Az igazolt utánpótláskorú labdarúgók szerepe és fejlődési útja a modern futballban

Bevezetés: A modern labdarúgás és az utánpótláskorú játékosok

A mai modern világunkban a videójáték nélkülözhetetlen időtöltés és elfoglaltság. Teljes mértékben beépült a mindennapi tevékenységeink közé. A videójátékok tárháza a maga óriási kínálatával igen széles társadalmi réteg megmozgatására képes. Kutatásunkban azt tűztük ki célul, hogy megvizsgáljuk a versenyszerű igazolt utánpótláskorú labdarúgóknál milyen típusú játékok milyen mértékben vannak jelen.

A labdarúgók körében (is) elterjedt a FIFA Football nevezetű videojáték. Éppen ezért további célként fogalmaztuk meg, hogy megvizsgáljuk azt, hogy a FIFA videójáték milyen hatással van a versenyszerűen igazolt utánpótláskorú labdarúgóknak a pályán hozott teljesítőképességükre és gondolkodásukra. Szakdolgozati kutatásunk során primer és szekunder adatgyűjtést végeztünk. Szekunder forrásokkal dolgoztunk a kiválasztott téma megismeréséhez és összességében ez adott alapot a primer kutatásunknak melyet kikérdezés formájában végeztünk el. A kikérdezés módszerénél maga a kutatás témájához kapcsolódó kérdéskör segítségével szerzünk információt, amelyet összegyűjtünk, rendszerezünk és konklúziót vonunk le. Eredményeink megmutatták azt, hogy a mozgásos játékok és a videójátékok játszási aránya teljes mértékben megegyezik. Mind a két játékforma egyenlő mennyiségű választ kapott a kitöltőktől hiszen a megkérdezettek minden tagja igazolt versenyszerű labdarúgó, akiknek életritmusuk a mindennapos testmozgás és sport, de a mai modern világban és a rohamosan fejlődő technológiával arra is lehetett következtetni, hogy a videójátékok világa utat tör és fontos szerepet kap a sportolók mindennapjaiban.

Funkcionális felmérések és a játékosok fizikai állapota

Az igazolt utánpótláskorú labdarúgók fejlődése során kiemelten fontos a technikai fejlesztések, valamint a sérülések megelőzése és a rehabilitáció terén a rendszeres felmérés. Az aszimmetria, a diszkinézia, a kompenzációs mozgások, a korlátozott mozgástartományok, a sportra specifikus mozgások hiányosságai gyakran állnak ennek a hátterében. A funkcionális tesztek átlagos és egy átlag alatti kategóriát mutattak a vizsgálatunkban elemzett két csoportban.

Az SLS egy gyakran használt funkcionális feladat a mozgásminták felmérésére. Az SLS teszt fejleszthetősége a térd dinamikus stabilizálóitól függ. A helyzet fenntartása koncentrációt és fokozott izomaktivitást igényel, a helyzet kiegészítése olyan instabil felülettel, mint a TOGU Jumper, megnehezítheti ennek a helyzetnek a fenntartását, fejlesztve a propriocepciót.

Az SLWS-ben a junior játékosok átlag alatti eredményt értek el, míg a professzionális labdarúgók átlagos szintet mutattak a minősítési kategóriákhoz viszonyítva. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az utánpótláskorú játékosok „core” izmai meglehetősen gyengék, és nem képesek a megfelelő erőt az alsó végtag irányába biztosítani. A „core” gyengeség kompenzálása esetén olyan mozgások voltak láthatók, mint a medence elmozdulása, forgása és oldalra dőlése az alsó végtag fáradása kapcsán.

Vizsgálatunk során a combhajlító izmok nyújthatósága korlátozottnak bizonyult a junior játékosok körében, különösen a nem domináns alsó végtagok esetén. Izomsérülés gyakran figyelhető meg. A „hamstring izmok” és a hátsó lánc rugalmasságának hiánya fontos intrinsic kockázati tényezőnek tekinthető minden olyan izomsérülés esetén, amely hosszú távon befolyásolhatja a sportoló pályafutását. Az aktív egyenes lábemelés mutatta a legalacsonyabb pontszámot.

A két csoport FMS-pontszámainak elemzése betekintést nyújt a labdarúgók mozgásdeficitjébe. Munkánk során az juniorok átlagosan kevesebb, mint 14 pontot teljesítettek FMS felmérés során. A junior labdarúgók nagyobb hiányosságokat mutattak a funkcionális mozgásmintákban, mint a professzionális játékosok. A törzs stabilitási teszt magasabb pontszámot igazolt a professzionális labdarúgóknál, ami a medence-ágyék-csípő komplexum egyéb vizsgálatok által is igazolt jobb stabilizálásával magyarázható. Hasonló pontszámokat lehetett kimutatni a spirális kinetikus lánc által meghatározott kitörés és rotációs stabilitás tesztekben, így a két csoportban hasonló törzsstabilizációs szintet feltételezhetünk. Ezen eredményeink alapján mind a junioroknak, mind pedig a professzionális sportolóknak fejleszteniük kell a törzsstabilizációt, de a junioroknak jó alapjaik vannak ennek javítására. A felső végtag erőssége befolyásolhatja a helyes kivitelezést.

Eredményeink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a futballistákat funkcionális tesztekkel történő vizsgálata és nyomon követése javasolt sport- és életkor-specifikus módszerek kombinációjával. Ezen kívül megállapíthatjuk, hogy a domináns és a nem domináns végtagok között jelentős különbségek vannak, amelyeket a rehabilitációs munkában részt vevő szakemberek által követendőek objektív módszerekkel. Egyéni rehabilitáció, fejlesztés (robbanékonyság, izomerő, állóképesség, egyensúly és koordináció) és progresszív edzés alakítandó ki a játékosok számára. A munkának természetesen figyelembe kell venni az egyes korosztályok eltérő anatómiai és funkcionális adottságait is.

Tehetséggondozás és akadémiai fejlesztés: A jövő építése

A Csakfoci új sorozatában reflektorfénybe állítja azokat az akadémiai vezetőket és háttérben dolgozó szakembereket, akik az utánpótlásban formálják a jövő tehetségeit. Havas Máté 2022. szeptember 30-án lett a Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia igazgatója, de már korábban is dolgozott a győri futball utánpótlásában. Pályafutását az U7-es korosztály segédedzőjeként kezdte, és innen lépett fokozatosan előre, egészen az akadémia vezetéséig. 2017-ben került a Puskás Akadémiához, ahol kezdetben a tehetségek kiválasztása tartozott hozzá, majd később az akadémia operatív működéséért is felelős lett.

Az akadémiai igazgató a Csakfocinak adott interjújában beszélt a veséjét elvesztő ETO-fiatal állapotáról és az ügy folytatásáról. Emellett kitért a győri együttes "multiklub" jellegére és az utánpótláskorú tehetségek kiválasztására. Havas Máté elmondta, hogy külföldön senki nem lesz rosszabb játékos, és hangsúlyozta, hogy 17-18 évesen nem evidencia, hogy egy fiatal labdarúgónak már az első- vagy másodosztályban kell szerepelnie. Továbbá szót ejtett az ETO akadémiájáról külföldre igazolt tehetségekről, valamint arra is választ adott, hogyan kezeli az akadémia a légiósokkal kapcsolatos kérdéseket.

Az akadémiai kiválasztás és képzés elvei

Havas Máté elmondása szerint: "Nincs alá- és fölérendeltség. Határozottan mondhatom, hogy partnerség van, egymást próbáljuk építeni." A rendszer több fázisra osztható: Győrben van egy Ovifoci Klub, amely közel 700 óvodást foglalkoztat egy évben. A kis korosztályoknál nem tömegesítenek, hisz nem az a cél, hogy U7-ben legyen 15 csoportjuk. Abban hisznek, hogy valakiket a partneregyesületeikhez irányítanak, míg 6-9 játékost kiválasztanak maguknak, viszont évről évre integrálják azokat a tehetséges gyerekeket, akik a partnereinknél futballoznak. A cél az, hogy U12-re a legjobbak hozzájuk kerüljenek, és ezek a játékosok biztosítsák azt a gerincet, amire építhetnek. A vármegyéből van együttműködésük többek között a Sopronnal, a Mosonmagyaróvárral, a Csornával, az Üstökössel és a Győrszentivánnal is, így U13 végére szeretnék, ha a régióból a jó futballisták legalább a látókörükbe kerülnének, vagy leigazolják őket.

"Igen, de már a kisebbeknél is scoutolunk. Ha jól működik az együttműködés a partnerrel, akkor erre nincs szükség, de van egy scout-rendszerünk."

A kiválasztásnál abból indulnak ki, hogy a labdarúgás egy adottság és képesség. Minél fiatalabb egy játékos, annál nehezebben lehet megmondani, hogy valójában hova fut ki a karrierje. Épp ezért olyan a kiválasztási módszerük, hogy vannak benne objektív adatok. U11-től csinálnak antropometriai vizsgálatot, ahol azt próbálják megnézni, milyen alkatú játékosról beszélnek, valamint ebben az időszakban fontos, hogy a naptári és biológiai kor miként alakul. Ha van egy gyorsabban érő játékos, aki ugyanabban az évben születik, mint valaki, aki le van maradva, akkor nagy különbségek lehetnek. Visszatérve, nézzük természetesen a motorikus képességeket, mint a sebesség, dinamika, gyorsaság. Ezeket úgy próbálják vizsgálni, hogy játékban hogyan alkalmazzák őket, tehát túl azon, hogy felmérjük a játékos első 5-10-20 méterét, labdás agilitását, fontos megnézni, hogy mérkőzés közben ezeket hogyan alkalmazza, és egyáltalán mennyire van jelen a játékban, mennyire érti a futballt, mennyire tud vezéregyéniség lenni, milyen megoldásokat akar választani.

"Ezeknél a korosztályoknál nem az a lényeg, hogy bizonyos játékhelyzeteket mennyire sikeresen old meg, hanem milyen módon akarja megoldani. Ennyi idősen a sikeresség az alkattól is függ, hiszen aki erősebb, az jobban tud érvényesülni."

A sebességről két dolgot tudunk elmondani; az egyik a mérhető, motorikus sebesség, vagyis amennyivel valaki tud futni a pályán, a másik a döntési sebesség. Nyilván azért mondják mindig ezt, hogy külföldön gyorsabban kell döntéseket hozni, mivel kint nagyon minimális különbség van a leggyorsabb és a leglassabb játékos között, ezáltal tudnak intenzívebbek lenni a csapatok.

A felnőtt futballba való átmenet és a külföldi lehetőségek

Havas Máté szerint az igazi siker az, ha hosszútávon meg tud ragadni a felnőtt futballban, és később akár válogatottságig is tudja vinni. Aki kikerül külföldre, az utánpótlásba fog kikerülni, ami egy kemény világ, évente érkeznek a játékosok. Németországban vagy Olaszországban az egész világból válogatnak, óriási versenyhelyzet alakul ki, míg Magyarországon a fiatalokat addig menedzselik, amíg eljutnak a felnőtt bajnokságig. Aki felnőtt ligából megy ki külföldre, neki sokkal nagyobb az esélye, hiszen az utánpótláskorú játékosok olcsóbbak, kevesebb az anyagi kockázat bennük. "Azt halkan megjegyzem, hogy Magyarországon vagy Szlovákiában könnyebb fiatalon bekerülni a felnőtt labdarúgásba, mint Németországban vagy Olaszországban. Nincs két egyforma út, próbáljuk azt hangsúlyozni, hogy aki kimegy, annak van lehetősége visszajönni. Külföldön senki nem lesz rosszabb játékos, tud tapasztalatot szerezni, de ha ez az út mégsem válik be, akkor nem kell kétségbe esni és körbemenni jobbra-balra, hanem nyugodtan vissza lehet térni."

Az akadémiánál a sikerességet a produktivitás adja, azaz a felnőtt futballba történő átmenet. "Mindig több fiatallal szeretnénk játszani, de ez egy folyamat része. Kiemelt akadémiaként van egy vállalás, amit teljesítenünk kell a Módszertani Központ és az NSÜ (Nemzeti Sportügynökség - a szerk.) felé. Van az MLSZ Produktivitási rangsora, van az NB I-ben plusz támogatás, ha teljesítünk bizonyos feltételeket - ezek alapján tavaly is és idén is jól álltunk. Ezen felül az a fontos, hogy a felkerült játékosnak legyen egy tudatos felépítése, hogy aztán meg tudjon ragadni a csapatban. Mindig meg szokták jegyezni, hogy a fiatal játékos csak azért játszik, mert fiatal és kötelező neki játszani. Ezzel vitatkoznék. A fiatal futballista is csak akkor tud megmaradni a rendszerben, ha megvan a képessége, adottsága. Ha ez tudatosan, terv szerint működik, akkor tud eredményes lenni, de ha valaki igazol mondjuk 6-8 fiatalt, akik közül kettő ha játszik, az nem biztos, hogy szerencsés. Ahogy az sem, hogy egy év után épp ezeket a játékosokat cserélik le, mert akkor ez a képzés, építkezés félbemarad."

"Napi szintű kapcsolatban vagyok a vezetőedzővel és a sportigazgatóval, tisztában vannak azokkal, akikre figyelni kell. Az NB III-as keretünk tavaly és idén is nagyon fiatal átlagéletkorú volt, de ma Magyarországon van egy olyan rossz nézet, hogy ha 17-18 évesen te nem játszol első- vagy másodosztályban, akkor már nem lehetsz felnőtt labdarúgó. Ezzel nagyon nem értek egyet, mert nem mindenki képes rá ennyi idősen, ezért is szoktam türelmet kérni a fiataloktól. Számtalan fiatalunk edz az NB I-es kerettel, de ott már rajtuk is múlik, hogy igenis próbálják meg kiszorítani az ott játszókat. A kerettel készülőket téltől, vagy jövő nyártól be lehet építeni, sőt, a nyári átigazolási politikában majd megjelenhet az, hogy csak hiányposztokra igazolunk, mert a saját nevelésű játékosok be tudtak kerülni a csapatba."

A multiklub modell és az oktatás jelentősége

"Mi jelenleg egy “multiklub” vagyunk; ott van a Dunaszerdahely és a Somorja a szlovák első- és másodosztályban, itthon pedig egy NB III-as és egy NB I-es együttesünk is érdekelt. Azt láttuk, hogy a Szentlőrinc velünk szeretne együtt dolgozni. Úgy gondoljuk, hogy az átmeneteket tudjuk biztosítani. A tulajdonosunk egyezik, így az együttműködés nemcsak papíron működik. Az utánpótlásban vannak korosztályok, ahol közösen edzünk, van, hogy nemzetközi tornára közös csapattal megyünk, illetve a nemzetközi kapcsolatrendszerben próbáljuk meg minél inkább kihasználni ezt a lehetőséget, túl azon, hogy mind az edzőknek, mind a játékosoknak ez egy tanulási lehetőség is." Az NB III-as ETO Akadémiában is szóhoz jutnak külföldi játékosok. Azok a külföldi játékosok jöhetnek ide, akik jobbak az ittenieknél és nagyobb ellenállásra késztetik a mieinket, de jól látják, szeretnék hozzászoktatni őket a nemzetköziséghez.

"Mindenki azért jön az akadémiánkra, mert az az álma, hogy ebből éljen meg és minél magasabb szinten tudjon futballozni. Nekünk abban van felelősségünk, hogy ezt biztosítsuk, és ezt a kiválasztásnál és a képzésnél tudjuk megtenni. Illetve amellett sem mennénk el, hogy van egy gimnáziumunk, ahol a tanulást nem B-opcióként kínáljuk. Aki nem tud akkora karriert befutni játékosként, neki számtalan lehetősége akadhat a sporton belül elhelyezkedni. Az ETO-n belül több mint tíz olyan szakemberrel dolgozunk együtt, aki itt volt akadémista, futballozott, majd tanulás után visszatért hozzánk mint edző, technikai vezető vagy elemző."

Utánpótláskorú labdarúgók a magyar és nemzetközi színtéren: Pályafutások és átigazolások

A 2022-2023-as idényében Magyarországon a téli átigazolási időszak január 15. és február 14. (éjfél) között tart, ám ez cikkünk szempontjából kevésbé releváns, hiszen a klub nélküli, szabadon igazolható labdarúgók bármikor aláírhatnak új csapatukhoz. Összegyűjtöttük, kik azok az utánpótláskorú, tehát a 2002-ben vagy később született labdarúgók, akik pályafutásuk során már bemutatkoztak felnőtt csapatban, de jelenleg klub nélkül állnak. A kapus Bencze Antal januárban bontott szerződést a portugál Vitória Guimaraessel, a húszéves tehetség négy és fél év után intett búcsút az élvonalbeli klubnak. Bár 2025. június 30-ig élt a megállapodása, alighanem az áll a kenyértörés hátterében, hogy miután végigjárta a korosztályos csapatokat, csak a tartalékegyüttesben vették számításba (igaz, ott 38 mérkőzésen vetették be), az első csapatban csupán a cserék közé nevezték.

Szintén klub nélkül készül a húszéves Bekker Roland. A Dalnoki Akadémia mellett a Ferencváros, valamint a Mol Fehérvár utánpótlását megjárt balhátvéd 2018 nyarán került ki a Borussia Mönchengladbachhoz, amelynél három esztendőt töltött el. A korosztályos válogatottakban számításba vett játékos 2021 augusztusában tért haza, a másodosztályba feljutó III. Kerületi TVE-hez szerződött, alapembere volt az NB II-es együttesnek, harminc bajnokin lépett pályára. A szabadon igazolhatóak táborát erősíti Németh Márk is. A Vasas Kubala Akadémia növendéke 2020-ban szerződött Újpestre, a második csapatnál vették számításba, november 1-jén pedig bemutatkozott az OTP Bank Ligában. Január másodika óta nincs csapata Artener Tamás fiának, Artner Dávidnak sem. A 18 éves támadó középpályás a Haladás, a Mol Fehérvár, a Főnix Gold és az ETO FC Győr utánpótlásában pallérozódott, felnőttszinten pedig fiatal kora ellenére az NB III-as Pápa, a Paks II, a másodosztályú Haladás, illetve a Nyíregyháza együttesében is pályára lépett.

Kiemelkedő utánpótláskorú játékosok pályafutásai

• Lisztes Krisztián: A Ferencváros-legenda, id. Lisztes Krisztián fia az Újpesti Haladás Futball Klub, a Dalnoki Akadémia SE, a Mészöly Focisuli SE, az MTK Budapest és a Soroksár SC csapatában is megfordult, mielőtt 2017 nyarán az FTC-hez igazolt. Az U14-eseknél az első idényében huszonöt meccsen tizennyolc találatot szerzett. A 2021/22-es évadban bemutatkozhatott az FTC felnőtt csapatában. A rá következő őszi szezont az NB II-es Soroksárnál töltötte, amelynek színeiben tizenhét meccsen háromszor talált be. A tavaszt már a Ferencváros első csapatában kezdte meg, amelynél kilencszer volt a pályán és öt gólt szerzett. Az új idényben nemzetközi színtéren, Bajnokok Ligája- és Konferencia Liga-selejtezőkön is megmutathatta magát, az NB I-ben pedig a ferencvárosiak első mérkőzésén rögtön be is talált.
• Kovács Marcell és Bényei Ágoston: Kovács a Gödöllői SK-nál kezdte pályafutását, majd 2014-től 2018-ig a Vasas Kubala Akadémián pallérozódott, és onnan igazolt az MTK-hoz. Az NB I-ben a 2020/21-es idényben mutatkozhatott be. A rá következő évadban nyolc, míg 2022/23-ban harminckét mérkőzésen jutott játékpercekhez a felnőtteknél, huszonhat alkalommal kezdőként. Bényei tavaly nyáron igazolt jelenlegi csapatához, 250 ezer euróért. Pályafutását a Tiszavasvári SE-ben kezdte, majd az NFSE-be került, 2016-tól pedig Debrecenben (Debreceni Labdarúgó Akadémia, Loki Focisuli Debrecen KSE, DVSC) futballozott. A 2020/21-es idényben mutatkozott be a felnőttek között, és tizenhétszer kapott játéklehetőséget az NB II-ben, valamint a Magyar Kupában. Az ezt követő évadban tizenhat meccs jutott neki, míg a legutóbbi idényben harmincöt mérkőzéséből harmincnégyszer ott volt a hajdúsági csapat kezdőjében.
• A Puskás Akadémia középcsatára (és a Csákvár): A Győrszentiván SE-nél, majd a Győri ETO-nál nevelkedett, jelenlegi egyesületéhez 2017 nyarán csatlakozott. A 2020/21-es idényben egy meccsen megmutathatta magát az NB I-ben, a 2022/23-as évadban viszont már huszonhatszor játszhatott az első osztályban. A közbeeső idényt Svájcban, a Basel U21-es és U19-es csapatánál töltötte, ahol tíz, illetve tizenkilenc mérkőzés jutott neki.
• A diósgyőriek játékosa: 2016 nyarán igazolt jelenlegi egyesületéhez az Encs VSC-től. Érkezését követően az U14-esek között kezdett játszani, majd végigjárta a klub utánpótláscsapatait. A felnőttmezőnyben a 2021/22-es idényben mutatkozott be. A mögöttünk álló évadban legtöbbször csereként állt be, összesen harminckétszer jutott játékpercekhez, az akkor még NB II-es diósgyőrieknél.
• Vas Gábor: 2020 márciusában, 16 évesen mutatkozott be a Paks első csapatában. Az ezt követő két idényben a Paks II-ben rendszeresen, de időnként a felnőtteknél is szerepelt, a 2022/23-as évadban viszont már huszonnégyszer jutott játéklehetőséghez az NB I-ben és a Magyar Kupában. A védekező középpályás 2015-ben igazolt a Paksi FC-hez (korábban Paksi SE), előtte a Tolna-Mözs VFC-nél futsalozott.
• Kerezsi: A jobb és bal szélen, illetve csatárként is bevethető Kerezsi 2019 nyarán került a Honvéd kötelékébe. A 2020/21-es idényben játszhatott először az első osztályban. Ezt követően a Honvéd II-nél és a Siófoknál is megfordult, a tavalyi évadban viszont már tizenhatszor ott volt a pályán felnőttek között. A kispesti évek előtt Nyíregyházán, illetve a Vasasnál pallérozódó támadó az U19-es és az U21-es válogatottban is szerepelt.
• Kern: 2017 óta a Puskás Akadémia (korábban Felcsút SE) belső középpályása, előtte a Szilády RFC futsal utánpótláscsapataiban játszott. A középpályás az U12-esektől lépdelt fel a PAFC II-ig. A 2022/23-as idényben pedig tizenhatszor a felnőttek között is pályára léphetett, huszonegy meccsen öt gólt szerzett a második csapat színeiben.
• Redzic: A húsz esztendős, jobb és bal szélen, illetve csatárként is bevethető Redzic a Ferencváros II labdarúgója, de már a felnőttek között is bemutatkozhatott a zöld-fehérek színeiben. Az első NB I-es bajnokiján a 2020/21-es évadban lépett pályára. Az FTC előtt Harkányban, Kozármislenyen és Pécsett nevelkedett. Jelenlegi egyesülete 2020 nyarán igazolta le őt. Az előző két idényt egyaránt a Soroksár SC-nél töltötte, harminchétszer lépett pályára az NB II-ben, és tíz gólt szerzett.
• Varga: A fővárosi csapat fiatal jobbszélsője a 2020/21-es évadban mutatkozhatott be az NB I-ben, a 2022/23-as idényben pedig már tizennyolcszor ölthette magára a lila-fehérek mezét a bajnokságban és a kupában. Ezen mérkőzéseken három gólt szerzett. Varga szülővárosában, a Bajai LSE-nél nevelkedett.
• A Zalaegerszeg tizenkilenc éves középcsatára: Szülővárosában, Gyöngyösön kezdett futballozni, majd egy egyéves diósgyőri kitérőt követően, 2017 nyarán a Budapest Honvédhoz csatlakozott. A kispestieknél az utánpótláscsapatokban játszott, a 2020/21-es idényben aztán a felnőtteknél is bemutatkozhatott. 2021 februárjában igazolt Zalaegerszegre, a 2022-es tavaszi szezont pedig a szlovén másodosztályú NK Naftánál töltötte, amelyben tizenkét mérkőzésen négy gólt szerzett. A kölcsönszerződés előtt többnyire a ZTE második csapatában futballozott, a 2022/23-as évadban viszont már huszonhétszer pályára lépett az NB I-ben.

Az elmúlt időszakban több serdülőkorú játékos is külföldi klubokhoz igazolt az ETO-ból, mint például Szép Márton (Leverkusen), Bősze Levente (DAC), Csorba Noel (Torino), Prettenhoffer Márton (Cagliari), Gönye Áron (Lusitania) vagy Demkó Márton (Cesena). A stábban van egy kolléga, aki folyamatosan monitorozza a kölcsönben lévő játékosok teljesítményét. A kölcsönadásokhoz próbálunk olyan feltételeket teremteni, ahol a játékosok megkapják a garantált játékperceket, de nyilván rajtuk is múlik, hogy ezt mennyire tudják bebiztosítani az adott környezetben. A korábbi évekhez visszatekintve Bénes László vagy Kalmár Zsolt esetéhez hasonlóan ki tudtak kerülni labdarúgók, akik megállják a helyüket külföldön, és emiatt az ETO-t jobban figyelik.

A 2023/24-es NB I legjobban teljesítő fiatal játékosai

Ahogyan arról az Utánpótlássport beszámolt, a 2023/24-es NB I-ben összesen 25 049 percet játszottak a 2003-ban, vagy később született labdarúgók. A május közepén véget ért évadban ez a korosztály esett a fiatalszabály hatálya alá, ezért hétről hétre kiemelten foglalkoztak a futballisták játéklehetőségével és teljesítményével. A legjobban teljesítő fiatalok közül gyűjtöttünk össze tízet.

Kiemelt fiatal tehetségek a 2023/24-es szezonból:

• Pécsi Ármin: A Puskás Akadémia 19 éves kapusa Markek Tamás téli sérülését követően került a kezdőcsapatba, és olyan jól védett, hogy a teljes tavaszi szezonban bizalmat szavazott neki a vezetőedző, Hornyák Zsolt. Pécsi 16 mérkőzésen lépett pályára, ebből négyszer nem tudták bevenni a kapuját és az évad során mindössze 15 gólt kapott, azaz meccsenként egynél is kevesebbet. Az U21-es válogatottban is szereplő kapus teljesítménye nagyon reménykeltő volt az élvonalban, ha így folytatja, kiemelkedően sikeres jövő előtt állhat.
• Baranyai Nimród: A Debrecen 20 éves labdarúgójára jobb oldali és belső védőként is számított Szrdjan Blagojevics tréner az évad során. A DVSC saját nevelésű futballistája 22 mérkőzésen játszott, egyszer be is talált. A tavaszi szezonban már a hajdúsági alakulatban abszolút alapemberré vált hátvéd meghívott kapott a Szélesi Zoltán vezette U21-es válogatottba is.
• Kovács Marcell: A fiatalok közül a Kisvárda kapusa játszotta a legtöbbet az évadban, összesen 1710 percet - nem is akárhogyan! A tavaszi szezonban több mérkőzésen is brillírozott, például kiemelhetjük a Ferencváros elleni találkozót, amikor a bajnok zöld-fehérek képtelenek voltak túljárni a 21 éves kapus eszén, aki 10 lövést hárított a meccsen. Kovács az utolsó fordulóban, a Paks ellen remekelt, tizenegyest is hárított, azonban az ő remek játéka sem volt elég a bennmaradáshoz. A teljesítménye alapján mindenképpen megérett az NB I-re, kérdés, hogy hol folytatja, miután a Kisvárda csapata kiesett az első osztályból.
• Bényei Ágoston: A Diósgyőr 21 éves középpályása 25 meccsen lépett pályára az élvonalban, két gólja mellett két gólpasszt is kiosztott. Bényei gólt lőtt az U21-es válogatottban, ami további önbizalmat adott neki. Fontos szereplője, mondhatni alapembere lett a miskolci középpályának.
• Jurek Gábor: A DVTK támadója 23 meccsen kétszer volt eredményes, illetve egy gólpasszt adott a 2023/24-es évadban az NB I-ben. Még csak 19 éves, de szinte folyamatosan számított rá a diósgyőri szakvezetés, ez pedig mindenképpen ígéretes a jövőjét illetően. Az U21-es nemzeti csapatban egy mérkőzésen szerepelt, amelyen gólt is szerzett.
• Lisztes Krisztián: Az Eintracht Frankfurtba szerződött ferencvárosi csatár nyolc góljával a legeredményesebb fiatal játékos volt az évadban. A 18 éves labdarúgó tehetségéhez nem fér kétség, azonban az igazán kiugró és főleg stabil teljesítményhez még biztosan érnie kell, mivel gyakran volt fegyelmezetlen a pályán, amit a játékvezetők lapokkal „díjaztak”, illetve Dejan Sztankovicsnak is okozott nehéz perceket. Az NB I-ben 20 meccsen játszott, a hírek szerint sérüléssel is bajlódott, amiből felépült, így mindent adott ahhoz, hogy a németországi légióskodása során elérje azt a szintet, amire képességei predesztinálják.
• Gruber Zsombor: Marco Rossi is felfigyelt a kiváló őszi játékára a Puskás Akadémiában. A felcsúti együttesben a szezon első felében minden meccsen pályán volt, majd a Ferencvároshoz igazolt, amely egyből kölcsönadta a Zalaegerszegnek. Az NB I-ben hat, a Magyar-kupában három gólt lőtt, az igazsághoz pedig hozzátartozik, hogy lehetett volna ez több is, ha nem sérül meg tavasszal. A legígéretesebb fiatalok között jegyzik a 19 éves támadót, aki a következő évadban talán a bajnok FTC-ben is bemutatkozhat.
• Vajda Botond: A 20 éves debreceni középpályás 21 meccsen öt góllal járult hozzá csapata sikereihez. Ha még nem is vált stabil kezdővé a DVSC-ben, kijelenthető, hogy sok lehetőséget kapott Szrdjan Blagojevcs együttesében. Amennyiben előre tud lépni, a 2024/25-ös kiírásban még nagyobb szerephez juthat az NB I-ben, és kiszoríthatja a rutinos futballistákat a csapatból.
• Vas Gábor: A bajnoki ezüstérmes hátvédet rémálmaiban biztosan kísértik az újpesti játékosok, hiszen augusztusban és a decemberben is a lilák ellen sérült meg, s emiatt összesen 15 meccset kellett kihagynia a NB I-ben. A többi 18 találkozón Bognár György vezetőedző számított a 20 éves játékosra, aki jól beépült a korábbi évekhez képest kifejezetten erős paksi védelembe. Kiemelendő, hogy Vas a Ferencváros ellen megnyert Magyar-kupa döntőjében 120 percig volt a pályán, és állította meg a zöld-fehér támadásokat.
• Kovács Mátyás: Az MTK Budapest 20 éves középpályása az évad első felében jóval nagyobb szerepet kapott, mint a tavaszi idényben, ami semmiképpen nem jó tendencia.

tags: #igazolt #utanpotlaskoru #labdarugok

Népszerű bejegyzések:

• Képzési Lehetőségek Asztalszemélyzet Számára
• Információk a BLSZ bajnokság szervezéséről
• Emlékezetes X-Faktor pillanatok
• Röplabda nagyköveti szerepe Kötél Zsanettől
• Lionel Messi sérüléstörténete