A Szombathelyi Haladás és a Ferencváros TC összecsapásai és története

Az őszi szezonban az utolsó előtti forduló következik, ami alkalmat ad arra, hogy bemutassuk egy újabb ellenfél történelmét. Nézzük a Szombathelyi Haladás csapatát, amely ma már Szombathely egyedüli meghatározó futballcsapatának számít, de kezdetben nem volt ez így. A Szombathelyi Haladás semmiben sem első, mégis nagy tradíciókkal rendelkező klub.

Szombathelyi Labdarúgás Gyökerei

Nézzük először Szombathely városát. Már az 1880-as évek elején tornáztak, sőt országos szinten elsőként kerékpároztak a Vasmegyei SE-be tömörülve a „vasparipások”. A kerékpár olyannyira népszerű lett a városban, hogy 1889-ben itt alakult meg az első magyar kerékpáros-szövetség, amely megpróbálta összefogni az akkoriban rendkívül népszerű sportágat, hiszen már több mint 100 ilyen egyesület működött hazánkban, csaknem 100 kerékpáros pályával.

De ez a bemutató nem a kerékpárról szól, sokkal inkább a futballról, amely 1899-ben, az FTC alapításának az évében indult el, a hat évvel korábban alapított Szombathelyi SE (SzSE) színei alatt. Azt is felismerték, hogy nem csak csapat, pálya is kell. Hamar meg is építették, ahol 1899-ben a kor nagy csapata a BTC bemutatózott a pozsonyi PTE csapatával. Ez oly sikeres volt, hogy utána az SzSE-n kívül több labdarúgó csapat alakult. Közülük a legnagyobb hírnévre az 1912-ben alapított SzAK tett szert, amely a szombathelyi labdarúgás zászlóshajójává vált. Kétszer is elnyerte a vidék legjobb csapata címet, sőt osztrák, spanyol, német és portugál földön is öregbítette a szombathelyi labdarúgás hírnevét. A szombathelyi amatőr labdarúgás sokszor élesen szemben állt a profi Sabaria vezetésével és az egész rendszerrel, a nagy sikereket mégis magukénak érezték, működött a helyi lokálpatriotizmus.

A Haladás Vasutas Sport Egyesület Megalakulása és Korai Évei

1919 előtt a szombathelyi vasutasoknak már megvolt a maguk „Haladás” Dal és Önképzőköre, melynek égiszén belül sportolhattak is a tagok, akik 1919-ben függetlenítették magukat az alapszervezettől és felvették a Szombathelyi Haladás Vasutas Sport Egyesület nevet, klubszínül pedig a zöld-fehéret választották. Az alapítók a MÁV Javítóműhely dolgozói voltak, akik közül Szabó Ferenc, Tendli János, Király Antal és Herlicska Róbert volt az élenjáró.

A vasutasklub 1920-ban lépett be az MLSZ-be, amely szervezet a vidéki bajnokság, nyugati kerület első osztályába sorolta be. Ellenfelei a SzAK, a Soproni FAC, a Győri Hungária, a Győri DAC, az SzSE, a Győri ETO és a SzKE voltak. A Haladásnak kezdetben nem volt saját sportpályája, ezért az SzSE pályáján bérelt edzésnapokat.

A Rohonci úti Sporttelep és a Professzionalizmus Korszaka

1923-ban felépítették a Rohonci úti sporttelepet, eleinte 5-6000 fő befogadására alkalmas kialakítással. A salakos labdarúgópályát csak évekkel később füvesítették és méretezték 110 x 66 méteresre. A pályához téglából épült vasvázas lelátó is tartozott, mindössze 39 páhollyal és 750 számozott ülőhellyel, valamint a túloldalon jelentős részében fedett állóhellyel. Aztán ez egyre csak bővült, a nézőcsúcsot 1990. március 17-én jegyezték, amikor a Ferencváros vendégjátékára 20.000 néző volt kíváncsi.

A pálya megépítésének évében, 1923-ban a Haladás előreléphetett, hiszen a nyugati kerületben a legjobb csapatokból egységes I. osztályt állítottak fel. A professzionalizmus bevezetésekor, 1926-ban a Haladás maradt az amatőrök között, a neve Szombathelyi MÁV-ra változott. A csapat a következő időszakban nemcsak a nyugati bajnokság egyik legjobbja, hanem 1928-ban és 1931-ben is vidéki amatőr bajnok lett.

Az 1935-ös esztendő újabb nagy változást hozott a magyar futballban, az MLSZ eltörölte a profi bajnokságot és az amatőrök előtt is megnyitotta az első két osztályt. Az 1935/36-os szabályok szerint a két amatőr bajnok (a vidéki és a fővárosi) a következő idénytől az ekkor megalkotott Nemzeti Bajnokság első osztályában indulhatott. A szombathelyiek Nyugaton gólaránnyal megelőzték a Soproni FAC-ot, majd az amatőr bajnokok kieséses döntőjében először a Diósgyőrrel játszhattak - immáron újra Haladás VSE néven.

Az egymeccses párharc azonban botrányba fulladt Diósgyőrben, ezért újrajátszást rendeltek el, ezt azonban az éppen akkor tartott dalosünnepély miatt a rendőrség nem engedte Szombathelyen lejátszani. Így alig néhány százan láthatták Győrben a Haladás 3-2-es győzelmét.

Az első NB I-es szezon előtt még nem sejthették a Haladásnál, hogy az akkori szereplés még sokszor meg fog ismétlődni, azaz sokszor, nagyon sokszor lesz újonc az NB I-ben a Haladás. Ugyanis tizenhárom élvonalbeli kiesésével ebből a szempontból bizonyosan csúcstartók Magyarországon. Legelőször ez az első szezonjukban történt meg, a csapat a tizennégy csapatos bajnokságban 12. helyen végzett.

Névváltozások és Sikeridőszakok

A háború után kapta meg az első Haladás-futballista a lehetőséget a válogatottban: Szabó Imre pályára léphetett Ausztria ellen. Az 1945/46-os „hosszú” bajnokságban a szombathelyiek a legjobb tíz közé jutottak, itt azonban egy furcsa óvási ügy miatt hét meccsüket nem játszották le, tizedikek lettek, ez azonban nem jelentett kiesést. Az ellenük valló Dózsa Madisz játékosokról pedig kiderült, kényszerből mondták azt, hogy a Haladás bundázott. A klub egyik legsikeresebb korszaka kezdődött ekkor, tizenöt éven keresztül az első osztályban szerepeltek. 1947/48-ban nemcsak a vidék legjobbja lett hetedik helyével, hanem az utolsó fordulóban a Vasas elleni győzelemmel elütötte a bajnoki címtől a piros-kékeket. Ekkor már a későbbi szövetségi kapitány, Sós Károly volt az edző.

A Haladás Névváltozásai az Évek Során

A klub az évtizedek során többször is nevet változtatott, igazodva a politikai és társadalmi változásokhoz. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a legfontosabb névváltozásokat:

A hetedik helyet 1952-ben és 1953-ban is sikerült megismételni, ekkor már Szombathelyi Lokomotív néven. 1955-ben jött az újabb névváltás (Szombathelyi Törekvés), majd néhány gyengébb szezon. A következő évben mutatkozott be játékosként a csapatban az edzőként később ugyancsak szövetségi kapitányságig jutó Komora Imre. Abban a szezonban történt egy furcsa eset is: a Honvéd elleni meccsen a vendégek játékosát, Dudást egy almával megdobták, ebből egy kicsit jutott a játékvezetőnek is, aki azonnal beszüntette a meccset. A Haladás a háború után először 1960-ban esett ki az élvonalból, annak ellenére, hogy újabb játékosa, a később kétszeres olimpiai bajnok és hírneves fradistává váló, Novák Dezső is válogatott lett és úgy is, hogy 13 ezres volt az átlagnézőszáma.

Visszatérések és Kupa Sikerek

Következett két év a másodosztályban, a visszajutás pedig már Novák és Komora nélkül is sikerült. A visszajutás egészen valószerűtlenül sikerült: az 1966-os NB I/B-s szezon felén túl még utolsó előtti, kieső volt a Haladás. Albert József lett az edző, beépítette a csapatba többek között Halmosi Zoltánt (Halmosi Péter édesapját), az utolsó kilenc meccsből nyolcat megnyertek. A Haladás odaért a negyedik, osztályozós helyre, a négycsapatos osztályozótornát pedig megnyerte a Komló, a Dorog és az Ózd előtt. Hat szezont töltött az NB I-ben a klub, a legjobb helyezése tizedik volt.

1974/75-ben nemcsak újra az élvonalban szerepelhetett a csapat, hanem az Újpesti Dózsa ellen a Magyar Népköztársasági Kupa (MNK) döntőjében is játszhatott. Ott ugyan 3-2-re kikapott a Haladás, de a lilák bajnokok is lettek, így a szombathelyiek történetük során először európai kupában indulhattak. A KEK-ben a máltai Vallettán könnyen átléptek (7-0, 1-1), a szomszédos Sturm Graz-cal azonban már nem bírtak (0-2, 1-1). A nyolcvanas években érte el a csapat a legjelentősebb nemzetközi sikerét, amikor 1983-ban, Magyar Olimpiai Válogatott néven szerepelve megnyerte az Indiában megrendezett Nehru-kupát.

Közben még másodosztályúként Magyar Kupa-döntőt játszhatott 1993-ban a Ferencvárossal és a két 1-1-es meccs után csak tizenegyesekkel kapott ki. A kilencvenes évek második fele megint az NB I-ben érte a klubot, öt szezonra sikerült megragadni. Szinte már megszokott, hogy egy év másodosztály után egy év NB I jött.

Modern Éra és a Fradi Kapcsolatok

2004-ben Bíró Péter és a Lombard volt a szombathelyi klub tulajdonosa. A honi futball nagy utazója, Bíró Péter, nemhogy felemelte, kis híján teljesen tönkretette Szombathely labdarúgását. Kiszállása után a városban rég nem látott összefogásra volt szükség, hogy egy fiatalokból álló csapat egyáltalán elindulhasson valamelyik bajnokságban. Az összefogás élére álló önkormányzat, akkori magyar módi szerint jogokat vásárolt, mégpedig a celldömölki NB II-es csapat jogát, amivel újjáélesztették a klubot. 2006/07-ben a pályán feljutott az első osztályba a Haladás, azonban egy elrontott igazolás miatt 11 pontot levontak a csapattól és így a Siófok került fel. Sőt, a feljutó szezonban a Haladás nemhogy elkerülte az újabb kiesést, hanem története legjobb helyezéseként harmadik lett a Soproni Ligában és másodszor indulhatott nemzetközi kupában, az Európa-Ligában.

A legutóbbi szezon azonban nem az elképzelések szerint sikerült, Csertői Aurél először bukott meg edzőként, őt Róth Antal, a korábbi pécsi legenda követte, aki edzőként leginkább a magyar utánpótlás-válogatottak irányítójaként tette le a névjegyét, hogy az új MLSZ-vezetés felállása után újra ott alkothasson. Érdekesség, hogy utódja az elődje Csertői Aurél lett, aki azonban az idei bajnokság rossz kezdése után újra megbukott.

Említettük már Novák Dezsőt, aki Szombathelyről igazolt a Fradiba. Később ugyanezt az utat járta be Topor Antal és Jagodics Zoltán is. De, fordított esetre is van példa. Rátkai László a 60-as években a Fradiból indult, tagja volt a nagy sikereket elérő csapatnak. Mivel az akkori világklasszisok mellett nem jutott rendszeres játéklehetőséghez, váltott, Szombathelyre került, ahol aztán az ottani labdarúgás emblematikus alakja lett, először játékosként, később edzőként, majd vezetőként.

Ferencváros TC - Szombathelyi Haladás Mérkőzés Információk

Nagy múltú klub a Haladás, kétségkívül érdekes törtélemmel. A hagyományok nem mérhetők a Fradihoz, mint ahogyan az idei bajnoki szereplés sem. Sopronban is jobban játszott a Haladásnál a Ferencváros, és egész bajnoki szerepléséhez méltón, győzelemmel zárta a 2015-2016-os bajnokságot.

2015-2016-os Bajoki Összecsapás

Mészöly Géza, a Haladás edzője az alábbiakat nyilatkozta a mérkőzés előtt:

„Nagyot fordult velünk a világ, egy éve még a kiesés ellen harcoltunk, most a dobogóért küzdünk. Szeretnénk meglovagolni azt a hullámot amin vagyunk. A héten nagyon jó, koncentrált munkát végeztünk, a játékosok - azok is akik csak télen érkeztek - átérzik, milyen lehetőség előtt állunk. Ami a hihetetlenül jó szezont futó Fradit illeti, tény, az utóbbi hetekben kevésbé eredményes ellenfelünk, egy hét múlva Magyar Kupa-döntőt játszik, de biztos vagyok abban, győzelemmel akar hangolni az Újpest ellen. Mondhatni, a szombati meccsel készül a lila-fehérek ellen. Bármilyen összeállí­tásban is lép pályára az FTC, valódi minőséget képvisel. Mi viszont korábban már letettük a névjegyünket, jó formában vagyunk, legutóbb Pakson már a harmadik alkalommal nyertünk a 93. percben. Ráadásul a korábbi két, FTC elleni meccsünkön akadtak kifejezetten jó periódusaink. Noha a sok hiányzónk miatt ezer sebből vérzünk, és már a bajnokság végén tartunk, egy remek hangulatú mérkőzésen szeretnénk legyőzni a bajnokot.”

A Mérkőzés Részletei

Csapatösszeállítások:

• Haladás: Király - Schimmer, Kovács L., Jánvári, Bosnjak - Th. Wils, Iszlai - Williams, Németh M. (Medgyes 75.), Halmosi (Gyürki 86.) - Gaál (Nagy P.
• Ferencváros: Dibusz - Gyömbér, Nalepa, Leandro, Ramí­rez - Pintér Á., Gera Z. - Varga R. (Lamah 63.), Hajnal (Nagy Do.

Gól: Kovács L. (31. percben öngól a Fradinak)Sárga lap: Kovács L. (51.), Bosnjak (82.), T. Wils (88.), Gyürki (90+2.) illetve Gyömbér (66.), Gera Z.

Jól kezdett a Haladás, az első öt percben a Fradi szinte át sem tudott jönni a felezővonalon. Ezt az időszakot azonban átvészelte a vendégcsapat, és átvette az irányí­tást. A félidő közepére leült a játék, sem az iram, sem a szí­nvonal nem verdeste az eget. Ennek aztán meg is lett a böjtje, mert a 31. percben megszerezte a vezetést a Ferencváros. Szép akció végén Böde vette észre, hogy szabadon áll Varga Roland, aki elpörgette a labdát a kimozduló Király mellett, de a gólhoz segí­tséget nyújtott a Haladásból Kovács Lóránt, és az ő lábáról jutott a hálóba a labda.

A második félidőben sem változott a játék képe. Érezhetően élénkebben játszott a Haladás, többet tett az egyenlí­tésért, de helyzetek nélkül nem könnyű az ilyesmi. A legnagyobb lehetőség az 54. percben adódott, amikor Németh ütközött Dibusszal a tizenhatoson belül, és elesett. A Ferencváros nem állt vissza, többször is veszélyeztetett, de Király ma is jó formában védett, többször is bravúrt mutatott be. Például a 78. percben, amikor Sesták egyedül vezethette rá a labdát, de a rutinos kapus remek kimozdulással menteni tudott. Az viszont viszonylag ritka, hogy egy kapus gólt is tudjon rúgni, í­gy a Haladásnak fejet kellett hajtania.

Edzői Értékelések

Mészöly Géza, a Haladás edzője:
„Jól, offenzí­ven kezdtük a meccset, megleptük ellenfelünket, ha az első percben Németh Márió lövése bemegy, másként alakul a folytatás. A közönség és a csapat még jobban tűzbe jött volna, óriási lökést jelentett volna a találat. Egyébként a bemelegí­tés során Németh mozgott a legjobban, remekül lőtt kapura, úgy gondoltam, ő lehet a nyerőemberünk. Később a kispadon viszont azt éreztük, hogy gond lehet, nagyon jöttek befelé a szélekről a Fradi támadói - gólt is kaptunk. Sajnálom, hogy ezt a periódust nem sikerült átvészelnünk, hiszen kézben volt a

A Szombathelyi Haladás és a Ferencváros futballtörténeti kapcsolódásai

A Szombathelyi Haladás nemcsak Szombathely városának meghatározó futballcsapata, de nagy tradíciókkal rendelkező klub is. A szombathelyi labdarúgás története 1899-ben indult el, az FTC alapításának az évében, a hat évvel korábban alapított Szombathelyi SE (SzSE) színei alatt. A klub 1919-ben függetlenítette magát az alapszervezetétől, ekkor vették fel a Szombathelyi Haladás Vasutas Sport Egyesület nevet, és választották klubszínül a zöld-fehéret.

A klub korai évei és a Rohonci út

A Haladásnak kezdetben nem volt saját sportpályája, ezért az SzSE pályáján bérelt edzésnapokat. 1923-ban felépítették a Rohonci úti sporttelepet, amely később jelentősen bővült. A pálya nézőcsúcsát 1990. március 17-én jegyezték, amikor a Ferencváros vendégjátékára 20.000 néző volt kíváncsi.

A két klub története során számos szálon összekapcsolódott. Érdekesség, hogy Novák Dezső, aki később hírneves fradista lett, Szombathelyről igazolt a budapesti csapathoz. Később ugyanezt az utat járta be Topor Antal és Jagodics Zoltán is. Ugyanakkor fordított esetre is van példa: Rátkai László a 60-as években a Fradiból indult, majd Szombathelyre került, ahol az ottani labdarúgás emblematikus alakja lett.

Egymás elleni mérkőzések a múlt tükrében

A hagyományok nem mérhetők a Fradihoz, mint ahogyan az idei bajnoki szereplés sem. A két csapat közötti összecsapások gyakran éles küzdelmet hoznak, függetlenül attól, hogy bajnoki vagy kupa mérkőzésről van szó.

Egy 2016-os bajnoki mérkőzésen például a Ferencváros győzelemmel zárta a találkozót, ahol az első gólhoz segítséget nyújtott a Haladásból Kovács Lóránt, és az ő lábáról jutott a hálóba a labda. A mérkőzésen Király Gábor, a rutinos kapus remek kimozdulással és bravúrokkal hívta fel magára a figyelmet. Mészöly Géza akkori edző elismerte, hogy a Fradi játékosai a szélekről befelé jöttek, és ebből adódóan kaptak gólt.

Statisztikai áttekintés: Haladás vs. FTC

A találkozók során a szurkolók közötti viszony is sajátos dinamikát mutatott, gyakran hangos rigmusokkal kísérve a játékot. Egy korábbi kupamérkőzésen például a szombathelyi szurkolók elköszöntek a vendéglátóktól a „Viszlát Fradi!” skandálással, miután a Haladás megérdemelten jutott tovább. A modern technológia, mint a Sofascore, ma már részletes statisztikákat biztosít a mérkőzésekről, beleértve a labdabirtoklást, lövéseket és a játékosok mozgását is.

tags: #hszombathegy #haladas #ftc #mecss

Népszerű bejegyzések:

• Öltözői drámák a magyar fociban
• Focicipő választási útmutató
• Részletes Statisztika
• Amerikai futball szabályai
• Vízilabda sikerek: Kasó Orsolya eredményei