Képes történelem és játékos feladatok 5. osztályosoknak: A tanulás öröme

Sokan azt gondolják, hogy az ok a tanulók képességében rejlik, ha nem szeretnek történelmet tanulni. Ez azonban nem teljesen igaz! Hiszen a legtöbben képesek lennének elsajátítani a történelmet, ha a megfelelő módszerrel tanulnának! Gyermeked száraznak és unalmasnak tartja a történelem tananyagot? Nehezen tudja megérteni a tankönyvekből? Akkor ez a cikk neked való! Megmutatjuk, hogyan tehető érdekessé és szórakoztatóvá az 5. osztályos történelem tanulása játékos feladatok és interaktív segédanyagok segítségével.

A "Történelemből Ötös" interaktív oktatóprogram

Mi megalkottuk a megoldást! Ismerd meg Te is a Történelemből Ötös 5. osztályosoknak című interaktív oktatóprogramot! Ez az interaktív program teljes egészében feldolgozza a történelem 5. osztályos tananyagát! Oktatóprogramjaink az Oktatásügyi Minisztérium által előírt tanterv alapján készülnek, így Neked nem kell aggódni azért, hogy valamilyen témakör kimaradt a Tantaki történelem tananyagából!

Mivel a tananyag rendkívül nagy, és a hatékony tanításhoz hosszabb magyarázatok, valamint rengeteg kép szükségeltetik, ezért az oktatóprogram 2 részből áll:

• 1. rész tartalma:

  • A történelem és felosztása
  • Élet az őskorban: Az ősember fejlődése, Milyen eszközöket használtak és hogyan éltek az őskori emberek?, A földművelő és állattenyésztő ember, Az első mesterségek kialakulása
  • Források: Nyelvtudomány, A régészek munkája
  • Az ókori Kelet: Mezopotámia, Egyiptomi Birodalom, Kína, India, Az írás kialakulása, Az Ószövetségi történetek
  • Az ókori Görögország: Az ókori görögök istenei, Az első görög nép: az akhájok, A görög városállamok kialakulása, Olümpiák az ókori Görögországban, Athén és Spárta, A marathóni csata, Athén fénykora, Nagy Sándor birodalma

• 2. rész tartalma:

  • Az ókori Róma: Róma alapítása, Róma a királyság és a köztársaság korában, Róma terjeszkedése, A pun háborúk, A római köztársaság problémái, A császárság, Julius Caesar és Augustus, A Római Birodalom, Róma, az „Örök város”, Pannónia provincia
  • A kereszténység kialakulása és elterjedése
  • Róma bukása
  • A magyar történelem kezdetei: A magyarok eredete, Élet a sztyeppén, A vérszerződés, A honfoglalás
  • Képek a középkori Európa életéből: Egy új Európa, Az uradalom, A középkori keresztény egyház, Az iszlám, A nyugati keresztény császárság, A keresztes hadjáratok kora, Élet a középkori városokban, A százéves háború, Támod a török, A humanizmus és a reneszánsz

Az oktatóprogram több mint 1000 gyakorlófeladatot is tartalmaz! Miután megtanult egy elméleti témakört, jönnek a feladatok, amelyek begyakoroltatják az elméletben tanultakat. A hozzáférés korlátlan, így nem jár le a tananyag!

Miért érdemes használni a Történelem tananyagainkat?

• mert megszeretné a történelmet az egyszerű magyarázatok és színes képek által
• érdekesnek és szórakoztatónak tartaná a tanulást, ezért nem kellene őt többé unszolni miatta sőt, már várná a tanulási perceket!
• kevesebb idő alatt, könnyedén megtanulná a fontosabb történelmi eseményeket.

Ráadásul semmiféle kockázatot nem kell vállalnod a vásárlással, hiszen mi 100%-os pénzvisszafizetési garanciát biztosítunk Neked! Ha azt veszed észre, hogy a program egyáltalán nem segített Gyermekednek a történelem elsajátításában, akkor visszafizetjük az árát, amennyiben a vásárlástól számított 30 napon belül jelzed ezt felénk. Könnyítsd meg Gyermeked számára a tanulást, és használd ki a kedvezményt!

Játékos feladatok a történelemórán: interaktív módszerek

Az interaktív program mellett számos más játékos feladat is létezik, amelyek színesebbé tehetik a történelemórákat. Olyan játékokat hoztam, amiket történelemórán is bevethetsz: az egész osztály egyszerre játszik, a szabályok egyszerűek, a menetek rövidek és pörgősek. Nem kell csoportokat alakítani vagy a termet átrendezni, és eszköz sem kell hozzájuk.

Kvízek és kártyajátékok

• Néhány játékos feladat a megboldogult Nemzeti Tankönyvkiadó műveltségi vetélkedőjéből: Ezek a feladatok a kollégáimmal és a Kiadó munkatársaival együtt készültek 2009 és 2014 között.
  • Középkori kincskeresés: Térképes kincskereső feladat az Árpád-korhoz kapcsolódóan.
  • Történelmi logikai feladat: Három keresztes vitéznek kell segítenünk - útbaigazítva őket.
  • Igaz-hamis villámkérdések: Ókor és középkor. Vegyesen nehéz és könnyű kérdésekkel. Logika is kell hozzá. A gyerekek gyártsanak maguknak két-két kártyát: egyet "I" betűvel, egyet "H" betűvel. A kérdés elhangzása után 5 mp gondolkodási idő, majd mindenkinek egyszerre kell felemelnie a válaszkártyát. Aki téved, kissé rogyasztott térddel áll tovább. Minden újabb hiba mélyebb rogyasztást jelent, ami idővel komoly fizikai kihívássá válik. Az ötödik hibánál már le kell guggolnia - ezzel kiesik a játékból.
• Letölthető, kivágható kártyás játékok: Praktikus és könnyen használható kiegészítők az órákhoz.
• Online kvízek témakörönként: Segítik a diákokat az egyes témakörök elsajátításában.

Megmozgatós osztálytermi játékok

• Ki a legnagyobb hadvezér? A játékosok körbe állnak, a játékvezető pedig a kör közepére kerül. Hirtelen feltesz egy rövid, egyszavas választ igénylő kérdést (pl. „Ki hozott hírt a tatárok jöveteléről?”), és közben rámutat valakire. A kiválasztott játékos gyorsan leguggol, és nem válaszolhat. Aki előbb válaszol, benn marad a játékban. A lassabb kieshet, adhat zálogot, vagy játszhatjátok úgy is, hogy a gyorsabb kerül a kör közepére, a lassabb pedig marad a helyén.
• Évszám kitaláló: Egy tanuló húz egy cédulát a dobozból, rajta egy nagy, messziről is jól olvasható évszámmal. A játékos ezután kiválasztja egy osztálytársát, és igen/nem kérdést tesz fel az évszámhoz kapcsolódó eseményről. Például ha a korszak a hidegháború, és a kitalálandó évszám 1953 (Sztálin halála), ilyen kérdéseket tehet fel, hogy igen választ kapjon: „Ez az esemény a kubai rakétaválság előtt történt?” vagy „Ez egy személlyel kapcsolatos évszám?” vagy „Szovjetunióra vonatkozik az évszám?”. Ha nem találja ki elsőre, új emberhez fordul és neki is kérdést tesz fel. Mindezt addig ismétli, amíg rá nem jön a helyes évszámra.
• Bumm! Ez a játék remekül beválik olyan témáknál, ahol sűrűn, szinte évről évre történnek események. A gyerekek körben állnak - vagy ülve is játszhatják, ilyenkor soronként vagy oszloponként haladunk. Elindítjuk a játékot egy kezdő évszámmal. A gyerekek egymás után mondják a következő éveket. A szabály: ha a soron következő évszámnál tanultunk valamilyen eseményt, a játékosnak nem a számot kell mondania, hanem azt, hogy „Bumm!”. Aki hibázik, kiesik - vagy, ha lazább verziót játszunk, egyszerűen marad a játékban, de „életet veszít”. Példa: 1700 → 1701 → 1702 → Bumm!
• Igaz, igaz, hamis: A tanár egy adott témáról három állítást mond. Ezek közül kettő igaz, egy pedig hamis. Játszható kooperatív formában is: a csoportok maguk találják ki és írják le a három állítást.
• Ki vagyok én? Olyan leckéknél a legjobb, ahol sok történelmi személyről tanult az osztály. A többi tanuló egymás után kérdéseket tehet fel neki, amelyekre ő igennel vagy nemmel válaszol. A játék addig tart, amíg valaki ki nem találja, kinek a bőrébe bújt.
• Fogalomlánc: A tanár mond egy történelmi fogalmat (pl. cégér). A következő diáknak olyan fogalmat kell mondania, amely az előző szó utolsó betűjével kezdődik. Nem csak fogalmakkal, hanem történelmi nevekkel - vagy akár vegyesen - is lehet játszani. Akkor a legjobb bevetni, amikor a diákok már sok fogalmat és nevet ismernek, és a cél nem feltétlenül egy konkrét téma gyakorlása, hanem egy könnyed, mégis gondolkodtató történelmi játék.

Az 5. osztályos történelem főbb témakörei

Az 5. osztályos történelem tananyag széleskörű áttekintést nyújt az emberiség korai történetéről és az ókori civilizációkról, egészen a középkor kezdetéig. A játékos feladatok segítenek elmélyíteni az alábbi fontos korszakok és témák megértését:

Az őskor története (az ember kialakulásától - Kr.e. 3000)

Az őskor az ember kialakulásától Kr.e. 3000-ig tart, és két fő korszakra osztható: az őskőkorra és az újkőkorra. Az őskőkorban az emberek vadászattal, halászattal, gyűjtögetéssel foglalkoztak. Hordákban éltek (kb. 20 fő), vándorló életmódot folytattak, barlangokban, kunyhókban laktak. Eszközeik pattintott kőeszközök voltak, mint például a szakóca, és ekkor fedezték fel a tűzgyújtást. Fegyvereik dárdák, íjak, nyilak és szigonyok voltak.

Az újkőkorban hatalmas változás következett be az élelemtermelésben, megjelent a növénytermesztés és az állattenyésztés. Ez letelepedett életformát hozott magával, házakat építettek, és csiszolt kőeszközöket használtak. Kialakult a cserekereskedelem, és a korszak végére felbomlott az ősközösség, megjelentek az irányítók és az irányítottak.

Az ókor történetéből

Egyiptom kialakulása, gazdasága, vallása és írása

Egyiptom Afrikában található, legfontosabb folyója a Nílus. Gazdaságának alapja az öntözéses földművelés volt, melyhez csatornákat és gátakat építettek. Szabad parasztok dolgoztak a földeken, gabonaféléket, zöldségeket és gyümölcsöket termesztettek. A Nílus termékeny iszapja, mely az áradásokkal érkezett, javította a földet. Az Egyiptomi Birodalom kb. Kr.e. 3000 körül jött létre Ménész fáraó vezetésével, aki egyesítette Alsó- és Felső-Egyiptomot. A fáraó az egyiptomi uralkodó volt, temetkezési helye a piramis (Gíza).

Az egyiptomiak több istenben hittek, például Amon-Rében, az Oziriszben (halottak istene), Íziszben (Ozirisz felesége) és Hóruszban (sólyomfejű isten). Fővárosuk Memphis volt (a gízai piramisoknál), később Théba lett (Királyok völgye, sziklasírok, Tutanhamon sírja). Az egyiptomi írás a hieroglifák, vagyis szent vésetek voltak, melyek fogalmakat és szótagokat jelöltek, és papiruszra írták őket. A Rosette-i kő segített a hieroglifák megfejtésében a 19. században.

Az ókori Hellasz öröksége

Az ókori Hellasz Európában, a Balkán-félszigeten, szigeteken és Kis-Ázsiában helyezkedett el. Társadalmát szabadok (polgárok - arisztokraták és démosz; betelepültek - kereskedők) és rabszolgák alkották. Városállamokban, azaz poliszokban éltek, ahol demokrácia, vagyis népuralom működött. A legfontosabb döntéshozó testület a népgyűlés volt, melyen csak a teljes jogúak vehettek részt. Főleg szőlő- és olajtermesztéssel foglalkoztak, bort és olajat adtak el, melyért gabonát vásároltak, és ezüstpénzt használtak.

Spárta katonaállam volt, két király vezette, és a rabszolgák (helóták) lázadozása gyakori volt. A nevelés 7 éves kortól kezdődött. Athénban családban nevelkedtek a gyermekek, írást, olvasást, zenét, úszást tanultak. Spártában katonai táborokban nevelkedtek a fiúk 60 éves korig, és a lányok testedzése is fontos volt.

A görögöket összetartotta a közös nyelv, vallás és az olümpiai játékok. Többistenhitűek voltak, isteneik halhatatlanok, az Olümposzon éltek, nektárt ittak és ambróziát ettek. Kr.e. 776-ban rendezték az első olümpiai játékokat Zeusz isten tiszteletére, 4 évente. Sportversenyek (öttusa: futás, diszkoszvetés, távolugrás, birkózás, gerelyhajítás, kocsiversenyek) zajlottak, csak férfiak vehettek részt, jutalmuk olajfa leveléből font koszorú volt.

A perzsa háborúk során (Dareiosz támadása Kr.e. 490-ben Marathónnál, Xerxész támadása Kr.e. 480-ban Thermopülaiban és Szalamisznál) a görögök hősiesen védekeztek. Később, a peloponnészoszi háborúban meggyengült görög poliszok miatt Makedónia felemelkedett. II. Philipposz elfoglalta Hellászt, majd fia, Alexandrosz (Nagy Sándor) létrehozta a Hellásztól Indiáig terjedő birodalmat, elfoglalva Egyiptomot és a Perzsa Birodalmat. Alexandrosz nevelője Arisztotelész volt. Híres városai közé tartozott Alexandria, Gordion és Szúsza. A birodalom nyelve a görög volt, de Alexandrosz halála után szétesett.

Róma kialakulása és terjeszkedése

Róma Európában, Itáliában fekszik, folyója a Tiberis. A monda szerint Romulus és Remus alapította Kr.e. 753-ban. Kezdetben királyság (király, patríciusok, szenátus) volt, majd köztársaság (két konzul, szenátus, patríciusok és plebejusok harca a jogokért), végül császárság (császár) lett. A Római Birodalom Itália és a Földközi-tenger térségét is uralta.

A pun háborúk (1. Kr.e. 3. század: Szicília birtoklásáért, római győzelem a csapóhíd alkalmazásával; 2. Hispánia megszerzéséért, Hannibál az Alpokon át támadott, de Cornelius Scipio Karthágóban támadta meg a punokat, Kr.e. 202-ben zamai csata, római győzelem; 3. Kr.e. 2. század: Karthágó elpusztítása, Africa provincia) hatalmas területeket hoztak Róma fennhatósága alá.

A római légiók 6000 fős alapegységekből álltak, kezdetben szabad parasztokból, később zsoldosokból. A polgárháborús időszakban (Kr.e. 1. század) a hadvezérek, mint Julius Caesar, egyre fontosabbá váltak. Caesar legyőzte a szenátust és Pompeiust, egyeduralmat épített ki, és újításokat vezetett be (pl. naptár). Kr.e. 44. március 15-én gyilkolták meg. Mondásai: „Jöttem, láttam, győztem.”, "A kocka el van vetve.", "Te is fiam Brutus."

Augustus uralma (Kr.e. 27 - Kr.u. 14) alatt a köztársaságból császárság alakult, békésebb időszak következett, és ingyen gabonát osztottak a szegényeknek. A Római Birodalom provinciákat hozott létre (pl. Szicília, Hispánia, Africa, Gallia, Egyiptom, Júdea, Pannónia), légiók védték a határokat a barbárok ellen, és limes (erődrendszer) épült. Fejlett vízvezeték-hálózatot, utakat és postát építettek, a latin volt a hivatalos nyelv.

A birodalom 395-ben kettészakadt Nyugatrómai és Keletrómai Birodalomra. A Nyugatrómai Birodalmat a népvándorlás és a barbár népek támadásai gyengítették, központja Róma maradt, hivatalos nyelve a latin volt. A Keletrómai Birodalom (Bizánci Császárság) Konstantinápoly központtal még 1000 évig fennállt, fejlett kereskedelemmel és gazdag városokkal, hivatalos nyelve a görög volt. Attila, a hun uralkodó hatalmas birodalmat hozott létre, de halála után az is szétesett. Róma bukása 476-ban következett be, amikor a barbár törzseket befogadták, a hódítások megszűntek, és Romulus Augustus volt az utolsó római császár.

A kereszténység születése és elterjedése

A Biblia két részből áll: az Ószövetségből (héberül, a világ teremtéséről és a zsidó nép vándorlásáról szól, Ábrahám a zsidók ősatyja) és az Újszövetségből (görögül, Jézus tanításai, kereszténység). A kereszténység Júdea provinciában alakult ki, alapítója Jézus. Az evangéliumok (Máté, Márk, János, Lukács) Jézus életéről, tanításairól és haláláról szólnak. Betlehemben született, Názáretben nevelkedett, Jeruzsálemben halt meg, szülei Mária és József voltak. Keresztre feszítették, majd feltámadt. Tanítása a szeretet és békesség, tanítványai az apostolok (12).

Kezdetben csak zsidók lehettek keresztények. Pál apostol (korábban Saul) a damaszkuszi úton megtért, és megreformálta a keresztény vallást, így bárkiből lehetett keresztény. Az egyházi vezetők a püspökök, Róma püspöke a pápa (Péter apostol). A keresztényeket kezdetben üldözték, mert nem tekintették istennek a császárokat (Néró), és nem áldoztak szobraik előtt. Mártírok és vértanúk áldozták életüket a hitükért. 313-ban Nagy Konstantin beszüntette az üldözésüket, majd a 4. század végén államvallás lett a kereszténység. Hitéletük színhelyei a katakombák (üldözések idején) és a templomok voltak, szertartásaik között az úrvacsora (áldozás) is szerepelt.

A középkor

A Nyugatrómai Birodalom bukása (476) után a Keletrómai Birodalom (Bizánci Császárság) még 1000 évig fennállt. Nyugaton két nagy birodalom jött létre, köztük a Német-római Császárság, melyet I. Ottó hozott létre 962-ben.

A középkorban a királyok vezették az országot, öröklődő hatalommal, törvényhozással és az ország védelmének megszervezésével. A nemesek kiváltságos réteget alkottak, segítették a királyt, földbirtokot kaptak (hűbéres), cserébe katonai szolgálattal tartoztak uruknak (hűbérúr). Ez volt a hűbériség, a hatalom alapja a földbirtok (feudum), ezért hívjuk ezt az időszakot feudalizmusnak. A nemesek nem fizettek adót, mert katonáskodtak (lovagi harcmodor), és nem műveltek földet.

A jobbágyság a lakosság nagy részét alkotta (10-ből 9 ember jobbágy volt), adót fizettek a földesúrnak (termény, pénz, robot, ajándék), a királynak és az egyháznak is. A földesúr bíráskodott is felettük, de szabadon elköltözhettek tőle.

Az uradalom a földesúr birtoka volt (udvarház/vár), részei a jobbágytelkek (ház, kert, szántó), a majorság (földesúr saját kezelésű földje, itt ingyen dolgozott a jobbágy - robot), és a közösen használt területek (szántó, folyó, erdő) és a malom. Önellátó gazdálkodás jellemezte. A falvakban fa- vagy vályogházakban éltek, kása, levesek, kevés hús volt az ételük, mezőgazdasági munkát végeztek. Gyakoriak voltak az éhínségek és járványok.

A középkori egyházszervezet a keresztény egyházat jelentette, melynek társadalmi és politikai befolyása jelentős volt.

Főbb történelmi korszakok és jellemzőik 5. osztályban

tags: #images #tortenelem #jatekos #feladatok #5 #o

Népszerű bejegyzések:

• Események a Budapest Sportarénában
• a jégkorongszövetség biztosításának részletei
• Szurkolói szokások a Kisvárdán
• Matematika középiskolásoknak
• Részletek az NBA edzők fizetéséről