Az MTK sportági fejlődése: A torna és kézilabda helye a klubban

Az MTK, mint az egyik legrégebbi és legeredményesebb magyar sportklub, több mint 120 éves történelemre tekint vissza. Az idők során számos sportág otthonául szolgált, és folyamatosan fejlődött, új szakosztályokat alapítva vagy élesztve fel a hagyományok tiszteletben tartásával. Az MTK célja, hogy minden területen olyan ütemben fejlődjön tovább, mint az elmúlt években, különös tekintettel azokra a szakosztályokra, amelyek az elmúlt időszakban kevésbé voltak sikeresek.

A sokszínű MTK: Szakosztályok és fúziók

Deutsch Tamás elnöksége alatt számos új szakosztály alakult vagy éledt fel az MTK-ban. Ezek többsége kiemelkedő hazai és nemzetközi sikereket hoz, mások "csak" a hazai elsőosztály szintjén vannak, és sajnos néhány kérészéletűnek bizonyult, rövid idő után megszűnt vagy szünetelteti tevékenységét. A sikereinkhez tartozott néhány fúzió is, ahol több egyszakosztályos klub társult az MTK-hoz.

Kézilabda az MTK-ban

Az MTK multisport egyesületté válásában kulcsszerepet játszottak a fúziók. Egy ilyen folyamat eredményeként, a BSE beolvadása révén, az MTK több labdajátékkal is gazdagodott. A BSE labdajátékokat adott nekünk (kézi-, kosár-, és röplabda), amelyek hozzájárultak a klub sportági kínálatának szélesítéséhez és a versenyképesség növeléséhez. A BSE beolvadása zökkenőmentes volt, és kiváló iránytűként szolgál a hasonló folyamatokhoz.

A torna szakosztály megerősödése

Az MTK a hagyományokra építve, a múlt tiszteletben tartásával fejleszti szakosztályait. Jelenleg egy újabb fúzió van készülőben, melynek során a Postás sportolóit vesszük át. Ez a lépés több jelenleg is működő szakosztályunk erősítése mellett a haldokló torna szakosztályunkat fogja az ország legjobbjai közé emelni. A Postás egy 123 esztendős múlttal és kiemelkedő sportsikerekkel, hagyományokkal rendelkező klub, amelyeknek mostantól az MTK lesz az örököse és képviselője. A beolvadással egy komoly hazai és nemzetközi eredményességgel rendelkező sportág, a női szertorna is új otthonra talál az MTK-ban, ami már rövid távon is bizonyosan újabb sportsikereket hoz majd a klubunknak.

Emlékezetes tornászok: Korondi Margit és Bodó Andrea

A magyar tornasport kiemelkedő alakjai közül idén távozott közülünk két, az 1956-ban Melbourne-ben olimpiai bajnok tornász, a kéziszercsapat tagja, Korondi Margit és a szintén az Egyesült Államokba emigráló Bodó Andrea. Az ugyancsak aranyérmes csapattárs, Kertész Alice idézi fel alakjukat, és azt, ő miért tért haza a forradalom után.

Korondi Margit március hatodikán, Bodó Andrea szeptember huszonegyedikén hunyt el. Mindketten Amerikában éltek, szép kort értek meg, Korondi nyolcvankilenc, Bodó nyolcvannyolc esztendőt. Kertész Alice számára nehéz az elmúlásról bármit is mondani, hiszen maga is benne van a korban, november tizenhetedikén már nyolcvanhét éves lesz.

Korondi Margit pályafutása és személyisége

Kertész Alice elmondása szerint Korondi Margit a szüleivel még otthon megbeszélte, ne legyen teher neki a döntés, hogy kint marad-e, vagy hazatér. Volt benne vágy, hogy ne otthon élje le az életét, hanem Amerikában. Arról, hogy mi történt volna, ha hazatér, így fogalmazott egykoron: „Havi háromezer forintért tanítsak?” Ráadásul megromlott a viszonya férjével, Plachy Mátyással, aki nem sokkal később utánament az Egyesült Államokba. Megpróbálták együtt, végül - noha gyermekük született - különmentek.

Korondi Margit, akit „Gréti”-ként emlegettek, finoman fogalmazva sem az ötvenes évek nőideálja volt, semmi sem állt tőle távolabb, mint annak lenni. Abszolút alkalmas volt arra, hogy Amerikában éljen, és üzletasszonyként is remekül irányította az életét. De Kertész Alice-t az nyűgözte le, amit a szereken művelt! Azt mondták róla, már a pólyában kézen állt. Édesapjának, a tornász és testnevelő tanár Korondi Ferencnek köszönhetően jobban járt kézen, mint lábon… Mondhatni, a szereken nőtt fel. Hogy alig egy év alatt visszanyerte a formáját, abban az akaratereje mellett a tehetsége segítette.

Felemás korláton 1952-ben olimpiai bajnoki címet szerzett. Kivételes tehetsége révén Gréti mindegyiken kiválóan teljesített! A talentumával ő is tisztában volt, amit nem is rejtett véka alá. Noha itthon nem tudott Keleti Ágnes elé kerülni, külföldön tárgyilagosabb pontozás mellett több alkalommal is legyőzte. Kertész Alice fenntartja, hogy ha Herpich Rezsőné, Vali néni nem Keletit favorizálja, Korondi tízszeres olimpiai bajnok lehetett volna, még Latinyinánál is jobb.

Miután Plachytól elvált, Korondi Margit hozzáment egy magyar vállalkozóhoz, akivel számos alkalommal jöttek Magyarországra. Kertész Alice utolsó információi szerint Gréti nagyon hiányolta a párját, és úgy véli, utána akart menni. A szíve miatt már régóta nem ülhet repülőre, így sosem volt nála Las Vegasban. „Tüneményes természetű, aranyos, szerethető valaki volt, olyan, aki senkit sem tudott megbántani. Mindenki kedvelte, nem ismerek olyat, aki nem. Még Vali néni is…” - mondta Kertész Alice, hozzátéve, hogy ez utóbbi egészen addig volt igaz, amíg a fia udvarolt neki.

Bodó Andrea élete és karrierje

Bodó Andrea eredetileg nem állt szándékában elmenni Melbourne-ből, de férje, Molnár Miklós újságíró kijutott oda, és ott döntöttek úgy, hogy Amerikát választják. A Sports Illustrated túráján nagyon megtetszett nekik Los Angeles, és nem messze a kaliforniai metropolisztól, Novatóban telepedtek le. Bodó Andrea nem távolodott el a tornától, a ritmikus gimnasztikához húzott a szíve. A Nemzetközi Tornaszövetségen belüli szakágban tevékenykedett tovább, Los Angelesben és Barcelonában az ötkarikás játékokon technikai igazgató volt, így szép karriert futott be.

Kertész Alice: A hazatérő olimpikon

Kertész Alice Melbourne-ben felemás korláton hatodik lett, de elmondása szerint nem volt könnyű a versenye. Még a csehszlovákiai Nymburkban megsérült a könyöke, gipszbe kellett tenni. Tartaléknak vitték ki Ausztráliába, ám Nagy Márta nemigen tudta jól begyakorolni a kéziszergyakorlatot, és Vali néni úgy döntött, neki kell pódiumra lépnie. Levették a gipszet, és elkezdett edzeni. Létezett egy olyan szabály, hogy aki a szerenkénti versenyben nem indul, a csapatgyakorlaton sem vehet részt. Tass Olgával holtversenyben ötödik-hatodik lett felemás korláton, abban az állapotában nem ment jobban. A kedvenc elemét, hogy az alsó karfáról visszafog a felsőre, a könyöke miatt meg sem próbálta. A többi szeren még a húszba sem került be. Szerencsére a kéziszercsapat-versenyen már nem fájt. Kertész Alice gerendán is művészi színvonalú előadásra volt képes.

Kertész Alice számára a hazatérés melletti döntést nagymértékben befolyásolta, hogy Melbourne-ben nem kapott hírt a szüleiről, és nem tudta, élnek-halnak-e. A repülővel Milánóba érkezett - a Sports Illustrated amerikai túrája nem vonzotta, cirkusznak tartotta -, és edzői állása is lett volna Olaszországban. Ám egy honvédos társam telefonált, hívta haza. Akkor még azt mondta, nem tud semmit a szüleiről, előfordulhat, hogy nincsenek életben, mi kötné az otthonhoz? Másnap újra hívta, odaadta a kagylót a szüleinek, és Alice indult haza.

Kertész Alice életútja:

Hosszú élet titka és az elmúlás

Az elmúlásról Kertész Alice megjegyezte: „Borzasztó, hogy nincsenek velünk. Erzsike egy idősotthonban hunyt el három éve - hozzá nem méltó körülmények között -, egy évvel később pedig még én köszöntöttem a kilencvenéves Olgit, átadtam neki a virágot, és azt mondtam, remélem, a következő kerek születésnapon is én köszönthetem. A sors nem így akarta. A szívem szakadt meg, annyira megviselt a halála.” Kertész Alice az orvos tiltása miatt nem is mert elmenni a temetésére. A „tornászlányok” karrierjük befejezése után is összejártak. Köteles Erzsébet és Tass Olga kilencven év fölött hagyott itt bennünket, Korondi és Bodó közel a kilencvenhez. Kertész Alice szerint a hosszú élet titka a mozgás: "Erzsike és Olga életük végéig mozogtak, Gréti és Dea is esküdött a tornára, én is sportolgatok naponta egy órát, gimnasztikázom, sétálok."

Kik maradtak kint, és kik tértek haza 1956 után?

A Melbourne-i olimpia után számos sportoló döntött úgy, hogy nem tér haza. Kertész Alice felidézte, hogy ő maga a hazamenetel mellett volt. Az alábbi listák bemutatják azokat a sportolókat és edzőket, akik kint maradtak, illetve azokat, akik később hazatértek:

KINN MARADTAK VERSENYZŐK:

• Áts Jenő (úszás), Bodó Andrea (torna), Bódy János (öttusa), Domján Árpád (vízilabda), Gerlach József (műugrás), Gyarmati Olga (atlétika), Gyenge Valéria (úszás), Hartmann Cecilia (kajak-kenu), Hernek István (kajak-kenu), Keleti Ágnes (torna), Korondi Margit (torna), Magay Dániel (vívás), Magyar László (úszás), Martin Miklós (vízilabda), Moldrich Antal (öttusa), Nagy Ambrus (vívás), Nagy Márta (torna), Ördögh Zsuzsa (úszás), Pajor Éva (úszás), Rerrich Béla (vívás), Róka Antal (atlétika), Rozsnyói Sándor (atlétika), Siák Ferenc (műugrás), Somogyi János (atlétika), Székely Ripszima (úszás), Szigeti Zoltán (kajak-kenu), Szőke Kató (úszás), Tábori László (atlétika), Takács Attila (torna), Varasdi Géza (atlétika), Záborszky Sándor (úszás), Zádor Ervin (vízilabda), Zimonyi Róbert (evezés)

EDZŐK:

• Gergely János (úszás), Gróf Ödön (úszás), Papp Bálint (műugrás), Piller György (vívás)

KIMENTEK, MAJD HAZATÉRTEK VERSENYZŐK:

• Dobay Gyula (úszás), Dömölky Lídia (vívás), Hámori Jenő (vívás), Jeney László (vízilabda), Kárpáti György (vízilabda), Keresztes Attila (vívás), Sákovics József (vívás), Ütő Géza (evezés)

EDZŐK:

• Iglói Mihály (atlétika), Török Zoltán (evezés)

SPORTVEZETŐ:

• Nádori László (a csapat technikai vezetője)

Jövőkép és ambíciók: Az MTK2.0 Stratégia

Az MTK újra megkerülhetetlen szereplője lett a magyar sportnak, minden esztendőben a legeredményesebb magyar sportegyesületek közé tartozik. Deutsch Tamás meggyőződése, hogy a sikereink egyik legfontosabb záloga, hogy 2010-ben, egy alapos és mély helyzetelemzés után, elkészítették az MTK tíz évre szóló átfogó egyesületi fejlesztési stratégiáját. Ez a program mindvégig kiválóan megmutatta klubunk számára a követendő utat, és büszke arra, hogy amit abban elgondoltak, azt sikeresen teljesítették is.

Ezért fél évvel ezelőtt hozzákezdtek a következő 10 esztendőre vonatkozó, a 2032-es időszakig tartó új egyesületi fejlesztési stratégiánk, hosszú távú programunk, az „MTK2.0 Stratégia” kidolgozásához, amelyben megfogalmazzák a következő évtized MTK-s sikerreceptjét. A sportolókon kívül a szurkolók is várnak a fejlesztésekre. Régóta dédelgetett álmuk egy MTK Múzeum, amely a Kerepesi úton 2024 végére felépülő MTK Sportparkban végre meg is valósulhat.

tags: #igloi #janos #kezilabda #torna

Népszerű bejegyzések:

• A magyar és a moldáv válogatott összecsapásai
• Chelsea és Dinamo Kijev az EL-ben
• Női kézilabda a Ferencvárosban
• Információk Tobias Sanáról
• Új lehetőségek és kihívások a focivébé nézésekor