A holland labdarúgó-válogatott története és jelképei
A holland labdarúgó-válogatott Hollandia nemzeti csapata, amelyet a Holland Királyi Labdarúgó-szövetség (hollandul: Koninklijke Voetbal Bond) irányít. Becenevük "Oranje" (Narancssárgák), amely zászlójuk és mezeik színére utal. A csapat a FIFA-világranglistán általában előkelő helyen szerepel, 2011 augusztusában pedig először vezették azt, mindezt anélkül, hogy világbajnoki címet szereztek volna.
A kezdetek és az "Aranykor"
Az ország Nagy-Britanniához való közelsége miatt korán elkötelezte magát a labdarúgás mellett, és az 1900-as évek elején a kontinens legjobb amatőr csapatai közé tartozott. A válogatott első hivatalos mérkőzésére 1905. április 30-án került sor Antwerpenben, Belgium ellen, amelyen 4-1-re győztek. Részt vettek az 1934-es és az 1938-as világbajnokságon, de mindkét alkalommal már az első kör után kiestek. Ezután egy igen hosszú ideig tartó időszak következett az amatőr rendszerben, melynek alkalmazása miatt lemaradtak a fejlődésben.
Hollandia labdarúgása a világ elitjéhez az 1970-es években zárkózott fel, amikor is az úgynevezett "Totális Focinak" (Totaalvoetbal) köszönhetően érték el sikereiket, mind válogatott-, mind klubszinten. A kiválóan képzett játékosok lehetővé tették, hogy a posztok tetszés szerint átrendezhetővé váltak. Ennek a játékrendszernek az úttörői az Ajax és a Feyenoord csapatai, a válogatott élén pedig Rinus Michels voltak.
Világbajnoki döntők és az Európa-bajnoki diadal
Az 1974-es világbajnokságon a csoportkörön túljutva a második fordulóban Argentínát és Brazíliát is maguk mögé utasítva történetük során először bejutottak a világbajnokság döntőjébe. Ott azonban kikaptak a házigazda Nyugat-Német válogatottól, annak ellenére, hogy már egész korán, a 2. percben megszerezték a vezetést Johan Neeskens révén, aki tizenegyesből talált be. Ezt Paul Breitner egyenlítette ki szintén büntetőből, majd Gerd Müller biztosította be a győzelmet a németek számára. Ezek után csalódást jelentett az 1976-os Európa-bajnokságon való szereplés, ahol az elődöntőben estek ki.
Az 1978-as világbajnokságon ismét bejutottak a torna döntőjébe. A Peru elleni döntetlennek és a Skóciától elszenvedett vereségnek köszönhetően csak a 2. helyen jutottak tovább a csoportból. A következő csoportkörben viszont már Olaszországot és az NSZK-t maguk mögött hagyva jutottak a fináléba. A házigazda argentinokat Mario Kempes juttatta vezetéshez. Ezt még Dick Nanninga kiegyenlítette, de a hosszabbításban a házigazdák kétszer is betaláltak.
Az 1982-es világbajnokságról és az 1984-es Európa-bajnokságról egyaránt lemaradtak. Utóbbin a selejtezőkben azonos pontszámmal és gólkülönbséggel végeztek a spanyolokkal, de a több rúgott gólnak köszönhetően a spanyolok jutottak tovább. Az 1986-os vb-hez nagyon közel voltak. A pótselejtezőben Belgiummal találkoztak, ahol az első mérkőzésen 1-0-s vereséget szenvedtek Brüsszelben, a rotterdami visszavágón pedig már 2-0-ra is vezettek, de a vége előtt nem sokkal a belgák betaláltak.
Az 1988-as Európa-bajnokságra Rinus Michels visszatért a válogatott élére. Miután az első mérkőzésen 1-0-s vereséget szenvedtek a Szovjetuniótól, egy sikeres menetelésbe kezdtek. Angliát - van Basten mesterhármasával - 3-1-re, Írországot pedig 1-0-ra győzték le. Az összes holland szurkoló álma akkor vált valóra, amikor az elődöntőben az NSZK gárdájával kerültek össze és lehetőségük nyílt visszavágni a 14 évvel korábbi vesztes vb-döntőért. A nyugat-németek ezúttal is házigazdaként léptek pályára, így nem túlzás azt állítani, hogy ez a mérkőzés volt ténylegesen az 1974-es világbajnokság döntőjének a visszavágója. A hollandok pedig éltek a lehetőséggel és elégtételt vettek. Akárcsak '74-ben, ismét két tizenegyest ítélt a játékvezető. Előbbit Lothar Matthäus, utóbbit Ronald Koeman értékesítette. Van Basten a 89. percben a németalföldiek javára fordította a találkozót és döntőbe juttatta csapatát. A fináléban azzal a Szovjetunióval találkoztak, aki ellen a nyitómérkőzésüket játszották. Marco van Basten és Ruud Gullit vezérletével megnyerték az 1988-as Európa-bajnokságot, ami a válogatott eddigi egyetlen nagy tornagyőzelme.
A kilencvenes évektől napjainkig
Az 1990-es világbajnokság nem sikerült valami túl fényesre a hollandok számára. A csoportkört három döntetlennel zárták, a nyolcaddöntőben ismételten az ősi rivális NSZK várt rájuk. Ezúttal is 2-1 lett a végeredmény, de most a németek javára, akik mint később kiderült, világbajnokok lettek. Az 1992-es kontinensviadalon címvédőként szerepelt Hollandia, de a későbbi győztes Dánia ellen az elődöntőben tizenegyesekkel kiestek. Minden játékos értékesítette a büntetőjét, kivéve van Basten, akinek a lövését Peter Schmeichel hárította.
Az 1996-os Eb-n a Skócia elleni 0-0-s döntetlent egy 2-0-s győzelem követte Svájc legjobbjai ellen. Az utolsó csoportmérkőzésen 62 perc elteltével Skócia 1-0-ra vezetett Svájc ellen, Hollandia pedig 4-0-s vesztésre állt a házigazda angolok ellen. Ez azért volt fontos, mert ha minden így marad, akkor a narancsosok csak a csoport harmadik helyén végeznek a gólkülönbségnek köszönhetően. Azonban nem maradt így, mivel Dennis Bergkamp passzát követően Patrick Kluivert betalált és továbbjuttatta csapatát.
1998-ban Franciaország adott otthont a labdarúgó-világbajnokságnak. Hollandia erős kerettel érkezett a tornára, a végső győzelemre is esélyesnek tartották őket. Tagja volt a keretnek Marc Overmars, Phillip Cocu, Edgar Davids, Clarence Seedorf, Frank de Boer, Ronald de Boer, Dennis Bergkamp, Patrick Kluivert és még sok kiváló játékos. A csoportkört követően, ahol Mexikóval 2-2-t, Belgiummal 0-0-t játszottak, Dél-Korea ellen pedig sima 5-0-s győzelmet arattak, a nyolcaddöntőben Jugoszláviát fektették két vállra. A negyeddöntőben Argentína várt rájuk. A találkozón két piros lap is villant. Előbbit Arthur Numan, utóbbit Ariel Ortega kapta. A 89. percben Bergkamp káprázatos gólt szerzett. Egy 60 méteres keresztlabdát tanári módon vett át és Roberto Ayala-t kicselezve külsővel az argentin kapuba lőtt. Az elődöntőben Brazíliától kaptak ki büntetőpárbajban 4-2 arányban. Maradt számukra a bronzmérkőzés, ahol a torna meglepetés csapatával, Horvátországgal találkoztak. A bronzcsatát végül 2-1-re a horvátok nyerték.
A 2000-es Európa-bajnokságot Hollandia társrendezőként Belgiummal rendezte. A csoportkört 3 győzelemmel zárták és a negyeddöntőben is magabiztosan gázolták el az ekkorra szétesett jugoszlávokat. A mérkőzés végeredménye 6-1 volt a hollandok javára, melyen Patrick Kluivert mesterhármast ért el. A legjobb négy között Olaszország jelentette a végállomást. Pontosabban egy személyben Francesco Toldo, aki két tizenegyes is hárított, majd a 0-0-s eredményt követően a büntetőpárbajban is brillírozott. Hollandiának tehát nem sikerült hazai földön megnyerni az Európa-bajnokságot, amitől nem kevésbé voltak csalódottak az ország futball fanatikusai.
Frank Rijkaard-ot számos kritika érte a sajtó részéről, amiért a hollandok több alkalommal is eldönthették volna a találkozót. A nagy nyomás következtében lemondott és helyét Louis van Gaal vette át. Azonban van Gaal sem tudott csodát csinálni, mivel a 2002-es távol-keleti világbajnokságra nem tudta kijuttatni csapatát. Portugália és Írország mögött mindössze a harmadik helyen végzett a selejtezőcsoportban Hollandia. A gyenge eredmények következtében van Gaalnak távoznia kellett és az a Dick Advocaat került a helyére, aki már korábban irányította a nemzeti csapatot. Az EURO 2004-en egészen az elődöntőig vezette a válogatottat, ahol azonban vereséget szenvedtek a házigazda Portugáliától. Ez a torna volt egy generáció több tagjának is az utolsó.
Az Oranje sikeresen vette a selejtezőket és kijutott a 2006-os vb-re. A C csoportba kaptak besorolást. Legyőzték Szerbia és Montenegrót (1-0), Elefántcsontpartot (2-1), míg Argentínával döntetlent játszottak (0-0). Ugyanannyi pontjuk volt, mint az argentinoknak, de a dél-amerikaiaknak jobb volt a gólkülönbségük, ezért ők végeztek a négyes első helyén. A nyolcaddöntőben Portugáliát kapták ellenfélül és vereséget szenvedtek (0-1). A mérkőzésen 16 sárga és 4 piros lapot osztott ki az orosz Valentyin Ivanov játékvezető. Ez mindmáig a világbajnokságok történetének e tekintetben leggazdagabb meccse.
A nem túl acélos teljesítmény és számos kritika ellenére van Basten maradhatott a szövetségi kapitány pozíciójában. A bizalmat meghálálta és a 2008-as Európa-bajnokság selejtezőinek akadályait sikerrel vette csapatával. A hollandok a kontinensviadal halálcsoportjába kerültek Franciaország, Olaszország és Románia társaságában. A tornát egy sima győzelemmel kezdték a világbajnok Olaszország ellen (3-0). Ez volt Hollandia első győzelme az olaszok ellen 1978 óta. A következő mérkőzésen Franciaország se bizonyult kellemetlen ellenfélnek, mivel a mérkőzés vége 4-1-es holland sikerrel zárult. Az utolsó csoportmeccsen kötelező jellegű volt a románok legyőzése, amit megtettek Robbenék (2-0). A csoportkört tehát százszázalékosan befejező Hollandia magabiztosan jutott a legjobb nyolc közé, ahol azonban egy korábbi ismerős, Guus Hiddink várta őket. A holland szakember ekkor az orosz válogatottat irányította és honfitársait legyőzve, 3-1-gyel, továbbjuttatta a válogatottat. A narancsosok egyetlen gólját Ruud van Nistelrooy szerezte a 86. percben.
A holland válogatott a 2010-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőit pontveszteség nélkül zárta és Európából elsőként jutott ki a világbajnokságra. A világbajnoki csoportok sorsolásánál, amit Fokvárosban rendeztek 2009. december 4-én, Hollandia az E csoportba kapott besorolást Dánia, Japán és Kamerun mellett. Június 14-én kezdték a tornát. Az ellenfél Dánia volt és ha nem is könnyedén, de 2-0-ra győztek. A következő összecsapásukon a japánokat verték Wesley Sneijder góljával 1-0-ra és az utolsó találkozó sem jelentett akadályt Kamerun ellen (2-1). A nyolcaddöntőben Szlovákiát kapták ellenfélül és Arjen Robben, illetve Wesley Sneijder góljaival 2-1 arányban megnyerték a párharcot. A legjobb 8 között a torna végső győzelmére is esélyes Brazíliát kapták. A dél-amerikaiak az első félidő után 1-0-ra vezettek, de a hollandok a második játékrészben hősiesen játszva megfordították a mérkőzés állását a maguk javára és legyőzték Brazíliát. Az elődöntőben Uruguayon át vezetett az út a fináléba, a vége 3-2 a tulipánosok javára, így 1978 után először ismét világbajnoki döntőben találták magukat. Korábban már két alkalommal is vesztesen hagyták el a döntőt, így lehetőség nyílt arra, hogy megszerezzék első világbajnoki címüket, ám végül ez sem sikerült.
A 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőinek E csoportjába kapott helyet Hollandia. A csoport sorsolását 2010. február 7-én tartották Lengyelország fővárosában, Varsóban. A hollandok Svédország, Magyarország, Finnország, Moldova és San Marino ellen játszottak és elsőként jutottak tovább 27 ponttal, a második Svédország előtt. Az Európa-bajnokságon a holland csapatot a B csoportba sorsolták Dániával, Portugáliával, Németországgal. A sorsolás után ezt a csoportot illették a "halálcsoport" kifejezéssel. Az Eb-n Dánia ellen játszották első meccsüket. A játékosok rengeteg helyzetet puskáztak el a mérkőzésen (közel 30 kapura lövés), de a dánok Krohn-Dehli góljával a 24. percben vezetést szereztek és ezt a találkozó végéig meg is tartották. A második mérkőzésen az ellenfél Németország volt, a németek a 24. percben megszerezték a vezetést Gomez góljával. A hollandoknak nem jött ki a lépés és Gomez a 38. percben ismét betalált. A félidő után Marwijk csapata tartotta a tempót és a 78. percben Robin van Persie góljával megszerezte Hollandia az Eb-n az első gólját és 2-1-re változtatta az eredményt. A játék végén volt még néhány helyzet mindkét oldalról, de az eredmény nem változott. Az utolsó mérkőzés előtt a játékosok úgy mentek fel a pályára, hogy csak akkor jutnak tovább a csoportból, ha Portugália ellen minimum 2 góllal nyernek és a németek nyernek a dánok ellen. A mérkőzés elején letámadták a portugálokat és a 11. percben már Rafael van der Vaart góljával 1-0 arányban vezettek. A gól után leült a narancsosok játéka és a portugálok játéka lényegesen feljavult, olyannyira, hogy Cristiano Ronaldo egyenlített a 28. percben. A portugálok Ronaldo révén a 74. percben megszerezték a győztes gólt is, így Hollandia kiesett a csoportkörben.
A 2014-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőiben Andorra, Észtország, Magyarország, Románia és Törökország mellett a D csoportba kerültek a sorsolás után. A csoportot nagy előnnyel, 9 ponttal a 2. helyezett Románia előtt nyerték meg. A világbajnokságon a B csoportba kerültek Ausztrália, Chile és a címvédő Spanyolország válogatottjaival együtt. Az első mérkőzést pont a címvédők ellen játszották (emiatt is nevezték ezt a mérkőzést a 2010-es világbajnokság "visszavágójának" is). A mérkőzésen Spanyolország Xabi Alonso büntetőjével még vezettek 1-0-ra a 27. percben, azonban a félidő hosszabbításában van Persie közel 16 méteres fejesgóljával 1-1-es mérkőzésállással mentek szünetre a csapatok, a második félidőben pedig Robben duplájával, van Persie újabb, illetve de Vrij góljával alaposan visszavágtak a 4 évvel korábbi vereségért a hollandok. Második mérkőzésüket az ausztrálok ellen játszották, ahol viszont nagyon megizzadtak a győzelemért, mert bár Robben góljával vezettek 1-0-ra, de az ellenfél Cahill és Jedinak góljaival fordított. Az Oranje végül van Persie, illetve Depay góljaival megnyerte 3-2 arányban a mérkőzést. Mindeközben a spanyolok vereséget szenvedtek a chileiek ellen, így az utolsó mérkőzésen a dél-amerikai válogatott ellen már úgy léptek pályára, hogy csak a csoportelsőségért kellett küzdeniük, a továbbjutásuk már biztos volt. A nyolcaddöntőben a csapat Mexikó válogatottját kapta meg, amely a második helyen végzett az A csoportban a házigazda Brazília mögött. A mérkőzést az Oranje uralta, ennek ellenére a második félidő elején Giovanni Dos Santos megszerezte a vezetést az észak-amerikai országnak. Ezt követően fokozódott a hollandok nyomása, de Ochoa, a mexikóiak kapusa meccsben tartotta csapatát. A 88. percben megtört a jég, Sneijder bombagóljával ugyanis egyenlített Hollandia. A rendes játékidőben pedig megszerezték a győzelmet is, miután a 90+4. percben Huntelaar értékesítette a megítélt büntetőt. A negyeddöntőben az addig erőn felül teljesítő és a futballtársadalom szimpátiáját kivívó Costa Ricával kerültek össze. A mérkőzésen nem született gól sem a rendes játékidőben, sem a hosszabbításban, így büntetőpárbaj döntött, ahol van Persie, Robben, Sneijder valamint Kuyt értékesítették a tizenegyeseket, így Hollandia bejutott az elődöntőbe.
A címer és jelképek
A holland címer I. Vilmos, első holland király 1815. augusztus 24-i rendelete alapján jött létre. A Holland Királyság címere aranytéglákkal behintett kék pajzsban álló, jobbra forduló, vörössel fegyverzett aranyoroszlán, fején háromlevelű, két egyforma gyönggyel díszített aranykorona. Az oroszlán felemelt jobb mellső mancsában balra ferdén, hüvely nélküli, aranymarkolatú, római ezüstkardot tart. Bal mancsában egyforma nagyságú, felfelé irányuló, aranyhegyű, ezüstnyilak kötegét fogja. A hét nyíl az akkori hét tartományra utal (ma Hollandia tizenkét tartományból áll), és klasszikus szimbólumként arra mutat rá, hogy a nyíl önmagában törékeny, gyenge, együtt azonban határozott erőt képviselnek. A pajzs alatt kék szalagon aranybetűkkel a „Je maintiendrai” (Fenntartom) jelmondat díszeleg.
A holland zászló vörössel, fehérrel és kékkel vágott. Az első viszonylag egységes zászlószín a vörös és a fehér volt németalföldi területen. A nyolcvanéves háború idején a németalföldi tartományok végül az orange-blanche-bleu, azaz a narancssárga-fehér-kék kombináció mellett döntöttek. A narancs-fehér-kék továbbra is él a Prinsenvlag (Fejedelem zászlaja) név alatt, mint nem hivatalos, különösen a royalisták körében népszerű jelkép. A hivatalos trikolór a vörös-fehér-kék.
A holland nemzeti himnusz a "Wilhelmus". Az egyik legrégibb himnusznak tartják, keletkezését 1568 és 1572 közé teszik. A szöveg tulajdonképpen óda Willem van Oranjéhoz, kiáll a herceg vezető szerepe mellett a szabadságharcban, beszél a herceg hazához való hűségéről, függetlenségéről, Istenben való hitéről. A dallam egy francia katonadal dallama. Ritkán éneklik teljes egészében, sokan nem ismerik a szöveget.
A "Narancssárgák" és a mexikóiak
A 2014-es vb negyeddöntőjében a hollandok Costa Ricával találkoztak. A mérkőzésen nem született gól sem a rendes játékidőben, sem a hosszabbításban, így büntetőpárbaj döntött, ahol végül Hollandia jutott tovább. Ezt a mérkőzést követően sokan emlegették a hollandok és a mexikóiak párharcát, mivel a korábbi, 2014-es vb nyolcaddöntőjében is összecsaptak. Akkor a hollandok egy vitatott büntetővel nyertek a rendes játékidő végén.
A TÖRTÉNELEM legikonikusabb világbajnoki pillanatai
tags: #holland #labdarugas #cimer
