Az "ötmagyaros szabály" bevezetése és hatása a magyar labdarúgásra

Rendesen felkavarta az állóvizet a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ), amely tavasszal úgy döntött, óriási pénzosztással próbálja meg rávenni a csapatokat, hogy biztosítsanak rendszeres játéklehetőséget a hazai játékosaiknak. A nemes céltól vezérelt ötlet nem aratott osztatlan sikert, sőt, a leghangosabb ellenzője az a Kubatov Gábor lett, aki amellett, hogy az FTC elnöke, a Fidesz országos pártigazgatójaként és alelnökeként is funkcionál. Magyarán: Orbán Viktor bizalmi embere.

A történet szempontjából ennek azért van kiemelt jelentősége, mert a magyarosítást ösztönző szabályozások ötlete hosszú évek óta lóg a levegőben, érdemi változás azonban csak azután történt, hogy Orbán Viktor véleményt formált a témában. A miniszterelnök egy podcastben arról beszélt, egy „külső kényszer lehet az, ami a profi csapatokat arra sarkallja, hogy játszassák a magyar labdarúgókat”. Láss csodát, néhány héttel később az MLSZ közgyűlésén megszavazta az úgynevezett ötmagyaros szabályt, amely a maximális anyagi források kifizetését kritériumokhoz köti.

Az "ötmagyaros" és a fiatalszabály részletei

Az MLSZ a 2025-2026-os szezonra léptette életbe az ún. ötmagyaros szabályt. Ennek lényege, hogy a kluboknak minden mérkőzésen legalább öt magyar játékost kell szerepeltetniük (5x90, összesen 450 percig, cserékkel együtt). Az egyik ilyen, hogy a csapatoknak minden bajnoki találkozón legalább öt magyar állampolgárságú játékost kell folyamatosan a pályán tartaniuk, és közülük legalább egynek 2005. január 1-je után született fiatalnak kell lennie. Fontos kitétel, hogy a megadott számú hazai játékosnak a mérkőzés teljes ideje alatt játszania kell. Ettől csak akkor lehet eltérni, ha az egyik érintett játékos piros lapot kap, vagy sérülés miatt nem tudja folytatni a játékot, és a csapat már elhasználta az összes cserelehetőségét.

Ezzel párhuzamosan vezették be (a már korábban is alkalmazott) fiatalszabályt, amely szerint legalább egy 21 éven aluli játékosnak minimum 45 percet a pályán kell töltenie minden fordulóban. Ez utóbbit viszont már a sportért felelős államtitkárság alá tartozó Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet irányozta elő.

Fontos kitétel azonban, hogy egyik szabály sem kötelező érvényű, csupán ajánlás. Aki nem tartja be, nem kap büntetést, csak (az adott klub vonatkozó számaitól függően) részben, vagy (amennyiben teljesen figyelmen kívül hagyja azokat) egészében elesik az ezekért járó bónuszoktól. A tét viszont nem kicsi, ha ugyanis egy klub mindkét ajánlást maradéktalanul betartja 33 fordulón keresztül, azért 500 millió forint központi támogatás jár.

A hazai szövetség nem hagyott sok időt az átállásra, annyi engedményt azonban tett, hogy csak a 2026/2027-es szezontól kezdve vezeti be kötelező érvénnyel a szabályozást, de azok a klubok, amelyek már idén alkalmazzák, plusz pénzhez juthatnak. A két szabály egy irányba mutat: a magyar futball fejlődésének előmozdítását, végső soron a nemzeti válogatott előmenetelét hivatott szolgálni.

Politikai feszültségek és az elégedetlenség hangjai

Kubatov az első pillanattól kezdve ellenezte a változtatásokat, úgy érezte, átnyúltak a feje felett, majd belibbent a képbe Csányi Sándor, és egy váratlan odaszólással nyílt szájkarate-bajnokságra hívta ki az FTC elnökét. Az MLSZ-vezér egy, a Nemzeti Sportnak adott interjúban arról beszélt, „sohasem fogunk belemenni értelmetlen, önös egyéni érdekeket szolgáló nyilvános vitába”, majd felidézte egy személyes sérelmét a Fradi-szurkolókkal kapcsolatban, akik a Magyar Kupa-döntőn azt skandálták, hogy „Csányi, te állat, ba**d meg az anyádat”. Csányi szerint az, hogy Kubatov nem határolódott el ettől a viselkedéstől, nemcsak a klubelnök, de a Ferencváros, sőt, még a Fidesz szégyene is.

Kubatov leginkább a politikai közösségének megszólítását sérelmezte, majd megüzente Csányinak, hogy Orbánnal megbeszélheti a dolgokat. Kubatov Gábor hangot adott az elégedetlenségének, ami egy független klubtulajdonos esetében egyáltalán nem lenne meglepő reakció, de a NER-en belül a legritkább esetben fordul elő, hogy valaki szembeszáll Orbán akaratával - ráadásul többször is. Az első elégedetlenkedő reakció nem sokkal azután érkezett, hogy az MLSZ közgyűlése elfogadta a magyarosítást célzó stratégiát. „Az MLSZ döntése a legnagyobb ostobaság, amit az elmúlt 14 évben láttam” - tette hozzá Kubatov.

Szalai Ádám, a „hídember” és a kiskapuk kérdése

A keretrendszer első számú „felügyelője” Szalai Ádám, korábbi 86-szoros válogatott labdarúgó, aki mára a magyar futball hídembere lett, hiszen egyszerre három különböző szerepkörben szolgálja szeretett sportágát. Szalai a Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet igazgatóhelyettese, ahol a csapatjátékokért felel, és személyesen koordinálja a futballal kapcsolatos ügyeket. Emellett az MLSZ Szakmai Bizottságának egyik tagja, és Marco Rossi szövetségi kapitány pályaedzője is.

Szalai Ádám a Nemzeti Sport szerdai számában egyértelmű állásfoglalást tett: „Mindenre igyekszünk megtalálni a megoldást. A kiskapuk mindig is létezni fognak, a célunk azonban az, hogy a klubokkal közösen eljussunk oda: ne legyen rájuk szükség. Ha valaki mégis megpróbál élni velük, akkor az a feladatunk, hogy gyorsan reagáljunk, finomítsunk a szabályozáson, és a közös cél irányába tereljük vissza a rendszert.”

A fiatal vagy honosított játékos akkor elfogadható megoldás, ha valódi hozzáadott értéket képvisel a magyar válogatott számára - erre volt is példa az elmúlt időszakban. Az viszont nem elfogadható, ha olyan játékos honosításával próbálják kijátszani a magyar szabályt, aki várhatóan nem fog, vagy nem is játszhat a magyar válogatottban. A kiskapu ugyanis adja magát, ráadásul nemzetközi példa is van rá: a leggazdagabb orosz klubok éppen így játsszák ki az ottani kvótaszabályt.

A klubok válasza és stratégiái

Az indulatok hevesek és továbbra sem látszanak csitulni, de a kényszer nagy úr. Az NB I. rajtja előtt arra tettünk kísérletet, hogy feltérképezzük, hogyan viszonyulnak a csapatok az ötmagyaros szabályhoz.

A kiemelt akadémiát működtető klubok - Fradi, Puskás Akadémia, Győr, MTK, DVTK, Debrecen és a Kisvárda - május közepén levelet kaptak a sportállamtitkárságtól, hogy nyilatkozzanak, vállalják-e az új ösztönzőrendszer betartását. Amennyiben ugyanis nem, akkor az adott akadémia elveszíti kiemelt státuszát, ami akár szezononként 1,5-2 milliárd forintos kiesést is okozhat. Ezt várhatóan egyetlen klub sem tudná más forrásból pótolni.

Kazincbarcika és Kisvárda

„Akadémiai klubként vállaltuk, hogy ezt a szabályt betartjuk, és már a tervezés során elkezdtünk megfelelni neki, úgyhogy nekünk nem jelent majd problémát. Ugyanakkor rendkívül igazságtalannak tartom a versenykiírást. […] Van egy szabály, amelyet ha akar valaki, betart, ha akar, nem tart be. Mert ez csak pénzügyi kérdés, és vannak klubok, amelyeknek ez a viszonylag kis, százhetvenötmillió forintos támogatás nem jelent sokat. De az akadémiai csapatok versenyhátrányban lesznek, mert nekik be kell tartaniuk, náluk jóval nagyobb pénzelvonással jár, ha nem játszatnak egyszerre öt magyart, köztük egy fiatal labdarúgót” - nyilatkozta Révész Attila, a NB II.-ből bajnokként feljutó Kisvárda sportigazgatója a Nemzeti Sportnak.

Ez a kényszer a két feljutó közül ugyan csak a Kisvárda vállát nyomja, de úgy tűnik, hogy a története során először az NB I.-ben induló Kazincbarcika is igyekszik eleget tenni a szabályozásoknak. A Kazincbarcika jelentős átalakuláson esett át a nyáron. A fontos távozók között említhetjük az előző idény házi gólkirályát, a 11 találatot jegyző Pethő Bencét, a kilenc góllal második legeredményesebb Bódi Ádámot, és a Debrecennel a Bajnokok Ligáját is megjáró Varga Józsefet, de több olyan játékos is elhagyta a klubot, akik az NB II.-ben rendszeres játéklehetőséghez jutottak. A távozók pótlását néhány külföldi légióssal és élvonalbeli rutinnal nem rendelkező játékosokkal próbálja megoldani a szakvezetés. A Kazincbarcikán minden adott hozzá, hogy betartsák az ötmagyaros szabályt.

A kisvárdai keret magja összeszokott, nagy részük már az NB I.-es kiesés idején is a csapat tagja volt, mellettük viszont olyan rutinos magyar játékosokkal sikerült erősíteni az új idényre, mint a Lengyelországból hazatérő támadó, Novothny Soma, a Kecskeméttől érkező jobbhátvéd, Nagy Krisztián, a zalaegerszegi balhátvéd, Medgyes Sinan, de komoly erősítést jelenthet védekezésben az ukrán Bohdan Melnik, vagy a bolgár élvonalban több mint száz meccsen pályára lépő Toniszlav Jordanovot is.

ZTE, DVSC, Nyíregyháza

Pengeélen táncolt, de bennmaradt az NB I.-ben a Zalaegerszeg. A megmentett szezon ellenére az elnöki és a vezetőedzői poszton is változás történt, emellett Sallói István sportigazgató és további 11 játékos is távozott. Vélhetően a klubvezetés argentin gyökereinek is köszönhetően elsősorban Dél-Amerikából erősített a Zala megyei klub: érkezett egy 21 éves argentin középpályás, Fabricio Amato, egy 21 éves brazil támadó, Joao Victor, illetve kölcsönbe igazolt a 20 éves Costa Rica-i belső védő, Joseth Peraza. A ZTE gyakorlatilag nem tudja nem teljesíteni azt a kritériumot, hogy legalább öt magyar játékos a pályán legyen, ugyanis mindössze öt idegenlégiós szerepel a keretében. Az viszont már fogósabb kérdés, ki lesz az az egy magyar, aki 2005. január 1. után született és egy egész szezonon át a pályán lehet tartani, a fiatalok ugyanis nem igazán fértek oda a kezdőbe a felkészülés során.

A három felkészülési meccs alapján a Debrecennek sem okozna problémát, hogy eleget tegyen az MLSZ által támasztott kritériumoknak, az már más kérdés, hogy akar-e. A Fehérvárt búcsúztató DVSC belehúzott az átigazolási időszak végére, megszerezte többek között a spanyol balhátvéd Adrián Guerrerót, a Sochauxtól a francia jobbhátvéd Julien Dacostát, a venezuelai védő Josua Mejíast, Fran Manzanara spanyol és Djordje Gordics szerb középpályásokat - utóbbit kölcsönben -, akárcsak a Ferencváros kapusát, Varga Ádámot. Sajtóértesülések szerint további külföldi játékosok szerződtetésén dolgozik a klub, így könnyen lehet, hogy hiába lenne meg a magyar bázis az 5/1-es szabály teljesítéséhez, Sergio Navarro vezetőedző inkább a külföldi játékosokra támaszkodik majd. Annak ellenére is, hogy a DVSC kiemelt akadémiát működtet.

Nyíregyházán az NB I.-ben már jól ismert formulát követték: olyan játékosokat igazoltak, akik korábban bizonyítottak a ligában. Így érkezett Bright Edomwonyi nigériai csatár, aki az előző idényben a DVTK házi gólkirálya volt hét góllal, Bojan Szankovics, aki a ZTE történetének legtöbb NB I.-es meccsen szerepelt légiósaként hagyta hátra Zala megyét, akárcsak Sztefanosz Evangelu, akire szintén fontos szerep hárult a zalaegerszegi védelemben az elmúlt két szezonban. Nemanja Antonov és Katona Mátyás neve Újpestről, Dorian Babunszkié Debrecenből, Májer Miláné pedig Kecskemétről lehet ismerős. Az igazolásokat elnézve feltehetően nem lesz célja a nyíregyháziaknak, hogy eleget tegyenek az ötmagyaros szabálynak, már csak azért sem, mert fiatal játékosok terén sem bővelkednek.

Újpest, DVTK, MTK

Nagyra törő célokat fogalmaztak meg Újpesten az előttünk álló szezonra és a közeljövőre is. A következő években új stadiont kapnak a lila-fehérek, amelynek már be is mutatták az első látványtervét, még idén oda akarnak érni a dobogóra, 2030-ig bezárólag pedig a bajnoki cím megszerzése a cél. Ehhez a jelek szerint minden pénzt megmozgat a Mol, így a IV. kerületieknél szóba sem jöhet majd az ötmagyaros szabály betartása. Már csak azért sem, mert Tiago Goncalves és Iuri Medeiros érkezésével már a negyedik portugál játékosát szerződtette az Újpest, emellett érkezett még a Dinamo Zagrebtől Arijan Ademi, a Celjétől Aljosa Matko, valamint suriname-i válogatott csatár, Gleofilo Vlijter. Medeiros igazi nagyágyúnak számít, legalábbis az értékét tekintve biztosan, amit a mértékadó Transfermarkt 2,7 millió euróra taksál, bár az Újpest ingyen szerezte meg a játékjogát. Végignézve a kereten, maximum 3-4 magyar játékosnak lesz esélye stabilan bekerülni a kezdőbe, így a fiatalok között már nem is kellett kutakodnunk, kire lehetne egy egész szezonon át kezdőként számítani.

Diósgyőrben ugyan tömve van a keret magyar játékosokkal, ám a felkészülési mérkőzések arról árulkodnak, hogy a szerb Vladimir Radenkovic vezetőedző a légiósokba veti bizalmát. Ciprusról sikerült hazacsábítani Kecskés Ákost, valamint megszerezni a honvédos Megyeri Gábort, az újpesti Mucsányi Márkot és a zalaegerszegi Sajbán Mátét is, de közülük vélhetően csak a korábbi magyar válogatott hátvéd fér majd be a kezdőbe. A DVTK hasonló helyzetben van, mint a Debrecen, így az esetükben is érdekes lesz, mit választanak: a pénzt vagy az eredményességet.

Hazai szinten az egyik, ha nem a legjobb utánpótlásnevelő-egyesült az MTK, amely 20 éves védőjére, Kovács Patrikra támaszkodhat majd az új idényben, hogy betartsa a fiatalszabályt. További négy magyar játékost pályára tenni már gyerekjáték lesz, ugyanis alaposan el van látva tehetségekkel az fővárosi csapat - nem véletlen az előző szezonban az 5. hely -, a keretet pedig többek között a Honvédtól érkező Átrok Istvánnal, a felcsúti Bévárdi Zsomborral, valamint a cseh Jakub Plsekkel sikerült megerősíteni. Az MTK azon kevés együttesek egyike, ahol nem derült égből villámcsapásként éri a klubot az ötmagyaros szabály bevezetése, aminek hatalmas igazolások nélkül is eleget tudnak tenni.

Győr és Paks

Az egyik legizgalmasabb kérdést az ETO FC jelenti majd az 5/1-es szabályt illetően, a keret ugyanis tele van külföldi játékosokkal, de számos fiatal magyar tehetség is helyet kaphat a kezdőcsapatban. A győriek a napokban nagy lépést tettek azért, hogy tartani tudják az ötmagyaros szabályt, ugyanis végleg megszerezték a válogatott keretbe is bekerülő Vitális Milánt a DAC-tól. Bánáti Kevin rendszeres szerepeltetése a fiatal pozíciójára jelenthet megnyugtató megoldást, ám további három magyarnak még helyet kell találni. Az akadémiai státusz elvesztésének terhe ugyan nyomja a csapat vállát, de a szakvezetés túl sokat nem tett azért a nyáron, hogy orvosolja a problémát, helyette inkább néhány külföldi játékost igazolt le, mint a svéd Alexander Abrahamsson, az algériai Nadir Benbuali, az ukrán Olekszandr Piscsur, vagy az osztrák-szerb Jovan Zivkovic. Megyeri Balázs ugyan Debrecenből Győrbe tette át a székhelyét, de vélhetően vele csak tartalékkapusként számolnak, a szlovák Samuel Petrás ugyanis stabil teljesítményt nyújtott az előző szezonban.

A Paksnál már annál kevésbé okoz pulzusszám-emelkedést, hogy teljesítsék a magyarok létszámára vonatkozó szabályozást, ugyanis az atomvárosiaké az élvonal egyetlen csapata, amely kizárólag hazai játékosokra támaszkodik hosszú évek óta. A fiatalokat illetően már nem áll ennyire jól a Paks, de ennek orvoslására leigazolták a Videoton 20 éves középpályását, Pető Milánt. Ha valahol, akkor a Tolna megyeieknél biztosan örülnek a magyarosítás ösztönzésének.

Puskás Akadémia és Fradi

Végül pedig nézzük az előző kiírás két legjobb csapatát, a sokáig listavezető Puskás Akadémiát és a zsinórban hetedszer bajnoki címet ünneplő Ferencvárost. Mindkét klubra igaz, hogy érzékenyen érintették a szabályváltozások, ám amíg a Ferencváros elnöke nem tart attól, hogy hangot adjon elégedetlenségének, addig Hornyák Zsolt, a felcsútiak vezetőedzője úgy értékelt az M4 Sportnak: „az a célkitűzésünk, hogy visszük az ötmagyaros szabályt, bár lehet, fájdalmas lesz, de nekünk ez morális kötelességünk”.

Nem volt egyszerű helyzetben az ezüstérmes, ugyanis viszonylag korán kiderült, hogy abból a két magyar játékosból, akik az előző idényben rendszeresen oda tudtak férni a kezdőcsapatba, az egyikük távozik, Pécsi Ármint ugyanis leigazolta az angol bajnok Liverpool. Nagy Zsolt viszont maradt, mellé kellett még hazai játszótársakat találni. Az egyikük vélhetően Markgráf Ákos lesz, aki már az előző szezonban is ott kopogtatott a kezdő ajtaján, korából adódóan pedig vélhetően most be is lép rajta. Ennyivel azonban nem elégedtek meg Felcsúton, leigazolták Németh Andrást a Hamburgtól és Dárdai Palkót a Herthától, így két válogatott játékosra is figyelnie kell majd az ellenfelek védelmének.

A Ferencváros hosszas hezitálás után döntött az MLSZ legújabb fiatalszabálya ügyében. A rekordbajnok egyes légiósai honosításában látja a megoldást, de Szalai Ádám, az új magyar futballstratégia talán legfontosabb irányítója a minap jelezte, hogy a szabályt ekképpen biztosan nem lehet kijátszani a jövőben. A Fradi kész teljes mértékben megkönnyíteni Kenan Kodro távozását, ha jövő júniusban felmerül a végleges szerződtetése lehetősége. A rutinos játékos nyáron, az átigazolási időszak utolsó percében érkezett kölcsönben a Ferencvárostól, miután a zöld-fehéreknél nem számoltak vele. Kodrónak 2027-ig szóló szerződése van a Fradinál, ahová 2024 januárjában 600 ezer euróért érkezett Fehérvárról - akkor a magyar NB I gólkirályjelöltjeként, 17 meccsen 11 góllal.

Kubatov Gábor klubelnök már tavaly májusban arról panaszkodott, hogy senki sem egyeztetett velük, és az elmúlt 14 év legostobább döntésének nevezte a rendelkezést. A Ferencváros a keretmélysége és az erőfölénye miatt az őszi szezonban még eleget tudott tenni a kvótának (szüntelen panaszkodások közepette), de januárban Varga Barnabás és Tóth Alex eladásával nehezebb helyzetbe került. Természetesen létszámra van elég magyar játékosa, de ők sem tudásban, sem pedig rutinban nem említhetők egy napon a távozó vezéregyéniségekkel. Erre jött rá, hogy a zöld-fehérek honi riválisai szürreálisan nagy pénzekért sem voltak hajlandóak eladni a legjobb magyarjaikat a Fradinak. Kubatov elmondása szerint négy hazai futballistáért összesen ötmillió eurót ajánlottak, mindhiába - így csak a válogatott Osváth Attilát tudták szerződtetni a télen a Pakstól.

Az FTC azonban megtalálta a kiskaput, és a magyar felmenőkkel rendelkező új szerzemény, a horvát nemzetiségű Franko Kovacevic, valamint a közel öt éve Magyarországon élő norvég Kristoffer Zachariassen honosításában látja a helyzet megoldását. A magyar szabály egyetlen igazi „áldozata” a Fradi, mivel a címvédő az egyetlen olyan szereplő, amely az európai porondon is érintett. A Ferencváros helyzete persze a nemzetközi kupa miatt speciális, a csütörtök esti EL-mérkőzés időpontja gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy Robbie Keane együttese hétvégén úgy lépjen pályára, hogy teljesül a 72 órás pihenő. „A Ferencváros egy 20 milliárdos cég, és egy 20 milliárdos céget nem lehet egyik pillanatról a másikra megváltoztatni, ott a döntéseknek nagyon komoly jelentősége van” - mondta a minap Orosz Pál, a Ferencvárost működtető zrt. vezérigazgatója.

A szabályozás általános hatásai és jövőbeli kilátásai

A magyarszabály ötletszinten kiváló, de hogy (különösen jelen formájában) képes lesz-e valódi fejlődést előidézni, az erősen kérdéses - és csak évek múltán derül majd ki. Egyelőre inkább csak a negatív következményeivel szembesülünk, hiszen azon élvonalbeli klubok, amelyek különösen nagy arányban foglalkoztatnak légiósokat, már a nyáron pánikszerűen próbáltak honi játékosokat igazolni (a Puskás Akadémia és a Ferencváros volt a leginkább érintett). Ennek azonban brutális árfelhajtó hatása van, ami tovább torzítja a magyar piacot.

Nem kizárt, hogy a karakán klubvezető szerepében a Fradi első embere már a NER utáni életre készül. Ahol vélhetően nem öntenek majd annyi közpénzt a magyar futballba, mint eddig. A megoldás nyilván nem az, hogy az FTC felmentést kap, de az sem járja, hogy a döntéshozó utólag próbálja kozmetikázni az eleve vérszegény előírását. A magyar futballnak nem motivációs szándékkal megszült ajánlásokra, hanem valódi reformokra van szüksége: félmegoldásokkal nem megyünk semmire.

Könnyen elképzelhető, hogy a megnövekedő költségek mellett tovább zuhan az NB I színvonala, ugyanis jelenleg nincsen annyi jó magyar játékos, akik fedeznék a megnövekedett igényeket. Az egyik pillanatról a másikra átnyomott módosítás nehéz helyzetbe hozza a Fradit, amely két szék között könnyedén a pad alá eshet, érthető tehát Kubatov ingerült reakciója.

tags: #igy #tavozhat #afradi #labdarugoja

Népszerű bejegyzések:

• Mérkőzés előtti felkészülés
• Testépítés a szocialista országokban 1985-ben
• A focis sisak fejlődése
• Gyerekzsúr szervezés lépésről lépésre
• Az FK Csíkszereda történelme és jelenlegi helyzete