Az Utánpótlás Sportoló Jelentése és Fejlődésének Átfogó Támogatása
Az utánpótlás szó jelentése az emberekben vagy bizonyos javakban már beállott vagy még csak várható hiány pótlása, kiegészítése. A sportágak esetében az utánpótlás kiöregedett vagy a sportolást egyéb okok miatt abbahagyó sportolóknak újakkal, fiatal erőkkel való pótlása. Ezáltal az utánpótlás sportban a fiatal sportolók nemcsak fizikai képességeiket fejlesztik, hanem mentális és érzelmi készségeiket is.
A sport ideális esetben az egyik legjobb lehetőséget kínálja arra, hogy élményeket szerezzünk és tanuljunk magunkról. Az utánpótlás sport számos lehetőséget kínál a fiatalok számára, de fontos, hogy a megfelelő támogatás is rendelkezésre álljon a fejlődésük érdekében.
Az Utánpótlás Sport Jelentősége és Előnyei
A sport egyedülálló módon képes összehozni a különböző társadalmakból és etnikai csoportokból származó egyéneket. A digitális korban a fiatalok életének nagy részét az okostelefonjaikon keresztül élik meg. A sport az egyik utolsó bástyája a kortársakkal való személyes interakciónak, beleértve a szokásos társadalmi körön kívüli embereket is, ahol nincsenek jelen a digitális eszközök. A sport a proszociális viselkedés eszköze. Míg a csapatsportok a nyilvánvaló példái annak, hogy a sport hogyan tanít csapatmunkára, minden más sportágban is meg kell tanulni a másokkal való együttműködést.
A testmozgás pozitív hatással van a kognitív teljesítményre, beleértve a figyelmet is. Az utánpótlássport világában való részvétel olyan strukturált környezetet biztosít, amely lehetővé teszi a gyerekek számára, hogy energiájukat levezessék és hasznosítani tudják. A sportban és a testmozgásban való részvétel így a tanulásra is jótékony hatással lehet. A gyermekek és serdülők agya még mindig fejlődik, és a testmozgás serkenti az agyban a neurotrófiás faktorokat. Neuroplaszticitásnak nevezzük azt, ahogyan az agy idővel létrehozza és megerősíti az agy fejlődését megalapozó új kapcsolatokat. A testmozgás támogatja ezeket a neuroplasztikus változásokat, és különösen a motoros készségek fejlesztése idéz elő változásokat az agyban. Az élsportolók agyában több szürkeállomány található, ami a magasabban fejlett atletikusságukat kíséri.
A tanórán kívüli tevékenységek, például az utánpótlássport, már régóta bizonyítottan jól szolgálják az egyén jövőbeli sikereit a felsőoktatásban és a szakmai karrierben. Különösen a versenysport nyújt fórumot a küzdelemre, a kudarcra és a nehézségek leküzdésére egy viszonylag alacsony kockázatú környezetben. A bátorság, merészség a fiatal sportolók kulcsfontosságú értéke, amely magában foglalja azt a képességet, hogy szelektíven fektessenek be egy hosszú távú cél érdekében végzett munkába, kitartsanak a törekvéseikben, és ellenálljanak a zavaró tényezőknek az út során. Az utánpótlássport által nyújtott próbatételek és tapasztalatok felbecsülhetetlenek a szívósság és kitartás fejlesztése szempontjából. A fent említett elemek mindegyike szerepet játszik a pszichológiai és érzelmi egészség és jólét támogatásában.
A sport pszichológiai és társadalmi előnyei a gyerekek számára
Az Utánpótlásképzés Kihívásai és Buktatói
Sokan közülünk azt nem akarják megérteni, hogy az utánpótlás-nevelés egy hosszú, óriási türelemmel és nagy felelősséggel járó felkészítő folyamat! A hiba akkor következik be, ha ebben a permanens, egymásra épülő folyamatban, felelőtlenül és meggondolatlanul belenyúl egy „nevelőedző” saját maga sikere elérése kapcsán! Pontosabban, egyik vagy másik fejlődési periódusban, az eredménykényszer hatására a nevelőedző elfelejti, hogy a sportoló palánta nem az ő sikereinek eszköze!
Az utánpótlás sportban gyakran hiányzik az erőforrás és a megfelelő szakmai tudás, ami miatt sokszor régi címkék és elavult módszerek alapján próbáljuk „kikövetelni” a gyerekekből azt a teljesítményt, amely jó fényt vet a munkánkra. Ez alátámaszthatja az edzők vagy egyesületek elvárásait, miszerint a gyerek „jó” sportolóvá válhat felnőtt korára. Azonban ennek a megközelítésnek a legnagyobb árnyoldala, hogy figyelmen kívül hagyjuk a gyermekek fejlődési szakaszait a psziché szempontjából. Óriási hiba miniatűr felnőttet csinálni a gyerekekből! A túl korai eredménykényszerben elvész a lényeg, maga a képzés!
Ha nincs idő edzeni, mert állandóan versenyekre járnak, korábban kiéghetnek, vagy lesérülhetnek a gyerekek, mint azt mi gondolnánk! A legkritikusabb életkor a pubertáskor! Olykor előfordulhat, hogy a biológiai és a kronológiai életkor között 4-5 év elcsúszás is lehet! A legtöbb klub olyan környezetet teremt, amely csak a győzelemre koncentrál, ahol a fejlesztésnek semmilyen értéke nincs. Ez a megközelítés elrabolja a gyerekektől a sportnevelést és a későbbi életben is bukásra ítéli őket.
Az Edzők Szerepe és Felelőssége
Az edzők többsége és a klub sem foglalkozik a retardált és az akcelerált gyerekek problémájával! Mint tudjuk, az előbbiek háttérbe, az utóbbiak indokolatlanul előtérbe kerülnek! Ez a negatív felfogás már kisiskoláskorban kezdetét veszi azzal, hogy a felelőtlen edző ítéletet alkot, általa tehetséges és tehetségtelen gyerekről! 8-9 éves gyerekről megmondja, hogy kiből lesz, vagy nem lesz jó játékos!
Az MKSZ (Magyar Kézilabda Szövetség) adatai jól illusztrálják a szakmai háttér hiányosságait:
| Év | "C" licenc (utánpótlás) | "A" és "B" licenc (profi/mesteredző) | Összes edző | Profi/Mesteredző arány az összes edzőhöz képest |
|---|---|---|---|---|
| 2012 | 64 fő | N/A | N/A | N/A |
| 2015 | 1200 fő | 103 fő (23 "A", 80 "B") | 1303 fő (becsült) | kb. 7.9% |
Ez az összes edző mindössze 5%-a! Ezek az edzők többnyire a válogatottaknál, az élvonalban vagy az NBI./B felnőtt és junior-ifi csapatainál dolgoznak. A működési engedéllyel rendelkező edzők 22%-a az EHF vagy MET által adományozott Mesteredző. A létszámnövekedés szinte teljes mértékben az utánpótlás korosztályok, különösképpen a gyermekbajnokság csapatait érintette. Legtöbb OKJ-s végzettséggel rendelkező, „C” kategóriás edző az utánpótlásban dolgozik, ahol a képzés és képességfejlesztés a legfontosabb edzői feladat. Ez a negatívnak tűnő folyamat, ha időben nem állítjuk meg, vagy alakítjuk át sürgősen, még inkább nehezíteni fogja a felkészült és tudatos utánpótlás-nevelést!
Szülői Felelősség
A szülő felelősségéről még nem beszéltünk, de mélyen benne van ő is, hogy gyermeke miként élheti meg ezt a számára fontos periódust! Nem a gyerek választ sportágat általában hanem, a szülő. Sajnos elég gyakran nem a sporttevékenység a cél, hanem a szülő önmegvalósulásának egyik eszköze a gyermeke által! Önmagát látja gyermekében, és úgy éli meg, mintha ő maga lenne a történet főszereplője! A sikert magáénak érzi, a kudarcot viszont keményen számon kéri a gyerektől!
A Sporttáplálkozás Szerepe az Utánpótláskorú Sportolóknál
A sporttáplálkozás, mint olyan, ma Magyarországon kezd egyre népszerűbb témakörré válni, de sajnos a sportolóink szakmai tájékozottsága még messze nem áll ezzel egyensúlyban. Mindenekelőtt tisztázzuk, alapvetően miben különbözik egy még fejlődő szervezet szükséglete a már felnőtt sportolókétól. Az élsport esetében mindig nagy úr az eredménykényszer, de még a súlycsoportos szakágak utánpótlás versenyzőinél sem lenne szabad úgymond visszafogni a tápanyag-, illetve a folyadékbevitelt, hiszen ezzel jelentős mértékben befolyásolhatjuk fejlődésben lévő sportolóink növekedését, csontozatuk, izomzatuk megfelelő, egészséges ütemű kifejlődését. Továbbá nem árt kontrasztba állítani a napi rendszerességgel edzésmunkát végző élsportolók tápanyagszükségleteit és a társadalom azon többi képviselőjének tápanyagszükségleteit, aki nem mozog, vagy messze nem ennyi testmozgást iktat be az életvitelébe, mint az élversenyzők.
A még fejlődésben lévő versenyzőknél - legyen szó bármilyen sportágról - egyensúlyba kell hozni a teljesítményt a növekedéssel, így leginkább minimális kalóriabeviteli küszöböt kell meghatároznunk és nem pedig visszafogni az utánpótláskorúak ezen „üzemanyagait”. Ha nagyon általánosítani szeretnénk, az utánpótláskorúaknál 2000-3500 kalóriára tehetjük a napi beviteli szükségletet. Az egyénre szabott étrend szükségessége miatt mindenképpen fontos, hogy vegyük fel a kapcsolatot a szakemberekkel és ne a saját fejünk után menve, az internetről tájékozódjunk vagy pusztán baráti, családi szájhagyomány útján tájékozódjunk, mielőtt cselekszünk. A fiatal sportolók esetében nagyban meghatározó a család, mint olyan, hiszen egy bizonyos kor alatt mégiscsak a szülő felel legnagyobb mértékben gyermeke tápanyagszükségletének kielégítéséért. Ezáltal a sportoló ifjoncok szüleinek is megfelelően tájékozottnak kellene lenniük, mielőtt ételt tesznek a gyermekeik elé, ezért érdemes, ha a szakemberek felkeresése közösen - szülő és gyermeke által történik.
Szénhidrátok: Az "Üzemanyag"
A szénhidrátok bevitelével kapcsolatban rengeteg információ található a világhálón és sokan kínosan figyelnek ezen tápanyag bevitelére. Azt nem árt rögtön leszögeznünk, hogy a testünk, szervezetünk üzemanyagáról beszélünk, mely bizonyos formában elengedhetetlen része a tápanyagbevitelnek. Természetesen a csoporton belül található számtalan étel, mely szénhidrátnak minősül. Talán a legáltalánosabbak a kenyér, illetve gabonafélék, melyek közül a teljes kiőrlésűeket kell keresnünk, mivel azok biztosítják számunkra a leghatékonyabb energiafelvételt - mellékes, fölösleges anyagok nélkül. A cukor tartalmú ételek még inkább egészségtelenebbek, vagy, ha úgy tetszik, haszontalanabbak és kártékonyabbak szervezetünk számára. Itt is megkülönböztethetünk glükóz, illetve szacharóz eredetűeket, utóbbiakra bizonyos mértékben szükségünk van a táplálkozás részeként, de a gyümölcsök fogyasztásával ezeket be tudjuk vinni a szervezetünkbe. A fiatalkorúaknál semmiképp sem ajánlott a szénhidrátbevitel redukálása és a diéta, mivel azzal csak az energiaszint csökkenését és fáradékonyságot érünk el, tehát több kárt okozunk vele, mint hasznot.
Zöldségek és Gyümölcsök: Vitaminok és Emésztés
A kiegyensúlyozott étrend nélkülözhetetlen eleme a zöldség-, illetve gyümölcsfogyasztás, hiszen amellett, hogy számtalan természetes vitamint tartalmaznak, az emésztésünket is jelentős mértékben képesek segíteni, gyorsítani. Mindenképpen az egyéb étkezések előtt kellene elfogyasztanunk a gyümölcsöket. A „C” vitamin bevitele, illetve napi szintű pótlása nélkülözhetetlen az egészség, így a maximális sportteljesítmény fenntartásának érdekében is. A különböző citrusfélék (narancs, mandarin, grapefruit, stb.), valamint a zöldségek közül a paprika, illetve a káposztafélék nyersen fogyasztva a legjobbak ezen elem felvételére.
Fehérjék: Az Izmok Építőkövei
A fehérjékkel kapcsolatban szintén keringenek tévhitek hazánkban és világszerte egyaránt. Azt többnyire tudják itthon is, hogy egészséges dolognak számít ezen tápanyag bevitele, viszont a túlzott fogyasztásának káros hatásairól már jóval kevesebben informálódnak. Itt leginkább a dehidratációt érdemes felhoznunk példaként, ami a sportolók esetében bizony különösen fontos tényező abból a szempontból, hogy fellépése esetén jelentősen csökken a teljesítőképesség. Továbbá kalciumveszteség és vesegondok léphetnek fel. A fehérjebevitel ajánlott módja a fehér húsok (szárnyasok), valamint a tejtermékek rendszeres fogyasztása - mint említettük, mértékkel és lehetőleg minél rendszeresebben összekötve gyümölcsfogyasztással. Az utánpótláskorúaknak fokozott a fehérjeigényük, tehát a kulcsszó ebben az esetben a mértéktartás és a rendszeresség.
A sport pszichológiai és társadalmi előnyei a gyerekek számára
Zsírok: Hosszú távú Energia
Essen néhány szó a zsírokról is, hiszen itt is van pár olyan alapvető dolog, melyet muszáj tisztába tenni. A zsírok a szénhidrátok elégetése után, a hosszú távú energia kapcsán fontosak, tehát valamennyit mindenképp be kell vinnünk a szervezetünkbe, méghozzá rendszeresen. Természetesen nem mindegy, hogy mennyit és milyen módon, leginkább a telítetlen zsírsavak (magvakban, növényi olajakban találhatóak), amire szüksége van a szervezetünknek és egészségi szempontból is előnyösek.
Folyadékbevitel: A Teljesítmény Alapja
Áttérhetünk egy másik nagy témakörre, méghozzá a folyadékbevitelre. Itt is a mértéktartás a legfontosabb, hiszen a túlzott vízfogyasztás vagy a különböző izotóniás italok túlzásba vitele leterhelheti a szívet, illetve különböző szervi problémákat okozhatnak. Azért általánosságban megállapítható, hogy a hazai sportolók inkább a másik véglettel küzdenek, tehát nem vesznek magukhoz elegendő folyadékot, illetve nem elég rendszeresen teszik mindezt. Ez viszont komoly problémát jelent, visszakanyarodva a dehidratációhoz. Vannak olyan edzők hazánkban, akik tiltják az edzés közbeni ivást, ami mostanra tisztázottan nagy hiba, hiszen a szervezetünknek 15-20 percenként szüksége lenne folyadékpótlásra - ez fokozott fizikai igénybevételnél vagy meleg időjárási tényezők esetén hatványozottan igaz.
Táplálékkiegészítők: Tudatos Alkalmazás
Végül egy népszerű témakört érintünk a táplálékkiegészítőkkel, melyeket viszonylag sokan fogyasztanak, de arányaiban nagyon kevesen vannak, akik ezt tudatosan, szakmai felügyelettel teszik. Már a nevében is benne van, hogy ‘kiegészítő’, tehát nem helyettesíti a kiegyensúlyozott étrendet, csupán képes megadni egy olyan egészséges pluszt, amivel az ember képes segíteni saját magán. Amennyiben tudatosan használjuk őket, akár fiatal korban is, eszközt jelenthetnek a minél jobb eredmény elérését tekintve is, de mindenképp nélkülözhetetlen a bizonyos készítmények alapos felmérése abból a szempontból, hogy milyen anyagokból tevődnek össze, illetve tartalmaznak-e doppingszert vagy sem. Tehát erősen ajánlott a használatuk, hiszen manapság nem könnyű pusztán a „nyers” tápanyagokkal bevinni minden olyan elemet a szervezetünkbe, ami szükséges, de mindenképp szakmai felügyelettel lenne szabad szednünk őket.
Az Időzítés Kulcsfontosságú
Zárásként meg kell teremteni a kohéziót, ami itt legfőképpen az időzítést jelenti. Nyilvánvalóan meg tudunk különböztetni felkészülési, alapozó időszakokat, illetve azt a periódust, amikor normál ütemben folynak az edzések, mérkőzések, sőt, nem árt figyelmet szentelni a pihenő időszakokra sem, hiszen mindhárom kategória más-más energia-, illetve tápanyag beviteli rendszert igényel. Továbbá beszélhetünk arról, hogy egy adott (verseny)napon milyen étkeztetés ajánlott egy utánpótlás versenyző számára. Sosem szabad leterhelnünk a gyomrunkat, emésztésünket akkor, amikor a testünknek erőt kell kifejtenie, illetve komoly koncentrációra van szükségünk, hiszen a szervezet ilyen mértékű energiamegosztásra sajnos nem képes. Ezért az edzések, mérkőzések előtti egy órában már nem szabad ételt fogyasztanunk, főleg nem nehezet, itt maximum a könnyed táplálék-kiegészítők, valamint a folyadék képezhet kivételt.
Mentális Felkészítés és Sportpszichológia az Utánpótlásban
Ismert és szerencsére elfogadott az az állítás, ahhoz, hogy valakiből jó versenyző váljon, a fizikai képességeken és a technikai képzettségen túl szükséges a megfelelő környezeti támasz és bizonyos mentális készségek jelenléte. A fiatal versenyzők mentális felkészítése sokban eltér a sportpszichológia klasszikus kereteitől. Valamiért az a téves és sokszor kártékony képzet keletkezik az olvasóban, hogy teljes kontrollt gyakorolhat önmaga és teljesítménye felett, de ha őszinték akarunk lenni, a játékban benne van a bizonytalanság lehetősége, az emberi viselkedés lehet irracionális.
A sportpszichológia egyik célja, hogy felkészítse a játékosokat a lehetséges forgatókönyvekre, kimenetelekre, kezdve a tét okozta stressz lehetséges következményeivel (rosszullét, negatív gondolatok, koncentrációs problémák, döntési hibák…), a játékot meghatározó eseményekig (első gól problematikája, ha fordít az ellenfél, ha jelentősen vezet az ellenfél, tizenegyes párbaj…). Figyelembe veszi a csapatdinamika sajátosságait (csapat céljai, edző-játékosok közötti esetleges feszültségek…) és az egyéni játékos lehetséges nehézségeit is (kispad okozta problémák, sérüléstől való félelem, csapatcéltól eltérő egyéni motivációk…).
Az utánpótlás sportban ritkán fordítunk elegendő figyelmet a csoportfolyamatok fejlesztő és romboló hatásaira. Az egyéni fejlődés, az egyéni célok és a tanulásra való fókusz sokszor háttérbe szorul a társas versenyhelyzetek mögött. Ha ezek a tényezők hiányoznak, a sportolók stresszesnek és bizonytalannak érezhetik magukat, ami hosszú távon csökkentheti az önbizalmukat és a sport iránti elköteleződésüket.
Edzéselméleti Alapelvek és a Sérülések Megelőzése
Amikor az utánpótlás és felnőtt sportolók elkezdenek sportolni, akkor fontos, hogy ne ún. Korai specializáció helyett egy átfogó, minden területre kitérő alapot kell megteremtenünk a fiatal sportolónál, így később hatékonyabb lesz a motorikus fejlesztés legtöbb aspektusa, könnyebb és gyorsabb lesz az új technikák elsajátítása. A fiatal sportoló későbbi fejlődése nagyban fog függni a széles alap megteremtésétől (edzésterhelés elviselése, adaptáció gyorsasága, regeneráció időtartama, stb.). A korai specializáció helyett ajánlott a több technikával és mozgásformával való megismertetés, valamint az, hogy minél változatosabb ingereknek legyenek kitéve a gyerekek.
Az Alapvető Mozgáskészségek Fejlesztése
Az alapvető mozgáskészségek fejlesztésének alapja az, ha minél korábban, minél több mozgásformával ismertetjük meg a gyerekeket. Egy termékeny alapot szolgáltat a későbbi mozgásfejlesztéshez: lokomotorikus képességek (futások, ugrások, stb.), eszközt irányító képességek (dobások, elkapások, stb.). Ha több mozgásformával ismerkedik meg a gyermek, akkor az alapvető mozgáskészségeken kívül fejlődik a magabiztossága is, ami a különböző mozgásformák stratégiáinak elsajátításából is fakad. A pubertáskor az optimális időszak az alapvető mozgásformák fejlesztésére. Ez az időszak általában (szerencsés esetben) a csúcsnövekedési időszak előtt következik be. Ezek alapján láthatjuk, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknél a csúcsnövekedési időszak hamarabb indul be, hamarabb kell, hogy kapják a koordinációs képességeket fejlesztő ingereket. Ezentúl azok a gyermekek, akik több mozgásingert kapnak (változatos mozgásformákból), azok az alapvető mozgáskészségeket hamarabb sajátítanak el.
Hatékony Edzés Alapelvei
Sűrűn lehet olyan helyzetekkel találkozni, amikor a sportági fejlesztő programok, edzők és szülők tévúton járnak abban, hogy mik is a hatékony edzés összetevői. Nagyon fontos, hogy az edzés felkészítse a sportolót az adott sportág minden kihívására a legbiztonságosabb és leghatékonyabb módon úgy, hogy a fontos adaptációk megtörténjenek közben. Nem kell megpróbálni feltalálni a „sportágspecifikus gyakorlatokat”, lemásolni az interneten talált izgalmas, látványos mozgásokat, de az sem elég, ha csak egy motorikus képességet fejlesztünk a sportolónál. Ezek elkerülése érdekében fontos a sporttudomány és élettan alapjainak ismerete, vagyis az edzőknek tudniuk kell, hogy az adott cél elérése érdekében a test mely rendszerei és hogyan dolgoznak. Ezek tudatában a gyakorlatok és a terhelési összetevők kiválasztása nem találomra megy, hanem az adott fejlesztési cél elérését fogja szolgálni.
A sport pszichológiai és társadalmi előnyei a gyerekek számára
A legtöbb mérkőzés, verseny az idő (vagy a játék) utolsó negyedében dől el, vagyis csak akkor lesz értékes a sportoló sebessége és ereje, ha a mérkőzés, verseny végén is tudja ezeket generálni. Fontos megismerni a sportág mozgásait, valamint azt, hogy az edzésen hogyan tudjuk ezeket fejleszteni. Sok tényezőt kell figyelembe venni: az adott mozgások dinamikáját, a kontrakció típusokat, az erőtermelés mértékét és a mozgások során elvárt ízületi mozgásterjedelmeket. A fiatal sportolónál addig kell fejleszteni ezeket a képességeket, amíg megfelelő alap nem alakul ki náluk. Csak ettől az állapottól kezdve kell az edzőnek megvizsgálni, hogy melyik képesség(ek) dominál(nak) az adott sportágban és a sportolónak miben vannak hiányosságai és miben van jó szinten. Az előzőkből elmondhatjuk, hogy a gyakorlatokat és a terhelési összetevőket úgy kell megválasztani, hogy azok illeszkedjenek a sportoló sportágához és pozíciójához.
Sérülések Megelőzése az Utánpótlás Sportban
„...nem a terhelés miatt sérülsz meg, hanem azért, mert nem vagy az adott mozgásformára felkészítve.” - Tim Gabbett (2016)
- Nagy a kockázata, hogy az utánpótlás sportolók a mozgás vagy a sportági technikák miatt sérülést szenvedjenek.
- Azok a sportolók, akik egy héten (napban kifejezve) több órát foglalkoznak a sportágukkal, mint az életkoruk (évben kifejezve), fokozott sérülésveszélynek vannak kitéve.
- Minden utánpótlás sportolónak részt kell vennie megfelelően összeállított erőedzésen.
- A FIFA 11 + program jelentősen csökkenti (kb. felére) a 13-18 éves lányoknál a sérüléseket. A fiúknál is sokkal alacsonyabb (kb. 30%-kal) a sérülési arány, akik részt vesznek benne.
A sérülések jellemzően nem az adott mozgásforma miatt történnek, hanem az adott mozgásformára való felkészültség hiányából fakadnak. Hiányzik a tudatos bemelegítés és az edzések, versenyek utáni nyújtások! A kellő pihenő fázisok, regenerálódó szakaszok beiktatása nélkül, könnyen kialakulhatnak fáradásos sérülések! Az inak az izmok és az ízületek nem bírják a túlfeszített tempót!
A gyermekek edzésének leginkább arról kellene szólni, hogy megtanítsuk őket, hogyan tudják fejleszteni a mozgásműveltségüket és, hogy megtanulják, hogyan kapcsolódhatnak ki, érezheti jól magukat a mozgásos tevékenységek közben. Olyan környezetet kell létrehoznunk, amely pozitív élményeket nyújt a változatos mozgásformák által. Ne játszunk a gyerekekkel! Vegyük komolyan, de ne felnőttként kezeljük őket! Minden esetben vegyük figyelembe az életkori sajátosságoknak megfelelő képzést!
tags: #utanpotlas #sportolo #angolul
