Gödöllői Röplabda Club

Izsaki Margit Ötven Válogatott Mese (1935): Irodalmi és Történelmi Kontextus

2026.06.14

Az irodalmi alkotások és a történelmi események gyakran összefonódnak, tükrözve egy adott kor szellemiségét és kihívásait. A magyar irodalomban számos jelentős mű született az évtizedek során, amelyek a nemzeti történelem nehéz időszakait is feldolgozták, vagy éppen elterelték a figyelmet a mindennapi gondokról a mesék és fantasztikus történetek világába. Az alábbiakban egy széleskörű áttekintést nyújtunk az irodalmi tájképről és a 20. század első felének történelmi eseményeiről, amelyek keretezhetik Izsaki Margit Ötven Válogatott Mese című, 1935-ben megjelent kötetét.

Régi magyar könyvek gyűjteménye

Irodalmi Válogatás a Korszellem Tükrében

A magyar irodalmi paletta rendkívül sokszínű volt a 20. század első felében, és az Izsaki Margit-féle mesegyűjtemény is ebbe a gazdag hagyományba illeszkedik. A kor alkotásai között találhatunk történelmi regényeket, mint például A fejedelem, vagy éppen az egzotikus kalandokat, mint A Föld körüli pálya. A társadalmi drámák, mint A Gonosz színeváltozásai, és a lélektani mélységek, mint A kísértő is helyet kaptak a korabeli könyvtárakban.

A Könyvvilág sokszínűsége

  • Történelmi és epikus művek: 1848 Arcok, eszmék, tettek; 1877. Tollal, fegyverrel; A Fekete város; A nagy út. Kőrösi Csoma Sándor életregénye; Erdélyi krónika 1520-1571.
  • Kaland és fantasy: A legyek ura; A sátán kutyája; A sátán labdái; Arany mesekönyv; Ezüst mesekönyv. A világ legszebb meséi; Don Quijote útjai; Bambi; Gulliver utazásai.
  • Lélektani és társadalmi drámák: A Forsyte-Saga I. és II.; A Kiasszony; A Narcissus négere; A Noszty fiú esete Tóth Marival; A Nyestfiak; A bábu; A bádogdob; A csendes amerikai; A d'Arthez-ügy; A filozófia műhelyében; A gondolkodás új útjai; A kárpitos szoba; A kísértő; A következő pillanatban; A kút és az inga; A megfigyelő; A nevető ember; A régi tükör; Amerikai tragédia; Befejezetlen emlékirat; Bűn és bűnhődés; Családi kép; Don Juan; Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete.
  • Önéletrajzi és memoár jellegű írások: A földig már lépésben; A feleségem története; A halál tanítványa; A hazudós Jakob; A szárnyas ember; Avvakum protopópa önéletírása; Fekete éveim; Fogy a virág gyűl az iszap. Önéletrajzi visszaemlékezések; Hurcolkodás; Ingaévek; Ifjúkori önarckép; Emlékezések.
  • Verseskötetek és antológiák: Az idő körei. Összegyűjtött versek; Balladák könyve; Dsida Jenő emlékezete; Idők szép virága. Válogatás a középkor és a reneszánsz magyar irodalmából. II.
  • Ismeretterjesztő és filozófiai művek: A bölcsesség útja; A fizika és megismerés; A homeopátia alapelvei; A természet históriája; Az elmélet küszöbén; Az irodalomelmélet mint társadalomtudomány; Az információ nyomában; Az önismeret útján; Buddha élete és tanításai; Fizika és megismerés; Humanizmus: Ettől - eddig?

Ez a széles spektrum jól mutatja, hogy Izsaki Margit mesegyűjteménye milyen gazdag irodalmi közegben jelent meg, ahol a hagyományos műfajok mellett az újító szellemű alkotások is teret kaptak.

Régi mesekönyv illusztrációja

Történelmi Események Árnyékában (1918-1944)

Az 1930-as évek közepe, Izsaki Margit könyvének megjelenési ideje, egy olyan időszak volt, amelyet a megelőző és az azt követő évek súlyos történelmi eseményei árnyékoltak be. A régióban zajló etnikai feszültségek, a világháborúk borzalmai és a politikai változások mind mély nyomot hagytak a társadalmon.

Az első világháború utóhatása és a Tanácsköztársaság

Az első világháború utáni időszakban is éles konfliktusok jellemezték a Kárpát-medencét. 1918. november 8-án Jósikafalván Urmánczy Nándor képviselő különítménye húsz lázadó román parasztot végzett ki. Ez az esemény, amely az egykorú román adatok szerint akár 91 áldozatot is követelhetett, a régióban fellángoló erőszakos cselekmények egyik példája. A Tanácsköztársaság idején, 1919-ben, egy terrorcsoport nyolc „ellenforradalmárt” akasztott fel, köztük Glaser János zsidó földbirtokost. 1919. augusztus 5-én pedig Kemeneshőgyészen pogrom tört ki, amely során zsidókat bántalmaztak, Winkler Róza 30 éves nőt pedig meggyilkolták.

A Magyar Tanácsköztársaság (1919)

A második világháború előestéje és eseményei

A második világháború előtti és alatti évek még súlyosabb tragédiákat hoztak. 1940. szeptember 6-án Nagyváradon a bevonulást kísérő ünnepségek után helyi magyarok megtámadták a román munkások által lakott lakónegyedet, ablakokat törtek be és kifosztották a lakásokat. 1941 nyarán Alsókálinfalván mintegy 250 zsidót deportáltak Ukrajnába a magyar hatóságok, ahol mindössze öt ember maradt életben. A közösség maradéka 1944-ben semmisült meg, amikor Auschwitz-Birkenauba deportálták őket.

A Holokauszt emlékműve

1944: A háború utolsó éve

1944 rendkívül kegyetlen eseményeket hozott a régióban.

  • Édeságy, szeptember 5-7.: A magyar csapatok elfoglalták Édeságyat, román lakosokat gyűjtöttek össze és bántalmaztak a Bethlen kastély pincéjében. Két embert kivégeztek, egy harmadik pedig öngyilkos lett.
  • Gyanta, szeptember 24.: A Fekete-Körös völgyében fekvő Gyantán román csapatok 41 magyar civilt, egy románt és két magyar katonát mészároltak le. A legfiatalabb áldozat egy kétéves kislány, a legidősebb egy 71 éves férfi volt. A falut kirabolták és felgyújtották, a református parókiát felégették. Az eseményeket évtizedekig tabutémaként kezelték, Köteles Pál "Hotel Kárpátia" című regényében, és Boros Zoltán "Fekete vasárnap" című dokumentumfilmjében (1993) örökítette meg.
  • Doboz, október 5.: 1944. október 5-én csendőrök 20 romát végeztek ki a dobozi temetőben, miután Sarkadon foglyul ejtették és megkínozták őket. Az áldozatok között 15 férfi, két nő és 3 gyermek volt. A holttesteket dobozi cigányokkal földeltették el. Az elkövetők csak 1956-ban kerültek bíróság elé.
  • Cservenka, október 7-8.: A cservenkai téglagyárban az SS mintegy 700 zsidó munkaszolgálatost végzett ki. Ezek az emberek a szerbiai Borból, a nácik számára kulcsfontosságú bányákból érkeztek, ahol tízezrek, köztük 6000 magyar munkaszolgálatos dolgozott. A menekülő németek útközben sokakat meggyilkoltak, majd Cservenkán a zsidókat a téglagyárba hajtották, ahol géppuskázták őket egy gödörbe. Az áldozatok száma 530 és 1500 közöttre becsülhető, 700 tűnik a legvalószínűbbnek.
  • Ada, október 8-án és november végéig: A Vörös Hadsereg bevonulásakor partizánegységek mintegy kétszáz embert fogtak el, 16 személyt rögtön kivégeztek. Később a szovjet katonák akadályozták meg a további tömeges kivégzéseket. Az OZNA iratai 23 kivégzettről szólnak, a visszaemlékezések alapján eddig azonosított áldozatok száma 73.

Kulturális Áttekintés: Perényi Miklós Pályafutása

Ebben a viharos történelmi kontextusban a kultúra és a művészet oázisként is szolgált. Példaként említhető Perényi Miklós, a nemzetközileg elismert gordonkaművész, akinek életútja a 20. század közepétől egészen napjainkig ível. A Katona József Könyvtárban tartott pódiumbeszélgetésen Perényi Miklós gyermekkoráról és pályaválasztásáról mesélt, kiemelve, hogy sorsa már az anyaméhben megpecsételődött. „Valahogy úgy belém rögzült, hogy ezt csinálom.” - mondta.

A művész különleges szenvedélye a vonatok iránt már gyermekkora óta elkíséri. Környezettudatos szemlélettel éli mindennapjait, és szívesen túrázik. Perényi Miklós Kodály Zoltánnal való találkozásairól is beszélt, akinek műveit előszeretettel játssza. Egyszer például az édesapja - aki maga is Kodály-tanítvány volt - elvitte a neves komponista lakására. Kodály később több koncertjére is ellátogatott, utoljára halála előtt nem sokkal, 1967 januárjában és februárjában. A pódiumbeszélgetésen elhangzott, hogy „Kodálynál az ember, hogy milyen volt ő, annak a lenyomata a darabjaiban mindig ott van.”

Perényi Miklós pedagógiai munkája is jelentős. Agócs Márta, a Kodály Iskola 2021-ben Kodály Zoltán-díjjal kitüntetett tanára, Perényi Miklós egyik első tanítványa, elmondta, hogy tanára szinte semmit sem beszélt az órákon, ellenben igen szemléletesen bemutatta, hogy miként kell egy-egy darabot megformálni, eljátszani. A Bach-művek tanítása különösen emlékezetes volt számára. Perényi Miklós gyakran koncertezett Kecskeméten is, ahol a közönség mindig nagy tisztelettel fogadta. „Rendkívüli alázattal közelítette meg mindig a darabot, amelyet épp játszott, és bennünket is teljes tisztelettel fogadott el, sosem éreztette velünk, hogy mi csak egy vidéki zenei együttes vagyunk. Kizárólag a zenének élt és él ma is.”

Perényi Miklós csellózik a színpadon

tags: #izsaki #margit #otven #valogatott #mese #1935

Népszerű bejegyzések:

GRC