Ide Süss! – A gasztronómiai kihívásoktól az új kenyér ünnepéig és a kovászos sütés művészetéig
Az "Ide Süss!" kifejezés és az általa fémjelzett események széles skálán mozognak, felölelve a tehetségkutató televíziós műsortól kezdve, a helyi diákversenyeken át, egészen az új kenyér ünnepének mélyen gyökerező hagyományáig, melyhez szorosan kapcsolódik a kenyér sütésének művészete és tudománya.
Az Ide Süss! televíziós gasztroverseny
Az Ide Süss! című televíziós verseny az angol The Great British Bake Off hazai megfelelője. Amatőr cukrászok, lelkes, hobbi édesség készítők, anyukák és fiatalok, férfiak és nők mérik össze tudásukat tíz fordulóban.
A tíz résztvevő által készített sütemények, édesség csodák ízvilágát és küllemét a szakmai zsűri minden alkalommal őszintén bírálja, így nyerhető el az epizódok végén a nap győztese cím, ám egy versenyzőnek viszont távoznia kell. forrás: viasat3
A karneváli hangulatú döntőben hárman küzdöttek az öt milló forintos fődíjért, az ország amatőr cukrásza címért és a különdíjért: a veszprémi fiatal, precíz és maximalista Dia, a vagány, meglepetésekkel teli Violetta és a mindig kiegyensúlyozott Robi. Dia végig kiemelkedő teljesítményt nyújtott, többször is lenyűgözve a zsűrit négyszer nyerte el a nap győztese címet, de a döntő első feladata számára is kihívást jelentett. Vigyázz, kész, süss! - hangzik el a műsor ikonikus mondata a döntőben is.
A versenyzőknek tizenkét különleges csokoládé bonbont kellett elkészíteniük, három különböző ízzel, színes, karneváli díszítéssel. Dia almás-mákos országtortás, epres-chilis és kecskesajtos-citrusos töltelékkel ízesített fehércsokoládéba és étcsokoládéba öltöztetett bonbonokkal próbálta levenni a zsűrit a lábáról, de végül csak tizenegy édességet sikerült tálalnia. A hiányos darabszám ellenére a különleges ízvilág ebben a fordulóban is meggyőzőnek bizonyult.
A verseny záróakkordjaként egy három emeletes karneváli tortát kellett sütni, különböző töltelékekkel: Dia pisztáciás-citrom és mandulás-vanília krémes, illetve narancsos-chilis csokoládékrémes báli tortája a karneválozó lányok fodros ruháit, az álarcosokat idézte kézi festésű díszítéssel és káprázatos arany színnel. A csodálatos tortát látva azt az egyet bánja a televíziónéző, hogy megkóstolni nem tudja az édességet, ám kétség sem fér hozzá, hogy a döntőben csak finom falatok kerülhettek a zsűri asztalára. Az utolsó nagy kóstolót követően megszületett a döntés: az Ide süss! harmadik évadának legjobb cukrásza Major Diána lett. további sok sikert kívánunk!
Helyi Ide-Süss! versenyek diákoknak
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara valamint a Baranyai Gasztronómiai Klaszter támogatásával megrendezésre kerülő Ide-Süss! verseny első fordulóján 74 csapat, 222 iskolás regisztrált. Az első fordulóban szakmaismereti kérdőívet kellett online kitölteniük a csapatoknak, ahol a kérdések szorosan kapcsolódtak a szakács, cukrász és a pincér szakmákhoz.
A második fordulóba 189 gyerek jutott tovább, ahol három fogásból álló menüsort kellett összeállítaniuk. A döntőbe mindössze 10 csapat került be, ahol a gyerekek főzőtudományukról adhattak számot, egy megadott menüsor elkészítésével.
A kenyér szimbolikája és az új kenyér ünnepe
Augusztus 20. az államalapítás ünnepe, „az ország születésnapja”, és az új kenyér ünnepe is. Mit is jelent ez utóbbi pontosan és hogyan kapcsolódik a nemzeti ünnephez? Többféle vélekedés is létezik ezzel kapcsolatban.
Az aratás ünnepe
Az aratási időszak befejezése a nyár második felére esik. A hagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Ezen a napon országszerte aratóünnepeket tartottak, ahol az aratás befejeztével az aratók búzakalászból és mezei virágokból aratókoszorút vagy búzababát kötöttek és ünnepélyes menetben a földesúr elé vitték. Az ünnep táncmulatsággal zárult.
Az ünnepi asztal ékessége
A termény betakarításához kapcsolódó különböző vallásos ünnepségek a más-más kultúrájú népeknél egyaránt a hálaáldozat bemutatását jelentik. Ide kapcsolódik az új kenyér ünnepe is, amit a középkori Magyarországon még korábban, július 15-én ünnepeltek.
Hogy hogyan került át augusztus 20-ára? 1818-ban Ferenc császár megengedte Szent István Budán őrzött kézereklyéjének a budai Várhegyen történő ünnepélyes körülhordozását. A Szent Jobb körmenet azóta is hagyományos ünnepi program. Minden ünnepnek fontos része az étkezés is, amit a kenyér szimbolizál a legjobban, ráadásul az aratás végét is körmenettel ünnepelték, így kézenfekvőnek tűnhetett ezt is nemzeti ünnep napjára időzíteni.
A rendszerváltás óta az is elfogadott véleménynek számít, hogy az új kenyér ünnepét 1949-ben, az alkotmány elfogadásakor szovjet mintára mesterségesen alkották meg.
Az ember legalapvetőbb élelmiszere a kenyér, az életet, a megélhetést és az otthont szimbolizálja. Az augusztus 20-ai állami ünnepen a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyérrel fejezzük ki, hogy az élet és a haza összekapcsolódik. Az új lisztből készült kenyér az ünnepi asztal ékessége lett, és jelképévé vált az államiság ünnepének.
Az ország kenyere - A Szent István-napi kenyérverseny
Minden évben a Szent István-napi kenyérversenyen dől el, hogy melyik kenyér érdemli ki azt a kitüntetést, hogy az ország első számú kenyere legyen. A Magyar Pékszövetség 2011 óta megrendezi a megmérettetést, ahol szakemberekből álló zsűri dönti el, hogy melyik lesz felvágva az Új Kenyér ünnepén, amit előtte meg is szentelnek.
A Pékszövetség "Szent István napi Kenyér" versenyének első helyezettje idén a balmazújvárosi Gulyás kenyér lett, amit a Balmaz Sütöde Kft. kemencéiben sütöttek ropogósra, felelevenítve a gulyások békés életének egyik alapvető élelmiszerét. Az idei nyertes kenyér a hosszú érlelésű, kovásszal készült. Négyféle lisztet használtak fel, többek között a teljes kiőrlésű liszt is gazdagítja a terméküket. A kenyér jól átsült, vastag héjazattal rendelkezik. Ez biztosítja a régi paraszti kenyereknek megfelelő akár 10-15 napos eltarthatóságot.
Mi is az a kenyér? - Érdekességek és tudnivalók
Mi is a kenyér? A kenyér gabonafélék, illetve kukorica lisztjéből sült, erjesztett tészta, az újkorban alapvető néptáplálék. Némileg különböző formában ugyan, de a világ minden részén fogyasztják. A Magyar élelmiszerkönyv szabályozza, hogy mit lehet kenyérnek nevezni itthon. „A kenyér döntő részben gabonaőrleményekből tésztakészítéssel, alakítással, lazítással, sütéssel majd csomagolással vagy csomagolás nélkül előállított élelmiszer. A csomagolatlan termék tömege 250 g-mal osztható, de legalább 500 gramm.”
Az egészségesség kérdése
Minél fehérebb egy kenyér, annál kevesebb benne a rost, és annál könnyebben emészthető, viszont az egészséges étrendben a magas rosttartalmú, lassabban felszívódót javasolják a szakemberek.
Magas a napi fogyasztás
Bár a KSH adatai szerint az utóbbi években némileg csökkent a kenyérfogyasztás, de a legtöbben még mindig napi szinten fogyasztjuk, leginkább szendvicsként.
Az ember alapvető élelmiszerfogyasztási szokásait jól mutatja, hogy mennyi kenyeret fogyaszt el átlagosan egy évben. Az alábbi táblázat összefoglalja a magyarországi kenyérfogyasztásra vonatkozó adatokat:
| Mutató | Érték | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Éves kenyérfogyasztás (átlag) | 45-47 kg/fő | Magyarországon |
| Trend | Némileg csökkent | A KSH adatai szerint az utóbbi években |
| Leggyakoribb fogyasztási mód | Szendvicsként | Napi szinten |
Elődje a lepény
A régészek olyan lapos edényeket találtak, amikben feltehetően lepényeket sütöttek. A magyarok már az őshazában termesztettek gabonát étkezési célra. A lepényből, azaz a kovásztalan kenyérből, fejlesztették ki a kovászos kenyeret.
Régi néphit és babona
A néphit szerint a pénteki kenyér sír a kemencében.
Major Diána tippjei a tökéletes kovászos kenyérhez
Az Ide Süss!-ben volt egy kovászunk, amit napról napra nevelgettünk. Alig vártam a napot, hogy elkészüljön és végre bevessük, de sajnos pont előtte estem ki a műsorból. Nagyon izgatta a fantáziámat a kovászos kenyér sütés. Korábban egyszer elkezdtem már kovászt nevelni, de akkor nem volt időm rá, hogy egy hétig foglalkozzak vele, mert éppen mások nevelése kötött le.
A forgatás után annyira sajnáltam, hogy kimaradtam ebből, hogy elkezdtem otthon is nevelni egyet. A kovász elkészült és először borzalmas, majd borzalmasabb kenyerek születtek, de az enyémek voltak és imádtam őket, a család pedig váltig állította, hogy jó. Pedig nem volt az. Természetesen nem hagyott nyugodni a dolog, mert sose adom fel és addig szeretek gyakorolni, amíg nem sikerül valami. Rengeteget olvastam, gyakorlatilag kiolvastam három könyvet, pedig receptes könyveket ritkán olvasok végig.
A kovászolás tényleg függőséget okoz, mivel a belőle készült kenyér sokkal finomabb, nevelgetsz egy kis élőlény, akivel érzed, hogy törődnöd kell és sose lesz tökéletes az eredmény ezért mindig egy kicsit jobbat akarsz. Ma már ki merem jelenteni, hogy tudok kovászos kenyeret sütni olyat, ami külsőleg és belsőleg is megállja a helyét. Nem tökéleteset, de jót. Ezért bátorkodom néhány tanácsot megosztani azokkal, akik ebbe vágnák a fejüket. Célom, hogy a kezdők hibáit kivesézzem, hátha más nem követi majd el ezeket és hamarabb jut el oda, hogy elégedett lesz a kenyerével. Leírok egy alap receptet, de látjátok majd, hogy szinte minden recept nagyon hasonlóan néz ki, hiszen tudjuk, csak három összetevőnk van, viszont a látszólag kis különbségek is eléggé elérő kenyereket tudnak eredményezni.
- Hűtős kovász etetése: Ha hűtős kovászod van, vagyis nem eteted minden nap, csak heti egyszer, akkor a sütés előtti napra időzítsd a heti etetést. Én 1:2:2 arányban
Az „Ide Süss!” jelentése és a kenyérsütés művészete
Az „Ide süss!” kifejezés napjainkban két különféle, de egymáshoz szorosan kapcsolódó területen is értelmezhető: egyrészt egy népszerű televíziós gasztronómiai vetélkedő címe, másrészt pedig az új kenyér ünnepéhez kapcsolódó, hagyományőrző sütési láz motorja.
Az „Ide Süss!” televíziós verseny
Az „Ide süss!” című televíziós verseny az angol *The Great British Bake Off* hazai megfelelője: amatőr cukrászok, lelkes, hobbi édességkészítők, anyukák és fiatalok, férfiak és nők mérik össze tudásukat tíz fordulóban. A versenyzőknek különleges desszertek, bonbonok és háromemeletes, látványos torták elkészítésével kell bizonyítaniuk szakmai felkészültségüket és kreativitásukat a zsűri előtt.Az új kenyér ünnepe: miért augusztus 20.?
Augusztus 20. az államalapítás ünnepe, „az ország születésnapja”, és az új kenyér ünnepe is. A hagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Ezen a napon országszerte aratóünnepeket tartottak, ahol az aratás befejeztével az aratók búzakalászból és mezei virágokból aratókoszorút kötöttek.
Kenyérverseny és szakmai elhivatottság
A Magyar Pékszövetség 2011 óta minden évben megrendezi a Szent István-napi kenyérversenyt, ahol szakemberekből álló zsűri dönti el, melyik termék érdemli ki az ország első számú kenyere címet. A szakértelem fontosságát hangsúlyozza az ifjúsági versenyek sora is: a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával megrendezett ifjúsági megmérettetéseken több mint 200 diák méri össze tudását szakács, cukrász és pincér kategóriákban.Hogyan süssünk otthon tökéletes kovászos kenyeret?
A kovászolás függőséget okoz: az eredmény egy sokkal finomabb, egészségesebb kenyér. Íme néhány lépés a kezdőknek a sikerhez:- Az aktív kovász: Mindig frissen etetett, érett kovászt használjunk, amely kiállja az úszótesztet.
- Dagasztás és pihentetés: A vizet és a lisztet először keverjük össze, majd 45-60 perc pihentetés után adjuk hozzá a sót és a kovászt.
- Bulk (tömeges kelesztés): A jó kovászos kenyér titka a megfelelő ideig tartó egyben kelesztés, amely 22-24 fokon akár 5 óra is lehet.
- Hajtogatás: A „stretch and fold” technika segít a tészta szerkezetének kialakításában.
- Sütési technikák: A legbiztosabb módszer a vaslábosban sütés, mivel a zárt edényben képződő gőz elengedhetetlen a ropogós héj eléréséhez.
Tippek a sikerhez
- Használjunk jó minőségű, magas fehérjetartalmú kenyérlisztet.
- A kelesztéshez érdemes szakajtót és rizslisztet használni a ragadás elkerülése végett.
- Ha kezdők vagyunk, próbálkozzunk hűtős kelesztéssel, ami megbocsátóbb a technikát illetően.
Szempont Javaslat Kovász etetése 1:2:2 arány, sütés előtt 8-12 órával Ideális hőmérséklet 24-26 Celsius fok Sütési eszköz Vaslábos vagy kacsasütő jénai Népszerű bejegyzések:
