A Jászberényi Lehel és a magyar jégkorong aranykora
A magyar jégkorong-bajnokság hosszú időn keresztül másról sem szólt, csak a Fradi-Dózsa-párharcokról, aztán a Jászberény mindent felborított. Más csapatoknak is volt esélyük kitörni a karámból, de valahogy mégis a Jászberényé lett az úttörőszerep. Onnantól pedig elkezdődött fejlődni a hoki, muszáj volt lépést tartani velünk mindenkinek.
A berényi hokiélet 1977-ben kezdődött, akkor került a hűtőgépgyár közelébe egy nyitott jégpálya. Hagyományok nélkül vágtak bele az edzésekbe a fiatalok Fodor Árpád vezetésével. Szép lassan egyre jobb eredményeket értek el az utánpótlás korosztályban, majd az alsóbb osztályokban is. Jászberény örökös hátránya volt, hogy a nyitott pálya és az ottani fagyasztási technika miatt csak későn tudtak jeget készíteni. Általában november 7-ére lett kész az első jég, de volt, hogy csak karácsonyra. Emiatt állandóan utaznunk kellett. Fodor után Szőke Attila vette át a csapatot, de a sikerkorszakot már az Erdélyből áttelepült Kercsó Csabával élte meg a csapat. Kercsóval bajnok lett a Lehel, de sok feszültséget is generált a csapaton belül. Talán az állandó eredménycentrikusság miatt szinte mindig csak az első két sort játszatta, még a gyengébb és simább meccseken sem sokszor adott lehetőséget a harmadik sornak.
A bajnoki cím felé vezető út
1990-ben története egyetlen bajnoki címét szerezte a Jászberényi Lehel. A döntő 4. mérkőzésén hazai pályán verték 6-0-ra a Ferencvárost. Kilenc évvel az első vidéki aranyérem, a Székesfehérvári Volán sikere után nyert bajnokságot a Lehel. A magyar válogatott oszlopai, Havrán, Pápai, és Leleszi mellett szovjet klasszisokat igazoltak ehhez Jászberénybe.
Az oroszok érkeztével az egész közeg megváltozott, a Jászberény beledobott egy követ a tóba, aminek a hullámai messzire vertek. A média is egyre többet kezdett foglalkozni a hokival, a rádió és a tévé közvetíteni kezdte a meccseket, a Népsport pedig egyre nagyobb felületen közölt cikkeket a bajnokikról.
A bajnokcsapat és a "légiós legenda"
A hat jégkorongozó a közhiedelemmel ellentétben nem ősöregen, negyvenévesen verte a magyar mezőnyt. A bajnoki győzelem évben Mihonyik 24, Donyika 30, Vaszjunyin 31, Kulikov, Puskarjov és Vlaszov 35-35 éves volt. Kis túlzással pályafutásuk csúcsán érkeztek. Azt se felejtsük el, hogy miközben a magyar bajnokságban játszottak, előtte, közben, utána - ki mikor - megállták a helyüket a szovjet, majd az orosz ligában is. A másik legenda többé-kevésbé igaz: volt közöttük olyan, főleg a védelemben, aki szinte a teljes mérkőzéseket a jégen töltötte.
A szovjet első osztályt is megjárt, nagyon technikás hokisok kerültek Magyarországra. Szokatlan volt még akkor, hogy ide sokkal jobb játékosok is eljönnek. A Fradinak és a Dózsának persze nem tetszett, hogy megverjük őket. Arról persze sokan hajlamosak voltak megfeledkezni, hogy nem a Jászberény volt az első, aki légiósokat hozott. Sokan ma is úgy tartják, hogy az évtizedek óta egy helyben járó magyar hokit éppen a berényi igazolások mozdították el a holtpontról. A vérfrissítés és a versengés új lendületet adott, aminek még majd két évtizeddel később is volt hatása.
A Lehel HC bajnokcsapata: Bálint Artúr, Balla Tibor, Bató András, Bugyi Csaba, Bujdosó Gábor, Csókási Zsolt, Anatolij Donyika, Havrán Péter, Koha Csaba, Kolbenheyer József, Alekszandr Kulikov, Lajkó Attila, Leleszi Zoltán, Pavel Mihonyik, Pápai Miklós, Borisz Puskarjov, Simon Ferenc, Sipos Zoltán, Szabados Imre, Szajka György, Oleg Vaszjunyin, Alekszandr Vlaszov.
A Lehel utóélete és a hoki hanyatlása Jászberényben
A Lehel a bajnoki siker után még egy magyar kupát, két bajnoki ezüstöt és egy bronzot nyert. Időközben elhunyt az addigi fő irányító, Koha Csaba, és a hűtőgépgyár nem kívánta tovább finanszírozni a csapatot. Kercsó Csaba 1995-ben távozott Jászberényből, az első osztályú jégkorong pedig 1996-ban szűnt meg a városban.
A hűtőgépgyári pálya a 2000-es évek elejére megszűnt, 2007-ben a tanítóképző főiskola területén húztak fel egy új jégpályát, de ezt is csak pár hónappal ezelőtt fedték be. 2009-ben a Lehel egykori játékosa, Nagy Zoltán egy utánpótláscsapatot hozott létre, miközben két felnőtt amatőr csapat is bajnokságokban indult. A vállalható eredmények ellenére a Lehel nem tudott biztos anyagi bázist felmutatni, hiába remélték, hogy a városba kerülő svéd Electrolux nagy pénzeket áldoz a hokira, nem így történt. A szövetség kétszer is próbálkozott azzal, hogy fedett pályát építsen Jászberényben, de a saját erőt sem a város, sem a klub nem tudta hozzátenni, így meghiúsult az építkezés. Fedett pálya és pénz nélkül a Lehel nem lehetett versenyképes, így 1996/97-ben már csak a másodosztályban indult a csapat. A szurkolók ekkor sem pártoltak el, több százan még az OB III.-as meccsekre is kimentek később. A 2000-es évek elején aztán a hűtőgépgyári pálya is megszűnt, nagyon nehéz helyzetbe került berényi hoki.
Mára szerencsére befedték a nyolc éve épült pályát, így évente kilenc hónapig lesz majd jég. A Lehel HC egy jászberényi jégkorongcsapat a másodosztályú Andersen Ligában. Jászberényben 1977 januárjában adták át a jégpályát. A Lehel SC még abban az évben megalakította a jégkorong-szakosztályát.
Legendás meccsek és szurkolói hangulat
A jászberényi bajnokikról legendákat mesélnek, az egész város hokilázban égett, volt, hogy négyezer néző ment ki egy-egy meccsre a 30 ezres Jászberényben. A bajnoki döntőn mindenhol lógtak az emberek, a Szolnoki Olajtól ezerfős mobillelátót hoztak, de volt, aki pótkocsira rakott raklapokon ácsorgott. Amikor kijött az éves menetrend, a hűtőgépgyári munkások azonnal elkezdték egymás között cserélgetni a műszakokat, hogy ki tudjanak jönni a meccsekre. A Fradi elleni derbikre mindig nagyon készültek a rendőrök is, a hatvani és a szolnoki egységeket is kivezényelték, amikor ők jöttek. A vasútállomás és a pálya nincs közel egymáshoz, kilométer hosszan állt a rendőrsorfal. Ha hatkor kezdődött a meccs, szinte biztos volt, hogy a szurkolók már fél négy körül összecsapnak.
A hokis a Kisstadionban is félelmetes hangulatú mérkőzéseket élt át, egyszer a fradisták például rájuk gyújtották a cserepadot. Akkoriban a játék is sokkal durvább és alattomosabb volt, de ez elfogadott volt.
A Lehel a bajnoki siker után még egy magyar kupát, két bajnoki ezüstöt és egy bronzot nyert. A Jászberény valahogy mindig fekete bárány volt, az 1991-es döntőn nem voltak egyenlő feltételek, a Fradinak megadtak egy olyan gólt, ami be sem ment.
| Szezon | Bajnokság | Eredmény |
|---|---|---|
| 1989/90 | Magyar Bajnokság | Bajnok |
| 1990/91 | Magyar Bajnokság | Ezüstérmes |
| 1991/92 | Magyar Kupa | Győztes |
| 1992/93 | Magyar Bajnokság | Ezüstérmes |
| 1993/94 | Magyar Bajnokság | Bronzérmes |
tags: #jaszbereny #simon #ferenc #jegkorong
