Illés Béla: A Magyar Labdarúgás Ikonikus Alakja

Illés Béla, a magyar futball egyik legmeghatározóbb alakja, 1968. április 27-én látta meg a napvilágot Sárváron. A labdarúgás iránti szenvedélye már kiskorában megmutatkozott, mindössze 6 évesen már a grundon rúgta a labdát, és 8 évesen igazolt játékos lett. A sárvári születésű játékos szülővárosában, a helyi Kinizsiben kezdte megismerni a labdarúgás alapjait, és szinte magától értetődött, hogy már a 16. születésnapja előtt bemutatkozott a területi bajnokságban szereplő felnőtt csapatban.

Pályafutásának Kezdete: Sárvár és Szombathely

A Sárvári Kinizsiben töltött évek után, 1986-ban igazolt Szombathelyre, a Haladás csapatához. Az 1986/1987-es bajnokságot már itt kezdte meg, és 1986. október 19-én, a Tatabányai Bányász-Haladás VSE-mérkőzésen az 59. percben debütált az NB I-ben. Első gólját 1987. április 18-án szerezte a Rohonci úton: a vasiak 2-0-ra győzték le a Dunaújvárosi Kohász együttesét, Illés Béla pedig a 72. percben talált be. Hat szezonon át viselte a Hali mezét, 1986 és 1992 között 128 NB I-es mérkőzésen 25 gólt rúgott, míg egy másodosztályú szezonban 30 találkozón 13-szor talált be. Bár az emlékek szépek, egy szezont a második vonalban töltött a csapat, és egy emlékezetes - klubon belüli - vitára is sor került: Illés 1989 nyarán nem lépett pályára az Oroszlány elleni hazai osztályozón, mert akkor tartotta esküvőjét. Az ellentétek azonban hamar elsimultak, amiben alighanem szerepe volt Illés Béla tehetségének és futballtudásának.

Bár a kilencvenes évek elején - 22-24 évesen - már az NB I egyik legjobb középpályásának számított, Szombathelyről mindössze ötször lett válogatott. Öröm az ürömben, hogy a tűzkeresztségen éppen ott, a Rohonci úton, a Norvégia elleni Eb-selejtező utolsó 18 percében esett át 1991. október 30-án, ezzel bemutatkozva a magyar labdarúgó-válogatottban.

Sikerek Kispesten: Az Első Bajnoki Cím és Gólkirályi Cím

1992 nyarán szerződött az akkor még Verebes József által irányított Kispest-Honvédhoz. Már a következő tavasszal, a finn Martti Kuuselával nyerte meg élete első bajnoki címét az 1992-1993-as szezonban. A 28 meccsen 6 gólt szerző középpályás alapembernek számított a piros-fekete csapatban. Rá egy évre ezüstérem került a nyakába, mellette pedig az 1993-1994-es szezonban 17 találatával begyűjtötte az NB I-es gólkirályi címet - egy Peugeot 106-os lett a jutalma. Fél évvel később Illés Béla lett az Év játékosa az MLSZ-nél. Utolsó kispesti évében, az 1994-1995-ös szezonban a Honvéd lecsúszott a dobogóról is.

Az MTK Legendája: A Tündöklés Évtizede

1995-ben igazolt az MTK-hoz, ahol karrierje legnagyobb sikereit érte el. A szurkolók által csak „Béla királyként” emlegetett támadó középpályás 2006 nyaráig tizenegy idényen át viselte a kék-fehér mezt (egy féléves szombathelyi visszatérést leszámítva). Részese volt a Várszegi-éra valamennyi sikerének. Bicskei Bertalan volt az első MTK-edzője, majd dolgozott - mások mellett - Kisteleki Istvánnal, Garami Józseffel, Pölöskei Gáborral, Henk ten Catéval, Bognár Györggyel, Popovics Sándorral és Egervári Sándorral is.

Az MTK-val töltött bő egy évtizedbe számos csapat- és egyéni siker fért bele:

• Háromszoros magyar bajnok (1996-1997; 1998-1999; 2002-2003)
• Háromszoros Magyar Kupa-győztes (1996-1997; 1997-1998; 1999-2000)
• Magyar Szuperkupa-győztes (2003)

Illés Béla az egyéni elismerések terén is kiemelkedőt nyújtott. Az 1993-1994-es szezon után, 1997-ben és 1999-ben is magyar élvonal gólkirálya lett. Azzal, hogy az 1998-1999-es szezonban is ő lőtte a legtöbb gólt, Fazekas László után, ha úgy tetszik 1980 óta az egyetlen játékos, aki három szezon végén is egyedül ülhetett a gólkirályt illető trónra. (Az ugyancsak triplázó Détári Lajos és Nemanja Nikolics egyszer-egyszer holtversenyben lett az idény legeredményesebb támadója.) 1999-es sikerének értékét növelte, hogy 22 góljából mindössze négyet lőtt büntetőből, az Újpest, a Ferencváros és a Siófok kivételével, valamennyi ellenfél hálójába betalált.

A HLSZ, a Hivatásos Labdarúgók Szervezete a kilencvenes évek legjobb játékosává választotta, A Színes Sport című napilap pedig a kilencvenes évek legeredményesebb góllövőjeként, másképpen az Évtized gólkirályaként ünnepelte az 1991 és 2000 között a hazai élvonalban 125 gólt szerző Illést. A magyar élvonalban a kilencvenes években egyedül ő jutott legalább száz gólig, a második helyen végző Orosz Ferenc „csak” 93, Horváth Ferenc 83 gólt szerzett. 1997-ben ismét övé lett az MLSZ által kiosztott Az év magyar labdarúgója cím. Két év múlva az NB I-es játékosok Illés Bélát választották meg a legjobb mezőnyjátékosnak, ezzel az Albert Flórián-díjat kapta meg. Különleges teljesítménye volt, hogy az 1996. szeptember 22-én megrendezett III. Kerületi TVE-MTK-találkozón négy gólt szerzett, amivel a Nemzeti Sporttól 10-es osztályzatot érdemelt ki!

A XXI. században azután ugyanott folytatta, ahol az előző évszázadban abbahagyta. „Illés Béla szerezte az új évezred első NB I-es bajnoki gólját” - írta a Futballszezon 2000-2001 kiadvány, megemlékezve a 2001. március 5-én, a Debrecen elleni meccs ötödik percében, Fekete Róbert hálójába lőtt találatáról.

2004 tavaszán ismét a Haladásban játszott, mindössze 14 mérkőzésen. Mivel nyáron a Lombard FC elhagyta Szombathelyt, Illés Béla visszatért az MTK-hoz. Ekkor már 37 éves volt, de még mindig kiválóan futballozott: a 2004-2005-ös szezonban tíz gólt szerzett, ezzel az MTK Hungária házi gólkirálya lett. 2006. június 3-án a Vasas-MTK-mérkőzésen lépett pályára legutoljára - ez volt az 540. fellépése az NB I-ben. Ezzel megdöntötte Szabó György rekordját az élvonalbeli mérkőzéseket tekintve. 2006 augusztusában jött el a búcsú ideje, a Sopron elleni bajnoki találkozó előtt az MTK gálamérkőzést rendezett a tiszteletére, amelyen a kék-fehérek korábbi kiválóságai léptek pályára, őt ünnepelve. A szokásos ajándékok mellett a legkülönlegesebb egy egyedi rendszámtábla volt, amely az NBI-540 felirattal utalt Illés Béla élvonalbeli rekordjára. Az MTK Örökös Bajnokává is választották.

Illés Béla NB I-es statisztikái klubonként

Válogatott Pályafutása

Illés Béla még szombathelyi játékosként mutatkozott be 1991. október 30-án Norvégia ellen a magyar labdarúgó-válogatottban. A címeres mezben összesen 64 találkozón lépett pályára, és 15 gólt szerzett. Az első válogatott gólját 1994-ben lőtte. Bár elégedett volt pályafutásával, volt benne hiányérzet, soha nem vett részt világeseményen, álom maradt az Eb és a vb is. Ahogy egy 2013-as interjúban fogalmazott: „S igen, a spanyol bajnokságban azért kipróbáltam volna magam, klassz lett volna.” A meggypiros mezt utoljára 2001-ben viselte.

Pályafutása Után: Az Illés Béla Football Akadémia

2007-ben hajdani csapattársaival és barátaival, Halmai Gáborral, Kuttor Attilával és Csertői Auréllal együtt megalapította az utánpótlás-nevelést célul kitűző Illés Béla Football Akadémiát. Az akadémia azóta az ország egyik legkitűnőbb utánpótlás-nevelő műhelyévé nőtte ki magát, amelynek Illés Béla azóta is igazgatója.

Külföldi Ajánlatok és Hazai Hűség

Illés Béla soha nem szerződött külföldi klubhoz, teljes pályafutása hazai klubokhoz kötődik, mégis legendaként tekintenek rá három klubnál is. Rendre akadtak külföldi kérői, csábította a német Kaiserslautern, szívesen látta volna az izraeli Hapoel Tel-Aviv és a Maccabi Petah Tikva - de ő megmaradt a hazai élvonal ikonjának. Ez önmagában még nem magyarázza, hogy három klub is, mint legendára tekint - ahhoz kellett remek teljesítménye, kivételes játékintelligenciája és rugótechnikája, jó húsz éven át...

tags: #illes #bela #magyar #valogatott

Népszerű bejegyzések:

• A délvidéki magyar labdarúgás sikerei
• Gál Zoltán munkássága
• A "Miért beteg a magyar futball?" öröksége
• Botrány a magyar-szerb határon
• Szeged dominált Csurgó ellen a Kézilabda Ligában