Kozma Mihály: A Budapesti Honvéd legendás gólkirálya és vezetője

Kozma Mihály, a magyar labdarúgás kiemelkedő alakja, 1949. szeptember 1-jén született Tápén, a ma már Szegedhez tartozó településen. Pályafutása során a Budapesti Honvéd egyik legmeghatározóbb játékosává és vezetőjévé vált, háromszoros magyar gólkirályként és olimpiai ezüstérmesként vonult be a sporttörténelembe.

Korai évek és áttörés a Honvédnál

Kozma Mihály Szegeden kezdett focizni, és már ifjúsági válogatottként 1966-ban játszott először a felnőttek között a Szegedi EAC színeiben. A magyar élvonalban 17 és fél évesen, 1967. március 5-én mutatkozott be egy Haladás elleni 0-0-s mérkőzésen, egyből kezdőként az 1967-es bajnoki szezon nyitófordulójában. Két évet töltött az NB I-ben a szegedieknél (1967, 1968), ahol 44 mérkőzésen 16 gólt szerzett.

1969-ben vonult be a Budapesti Honvédhoz, és ettől kezdve Magyarországon már nem is váltott klubot. A kispesti klubban töltött időszaka során kivételes gólerősségével tűnt ki, összesen 342 bajnokiján 219 gólt szerzett. Ezzel a Bp. Honvéd utóbbi félévszázados történetének leggólerősebb játékosa lett, és a klub teljes örökranglistáján csak Puskás Ferenc és Tichy Lajos előzi meg. A szereplési számokat tekintve is kiemelkedő, csak Bozsik József és Puskás Ferenc előzi meg.

Pályafutása sikerei és a válogatott

Kozma Mihály játékosként rendkívül eredményes éveket töltött a Honvédnál. Kétszer nyert magyar bajnoki címet (1979-1980, 1983-1984), és részese volt a nyolcvanas évek közepének bajnoki triplázásából az elsőnek. Négyszer volt ezüstérmes a bajnokságban (1969, 1971-1972, 1974-1975, 1977-1978). Háromszor jutott be a Magyar Népköztársasági Kupa döntőjébe (1969, 1972-1973, 1982-1983), ahol szintén ezüstérmeket szerzett, akárcsak a Közép-európai Kupában (1975, 1978).

A magyar élvonalban háromszor is elnyerte a gólkirályi címet: 1970-1971-ben 25 góllal, 1973-1974-ben 27 góllal, és végül 1974-1975-ben 21 góllal, Bene Ferenccel holtversenyben.

A válogatottban 1969. június 8-án, Dublinban, az írek ellen mutatkozott be. 1969 és 1975 között 17 alkalommal játszott a magyar válogatottban hivatalos mérkőzésen, ezeken a találkozókon 3 gólt szerzett: egyet Irán, egyet az emlékezetes világbajnoki selejtezőn Svédország, egyet pedig Bulgária ellen. 1972-ben tagja volt az Európa-bajnoki négyes döntőben negyedik helyezést elért magyar válogatottnak Belgiumban. Szintén 1972-ben ezüstérmet szerzett a müncheni olimpián, ahol négy mérkőzésen játszott és egy gólt szerzett. Balszerencséjére egy combsérülés miatt lemaradt az 1968-as mexikói olimpiáról és az olimpiai aranyról.

A sorsdöntő sérülés és a belgiumi kitérő

Pályafutása egyik legmeghatározóbb, egyben legtragikusabb pillanata 1975 nyarán következett be, amikor a Bajnokok Tornája augusztus 6-i döntőjében, a Honvéd-Újpest mérkőzésen súlyos térdsérülést szenvedett. A labdára irányuló szerencsétlen összecsapás Horváth József (becenevén Vöri) és Kozma Mihály között történt. A sérülés, bár semmiképp sem volt szándékos, hosszú időre, bő 7 hónapra vette ki a játékból Kozmát. A magyar sportsajtó, különösen a szocialista pártmédia, bűnbaknak kiáltotta ki Horváthot, annyira kikezdve őt, hogy saját bevallása szerint is ez volt az egyik oka annak, hogy még abban az évben disszidált. Horváth Józsefet az MLSZ fél évre eltiltotta, és gyakorlatilag ellehetetlenítették további itthoni pályafutását. Érdekesség, hogy a két játékos, akik az ifjúsági válogatottban korábban csapattársak is voltak, csak 2019 májusában, Horváth 70. születésnapi ünnepségén találkoztak újra.

Harminckét évesen kapott engedélyt külföldi szerződésre. 1981-ben a belga Thor Waterschei együtteséhez szerződött profinak, ahol az 1981-1982-es idényben játszott. Itt csapattársa volt Martos Győző is, és a Belga Kupa győztese lett csapatával. Közel két szezont töltött ott, 12 mérkőzésen 5 gólt szerzett. A Waterschei azóta már megszűnt klub, a KRC Genk jogelődje.

Visszatérés a Honvédhoz és edzői, vezetői karrier

Belgiumi légióskarrierjével megszakítva 1982-ben hazatért, és még 1984 nyaráig játszott a Honvédban. Komora Imre „jó az öreg a háznál” alapon 32 meccsen szerepeltette, melyeken 12 gólt szerzett.

Játékospályafutása befejezése után Kozma Mihály két évig a serdülőcsapatot edzette, majd kinevezték a labdarúgó-szakosztály élére. 1984-től 1986-ig a Honvéd utánpótlásánál dolgozott edzőként. Nyolc és féléves működése (1986-tól a labdarúgó-szakosztály vezetője, 1991-től a Kispest-Honvéd FC igazgatója volt) rendkívül sikeresnek bizonyult az egyesület életében. Ebben az időszakban a Bp. Honvéd, illetve a névváltoztatás után a Kispest-Honvéd négyszer szerezte meg a bajnoki címet és egyszer az országos kupát. 1994 decemberében lemondott posztjáról, de Komora Imre felkérésére elvállalta a vezetőedzőséget, igaz, ez az időszak csupán hét mérkőzésen át tartott (1995 januárjától április végéig). Vezetőedzői mérlege 7 bajnoki találkozón 2 győzelem, 1 döntetlen és 4 vereség (10-13-as gólkülönbség), 5 bajnoki pont volt. Később Érden (1997-1999), majd Baracskán (2000-2001) vállalt edzői feladatot. Kozma Mihály a TF-en 1988-ban szerzett szakedzői diplomát.

Kozma Mihály statisztikái és eredményei

A következő táblázat Kozma Mihály kiemelkedő pályafutásának fontosabb adatait és eredményeit összegzi:

tags: #i #mihaly #macedon #jatekos #honved

Népszerű bejegyzések:

• Képességek fejlesztése a labdarúgásban
• a futball csereszabályai
• Részvételi lehetőségek egyetemi floorballban
• Haka és ezüst páfrány az All Blacks-nél
• Csapatinformációk Halásztelekről