Horváth Győző: Szívügyem a ZTE sorsa – A kapusedző gondolatai a klub válságáról
A ZTE, amely 16 esztendeje még NB I-es bajnoki címet és Manchester United-verést ünnepelt, súlyos válságba került. Az élvonaltól hat éve búcsúzott egykori vidéki fellegvárnál három fordulóval a vége előtt jelentős esély mutatkozik rá, hogy nyártól már csak a harmadosztályban szerepelhessen a klub. Az együttes jelenleg 19. a tabellán.
Ebben a nehéz időszakban szólalt meg Horváth Győző, aki ezer szállal kötődik a Zalaegerszeghez. 12 éven át dolgozott a csapat mellett kapusedzőként, az NB I-ben és az NB II-ben egyaránt hosszú évekig felelt a hálóőrök felkészítéséért.
A hanyatlás okai és a morális gondok a ZTE-nél
Horváth Győző szerint a csapat helyzete nem csupán a képességek hiányára vezethető vissza, hanem mélyebb problémákra is rávilágít. „Egy éve még Csató Sándor volt a vezetőedző, s bár fényesnek nem volt mondható az a szereplés sem, a középmezőnyben, a tabella első felében szerepelt a csapat. Abból a keretből kihozták a maximumot, de senki nem gondolta, hogy lehet ennyivel rosszabb is.”
A téli felkészülés során már érezhetők voltak a problémák. „Télen aztán edzőmérkőzést játszottunk jelenlegi klubommal, a megyei első osztályú Sárvárral Zalaegerszegen, és utólag visszagondolva az, hogy úgy sem tudtak megverni minket, hogy négy kezdőemberünk is hiányzott, elgondolkodtató. Akkor még nem tulajdonítottam ennek jelentőséget, egy edzőmérkőzés mégsem az eredményről szól elsősorban, benne van, hogy volt egy erős hetük, és fáradtak.”
A ZTE szereplése kapcsán gyakran emlegetett vélekedés, hogy ennyire gyenge azért nem lehet a keret, morális, belső gondok okozhatják a legfőbb problémát. Horváth Győző is ezen a véleményen van: „A csapatnak nem szabadna kiesésre állnia semmilyen szempontból.” Véleményét megerősíti egy korábbi nyilatkozat is: „Kívülről ebbe nem látok bele, de amit Vlaszák Géza, akire rá volt bízva a csapat, nyilatkozott decemberben ("most annyira megosztott az öltöző, és ennyire nem lőhetnek mellé emberek, ez a keret sokkal erősebb ennél" - a szerk.), nem lehetett véletlen.”
A klub felkészülése és a keret változásai 2008 nyarán
A ZTE FC labdarúgócsapata megkezdte felkészülését 2008 június 23-án, hétfőn. A csapat két héten át hazai környezetben - napközis rendszerben - készül. A játékoskeretben valószínűleg jelentősebb változások várhatók. A baloldali védő Vulin, a Liberec játékosa lesz, állítólag már három évre alá is írt a cseh csapathoz. Megfelelő ajánlat esetén távozhat a csapatból Waltner, Davidov, Miljatovics és Meyé is. Az első foglalkozáson több próbajátékos is feltűnt, a labdarúgók zömében NB II-es csapatoktól érkeztek. Sorsukról a szakmai vezetés javaslata alapján születik döntés.
A szurkolók megbecsülésének hiánya és a vezetői szemlélet
Az eredménytelenség mellett a leggyakrabban visszatérő téma a szurkolók megbecsülésének hiánya az egerszegi drukkerek körében. Horváth Győző élesen bírálja a klub hozzáállását: „A lehető legrosszabb, amit egy klub tehet, hogy nem becsüli meg a szurkolóit. Ez önmagáért beszél: az egész játék a szurkolókról kéne, hogy szóljon.”
Konkrét javaslatokat is megfogalmaz a szurkolói kapcsolatok javítására: „Tessék őket kiszolgálni: Olyan időpontba tenni az edzőmérkőzést, amikor ki tudnak jönni, hogy láthassák a csapatot. Szurkolói ankétokat kell tartani, ahol bármilyen kérdést fel lehet tenni a tulajdonosnak, vezetőedzőnek, játékosnak.”
Szerinte a vezetők nem ismerik kellőképpen a klub hagyományait és a szurkolói bázist. „Olyan érzésem volt, hogy a vezetők úgy jöttek ide, hogy nem is ismernek minket, nem tudják, kik vagyunk. Dönthetnek úgy, hogy váltanak, de miért kell a végén megalázni az embert? Beszéltem jó néhány edzővel, akiket szintén nem tiszta körülmények között küldtek el.”
A fájdalmas elbocsátás és a NB I-es álom meghiúsulása
Horváth Győző számára különösen fájdalmas a saját elbocsátása, amely egykor NB I-es feljutás előtt történt. „A mai napig nem tudom, hogy miért rúgtak ki minket feljutó helyről. Van emiatt tüske bennem is, de keresztény emberként meg kell bocsátnunk, egy idő után ez kicsit feloldódik.” A klub iránti elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen: „De higgyék el, én, aki Bolemányi János (a ZTE egykori ikonikus, NB I-es bronzérmes kapusa, aki 1972 és 1981 között 187 élvonalbeli mérkőzésen védte a Zalaegerszeg kapuját - a szerk.) mögött voltam labdaszedő, mindenem a ZTE, tényleg a szívemen viselem a klub sorsát. És jön egy tulajdonos, aki kirúg a második helyről!?”
A történtek sokáig kísértették őt és kollégáit. „Fél évig rágódtunk rajta, Csank mesterrel azóta is heti szinten beszélünk, de még mindig nem jöttünk rá, mi lehetett az ok. Már másra nem is tudunk gondolni: Lehet, hogy nem is akarták az NB I-et akkor... Hozzáteszem, néhány játékos sem viselkedett túl szépen, valamint a kért két téli igazolást sem tették meg. Nekünk meg azért fáj duplán is, mert olyantól fosztottak meg minket, amit nagyon szerettünk volna.”
Szakmai stábváltás és a bizonytalan jövő
A bajnokság végén Végh Gábor, a ZTE FC Zrt. többségi tulajdonosa gyakorlatilag lecserélte a ZTE NB II-es csapatának teljes szakmai stábját. Horváth Győző elmondása szerint: „Június harmadikán megköszönték a munkánkat, s azt a kiskaput hagyták, hogy amennyiben az új szakvezető számít valamelyikünk munkájára, annak nem lesz akadálya.”
Horváth Győző helyzete ekkor még bizonytalan maradt: „Még nincs végleges döntés. Tisztázni szeretném magamban a kialakult helyzetet.” Ugyanakkor munkájára büszke: „Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy a nemrég véget ért szezonban élvonalbeli munkát végeztünk a kapusokkal.” Horváth Győzőt mint szakembert sokan elismerik: „Lelkiismeretesen dolgozik. Rajta látni a profizmus olyan jeleit, amit Zalaegerszegen sokan hiányolnak.” A szövegben említésre kerül Garamvölgyi Lajos csapata, valamint Pusztai László edzői időszaka is, mint korábbi szakmai környezet.
A vezetőedzői poszton bekövetkező változás is tartogatott érdekességeket. „Érdekes a szituáció, hiszen a régi-új edző, Csank János valamikor kapus volt... Nem is akármilyen.” A futballban sajátos törvények uralkodnak, és természetes, hogy a vezetőedző választja ki a stábját. „Még akkor is, ha ez engem most kellemetlenül érint, hiszen szerettem volna hosszú távon a ZTE felnőtt csapatánál dolgozni.” Az is kérdés maradt: „Egyeztetett már a többségi tulajdonos veled arról, hogy mi lesz a feladatod?”
Az utánpótlás és a remény a megtisztulásra
A kiesés a klub jövőjét is alapjaiban rengetné meg. „Amíg a matematikailag van esély, bízzunk. De ha az MTK ellen elvérzünk, vége… Ha kiesik a csapat az NB III-ba, rengeteg utánpótlás-játékosnak tönkreteszik a karrierjét, elviszik őket más klubok, és az amúgy sem fényes akadémia még jobban tönkremegy.”
A remény egyedül a megtisztulásban van. „A megtisztulásban bízhatunk. Remélem, azok az emberek, akik idáig vezették a klubot, lesznek annyira fair-ek, hogy felteszik a kezüket, és távoznak. Rossz belegondolni, nem fogok neki örülni, ha így lesz, de egyre kevésbé látszik a fény az alagút végén.”
A kiesés szélén álló ZTE tulajdonosa, Végh Gábor a „A játékosok elégedetlenek?” kijelentéssel kommentálta a helyzetet, míg a hétvégi vereségével a korábbi magyar bajnok ZTE a kiesés szélére sodródott az NB II-ben.
