A Győri ETO Kézilabda Club: Történelem és Jelen
A Győri ETO Kézilabda Club, vagy egyszerűbben az ETO, egyike Magyarország és Európa legsikeresebb női kézilabda csapatainak. A klub története tele van felejthetetlen pillanatokkal, drámai győzelmekkel és néhány nehéz időszakkal, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a csapat ma ott tartson, ahol van: a nemzetközi kézilabda elitben.
Az első aranykor és a kezdetek
Bár az ETO női kézilabda csapata csak 1948-ban alakult meg, a sportág győri premierje lényegesen korábbi. 1927-ben egy városi futball-rangadó, az ETO-MÁVDAC derbi előtt két csehszlovák női alakulat csapott össze, bemutatót tartva a nagypályás kézilabdából.
Sebők Tibor nevéhez fűződik az ETO női csapatának megszervezése, akit az intézői poszton később Burányi Ferenc váltott, a gárda első edzői pedig Dudás Lajos és Kellner Pál voltak. Az első hivatalos női bajnokságot 1951-ben rendezték. Talán kevesen tudják, hogy 1950-ben az utolsó "nem hivatalos" kispályás bajnokságban az ETO lett az aranyérmes. Az ötvenes évek közepén Joósz Vilmos került a szakosztályvezetői pozícióba, aki Lang János klubelnök támogatásával megkezdte az első "aranycsapat" építését.
Az ETO-hoz igazolt Mosonmagyaróvárról Matulay Magdolna, a Grábból Dittrich Ilona, a Richardsból Novák Magdolna, valamint a szintén győri Hellasból Szalai Ilona és Boudny Éva. A csapat edzője ekkor Kellner Pál volt, ő azonban az '56-os forradalom után Svédországba távozott. Új trénerre volt szükség. 1957. január 2-től június 28-ig Varga Károly edzette a csapatot. A nyári szünet után a Révai Miklós Gimnázium fiatal testnevelő tanára, Stéger László lett az edző.
A csapat 1957 tavaszán a területi bajnokság győzteseként sikeres osztályozót vívott az NB I-be kerülésért. Az akkor még tavaszi-őszi lebonyolítási rendszerű pontvadászat tavaszi szakaszában 12 pontot szerzett az ETO, és csak a táblázat 6. helyén állt. Ősszel aztán megtáltosodott csapat, zsinórban nyert mérkőzések után jutott el az utolsó előtti fordulóig, amikor hazai pályán fogadta az egyik legnagyobb rivális TF-et. Ekkor már kézzel fogható közelségben volt a bajnoki cím, és a győri lányok csordultig telt lelátók előtt, elképesztő izgalmak közepette végül 5:4-re nyertek.
1958-ban a csapat több játékosa "szülési szabadságra" vonult, így az ETO csak nyolcadikként zárta a küzdelmeket. Az 1959-es bajnokságnak a félelmetes Novák, Jóna átlövő párossal vágott neki a csapat, és hatalmas küzdelmet vívott az elsőség megszerzéséért a Goldbergerrel. Tavasszal egy hatalmas zápor tarkította mérkőzésen 2:1-re az ETO nyert Győrben, ám a tabellát hosszú ideig mégis a Goli vezette. Három fordulóval a vége előtt aztán váratlan vereséget szenvedtek az óbudaiak, a zöld-fehérek pedig a tabella élére ugrottak, és már nem is hibáztak. Hatalmas csata után ismét az ETO lett a bajnok! A gólkirálynői címet Jóna Magda érdemelte ki, aki a csapat 225 góljából 102-t szerzett. 1960 még a sikerek jegyében telt. A csapat a Bp. Spartacus mögött második lett a bajnokságban, igaz tetemes, nyolc pontos hátránnyal.
A megszűnés felé és az újjászületés
Jóna Magda távozása után a sikerek is hosszú időre elkerülték az ETO-t. 1961-ben 4., 1962-ben 7., 1963-ban a 10. helyen végzett a csapat. A szezon végeztével Stéger László felállt a kispadról. A következő esztendőben aztán a 9., majd 1965-ben a 11. hely jutott osztályrészül. A gyászos bajnoki szereplést a Magyar Népköztársasági Kupában (MNK) igyekeztek feledtetni a lányok: Kheim Jenő edző irányításával a legjobb négy közé jutottak. 1966-ban megtörtént a legrosszabb: az ETO 13. helyen végzett, és kiesett az első osztályból.
Az 1967-es esztendőben a csapat megnyerte a másodosztály küzdelmeit, és visszakerült a legjobbak közé. Sajnos csak átszállójegyet váltott az ETO, 1969 ismét az NB I/B-ben köszöntötte a zöld-fehéreket. Kheim Jenő lemondása után Tompa Zoltán vette át a szakmai irányítást. Ekkoriban már Matulay Lajosné, Szalai, Novák, Lengyelné, Csaplár, Kék Lászlóné, Horváth Margit voltak a csapat meghatározó játékosai. Három év következett az NB I/B-ben, sorrendben 6., 3. majd 2. helyen végzett a csapat. Az 1972-es ezüstérem azt jelentette, hogy az ETO visszakerült a legmagasabb osztályba. Cser, Gillium, Fábián és az Újhelyi testvérek voltak a csapat húzóemberei. A bentmaradás azonban nem sikerült, az esztendő végén a lányok ismét búcsút intettek az élvonalnak.
A mélyrepülés aztán tovább folytatódott: edzőváltásokkal tarkított négy esztendő következett, mígnem a csapat 1977-ben kiesett az NB I/B-ből is. A folyamat megállíthatatlannak bizonyult, 1979-ben az ETO az NB II 11. helyén végzett, s ettől az osztálytól is búcsúzni kényszerült. Az utolsó évben Takács Miklós edző sokszor általános iskolás lányokat volt kénytelen a csapatba állítani. 1975 és 1979 között negyven, az első csapathoz tartozó kézilabdázó távozott az ETO-tól, köztük ifjúsági válogatottak egész sora.
Az NB II-től való búcsút követően az egyesület vezetése úgy döntött, hogy megszünteti a szakosztályt. A felnőtt csapat játékosai a Győri Textileshez kerültek, az utánpótlást pedig a Győri Richards vette át. A fiatalok sikeresen épültek be az akkor újonc NB II-es Richardsba, és 1980-ban kiharcolták a bentmaradást. Jámbor Vilmos csapatában kezdte bontogatni szárnyait Szabó Hedvig, Csapó Erika és Kocsis Erzsébet. 1982-ben bajnoki címet szerezve léptek felsőbb osztályba, az NB I/B-ben pedig első nekifutásra a 6. helyen végeztek. 1984-ben újabb bravúr következett: a Szegedi Textil mögött megszerzett ezüstérem az első ligába jutást jelentette. A Győri Richardsot a '80-as évek közepén, második felében az NB I biztos középcsapataként tartották számon a sportág barátai.
1989 tavaszán a Richards Finomposztógyár bejelentette, hogy a jövőben nem tudja vállalni a csapat működtetését. A gárda végül a 10. helyen végzett a bajnokságban, és névváltozás után továbbra is az első osztályban szerepelt, immáron Győri Sportközpont SE-ként. Az újonnan érkező játékosok mellett egy sor saját nevelésű, serdülő korú kézilabdázó kapott lehetőséget hétről hétre. A gárda megőrizte középcsapat státuszát, az időközben őszi-tavaszi rendszerűvé átalakított bajnokságban az 1991/92-es szezonban a 6. helyen végezett.
Időközben komoly változások történtek a Rába ETO háza táján. Kovács Jenő, az akkori ügyvezető elnök az első pillanattól nyíltan hangoztatta, hogy a labdarúgáson kívül nem tart igényt a többi szakosztályra. Emiatt 1992 őszén a Rába ETO férfi kézilabda csapata beleolvadt a Győri Sportközpont SE-be, majd novemberben a Győri Sportközpont SE-ből megalakult a Győri ETO Kézilabda Club, melynek "gazdája" Győr város önkormányzata volt.
Az újabb virágkor
Az 1992/93-as bajnoki szezont még Győri Sportközpont SE-ként kezdő csapat tavasszal már Győri ETO KC-ként zárta 12. helyen a pontvadászatot. 1993 nyarán névadó szponzor állt az együttes mögé, négy idényen át Győri Keksz ETO-ként szerepeltek a lányok. Komoly erősítések történtek ezen a nyáron: Debrecenből költözött Győrbe Mátéfi Eszter és Szántó Anna, akik hamar beilleszkedtek a csapatba. Az 1993/94-es szezont végül 5. helyen zárta a Horváth Lajos irányította ETO, Mátéfi Eszter pedig az NB I gólkirálynője lett. A következő esztendőben nem sikerült az előrelépés, az 1994/95-ös idényben ugyancsak ötödik lett a csapat, kispadján az akkor NB I-ben újonc edzővel, Róth Kálmánnal. Ebben az évben azonban az ötödik hely is nemzetközi kupaszereplést ért, így az ETO női csapata története során először mutatkozhatott be Európának. A svájci Amicita Zürich elleni City Kupa nyitány után azonban a Silcotub Zalau már megálljt parancsolt a csapatnak, mely ekkor már soraiban tudta az elkövetkező évtized meghatározó magyar kézilabdázói közül Pálinger Katalint, Pigniczki Krisztinát és Kulcsár Anitát is. A csapat végül a 4. helyen zárta az 1995/96-os bajnokságot.
Az új idény kezdetén aztán már a nyáron külföldről hazatérő Hikádé István ült az ETO kispadján. A következő hónapok azonban nem igazolták az edőváltás helyességét: rövidesen Vura József lett a tréner. A csapat három fordulót ért meg a City kupában, a bajnokságban azonban csak az ötödik helyen végzett. (Ez volt egyébként mindmáig az utolsó esztendő, amikor az ETO nem a dobogón fejezte be a szezont.) Az 1997/98-as évadban a csapat immár Graboplast ETO néven a második helyen végzett, ugyanannyi pontot szerezve, mint a harmadik helyezett Ferencváros. Ebben a szezonban az előző idénybeli gyengébb bajnoki teljesítmény miatt az ETO nem vett részt a nemzetközi küzdelmekben, ám a következő évi EHF-kupa szereplés kárpotólta a szurkolókat!
1999 tavaszán az együttes magabiztosan menetelt a döntőig, itt azonban a hazai három gólos győzelem ellenére fejet kellett hajtania a jobb erőkből álló Viborg előtt. A bajnokságban újra a bronzérem jutott a lányoknak, és a Magyar Kupában is harmadik helyet szerezte meg a csapat. Az 1999/2000-es idény nem várt izgalmakat hozott. Az évad előtt a bajnoki cím megszerzésére is esélyesnek tartott Graboplast végül a második helyre futott be, érdekes körülmények között. Az utolsó fordulóban Orosházán elvesztett meccsét megóvta az ETO, a Magyar Kézilabda Szövetség pedig a találkozó újrajátszását rendelte el. Ezt a döntést azonban a Dunaferr óvta meg. Végül a dunaújvárosi beadványt elutasították, a megismételt mérkőzésen pedig az ETO legyőzte a békésieket, és története során először szerzett jogot a Bajnokok Ligája indulásra. Az év krónikájához tartozik még, hogy a Dunaferr máig fájó emlékű revánsot vett a győri csapaton: 29:17 arányban diadalmaskodtak a Magyar Kupa fináléjában.
A 2000/2001-es szezon a Bajnokok Ligája szereplés miatt marad emlékezetes. A selejtezőben nagy csatában, összesítésben egy gólos különbséggel múlta felül az ETO a Montex Lublin együttesét, és a csoportküzdelmek során a Valencia, a Szpartak Kijev és a Krim Neutro Roberts Ljubljana csapataival mérkőzött. Bár a lányok kétszer is döntetlent értek el a korszak sztárcsapata, a Ljubljana ellen, elsősorban a Valencia elleni hazai vereség miatt nem sikerült a továbbjutás. Szezon közben igazolt a Dunaferrhez az ETO saját nevelésű kézilabdázója, a mára a világ legjobb kapusai között számon tartott Pálinger Katalin, akinek pótlására Sirina Irina érkezett. A bajnokságban a némileg csalódást keltő harmadik helyen végzett az ETO.
Az átigazolási időszakban nagy veszteségek érték az együttest: Pigniczki Krisztina Dunaújvárosba, Kulcsár Anita a Cornexibe, Nagy Anikó Frederikshavnba, Horváth Mariann a Wiener Neustadtba, Kereki Edina Debrecenbe igazolt, Hoffmann Beáta pedig visszavonult. Túlzás nélkül kijelenthető: teljesen új csapatot kellett építeni. Ekkor érkezett Győrbe Nitescu Carmen, idény közben pedig Prok Beatrixért cserébe a Vasasból Vérten Orsolya. Kényszerűségből ugyan, de ekkor léptek elő főszereplővé a győri utánpótlás kiválóságai: Görbicz Anita, Mehlmann Ibolya, Jókai Nóra, Petróczi Viktória, valamint az egy évvel korában a Cornexitől igazolt, egyre jobb formát mutató Lovász Zsuzsanna és az addig jobbára csak epizódista Kindl Gabriella.
A 2001/2002-es szezonnak nekivágó "csikócsapat" nagy menetelésbe kezdett, melynek végeredménye az EHF-kupa döntője lett. A Baekkelagets Oslo elleni nagyszerű hangulatú elődöntő után az Ikasttal vívott döntő első mérkőzését is megnyerte az ETO Győrben, azonban a dániai visszavágón érvényesült a nagyobb rutin, és az Ikast nemzetközi alakulata otthon tartotta a trófeát. Az új, rájátszásos rendszerben lebonyolított bajnokság végén újra a bronzérem jutott a győri lányoknak. A bajnokság befejezése után játszották le a Magyar Kupa négyes döntőjét a Népligetben. A Hódmezővásárhely elleni, nehezen megnyert elődöntő után az ETO a Dunaferr-rel találta magát szemben a döntőben, és 24:24-es döntetetlen után hétméteresekkel veszítette el a finálét.
A 2002/2003-as bajnoki év még Vura Józseffel a kispadon kezdődött, azonban néhány nem várt idegenbeli vereség után a klub vezetése a váltás mellett döntött. Januárban az addig az utánpótlás csapatokat irányító Róth Kálmánt nevezték ki vezetőedzőnek, aki mindjárt egy népligeti, Ferencváros elleni győzelemmel debütált a kispadon. A KEK-ben az elődöntőig jutott az ETO, itt azonban egy nagy arányú besanconi vereség megpecsételte a csapat sorsát. A bajnoki küzdelmeket a harmadik helyen zárta a gárda, magabiztosan megelőzve a szakemberek által esélyesebbnek tartott, alaposan megerősített Cornexit. Ebben a szezonban szerepelt először zöld-fehér szerelésben a nyáron igazolt Ana Dokic, robbant be az élvonalba Mörtel Renáta, kapott mind több lehetőséget a 17 éves Bódi Bernadett, és dörömbölt egyre hangosabban a felnőttcsapat kapuján Herr Orsolya. Első NB I-es labdaérintéséből Temes Bernadett gólt lőtt a Ferencváros ellen. 2002 decemberében Kindl Gabriella Dunaújvárosba távozott.
2003 nyarán újabb tehetséges fiatalok érkeztek az ETO-hoz: Juhász Gabriella Debrecenből, Monika Kovacicova Békéscsabáról, Borbás Rita Esztergomból költözött Győrbe. Lovász Zsuzsanna viszont követte Kindl Gabriellát, és a Dunaferrbe igazolt. Fantasztikusan indult az új idény, a sérült Mehlmann Ibolyát, Carmen Nitescut és Borbás Ritát nélkülöző, Sirina Irinát leszámítva csak ifjúsági és junior korú játékosokkal felálló ETO 28:27-re győzött a legjobb csapatával felálló Dunaferr ellen Dunaújvárosban. Az újvárosiak óvással próbálkoztak, mindhiába. Az EHF-kupa szereplés az elmúlt években megszokott forgatókönyv szerint alakult: nagyszerű menetelés májusig, majd öszezuhanás a fináléban. Áprilisban Győrben rendezték a Magyar Kupa négyes döntőjét. Nagy volt a készülődés városszerte: vezetők, játékosok, szurkolók egyaránt a női csapat újkori történetének első aranyérmét remélték. A Fradi elleni, hetesekkel megnyert elődöntő után azonban a Dunaferr elleni finálé fájó vereséget hozott. Az EHF-kupa mérkőzéseitől fáradt csapat végül hatalmas hajrával futott be a bajnokság második helyére: rájátszásbeli utolsó négy meccsét megnyerte az ETO, Vácon például időn túli szabaddobással. Az ezüstérem alapján a lányok a Bajnokok Ligája selejtezőjére készülhettek. Ebben az évben lépett pályára először a felnőttek között Bognár Barbara.
A 2004/2005-ös idénynek komoly erősítésekkel vágott neki az ETO. Két sokszoros román válogatott húzott zöld-fehér mezt: a Rapid Bucurestiből Aurelia Bradeanu, az Itxako Estellaból pedig Simona Gogirla érkezett Győrbe. A felkészülést hátráltatta, hogy az együttes három meghatározó játékosa az olimpia miatt a felnőtt-, fiataljai pedig - megszokott módon - a juniorválogatottban töltötték a nyarat, így őszre nem állt össze teljesen a csapat.
Jelen és jövő
A Győri ETO Kézilabda Club a 2020-as években is a nemzetközi élmezőnyben szerepel. A csapat folyamatosan erősödik, és a legmagasabb célokat tűzi ki maga elé. A Bajnokok Ligája a legfontosabb megmérettetés, ahol a Győr célja a címvédés, és az örökrangsorban való előretörés.
A 2023/2024-es szezon kiemelt pillanatai
- Sorsolások és döntők: A férfi és a női kézi legrangosabb klubsorozatának négyes döntőit először sorsolták egy helyszínen, egy napon, élő adásban. A Győr a 11. fináléját játszhatta vasárnap.
- BL Győzelem: Amilyen drámai volt az elődöntő, olyan magabiztos lett az aranyhoz vezető utolsó lépés. A győri játékosok fülig érő szájjal értékelték a Bajnokok Ligája-győzelmet. Orbán Viktor miniszterelnök is gratulált a győrieknek a Bajnokok Ligája-győzelemhez.
- Kulcsjátékosok és teljesítmények: Estelle Nze Minko és Dione Housheer öt-öt góllal vette ki a részét a sikerből. Laura Glauser volt a hős, ötből négy hétméterest is kivédett a párbajban.
- Szezonbeli kihívások: A Győr öttel is vezetett, a véghajrában mégis kapusbravúrok kellettek a győzelemhez. Stine Oftedal hiánya megpecsételte a magyar csapat sorsát.
- A jövő ígéretei: Per Johansson vezetőedző szerint generációjának egyik legjobbjával erősített a BL-címvédő. Bruna de Paula nyolc góllal vette ki a részét a sikerből.
A 2024/2025-ös szezon előzetes és aktuális eseményei
A Győri ETO a 2025-ös szezonban is a legmagasabb célokat tűzte ki maga elé, mind a hazai bajnokságban, mind a nemzetközi porondon. A csapat célja a "magyaros" finálé, de ehhez a világ legjobbját kell hatástalanítania az ETO-nak. A végső sikerre ezúttal is a címvédő Győr a legesélyesebb. A Rába-partiak címvédés esetén az örökrangsorban minimálisra csökkentenék hátrányukat a második Hypóval szemben.
Átigazolások és keretváltozások
- Győri-Lukács Viktória szenteste jelentette be a hírt, feltehetően a várandósságáról. A nyáron már az együttes dán kapusa és Eb-érmes szélsője is bejelentette, hogy várandós. A győriek készültek a 29 éves szélső gyermekvállalására.
- A svéd klasszis, Stine Oftedal helyettese Fodor Csenge lett. Így a vártnál jóval nagyobb szerep hárulhat a magyar válogatott játékosára. A kisalföldi alakulatból a balszélső Fodor Csenge volt nagyon elemében.
- A világbajnok játékos 2028-ig kötelezte el magát az ETO-hoz. Új egyezsége 2029 nyaráig érvényes az ETO-nál. Per Johansson vezetőedző szerint generációjának egyik legjobbjával erősített a BL-címvédő. Az Odenséből érkező 26 éves játékos szerződése két idényre szól.
Bajnokok Ligája és hazai kupák
A budapesti négyes döntőre sorsoltak. A magyar csapat a 11. fináléját játszhatja vasárnap. A párharcok első mérkőzéseit április 19-20-án, a visszavágókat egy héttel később rendezik. A négyes döntőt június 1-én rendezik az MVM Dome-ban. A Győr címvédőként rajtolt és ahhoz méltóan is gázolt át mindenkin, aki szembejött vele. Ellenállhatatlan játékkal rukkolt elő az ETO, amivel sokkolta az Odensét a kezdés után. A 17. percben már tíz góllal vezetett a címvédő. A nagyszerű kezdés megalapozta az ünneplést. Végig a címvédő sarkában loholt az Esbjerg, de a világ legjobb játékosa sem volt elég a győzelemhez.
Az Odense a budapesti négyes döntőért a címvédő Győr ellen küzdhet meg. A két csapat nyolcadik egymás elleni BL-mérkőzésén a nyolcadik győri siker született. A házigazda alacsony helyzetkihasználási rátával kezdte a találkozót, a hét a hat elleni támadási formációval indító Odense sem szórta a gólokat. Az Odense egyenlített, ám egy négyes sorozattal - amelyben Szemerey Zsófi fontos védése és egy kapott gól nélkül lehozott emberhátrány is szerepelt - 9-5-re ellépett a címvédő. Az Európa-bajnoki bronzérmes hálóőr sorra hatástalanította a vendégek próbálkozásait, az első félidő hajrájában ötven százalékon állt a védési mutatója. A szünetben a Győri Nemzeti Színház művészeinek műsorát tekinthette meg a közönség, a második játékrész elején pedig kisebb dán zárkózást láthatott, bő öt perc elteltével már csak négy gól volt a győri fór (19-15). A svéd szakvezető rendezte a sorokat, a 45. percben pedig már tíz góllal vezetett az ötös sorozatot bemutató magyar klub (27-17). Sorra szerezte a könnyű gólokat a Győr, a 48. percben összesítésben már húsz találat volt a különbség. A két csapat 15. egymás elleni tétmérkőzésén egy döntetlen és egy vereség mellett a 13. győzelmét aratta az ETO.
Balesetek és egyéb események
Újabb botrány Mosonmagyaróváron tört ki. Az ügyészség vádat emelt. De a győriek sem úszták meg bírság nélkül a történteket. Nem először fordult elő hasonló eset a győriekkel. Nemrégiben hasonló atrocitás érte már a Győrt, annak az esetnek volt következménye. Ismét szankcionált az MKSZ. A rendező csapat elnézést kért a drukkerek tettei miatt. Óriási balhé a dán kézilabda világában.
