A Dél-koreai Labdarúgó-válogatott Történelme és a 2002-es Világbajnokság Megosztó Menetelése
A dél-koreai labdarúgó-válogatott - becenevükön Tigrisek - Dél-Korea nemzeti csapata, amelyet a dél-koreai labdarúgó-szövetség (koreaiul: 대한 축구 협회, magyaros átírásban: Tehan Cshukku Hjophö) irányít. Ázsia egyik legsikeresebb labdarúgó-válogatottja, eddig kilenc alkalommal vett részt a labdarúgó-világbajnokságon, és két alkalommal hódította el az Ázsia-kupát. A 2002-es dél-koreai-japán közös rendezésű világbajnokságon első ázsiai csapatként az elődöntőbe jutottak, végül a negyedik helyen zártak. Ez a történelmi szereplés azonban nem maradt viták és különleges körülmények nélkül.
A 2002-es Világbajnokság, a Házigazda Előny és a Bírói Döntések
A 2002-es világbajnokságnak két házigazdája volt: Japán és Dél-Korea. Ez a két ország csak Európából nézve közeli, egyébként igen távol van egymástól. Egyik sem rendelkezik komoly hagyományokkal a labdarúgás terén. Ám az ázsiai piac akkor már nagyon érdeklődött a focit kísérő dolgok iránt, vették a különböző európai csapatok mezeit, mint a szusit és jjajangmyeon-t (ez utóbbi egy népszerű koreai étel, előbbit aligha kell bemutatni bárkinek is).
Nekik nagy győzelem volt, hogy közösen rendezhették a vb-t. A rendező(k)nek pedig a szabályok értelmében jár hely a mezőnyben. Ezzel addig nincs is gond, amíg azonos elbírálás alá esik a hazai szurkolók előtt játszó ország az ellenfelével. A baj akkor van, amikor erősen fújják a hazai pályát. A két társrendező ország közül az egyikben sajnos ez történt.
Senki nem várt ilyen szereplést a dél-koreai válogatottól. Dél-Korea, ahogy a történelemben előtte és utána, akkor sem rendelkezett erős válogatottal. A sorsolása nem alakult kedvezőtlenül, de nyilván a legvérmesebb hazai szurkolók is maximum a csoportból való továbbjutásban reménykedhettek. Keretéből 16-an a hazai bajnokságban játszottak, ezen csapatok nevét felesleges megemlíteni, mert alig ismeri valaki. Öten szerepeltek a kicsit erősebb japán pontvadászatban, de ezekre a gárdákra is felesleges szót vesztegetni. Seol Ki-Hyeon a belga Anderlechtben, An Dzsung Hvan az olasz Perugiában játszott, de ők sem voltak világklasszisok. A csapat legnagyobb erőssége a kispadon ült.
Guus Hiddink, a holland mester
A legnagyobb nevet egyértelműen a kispadon találhattuk a holland tréner, Guus Hiddink személyében. Utóbbi személye nagyon fontos volt, továbbá a szövetségé, amely a vb előtti fél évben hozzájárult, hogy a kapitány szinte klubcsapatként dolgozzon a válogatottal. Ebben az esetben hasznosnak bizonyult, hogy a többség otthon játszott, és csak ketten voltak Európában, így a felkészülés rendkívül alapos lehetett.
A Csoportkör - A Csalás Sorozatának Kezdete
A gárda a minimális célt rögtön a nyitómeccsen elérte, ugyanis nyert. Ez még előtte soha nem fordult elő vele vb végjátékában. Az áldozat a komótosan, kényelmesen (mondhatni lustán és motiválatlanul) ténfergő Lengyelország volt. 2-0-ra győzött Korea, de erre még nem kapta fel a fejét a világ. És itt még nem is csaltak az egyik házigazdának. A sztárok nélküli keret történelmi győzelemmel kezdett.
Viszont amikor a következő, Egyesült Államok elleni 1-1-el a továbbjutás szélére jutott, akkor már kicsit igen. Mert ehhez a döntetlenhez már kellett a találkozó játékvezetője, a svájci Urs Meier. A kor egyik legjobb bírója 1-0-s amerikai vezetésnél olyan 11-est adott meg Koreának, amely után még a hazai játékosok is csodálkoztak. Li Eul Jong annyira nem hitte el, hogy büntetőt rúghat, hogy ki is hagyta azt. Brad Friedel, aki kivédte ezt mondta a meccs után: "Tudtam, hova jön a labda a tizenegyesnél, de az ítélettel nem értek egyet. Vagyis az igazság diadalmaskodott."
Maradtak előnyben Friedelék, de a 78. percben Korea egyenlített, egy újabb bírói hiba után. Meier az amerikai Donovan szabályos szerelése után szabadrúgást ítélt, és az abból beívelt labdát An Dzsung Hvan a kapuba fejelte. Ajándékpontot szerzett Korea, és ez még csak a kezdet volt.
Korea az utolsó csoporttalálkozóján úgy győzte le az aranyéremre is esélyes Portugáliát, hogy az európai válogatott kilenc emberrel fejezte be a találkozót. A 27. percben Joao Pinto kiállítása miatt nem lehetett kárhoztatni az argentin játékvezetőt, Ángel Sánchezt (a piros lapot kapó játékos ráadásul az ítélet után ököllel meg is ütötte). Ám a 66. percben Beto leküldése már köszönhető volt a hazai pályának. 1-0-ra nyert Korea, ezzel Portugália kiesett, az ázsiai gárda pedig csoportelsőként masírozott a legjobb 16 közé.
Érdemes feleleveníteni, hogy mit mondott António Oliveira, Portugália szövetségi kapitánya 20 évvel ezelőtt: "A feltételek nem voltak egyenlőek. A kiállítások meghatározták a játékot, erről nem is lehet többet mondani. Egyenlőtlen küzdelem folyt a pályán több mint egy órán keresztül. Ebben a pillanatban kedvem lenne mást is mondani, de inkább nem kommentálnám a bíró tevékenységét." Korea története során először jutott tovább a csoportjából, és a tündérmese ekkor még nem ért véget. És az egyirányba mutató bírói tévedések sem.
A bírók, akik manipulálták a 2002-es FIFA világbajnokságot...
A Kieséses Szakasz - A Botrányok Csúcspontja
Az Olaszország elleni nyolcaddöntő
Az Olaszország elleni nyolcaddöntőben már az 5. percben 11-est rúghatott Korea. Ám az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy ezt meg lehetett adni. És előny sem lett belőle, mert An Dzsung Hvan lövését bravúrosan védte a már akkor sem túl fiatal (24 éves) Gianluigi Buffon. Itt még nem is kell rosszallóan leírni a játékvezető nevét, és egy ideig úgy tűnt nem is lesz főszereplő az ecuadori Byron Moreno. Ám az lett!
Az akkor háromszoros világbajnok a 18. percben Christian Vieri góljával vezetést szerzett, és előnyét „olaszosan" őrizte. Meg is duplázhatta volna, ám a Francesco Totti elleni nyilvánvaló szabálytalanságért nem járt büntető. Ezzel kezdődött a "Moreno-show"! A hajrában egyenlített Seol Ki-Hyeon, és jöhetett a hosszabbítás, az akkori szabályok szerint az első gólig.
Ebben Totti ismét bevágtatott a 16-oson belülre, és ott a földre került. Egyesek szerint nem magától, mások szerint igen, viszont Moreno szerint azért, hogy őt becsapja. Ezt zokon vette, sárga lapot adott műesésért, és mivel a csatárnak már volt egy, emberhátrányba került Olaszország. Az olasz játékosok vitatták Totti piros lapját.
Így is megnyerhette volna a meccset, azonban a bíró szerint Damiano Tommasi lesről lőtt a hazai kapuba. A 117. percben viszont megadta a túloldalon An Dzsung Hvan gólját, ezzel Korea a világ legjobb nyolc válogatottja közé került. Nehéz összeszámolni mennyi neki segítő bírói tévedésnek köszönhetően. Ezen lista a folytatásban is bővült.
Az olasz maestro, Giovanni Trapattoni szavai 20 évvel ezelőttről hűen tükrözik a csapat érzéseit: "Olaszország számára csalódás volt ez a világbajnokság, de nemcsak magunk miatt, hanem azért is, mert olyan ítéleteket láttam, amelyek érthetetlenül büntettek minket. Miért állították ki például Tottit? Nem tudom. Emelt fővel, de keserű szájízzel távozunk."
A Spanyolország elleni negyeddöntő
Szintén keserű szájízzel távozott Korea következő ellenfele, Spanyolország is. Tőle két szabályos gólt vett el az egyiptomi Gamal Al-Gandur a negyeddöntőben. A második félidő elején lökést látott a labda kapuba kerülése előtt, a hosszabbításban pedig szerinte a játékszert Joaquin úgy „rajzolta" Morientes fejére, hogy az korábban elhagyta az alapvonalat. Pedig talán még belülről sem érte a mészcsíkot. A spanyolok többször is bejuttatták a labdát Lee Woon-jae kapujába.
Ezek után még két ígéretes spanyol támadást tévesen lesen állított meg a találkozó szintjére felnőni képtelen egyiptomi, majd jöhetett az „orosz rulett". Ahogy ez egy ilyen meccs végén lenni szokott, a büntetőket a szerencsésebb csapat játékosai, ezúttal a koreaiak rúgták jobban. Ekkora már őrült futball-láz volt a rendező országban, ezt a győzelmet az utcákon felállított kivetítők előtt 7 millió koreai látta. Nyilván őket nem zavarta Al-Gandur ténykedése, de a világ többi részét nagyon!
A találkozó után a vesztes szövetségi kapitány, José Antonio Camacho a korábban porul járt másik két dél-európai mesterhez hasonló stílusban nyilatkozott: "Botrányos volt a játékvezetés! Megnyertük a mérkőzést, mert két gólt is szereztünk, de nem akarták érvényesíteni őket. Portugália és Olaszország ellen hasonló kedvezményben részesítették a bírók a koreaiakat, de nem hittem volna, hogy világbajnoki negyeddöntőben is lehet ilyen részrehajlóan bíráskodni." Játékosa, Fernando Hierro még élesebben nyilatkozott: "Egész héten úgy készültünk, hogy ellenünk fúj majd a játékvezető, de a jelek szerint erre nem lehet felkészülni. Volt négy vagy öt olyan ítélet, amelyet nehéz megérteni. Reméljük, hogy emberi hibákról volt szó, de sajnos azzal a borzalmas gyanúval vagyunk kénytelenek távozni, hogy nem ez a helyzet."
Urs Meier, Ángel Sánchez, Byron Moreno és Gamal Al-Gandur. Ők négyen rengeteget tettek azért, hogy a rendező Korea bejusson az elődöntőbe. Hihetetlen eredményt értek el a 2002-es vb-n a koreaiak. Nemcsak a saját teljesítményükkel.
A vitatott mérkőzések összefoglalása
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a Dél-Korea 2002-es világbajnokságon játszott, vitatott bírói döntésekkel tarkított mérkőzéseit.
| Fázis | Ellenfel | Eredmény | Játékvezető | Vitatott döntések |
|---|---|---|---|---|
| Csoportkör | Egyesült Államok | 1-1 | Urs Meier (SUI) | Koreának megadott (majd kihagyott) 11-es; szabálytalan szabadrúgásból szerzett egyenlítő gól. |
| Csoportkör | Portugália | 1-0 | Ángel Sánchez (ARG) | Két portugál játékos kiállítása (második vitatható). |
| Nyolcaddöntő | Olaszország | 2-1 (h.u.) | Byron Moreno (ECU) | Koreának megadott (kihagyott) 11-es; Totti elleni szabálytalanságért nem járó 11-es; Totti kiállítása műesésért; Tommasi lesgóljának érvénytelenítése. |
| Negyeddöntő | Spanyolország | 0-0 (t.k.) | Gamal Al-Gandur (EGY) | Két spanyol szabályos gól érvénytelenítése (lökést, alapvonalon túli labdát ítélt); több téves lesítélet. |
A "Tündérmese" Vége - Elődöntő és Bronzmérkőzés
Azt kijelentve, hogy az ázsiai válogatottnak semmi helye nem volt a világ négy legjobb csapata között, azért el kell ismerni: üde színfoltot jelentett a játéka. Nem robusztus, de fizikailag erős, kiváló erőnléttel rendelkező focistái gyors, rövid passzos játékot produkáltak, néha látványos támadásokat vezetve.
Ennek - szerencsére - nem lett érem a jutalma. Az elődöntőben Németország 1-0-ra legyőzte, majd a harmadik helyért vívott találkozón Törökországtól szenvedett 3-2-es vereséget. Az indokolatlanul hosszúra nyúlt, csalásokkal tarkított tündérmese így ért véget 2002-ben.
A Bronzmérkőzés - Törökország és Korea Különleges Kapcsolata
Azonban nem csak az öt találat és a vb-k történetének leggyorsabb gólja miatt maradt emlékezetes ez a meccs, hanem a mérkőzést övező különleges hangulat sem volt mindennapi. Hogy ezt megértsük, a történelemkönyveket kellett elővennünk. Amikor 1950-ben kitört a koreai háború (azaz Észak-Korea megtámadta Dél-Koreát), az ENSZ felhívására Törökország komoly katonai erőket küldött a déliek megsegítésére. Egy teljes dandárt (mintegy 15 ezer főt), ezek a katonák az amerikai sereggel együtt harcoltak az északiak ellen. A legemlékezetesebb epizód a Kunuri-csatában történt, amikor a török katonák kulcsszerepet játszottak az ENSZ-erők visszavonulásának fedezésében. A részvétel komoly áldozatokkal járt, mert a harcokban mintegy 700 török katona halt meg. A háború után különleges érzelmi kapcsolat alakult ki a két nép között. Kvázi testvérnemzetként tekintettek egymásra, s nem volt ez másképpen 2002-ben sem, amikor a két ország válogatottja egymás ellen küzdött a vb-bronzéremért.
A mérkőzés előtt a török sajtóban riadalom támadt. Egymás után jelentek meg azok a cikkek, amelyek szerint a FIFA mindenképpen a házigazdát szeretné a dobogó harmadik fokán látni. A meccs aztán nem igazolta ezeket a várakozásokat. Pontosan ezért jött jól Hakan Sükür 11. másodpercben szerzett gólja, amely minden kétséget eloszlatott. Ez a 11. másodpercben született Hakan Sükür gól mind a mai napig a világbajnokságok történetének leggyorsabb találata (ha a teljes listát nézzük, akkor viszont csak a 8. helyen áll), amely megadta a meccs alaphangját. A közutálatnak örvendő Korea, az ellenük drukkoló több millió ember elégedetten dörzsölte a tenyerét. Kissé csendesedett a lelkesedés, amikor a 9. percben Liu Eul Jong egyenlített, de négy perccel később Ilhan újra a törököket juttatta vezetéshez. Sőt, Ilhan második góljával a 32. percben már 3-1 volt az állás. A fergeteges első félidőben tehát négy gól esett. A második játékrészben ezt már nem tudták felülmúlni a csapatok, Szong Csong Gug a 93. percben csak kozmetikázni tudott, a hosszabbítást képtelen volt kiharcolni Korea.
Ami pedig a lefújás után történt, arra nehéz volt szavakat találni. A török és a koreai drukkerek egymást ölelgetve köszöntötték a két csapatot. Törökország történetének legjobb vb-eredménye volt ez a vb-bronzérem. Akkor bizonyára kevesen gondolták, hogy a török együttes következő vb-szereplésére 24 évet kell majd várni, ez lesz az idei, a 2026-os labdarúgó-világbajnokság.
A lefújás után Törökországban kitört az őrület. Ankarában, Isztambulban és az ország nagyobb városaiban százezrek vonultak az utcákra. „A futballcsapat győzelmének köszönhetően elfelejtettük a hónapok óta ránk nehezedő gazdasági instabilitást” - ezt írták az újságok. Japánban kissé más volt a helyzet. A világbajnokságot rendező másik ország leplezetlen irigységgel nézte a koreaiak népünnepélyét és azt, ahogyan az ázsiai államban fogadták ezt a negyedik helyezést.
Ugyanakkor azok az országok, amelyek a bírói csalás áldozatai lettek (az olaszok, de főleg a spanyolok), egyáltalán nem voltak meghatva attól, ami Koreában történt. Mesés menetelés. Ezt gondolhatják Dél-Korea 2002-es szerepléséről azok, akik nem látták azt a vb-t, csak az eredményeket olvassák. Akik követték azt a világeseményt, azok viszont másképpen emlékeznek a dél-koreai szereplésre: bírói tévedések, sőt csalások sorozataként.
Észak-Korea a Világbajnokságon - A 2010-es Eset
A Koreai-félsziget északi részének válogatottja is szerepelt már a világeseményen, ami szintén hagyott maga után emlékezetes, bár sokkal sötétebb utórezgéseket. A brit Telegraph internetes oldalának értesülései szerint július 2-án a teljes észak-koreai futballcsapatnak kötelező volt a megjelenés a Kultúra Palotájában, ahol Pak Mjong-csol sportminiszter négyszáz állami alkalmazottal, tanulóval és újságíróval a háta mögött nyilvánosan bírálta az együttes gyenge világbajnoki szereplését. A cikk szerint Kim Jong-hun szövetségi kapitányt építőmunkássá "fokozták le" és kizárták a Koreai Munkáspártból. A tréner a vádak szerint „ideológiai csatát vesztett” és elárulta Kim Dzsong-unt, Kim Dzsong Il trónörökös fiát.
Észak-Korea három meccset játszott a dél-afrikai focivébén, mindháromszor vereséget szenvedett: Brazíliától 2-1-re, Portugáliától 7-0-ra, Elefántcsontparttól pedig 3-0-ra kapott ki. Az ország készült az eseményre, a Portugália elleni meccs az első élő közvetítés volt Észak-Korea történetében. Nem volt jó választás. A játékosokat állítólag mind arra kényszerítették, hogy az edzőjüket vádolják a csúfos szereplésért.
tags: #korai #labdarugo #valogatott
