Ingress és Pokémon GO: Két kiterjesztett valóság játék összehasonlítása

A "Gotcha!" kiáltással, örömmámorban üdvözölte a Niantic és a Nintendo a Pokémon GO amerikai megjelenését, amikor a bevételi grafikonokra pillantottak: a játék egy pillanat alatt őrületté vált. Megjelenése másnapján minden, napközben jobbára csak a lelkiismeretes futóknak és a kósza piknikezőknek otthont adó park, a nagyobb metropoliszok csomópontjaival egyetemben, zsúfolt találkozóponttá alakult. Itt a napfénytől elszokott felnőttek és a korábban a természet illatát magukba szívó sportolók békésen, egymás mellett, telefonjukba merülve vadásznak a virtuális, csak a telefon kamerája előtt megjelenő zsebszörnyekre. A rajongói reakció már a bejelentéskor elsöprő volt: az ígéret, amely szerint csapatokban, együtt és egymás ellen harcolhatunk és gyűjtögethetünk a hatalmas Pokémon-játszótéren, euforikus hangulatot eredményezett. Júliusban végül megjelent a játék - előbb Amerikában és Óceániában, majd Európában.

A smash-hit Pokémon GO nem egyik napról a másikra jelent meg. Saját fejlesztésén és a Pokémon franchise történetén túl ott van az Ingress is, egy játék, amelyet ugyanaz a cég készített, mint a Pokémon GO alkalmazást, két és fél évvel korábban. Ez a cikk azt vizsgálja, miért lett a Pokémon GO szupersztár, miközben az Ingress alig kapott figyelmet, és bemutatja, hogy az Ingress volt a Pokémon GO prototípusa.

Az Ingress, a kiterjesztett valóság úttörője

Miközben az okoseszközök a kézikonzolok komoly riválisaivá váltak, és ahogy lassan de biztosan kikristályosodott az átlagfogyasztók számára is elérhető AR (kiterjesztett valóság), a Niantic 2012-ben a műfaj úttörőjeként, fű alatt rukkolt ki az első sláger-AR játékkal, a Google Maps adatbázisát használó Ingress című MMO-val.

Ez a játék a GPS és a telefonok kamerája segítségével a világ fontos, vagy annak kinevezett pontjait tette meg játékmenete alapjául: a játékosok ezek elfoglalásával, csapatokat alkotva, egymással, illetve egymás ellen harcolva küzdöttek (és küzdenek) a világ felosztásáért a sci-fi köntösbe bújtatott virtuális, de valójában valódi túrákat igénylő játékkörnyezetben. A 2013 végén megjelent Ingress 2018 novemberében érte el a 20 milliós letöltési mérföldkövet.

A Pokémon GO születése és kezdeti tapasztalatok

A Niantic Labs és a The Pokémon Company legújabb közös játéka az Ingress alapjait ötvözi az augmented reality élménnyel, illetve a legendás cím semmihez se fogható hangulatával. A Pokémon Go egy mobilalkalmazás, mely egy felfedeznivalókkal teli vadonná változtatja a városunkat, össze kell gyűjteni, majd edzeni és harcba vezetni a pokémonokat. A játék, amely a kiterjesztett valóságban történő Pokémon-fogás elvén működik, a korábban ugyanazon alkotók által kiadott Ingress játék nyomdokaiba lépett, amellyel számos elemet oszt meg.

Az amerikai megjelenés után, amikor az ember maga elé varázsolta az amerikai App Store-ra átvarázsolva a játékot, és elé tárult a kezdőképernyő, az igen spártai karakteralkotást (egy férfi és egy női modell, néhány sapi, csuka, illetve hátizsák) magam mögött tudva ledobott a szerver, majd az újraindítást követően egy bűnranda, hatalmas pixellepedőket felvonultató, kihalt térképen találta magát. A bántóan üres térképet még annak a számlájára írták, hogy a program hivatalosan még nem játszható Európában. Az immár végleges terméket elindítva azonban nem hitték a szemüknek, hisz a fapadosság nem tűnt el. Nos, bármilyen nehéz kimondani, fapadosra sikerült - és sajnos egyáltalán nem csak játéktesztelői szemmel, vagy Ingress-rajongóként látszik ez.

Ha valaki játszott mindkét játékkal, azonnal észreveszi, hogy nemcsak a valós világban való sétálás és a valós helyszíneken alapuló virtuális tárgyakkal való interakció koncepcióját osztják meg, hanem valójában ugyanazt a térképet használják, és szinte az összes helyszín azonos. Az Ingress térképen látható portálok, és ugyanezek a helyszínek a Pokémon GO-ban is megjelennek. A két játéknak különböző zoom-szintjei és térképstílusai vannak, de ha megnézzük a helyszíneket a játékban, még nyilvánvalóbbá válik, hogy nemcsak ugyanazon a helyen vannak, hanem ugyanazokat a képeket is használják.

A Pokémon GO játékmenetének alapjai

A Pokémon GO a karakterünk elkészítése után bedob minket egy felületre, amely olyan, mintha csak egy leegyszerűsített térképes alkalmazást bámulnánk. A GPS-nek és az adatkapcsolatnak működnie kell, így rendkívül pontosan nyomon tudja követni minden lépésünket: amerre a valódi világban megyünk, kicsi karakterünk is arra mozog a térképen. Elkezdhetünk vidáman mászkálni a képernyőre meredve, ami manapság már megszokott dolog, elvégre mindenki hozzá van szokva a séta közben telefont bámuló fiatalok látványához.

Pokémonok elkapása és fejlesztése

A játék a valóság és a virtuális világ összekötésére épít, ki kell mozdulnunk otthonról, sétálni és bejárni a várost, a játék egy átszínezett, átrajzolt Google-térkép segítségével mutatja aktuális helyzetünket, az alkalmazás pedig riaszt, ha pokémont érzékel a közelben. Ha riaszt az alkalmazás, akkor valahol mellettünk már meg is jelenik egy pokémon. Rá kell nyomni, mire bekapcsolódik a telefonunk kamerája, mi pedig meglátjuk őt, ahogy ott ül József Attila szobra mellett, vagy épp nekünk készül ugrani egy BKK-automata tetejéről. Elkapásához meg kell dobni őt pokélabdával, valahogy úgy, ahogy az előző játékokban vagy rajzfilmen is láttuk, a feladat viszont nem mindig egyszerű. Sokszor kivédi a dobást, elugrik előle, vagy ha el is kaptuk, akkor kiszabadul és elszalad, vannak példányok, akiket elsőre el tudunk rakni, és olyanok is, akiket több tucat labdával, többször is meg kell támadnunk. A játékon belül nem találunk leírást arról, hogyan érdemes dobni a labdát, de hamar rá lehet jönni, hogy a kör színe az elkapás nehézségét jelöli, illetve ujjunkat tovább a képernyőn tartva a dobás pontosabbá válhat.

Egy pokémonból több példányunk is lehet. A „power up” gombra kattintva fejleszteni lehet őket, míg az „evolve” a kiválasztott kedvencünket egy nála magasabb szintű, nagyobb pokémonná alakítja. Az adatlapokon látjuk, hogy milyen erősek, vagyis hány combat pointtal indulnak csatába, milyen támadásuk van, illetve egy kis térképen azt is, hogy hol szereztük be. Pokémonjainkat Csillagpor segítségével erősíthetjük, némi Pokémon-specifikus cukorkával pedig tovább fejleszthetjük a három stációból a következő fejlettségi fogra. Ezek mellett a zsebszörnyek fölött mindössze pár statisztikát látunk: harci erejüket (CP), magasságukat, súlyukat, illetve al- és főkategóriájukat. Fontos azonban megjegyezni, hogy lényeink maximális harci képességét a karakterünk szintje határozza meg, így tehát folyamatosan fejlődnünk kell.

PokéStopok és Gymek

A Pokéstopok különféle nevezetességek a városban. Meglátogatásukkal pokéballokat és itemeket szerezhetünk be, minden második sarkon van legalább egy belőlük. Oda kell sétálni, és már meg is jelenik a telefonunk képernyőjén egy érme, rajta egy fotóval a helyről. Az érmét oldalra húzással pörgethetjük meg, pár másodperccel később pedig már potyognak is ki belőle az ajándékok. A pokéballok mellett kaphatunk életelixírt, mely a legyőzött harcosainkat támasztja fel, illetve gyógyszert a sérült pokémonok meggyógyításához, de ugyanitt szerezhető be a pokécsali is, amit aktiválva fél óráig magunkhoz vonzhatjuk a környék pokémonjait. Az adott megálló körülbelül öt percen belül újratöltődik, és használhatjuk ismét. A Lure modul érdekessége, hogy hatását nem csak mi élvezhetjük. Le kell tenni egy Pokéstopnál, ami utána rózsaszínen kezd izzani, és nem csak a pokémonok gyűlnek oda, de lassan más Pokéedzők is, hogy elkapják az így odacsalt példányokat.

A Pokéstopok felkeresése és a pokémonok fejlesztése tapasztalatpontot ér, amik újabb és újabb szintlépéseket hoznak el. Amikor elérjük az ötödik szintet, végre választhatunk csapatot, és mehetünk a Gymbe, harcolni. A térképen a nagyobb tornyok jelölik a Gymeket, illetve ugyanitt látjuk azt is, hogy a három csapat közül (Valor, Instinct, Mystic) melyik uralja éppen a helyet. Ha barátságos csapat Gymjét látogatjuk meg, akkor ott edzeni tudunk, illetve delegálni egy harcost is, hogy megerősítse a pontot, míg az ellenséges helyeket megtámadni lehet. Össze kell állítanunk egy hat főből álló pokémoncsapatot, akiket az ott állomásozó ellenségek ellen küldhetünk, a harc nincs túlbonyolítva. Pokémonjaink 1v1 meccseket tolnak le, a képernyőn koppintva támadni tudunk, oldalra húzással meg elhajolni lehet. Az eredménynél számít, hogy melyik ellenség ellen milyen típusú harcost küldtünk, illetve ami a legfontosabb, hogy ők milyen erősek. A harcok mindenhol, minden egyes alkalommal ugyanolyanok. Kooperációnak, harcrendszernek nyoma sincs, pedig a széria kézikonzolos részeiben ez volt az igazán élvezetes.

Sajnos, ha azt gondolnánk, hogy itt majd visszaköszön a Nintendo 3DS-en tapasztalt körökre osztott, megfontoltabb JRPG-s harcrendszer, akkor tévednénk. Az egész annyiról szól, hogy már mielőtt elkezdődne a küzdelem, vadul elkezdjük nyomkodni a képernyőt, és ezt ismételjük addig, amíg bírja az ujjunk. Ilyenkor a pokémonunk a sima támadását spammolja, majd egy idő után feltöltődik a különleges támadása, amit a képernyő hosszú lenyomásával tudunk ellőni. Ezen kívül pedig a képernyőn balra és jobbra húzással tudunk kitérni. A mostani gym rendszert gyakran emlegetik úgy, hogy új gym rendszer. Ez azért van így, mert a pokemon go indulásakor még egészen más módon működött sok minden. Szerintem sokkal dinamikusabb és felhasználóbarátabb az új rendszer, a nyilvánvaló korlátozások ellenére, legalábbis jobban támogatja a kezdő játékosokat.

Tojáskeltetés és mozgás

Pokémont nem csak az utcán kell vadászni, de tenyészteni is lehet. A Pokéstopokon néha kapunk tojásokat, amiket inkubátorba téve sétálással tudjuk őt kikeltetni. A játék figyeli, hogy hány kilométert mentünk, vannak kettő, öt és tíz kilométeres tojások, le kell sétálnunk ezeket a távolságokat ahhoz, hogy megszülessenek a kicsik, de vigyázni kell. A játék figyeli a sebességünket (15-20 km/h fölött nem számol), így nem lehet autóval elcsalni a távolságot. Elvileg a roller, gördeszka vagy a bicikli viszont működik, de az is mozgás, úgyhogy rendben van. Ahhoz, hogy a játék számolja lépteinket (és ez ugye a tojáskeltetéshez nélkülözhetetlen) az alkalmazásnak folyamatosan nyitva kell lennie. Ha a képernyő lezár, bebuktuk, ami mondani se kell, milyen remek érzés túrák során, és hogyan tesz rá még egy lapáttal a telefonunkba való merülés már említett kockázataira és mellékhatásaira.

Miért lett a Pokémon GO sikeresebb az Ingressnél?

Bár sokan a Pokémon franchise hatalmas népszerűségét vagy azt említik, hogy "eljött az ideje" egy ilyen játéknak, a két játékot összehasonlítva világossá válik, hogy a Pokémon GO egyszerűen egy jobban, vonzóbb módon kivitelezett játék.

1. Egyszerűség vs. Komplexitás

Az egyik legfőbb különbség az egyszerűség és a komplexitás között rejlik. Az Ingressben rengeteg minden történik egyidejűleg, egy portálnak rezonátorai, hackelési lehetőségei, kulcsai, töltései, küldetései és sok más eleme van. A képernyőt elárasztják az információk és az interakciós elemek. Ráadásul vannak rejtett interakciók is, amelyek gomb nyomva tartásával vagy képernyőhelyzet megérintésével történnek. Ez a komplexitás megnehezíti a játék elérését, különösen a nem játékosok számára, akik elveszhetnek a döntési lehetőségek és információk sokaságában.

Ezzel szemben a Pokémon GO szinte semmilyen információt nem tartalmaz a képernyőn, és csak néhány interaktív elemet. A képernyő tiszta és egyszerű. Ez teszi a Pokémon GO-t sokkal hozzáférhetőbb játékká. A nem játékosok is azonnal tudják, mit kell tenni: ha hatótávolságon belül vagy, pörgesd meg a PokéStopot, és vedd át a jutalmadat. Egyszerű, egyértelmű, bárki meg tudja csinálni. A felületen hasonló itt a történet, mint a Magic the Gathering és a Blizzard Hearthstone-ja esetében: a remekül működő alapot egyszerűsítve, gyorsítva, annak előnyeit megtartva, keményvonalas csavarjait pedig elvetve egy új, jóval szélesebb célközönséget lehet célba venni - a Pokémon-játékok közönségét.

2. Verseny vs. Kooperáció

A Pokémon GO multiplayer rétege nagyon vékony. Vannak arénák vagy Gymek, persze, de a játék magja nem tartalmaz versenyképes elemeket. Például nem lehet Pokémonokat lopni. Ha van egy Pokémon, és száz ember van a közelben, mindannyian elkaphatják. Ezért is érezhetjük 10-12 órányi játék után az öncélú labdagyűjtögetés, fejlesztgetés, és a kaotikus ostromok kereszttüzében unalomba fulladó játékot, pláne, hogy a fejlődést abszolút nem érezni, ahogy a Pokémonok egyediségét sem. Kooperációnak, harcrendszernek nyoma sincs, pedig a széria kézikonzolos részeiben ez volt az igazán élvezetes.

Az Ingress viszont egy csapat alapú, versenyképes játék. A portálokat az egyik frakció birtokolja, és a másik frakció megtámadhatja és átveheti azokat. Több portál összekapcsolható, és területeket zárhat el a térképen, különböző lehetőségek vannak a saját frakció támogatására vagy az ellenfél frakciójának ártására. Ez egy másik ok a Pokémon GO sikerére. Az alkalmi és nem versenyző játékosok sokkal többet tehetnek a Pokémon GO-ban. Nem kényszerülnek az aréna játékmenetébe. Egész idejüket sétálással és Pokémonok gyűjtésével tölthetik. Az Ingressben az ember a frakciók közötti konfliktus részese lesz, akár akarja, akár nem, és az egész játékmenet ezt a konfliktust helyezi előtérbe.

3. Csiszoltság és esztétika

Látható, hogy a Pokémon GO fejlesztése során sok munkát fektettek a csiszoltságba. A tanulási görbét mindkét játékban egy bemutató segíti, de a Pokémon GO sokkal gördülékenyebben kivitelezett, ebben természetesen a sokkal egyszerűbb játékmenet is segít. A képernyők tisztábbak és rendezettebbek, a beviteli rendszer konzisztens (gombnyomás, ujjhúzás, ennyi), és bár mindkét játékban van tartalomterjedés, a Pokémon GO változatossága nagyrészt sokféle Pokémonra korlátozódik, amelyeket a játékosok egy kategóriába sorolnak.

Ez kiterjed a színek és a téma választására is. A Pokémon GO élénk színeket használ semleges színvilágon, vonzóvá téve széles közönség számára. Az Ingress sötét színekkel és hacker/mátrix témával rendelkezik. Bár ez illeszkedik a játék háttértörténetéhez és konzisztens a megjelenésével, ez a stílus egyszerűen sokkal szűkebb közönségnek szól. A használhatóságra is kiterjed: a térkép elforgatásához a Pokémon GO-ban egy ujjat használunk, az Ingressben kettőt. Ez létfontosságú különbség, mert azt jelenti, hogy a Pokémon GO-ban ezt egy kézzel, séta közben is megtehetjük (a térképet a hüvelykujjunkkal forgatva), míg az Ingressben mindkét kézre szükség van.

Az Ingress kihívások elé állítja a játékosokat, míg a Pokémon GO megelégedést nyújt. Minden az Ingressben a kihívások bemutatására vagy a játékos támogatására összpontosít a feladatok megoldásában. A portálok hackelésétől a küldetések teljesítéséig minden egy verseny. A Pokémon GO viszont mindent megtesz, hogy a játékosok boldogok legyenek. Tele van apró elégedettségekkel, a PokéStopból kieső PokéLabdáktól kezdve addig a sikerélményig, amikor egy gondosan eldobott labdával elkapunk egy Pokémont.

Összehasonlító táblázat: Ingress vs. Pokémon GO

A Pokémon GO társadalmi hatása és a jövő

A Pokémon GO-t nyilvánvalóan nem lehet megítélni pusztán az alapján, hogy milyen játék, fontos megnézni a hatásait. Azt, ahogy beleépül a felhasználók napi rutinjába, és olyan dolgokra készteti őket, amik esetleg kívül esnének a komfortzónájukon. A legfontosabb persze az, hogy (ideális esetben) megmozgat, kivisz a szabad levegőre és összehoz más emberekkel, adott esetben beszélgetésekre, szocializációra alkalmas környezetet teremt, és persze rávesz arra is, hogy menj el és nézz meg olyan helyszíneket, épületeket, ahová egyébként nem mennél.

A Lure modulok, amelyek odacsalják a Pokémonokat a PokéStopokhoz, nemcsak a játékosoknak, hanem a helyi vállalkozásoknak is segíthetnek. Lehetett olvasni például egy pizzériáról, aminek pont a bejárata előtt van Pokéstop, a tulajdonos pedig folyamatosan veszi a játékhoz a Lure modulokat, hogy ebéd- és vacsoraidőben odamenjenek az emberek. Hasonló beszámolókat lehet olvasni bisztrók, kávézók, kocsmák, vegyesboltok, állateledel-üzletek, és még ki tudja hány olyan kisebb helyi vállalkozás tulajdonosaitól, akik számára egyértelműek a Pokémon GO által hozott előnyök. Az üzletek persze rá is játszanak erre: a Pokémonozó játékosoknak kedvezményeket adnak, kihelyezett táblákkal, szellemes feliratokkal próbálják becsábítani őket.

A Pokémon Go (néhány sajnálatos esettől eltekintve) egyelőre döbbenetes hatást fejt ki. Megmozgatja és összehozza az embereket, segíti az üzleteket. Éppen ezért talán méltatlan a Pokémon GO-t játékként értékelni, de végső soron papíron azért mégiscsak egy játékról van szó, aminek nagyon is van hova fejlődnie még. Jelenleg még maradt benne számos bug, instabilitási és fagyási problémái vannak, ráadásul az AR-es megjelenítés sem működik éppen tökéletesen.

A Pokémon GO valódi akkumulátor-gyilkos - a GPS- és az adatkapcsolat együttesen iPhone esetében egy-másfél óra alatt leszívják maximumra töltött aksinkat. Ha pedig háttérbe tennénk, az app nem érzékeli lépéseinket, nem jelzi a Pokémonokat, PokéStopokat, sőt: iOS-en a 6-os szériánál régebbi készülékek esetében ki is fagy, és aktiváláskor hosszadalmas töltéssel újraindul. A program rendszeresen ledobott, ha pedig ez egy ritka Pokémon megtalálásakor történt, a randomgenerátornak köszönhetően buktuk az egészet.

Niantic üzleti evolúciója és a jövő

A 2010-ben a Google belső startupjaként született Niantic 2015-ben vált önálló vállalkozássá, és mára milliárdokat ér. A 2016 júliusában megjelent Pokémon GO 2018 májusára sikerült meghaladnia a 147 millió havi aktív felhasználót. Kevesebb mint egy évvel később sikerült elérnie az egymilliárdos globális letöltési mérföldkövet. 2020-ra ez a kiterjesztett valóságos sláger nem kevesebb, mint 6 milliárd dolláros bevételt hozott a kiadójának, a Nianticnak. Most úgy néz ki, hogy hamarosan tulajdonost vált, mivel a Niantic állítólag tárgyalásokat folytat a szaúdi tulajdonú Scopelyvel, hogy eladja videojáték részlegét. Az ár? Nem kevesebb, mint 3,5 milliárd dollár.

A Niantic belső ügyeit ismerő, névtelenül nyilatkozó belső források szerint, akik a Bloombergnek nyilatkoztak, a fent említett tárgyalások még folynak. Ezek a források azt állítják, hogy a Pokémon GO is benne lesz az üzletben, anélkül, hogy bármit is mondanának a Niantic másik (meglehetősen sikeres) kiterjesztett valóság címéről, nevezetesen az Ingressről. A Scopelyt, a céget, amely felvásárolná a Nianticot, 2023 áprilisában 4,9 milliárd dollárért vásárolta fel a Savvy Games Group. Korábban a Savvy Gaming Group felvásárolta az ESL-t és a FACEIT-et. Mindkét üzletet 1,5 milliárd dollárra értékelték és 2022-ben fejezték be. A Scopely által kiadott játékok listáján szerepel többek között a Monopoly Go, a The Walking Dead: Road to Survival, a Marvel Strike Force, és még sok más játék.

Ha a Niantic villámgyorsan nem kezdi el fejleszteni a programot (vannak erre mutató jelek, csereberélést, toplistákat ígérnek első körben), a hidegebb ősz bekövetkeztével sokan lemorzsolódhatnak, de amilyen hisztériával, amilyen pénzügyi magasságokban indult a program, az biztos, hogy nem fog egyhamar eltűnni. Biztosak lehetünk benne, hogy a Niantic még számos frissítéssel készül, már csak azért is, mert ahhoz, hogy az előzetesekben ígérteket, a többjátékos módot, közös csatákat, változatosságot akár csak megközelítsék, még legalább tízszer ennyi, százszor ilyen változatos tartalomra lenne szükség. Olyan dolgok hiányoznak, mint a játékosok közti PvP lehetősége, a pokémonok csereberéje, a barátlista, vagy éppen az eredeti előzetesben beígért esemény-alapú pokémonok. De persze be lehetne tenni valamiféle PvE tartalmat, ahol együtt harcolhatnánk a körénk gyűlt társainkkal, sőt, a későbbiekben akár raideket is el lehetne képzelni. A készítők azonban eltökéltek, így jelenleg minden esély megvan arra, hogy a Pokémon GO sokáig velünk maradjon.

Vannak ennél sokkal többet tudó, valós térképek használatára vagy az AR-technológiára épülő játékok is, de nem véletlen, hogy a Pokémon GO lett a sikeres: a két évtizede gondosan építgetett világ vonzó, a szociális élmények elvitathatatlanok, és a lusta nyár feldobására, egy túra, városnézés érdekessé tételére tökéletes program. A Walking Dead: Our World nagy reménység az AR játékok piacán. Mert nem tudjuk, mennyire feltűnő, hogy eddig egyetlen kivétellel (köszönjük Ingress!) az összes AR játék egyetlen célra épült: szerezd meg hát mind! És nem, nem csak az összes pokemont. Az összes dínót (Jurassic World Alive), az összes mobblest (Mobbles), az összes kis lényt (Draconius Go), és úgy néz ki, hogy a jövőben is maradunk ennél a tematikánál: szerezd meg az összes szellemet (Ghostbusters World)! Persze a kollekciók kigyűjtésén kívül mindig akadtak más feladatok is, azért az alap séma megmaradt.

tags: #ingress #pokemon #go #jatekos

Népszerű bejegyzések:

• Labdarúgó Válogatott Mezei
• Történelem és tervek a lesznói stadionban
• A Groupama Aréna sokoldalúsága
• Az Európa Liga elődöntő visszavágója
• Tállai András szerepe a Mezőkövesd kiesésében