A hosszabbítás jelzése és szabályai a labdarúgásban
A labdarúgásban a hosszabbítás jelzése és szabályai olykor ellentmondásos témának számítanak, mégis sokszor homályos, hogy miért ennyi vagy annyi az időtartama egy labdarúgó-mérkőzés félidejének végén. Ez a „ráadás” idő, amelyet a mérkőzés hivatalos 90 percéhez hozzáadnak, kritikus pillanatokat és drámai fordulatokat hozhat a sportágban.
Mi is az a hosszabbítás a labdarúgásban?
Az IFAB (Nemzetközi Labdarúgó-szövetség szabályalkotó testülete) által kiadott hivatalos szabálykönyv szerint a hosszabbítás definíciója a következő: „Minden egyes félidő végén hozzáadott idő, amelynek célja a például cserék, sérülések, fegyelmi szankciók, gólörömök miatt ‘elvesztett’ idő pótlása”. A játékidő kétszer 45 perc, és a félidők végén valamennyi hosszabbítás lehetséges, amelynek hosszát a játékvezető határozza meg.

Ki dönti el a hosszabbítás mértékét és hogyan?
Az általános hiedelemmel ellentétben a negyedik játékvezető, aki az oldalvonal mellett, pontosan a felezővonalnál helyezkedik el, nem felelős a hosszabbítás időtartamának mértékéért. Az iméntiekből tehát világosan kiderül, hogy a hosszabbítás idejének meghatározása az első számú bíró feladata. Az már más kérdés, hogy ehhez a szabályzat egyetlen pontja sem nyújt útmutatást számára. A szabályalkotó testület, az IFAB határozata értelmében a játékvezetőknek minden félidő végén annyit kell hosszabbítaniuk, amennyi időt elvettek a rendes játékidőből a gólörömök, cserék és ápolások.
Egy korábbi bíró szerint a hosszabbítás időtartamának kikalkulálása „fejben dől el. Függ egyik és másik bíró szellemi állapotától, az eredmény alakulásától… Szerintem ez függ attól is, milyennek érzi a bíró a játék ritmusát. Nem másodperceken alapul a hosszabbítás időtartamának kiszámítása, hanem megérzéseken”. Bár van arra mód, hogy a játékvezető megállítsa a stopperóráját annak érdekében, hogy pontosan kiszámolja a hosszabbítás idejét, ezt a sípmesterek szinte sosem alkalmazzák. Tony Chapron mosolyogva tette hozzá egy interjúban, hogy ha egy bíró megállítja az óráját a 90 perc leteltekor, előfordul, hogy nem indítja újra azt, mivel egyszerűen elfelejti - mindez az ösztönöktől függ.

A hosszabbítás idejét befolyásoló tényezők és ajánlások
A hosszabbítás idejét befolyásoló leggyakoribb tényezők:
- Cserék
- Sérülések és ápolások
- Fegyelmi szankciók (sárga, piros lapok)
- Gólörömök
- Egyéb időhúzás (pl. kapus időhúzása, szabad- és bedobások lassú elvégzése)
Az IFAB bizonyos esetekben ajánlásokat tesz a hosszabbítás mértékére vonatkozóan, de ezek iránymutatások, nem kőbe vésett szabályok.
| Esemény | Ajánlott időhozzáadás |
|---|---|
| Egy csere | 30 másodperc (fél perc) |
| Pályára lépő ápolók (sérülés miatt) | 1 perc |
A hosszabbítás idejét persze befolyásolhatja a jobban álló csapat viselkedése is, hiszen közel fele-fele arányban fordul elő, hogy egy előnyben lévő együttes mindenféle eszközökkel (elsősorban verbális ráhatással) igyekszik elérni, hogy minél hamarabb lefújja a bíró a meccset, vagy pedig a játék lassításával próbálja eltölteni a hosszabbítás idejét. Persze bizonyos esetekben józan ész kérdése is, hogyan viszonyul a játékvezető a mérkőzés végén zajló eseményekhez és magához a hosszabbításhoz. „Képzeljük el, hogy 6:0 az állás, a játékosokat görcsök kezdik el gyötörni. Mi értelme lenne 4 perc hosszabbításnak?”
A tartalék játékvezető feladata a cserék lebonyolítása, és ő mutatja meg az oldalvonal mellett lévő táblán a hosszabbítás pontos időtartamát, amelyet a főbíró döntése alapján határoznak meg.

Vitatott esetek és a hosszabbítás drámai hatása
A hosszabbítás mértéke gyakran vált ki indulatokat. Erre emlékezetes példa volt a Katar-Algéria mérkőzés, amely a FIFA által szervezett Arab Kupa elődöntője volt. Egy emberként ugrott föl helyéről az algériai kispad tavaly decemberben, hogy tiltakozzék. A demonstrálás tárgya az volt, hogy a lengyel játékvezető, Szymon Marciniak a meccs végén nem kevesebb, mint kilenc percet hosszabbított, pedig semmi oka sem volt rá, mivel nem állt ennyire sok időn keresztül a játék.
Algéria biztosan ezt kívánta a 90. percben, amikor 1:0-ra vezetett Katar ellen, azonban a hazai csapat a 90+7. percben Muntari góljával kiegyenlített, majd a 2x15 perces hosszabbítás 10. percében megszerezte a vezetést, s végül 2:1-es győzelmével bejutott az Arab Kupa döntőjébe. Ez az eset is jól mutatja, hogy a hosszabbítás nem csupán technikai részlet, hanem sorsdöntő tényező is lehet egy mérkőzés kimenetelében.
A hantavírus nagyon ritka változatát mutatták ki egy óceánjárón
Hosszabbítás az egyenes kieséses szakaszban
Az egyenes kieséses szakaszban, ahol döntetlennel nem érhet véget a mérkőzés, a rendes játékidő után, ha nem született döntés, kétszer 15 perces hosszabbítás következik. Ha ez idő alatt sem dől el a győztes kiléte, akkor tizenegyesrúgásokra kerül sor. Világbajnokságon először 1982-ben került tizenegyespárbajra, mégpedig az NSZK-Franciaország elődöntőt követően. Előtte, a 19. század végétől kezdve többféle megoldással is próbálkoztak a döntetlennel végződő találkozók esetén, köztük az extrém hosszúságú hosszabbítással, a mérkőzések újrajátszásával és a sorshúzással is.
Hosszabbítási szabályok az amerikai futballban (NFL)
Más sportágak, például az amerikai futball (NFL) egészen eltérő szabályokkal rendelkeznek a hosszabbításra vonatkozóan, amelyek folyamatosan változnak. Fontos megjegyezni, hogy az NFL szabályai alapvetően különböznek a "foci" (azaz európai labdarúgás) szabályaitól.
Az NFL alapszakasz hosszabbítási szabályai
Az NFL futballhoz kapcsolódó műveleteinek weboldaláról származó frissített szabályok a következők:
- A rendes játékidő végén a játékvezető érmét dob, hogy meghatározza, melyik csapat birtokolja először a labdát a hosszabbításban. A vendégcsapat kapitánya választhat a pénzfeldobás során.
- Egyszeri, tízperces időszak követi a háromperces szünetet. Minden csapatnak birtokolnia kell, vagy lehetőséget kell kapnia a labdabirtoklásra. Ez a szakasz addig tart, amíg győztest nem hirdetnek.
- Mindkét csapat két időkéréssel rendelkezik.
- Az extra pont kísérletre nem kerül sor, ha a mérkőzés touchdownnal ér véget.
- Ha a hosszabbítási időszak végén az állás döntetlen, a mérkőzést döntetlennek rögzítik.
- Az edzők nem kérhetnek challenge-eket, minden visszanézést a visszajátszásért felelős játékvezető kezdeményez.

Az NFL rájátszás hosszabbítási szabályai
Mivel a rájátszás mérkőzései nem végződhetnek döntetlennel, a hosszabbítási szabályok kissé eltérnek:
- Ha a hosszabbítás végén az állás továbbra is döntetlen - vagy ha a labdát másodjára birtokló csapat első támadása még nem ért véget -, a csapatok újabb hosszabbítási időszakot játszanak. A játék addig folytatódik, amíg győztest nem hirdetnek, függetlenül attól, hogy hány hosszabbítási időszakra van szükség.
- Kétperces szünet lesz minden hosszabbítási időszak között. A második időszak után nem kerül sor félidei szünetre.
- Az első érmefeldobást elveszítő kapitány vagy a labdabirtoklást választhatja, vagy meghatározhatja, melyik gólvonalat védje csapata, kivéve, ha az érmefeldobást nyerő csapat a választását elhalasztotta.
- Minden csapatnak lehetősége lesz labdabirtoklásra a hosszabbításban.
- Minden csapat három időkérést kap félidőnként.
- Ugyanazok az időmérési szabályok vonatkoznak a 2. és a 4. hosszabbítási időszakok végére, amelyek a 2. és a 4. negyedre is irányadók egyébként.
tags: #hosszabbitas #jelzes #foci





