrűbe juttatni a labdát, miközben próbálja kiharcolni a büntetőt.
• Híres játékosok:
  • Tim Duncan: A San Antonio Spurs legendája, aki a legjobb erőcsatárok közé tartozik. Duncan nemcsak a gyűrű környékén volt domináns, hanem középtávolról is képes volt eredményes dobásokat végezni. A négyes pozícióban játszó játékosoknak szükségük van a testi erőre és a precizitásra, hogy mind a védekezésben, mind a támadásban kiemelkedjenek.
  • Giannis Antetokounmpo: A Milwaukee Bucks sztárja, aki rendkívüli atletikus képességei miatt kiemelkedett a négyes pozícióban. Giannis gyakran tör a gyűrű alá, de középtávolról és akár hárompontos dobásokkal is próbálkozik. Az erőcsatár pozíció az ő játékában kiemelten fontos a gyűrűvédésben és a támadás irányításában is.

5. Center (Ötös)

A center az alapvonalnál és a gyűrű környékén játszik az idő nagy részében. Általában ők a legmagasabb játékosok a csapatban. Pontjaik nagy részét a büntetőterületen belülről szerzik. A lepattanók megszerzésében fontos szerepet játszanak és támadás közben elzárással is tudják segíteni csapattársaikat.

A center nagyon fontos szerepet játszik a támadásban. Ha túl könnyen tud pontokat szerezni, akkor egyszerre két ember is segíthet a védésében. Ennek következménye, hogy ki tudja passzolni a labdát a hárompontos környékére üresen álló csapattársa számára, akinek így tiszta helyzete adódik a dobásra.

• Feladata: A csapatod 90-89-re vezet az utolsó negyed közepén, és az ellenfél már felállította a védekezését. A center ebben a példában a támadás kulcsfontosságú szereplője, aki az irányító passzával könnyedén elérheti a gyűrűt, és vagy erőteljes zsákolással fejezheti be a támadást, vagy a lepattanókat összeszedve hozhat döntő pontokat. Ha az ellenfél védelme erősebb, a center képes lehet arra is, hogy egy gyors passzal helyzetet teremtsen csapattársainak.
• Híres játékosok:
  • Shaquille O'Neal: A Los Angeles Lakers és a Miami Heat korábbi játékosa, aki a center pozíció egyik legdominánsabb képviselője volt. O'Neal egyszerűen túl erős és túl magas volt ahhoz, hogy megállítsák a gyűrű környékén. Pontjait legtöbbször a festékből szerezte, és a lepattanókat is ő uralta.
  • Nikola Jokić: A Denver Nuggets csillaga, aki nemcsak a hagyományos center szerepeket látja el, hanem egy valódi irányítót is megszemélyesít. Jokić kiváló passzolási képességekkel bír, és a támadások szervezésében is komoly szerepet vállal. A modern kosárlabda center pozícióját ő sokkal sokoldalúbbá tette, mint azelőtt bármely más játékos.

Támadó taktikák a kosárlabdában

Az erős támadó stratégia kulcsfontosságú a védelem megbontásához és a nagy százalékos pontszerzési lehetőségek megteremtéséhez. A leghatékonyabb csapatok a taktikai kosárlabda alapelveket integrálják a védekezési struktúrák manipulálása, a tér maximalizálása és az erősségeik kihasználása érdekében.

Pick and Roll

A pick and roll az egyik legszélesebb körben használt támadási taktika a kosárlabdában. Helytelen játékokat hoz létre, megnyitja a vezetési sávokat, és gyors döntésekre kényszeríti a védőket.

• Hogyan működik: A játék úgy kezdődik, hogy egy támadó (általában egy csatár vagy center) egy picket (szűrést) állít a labdakezelőt védő védőre. A labdakezelő ezután a szűrést használja arra, hogy elkülönüljön, míg a szűrő vagy a kosárhoz gurít, vagy kiugrik egy pattanó dobásra.
• Szerepek: A labdakezelő olvassa a védelmet, és gólt, passzt vagy újrajátszást keres. A szűrő határozza meg, hogy a kosárhoz dobjon-e, dobjon-e egy pattanót, vagy más akcióhoz helyezkedjen el.
• Miért hatékony: A pick and roll arra kényszeríti a védőket, hogy vagy váltsanak, vagy fedezzenek, vagy menjenek a szűrő alá - ezek mindegyike kihasználható a védekezés függvényében.

Távolságtartás és a padló elhelyezése

A hatékony támadáshoz elengedhetetlen a megfelelő helykihasználás és a talajon való elhelyezkedés. Azok a csapatok, amelyek jól osztják be a területet, passzsávokat hoznak létre, nehéz döntésekre kényszerítik a védőket, és nyitott dobásokat generálnak.

• A jó távolságtartás előnyei: Szétszórja a védőket a pályán, csökkentve a zsúfoltságot a festékben. Vezetési sávokat hoz létre a labdakezelők számára a kosár megtámadásához. Gyors labdamozgást és hatékony hárompontos dobást tesz lehetővé.
• Hogyan tartsuk meg a jó távolságot: Használd a periméter dobókat, hogy megnyújtsd a védelmet. Kerülje a festék zsúfoltságát, kivéve, ha képernyőt vagy vágást állít be. Tartsd kiegyensúlyozottan a parkettát, biztosítva, hogy a gyenge oldali játékosok készen álljanak a rotációra.

Gyors betörés és tranzíciós támadás

Az átmeneti támadás alapvető stratégia a pontszerzéshez, mielőtt a védelem felállhatna. Azok a csapatok, amelyek elsajátítják a gyors betörést, néhány másodperc alatt nagy százalékos gólszerzési lehetőséget teremthetnek.

• A sikeres átmeneti támadás kulcsai: Outlet passzolás: Szerezd meg a lepattanót, és nyomd felfelé a labdát gyorsan. Sávfutás: A szélsőjátékosok a sarkok felé sprintelnek, miközben a labdát kezelő játékos előreviszi a labdát. Döntéshozatal: A vezető játékosnak el kell döntenie, hogy a peremet támadja, passzoljon, vagy újrakezdje a játékot.
• Miért hatékony: A gyors betörések meglepik a védelmet, ami nyitott labdaszerzésekhez, hárompontosokhoz vagy a visszaugró védők szabálytalanságaihoz vezet.

Izolációs játékok (ISO)

Az izolációs játékokat úgy tervezték, hogy kihasználják az egy az egy elleni mérkőzéseket, és kedvező helyzetben egy kulcsjátékosnak adják a labdát.

• Mikor használjunk izolációs játékokat: Egy gyengébb vagy kisebb védő ellen. Késői játékban vagy dobóóra-helyzetekben, amikor gyors kosárra van szükség. Lassítani a tempót és kontrollálni a labdabirtoklást a szoros meccseken.
• A hatékony izolációs játékok legfontosabb taktikái: A hely kitakarítása, hogy a csapattársak ne zavarják. A védekező nyomás olvasása és a megfelelő reakció. Dribble mozdulatok használata a szeparáció megteremtéséhez.

Labdán kívüli mozgás

A gólszerzés nem csak a labdás játékosról szól. A labdán kívüli mozgás alapvető fontosságú a helyteremtéshez és a védekező rotációk kikényszerítéséhez.

• A labdán kívüli mozgás típusai: Vágások: A játékosok a kosár felé sprintelnek, amikor a védők túlságosan elkötelezik magukat. Képernyők: A labdán kívüli képernyők felszabadítják a dobókat és megzavarják a védekező pozíciókat. Áthelyezések: A játékosok passzolás után a jobb helykihasználás érdekében átállnak.
• Miért hatékony: A védőknek folyamatosan alkalmazkodniuk kell, ami a fedezék megszakadásához és nyitott gólszerzési lehetőségekhez vezet.

Védekező taktika a kosárlabdában

Egy erős védelem képes diktálni a játék tempóját és megzavarni az ellenfél stratégiáját. A legjobb védekező csapatok strukturált taktikát alkalmaznak, hogy nyomást gyakoroljanak a támadókra, kényszerítsék a labdavesztéseket, és irányítsák a kulcsfontosságú mérkőzéseket.

Man-to-Man védelem

Az emberhátrányos védekezésben minden védő egy adott ellenfél védelméért felelős.

• A hatékony emberfogásos védekezés kulcsai: Aktív lábmunka és kézhelyzet fenntartása a lövések megtámadásához. Maradj a támadó játékos és a kosár között, hogy elvágd az útvonalakat. Kommunikáljon a csapattársakkal, hogy szükség esetén cseréljenek vagy segítsenek.
• Miért hatékony: Ez lehetővé teszi a védők számára, hogy egyéni nyomást gyakoroljanak és minden labdabirtoklást megversenyeztessenek.

Zóna védelem

A zónavédekezés a védőket a pálya egyes játékosok helyett a pálya egyes területeinek lefedésére osztja be.

• A zónavédekezés típusai: 2-3 Zóna: Védi a festéket és kényszeríti a kinti dobásokat. 3-2 Zóna: Hárompontos támadásokkal szemben. 1-3-1 zóna: Csapdázási lehetőségeket teremt a periméteren.
• Előnyök és hátrányok:
  • Előnyök: Korlátozza a dribble behatolást és energiát takarít meg.
  • Hátrányok: Az erős periméterdobással rendelkező csapatok kihasználhatják.

Teljes pályás pressz

A teljes pályás pressz egy agresszív védekezési stratégia, amely a labdaszerzés pillanatában nyomást gyakorol.

• A teljes pályás pressz típusai: Ember az ember ellen: A védők egyénileg gyakorolnak nyomást. Zóna sajtó: A játékosok csapdáznak és elvágják a passzolási sávokat.
• Mikor használja: Amikor gyors fordulatra van szükség. A támadó ritmus megzavarása késői játékhelyzetekben.

Váltás védelem

A cserevédekezést a szűrők és pick-and-rollok kivédésére használják a védekezési feladatok cseréjével, ahelyett, hogy a szűrőkön keresztül harcolnának.

• Miért működik a váltás: Megakadályozza az eloszlásokat és leköti a védőket. Megzavarja a támadójátékot és a rögzített játékokat. Segít a képernyős támadásokra építő csapatok ellen.

Segítség védelem

Segédvédekezésről akkor beszélünk, amikor a labdán kívüli védők segítik a csapattársakat a behatolás megállításában.

• Az erős védekezés kulcsai: Gyors forgás a versenyfutásokhoz. Visszatérés a lövőkhöz, hogy elkerülje a nyitott hármasokat. Folyamatos kommunikáció a szervezettség érdekében.

Játékvezetés és taktikai kiigazítások

A kosárlabda az állandó kiigazítások játéka, ahol a gyors döntéshozatal jelentheti a különbséget a győzelem és a vereség között. A hatékony játékvezetés megköveteli a játékosoktól és az edzőktől, hogy olvassák a játékot, felismerjék a lehetőségeket, és a kulcspillanatokban a megfelelő stratégiákat alkalmazzák.

Játék közbeni beállítások

A játék közbeni kiigazítások kulcsfontosságúak az ellenfél taktikájára való reagáláshoz és a játékmenethez való alkalmazkodáshoz.

• Védelmi beállítások: Az emberfogásról zónavédekezésre váltás a behatolás elleni védekezés érdekében. A védekező nyomás növelése teljes pályás presszióval, ha a mérkőzés végén hátrányba kerül. A védekező párosítások beállítása a forró dobó hatásának korlátozása érdekében.
• Támadó beállítások: A térközök és a talajon való elhelyezkedés megváltoztatása, ha a védők összeomlanak a festékben. Az ellenfél védekezési rendszerének kihasználása a pick-and-roll használatának kiigazításával. A gyengébb védekező játékosok megcélzása érdekében beállított játékok futtatása.

Időgazdálkodás és óraellenőrzés

A játékidő ellenőrzése az egyik legfontosabb taktikai készség a kosárlabdában. Azok a csapatok, amelyek hatékonyan manipulálják a tempót és a sebességet, a saját előnyükre diktálhatják a játék menetét.

• A játék lelassítása: Hasznos, ha megvédi az előnyt, vagy megpróbálja kifárasztani az ellenfelet. Hangsúlyt fektet a hosszabb labdabirtoklásra, a labdamozgásra és a nagy százalékos dobásokra. Megakadályozza, hogy az ellenfelek átmenetileg támadásba lendüljenek.
• A játék felgyorsítása: Segít, ha egy csapat hátrányban van, és gyors pontokra van szüksége. Ösztönzi a gyors betöréseket, a korai dobáskísérleteket és az agresszív támadó lepattanózást. Az ellenfeleket sietős döntéshozatalra és potenciális hibákra kényszeríti.
• A dobóóra hatékony használata: A csapatoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy mennyi idő van hátra, hogy elkerüljék a kapkodó vagy erőltetett lövéseket. Az okos csapatok a dobóidő elején indítanak játékokat, hogy második esélyt adjanak.

Az eltérések kihasználása

A kosárlabdában az egyik legfontosabb taktikai előny a támadásban és a védekezésben egyaránt a pontatlanságok felismerése és kihasználása. Legyen szó méretbeli, sebességbeli vagy képességbeli előnyről, azok a csapatok, amelyek kihasználják ezeket a helyzeteket, nagyobb százalékos pontszerzési lehetőségeket teremtenek.

• Támadó ellentmondások: Kisebb védők feldobása az alacsony poszton. Egy lassabb védőt arra kényszerít, hogy egy gyors labdakezelőt védjen elszigetelten. Pick-and-roll játékokat futtatni, hogy egy nagy ember átkerüljön egy kisebb védőre.

A kosárlabda története dióhéjban

A kosárlabda egy olyan labdajáték, melyet két ötfős csapat játszik. Mindkét csapatnak van egy-egy a pályán egymással szemben 3,05 méter magasan elhelyezett lyukas kosara (vagy hálós fémgyűrűje). A csapatok célja a szabályszerű játék során az, hogy a labdát az ellenfél kosarába dobják, illetve hogy megakadályozzák a másik csapatot ugyanebben. A találatokért a csapatok pontokat kapnak, és az a csapat nyer, amelyik a játékidő alatt több pontot gyűjt.

A kosárlabda egyik ősének tekinthető labdajátékot az amerikai bennszülöttek játszották. A maják és az aztékok változatában egy falra erősített fém gyűrűn kellett átütni a csapattagoknak egy golyót. A mai játékot 1891-ben alakította ki a kanadai Dr. James Naismith az USA-beli YMCA iskolában (Massachusetts). Célja az volt, hogy felkeltse tanítványai érdeklődését a sport iránt. Az első, 1891. december 21-én megrendezett mérkőzésen a portás feladata volt egy létrán ülve, hogy gól esetén kivegye a játékra használt futball-labdát a kosárból. Ezt csak egyszer kellett megtennie, hiszen a mérkőzés végeredménye 1-0 lett.

Az első szabályzat 13 pontja 1892. január 15-én jelent meg a Triangle magazinban „Új Játék” címen. A „kosárlabda” kifejezést Naismith egyik diákja találta ki. A YMCA gondozta a szabályokat, s hálózata révén a játék nagyon gyorsan elterjedt. A játékosok száma a férfiaknál először 7-re, majd 1897-ben a mai is érvényben lévő 5-re csökkent. A fonott kosarat felváltotta a fém gyűrű, melyre hálót szereltek. A háló kezdetben zsákszerűen zárt volt, később kinyitották az alját, majd a fapalánkot üvegre cserélték, a labda méretét meghatározták.

A Nemzetközi Amatőr Kosárlabda Szövetséget (FIBA - Fédération Internationale de Basketball Amateur) Argentína, Görögország, Olaszország, Lettország, Románia, Svájc és Csehszlovákia képviselői alapították meg 1932. június 18-án Genfben. A Szövetség nevében szereplő „amatőr” elnevezést 1989-ben hagyták el a névből, amikor is a hivatásos és az amatőr játékosok megkülönböztetését eltörölték. A férfiak számára első alkalommal 1950-ben Argentínában, a nőknek 1953-ban Chilében rendeztek világbajnokságot.

A kosárlabda magyarországi elterjesztése Kuncze Géza testnevelő tanár nevéhez fűződik, aki 1912-ben egy müncheni tanfolyamon a kosárlabda Németországban játszott, palánk nélküli változatát ismerte meg (korbball). 1925-ben a Magyar Atlétikai Szövetség befogadta a sportágat, keretein belül megalakította a Kosárlabda Bizottságot. Az első hivatalos bajnokságot a MASZ Kosárlabdajáték Bizottsága írja ki 1933-ban tíz csapat részvételével. Az első magyar bajnok a közgazdászhallgatók csapata, a KEAC. 1942. november 15-én önálló szervezetként megalakult a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége (MKOSZ), melynek első elnökévé egyhangúlag, közfelkiáltással Kuncze Gézát választották. A magyar válogatott sikereinek csúcsa 1955-ben az Európa-bajnoki aranyérem volt Budapesten.

tags: #hol #a #negyedik #jo #jatekos

Népszerű bejegyzések:

• Részletek a Diósgyőri Stadion működéséről
• Európai és hazai kézilabda hírek
• Videoton FC sikerei
• CoD2 szerverek és technikai kihívások
• Részletek a magyar kosárlabda utánpótlás-nevelésről