Játékos Egészségfejlesztő Testmozgás Feladatai az Óvodában
A mozgás a gyermekek természetes létformája, amelyre minden nap szükségük van. Az óvodáskorú gyermekek számára naponta legalább három óra aktív mozgás javasolt, de minél több időt töltenek mozgással, annál kedvezőbb a hatás fejlődésük szempontjából. A rendszeres testmozgás nem csupán játék vagy szórakozás, hanem a gyermek testi, szellemi és érzelmi fejlődésének egyik legfontosabb alappillére. Mozgás hatására fejlődik a mozgáskoordináció, az izomerő, az egyensúlyérzék, valamint a térérzékelés.
Az Egészségfejlesztő Testmozgás Célja és Jelentősége az Óvodában
Magyarország Alaptörvénye deklarálja azokat az alapvető jogokat, amelyek minden állampolgárt megilletnek. Ennek megfelelően - mind törvényi, mind rendeleti szinten - kiemelt figyelmet kívánnak fordítani a felnövekvő generációk egészségének megőrzésére. Ennek érdekében a 2011. évi CXC. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 128. §-a bevezette az óvodai teljes körű egészségfejlesztés fogalmát és részletszabályait. A nevelési-oktatási intézményeknek a törvényi előírásoknak megfelelően egészségfejlesztési programot kell készíteniük. A törvény meghatározza a témákat, melyeket ennek a programnak tartalmaznia kell: egészséges táplálkozás, mindennapos testmozgás, testi és lelki egészség fejlesztése, prevenció, bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, személyi higiéné.
Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Az egészségfejlesztő testmozgás célja, tartalma a gyermeki személyiség fejlesztése mozgásos tartalmakon keresztül, a funkcionális megértésre törekedve valósuljon meg. Ennek eredményeként a fizikailag aktív életvitel tartós magatartássá válik felnőttkorban is. A gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásfeladatok minden gyermek számára lehetőséget kínálnak a saját képességeinek, tanultsági szintjének, biológiai életkorának megfelelő saját tempóban való fejlődéshez.
Az egészségfejlesztő testmozgás, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás), és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társra figyelés. A természetes mozgáskedv megőrzése élményt nyújtó, teljes személyiségre ható fejlesztés. Pozitív kompetenciaérzet kialakítása, ami gyakorlással tanulható és fejleszthető. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A mozgás során megjelenik a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás.
Napjaink életvitele és a mozgásszegény életmód következtében megsokszorozódtak a tartó- és mozgásszervi megbetegedések száma. Ezért az egészséges életmód-, és az egészségmegőrző szemlélet kialakítását már kisgyermekkorban el kell kezdeni. A prevenció jelentőségét, és a betegségek keletkezésének, kialakulásának a megakadályozását hangsúlyozzuk. A gerinc funkcionális elváltozásainak kialakulását már óvodáskorban meg lehet előzni, ezért a felelős izmokat játékos, egészségfejlesztő testmozgással és mozgáskoordinációs feladatokkal együttesen célszerű megalapozni.
A sikeresen elvégzett mozgásos feladat növeli a hatékonyság érzését. A mozgás feletti kontroll erősíti az én-kontroll funkciókat, a mozgásos feladatok kivitelezésére fordított összpontosítás pedig a figyelemkoncentrációt, a kitartást, az erőfeszítésekre való képességet fokozza. A mozgásos feladatok elvégzésére adott konkrét visszajelzés a gyermek számára felfogható értékelés én-képének alakulásához.
A Rendszeres Testmozgás Formái és Tartalma
Az egészségfejlesztő testmozgás a kötelező mozgásfejlesztés szervezeti kerete. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja kiemeli, hogy az óvodáskorú gyermeknél elsősorban a mindennapos friss levegőn való mozgással egybekötött játékot, az éneklés fontosságát kell kiemelni. Fontos, hogy a gyermekek minél több időt töltsenek a szabad levegőn, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözetben.
A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A spontán - a játékban, azon belül a szabad játékban - megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Az egészségfejlesztő testmozgásra, játékos mozgásokra, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységekre - teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában - az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani.
Az óvodáskorú gyermekek fejlődésében a finommotorikus készségek fejlesztése is kiemelt jelentőségű. Ezek a kisebb, precíz mozdulatokat igénylő tevékenységek - például gyurmázás, rajzolás, festés, homokozás - nyugodtabb körülmények között végezhetők, és szintén fontos szerepet töltenek be a gyermek fejlődési folyamatában.

Játékos Tevékenységek az Egészségfejlesztésért
Az óvodáskor az az időszak, amikor a gyerekek mozgásigénye szinte kifogyhatatlan, és éppen ez az ideális alkalom arra, hogy megszerettessük velük az aktív életmódot - játékosan, élményszerűen. Véleményem szerint rendkívül fontos, hogy a gyerekeket hagyjuk játszani, bármilyen korúak is, bármilyen óránk is van! Az a pár perc, amit a játékra szánunk, sokkal, nagyobb erővel bír, mint azt sokan gondolnák! A gyerek feloldódik, ellazul és ráhangolódik.
Mozgásos Játékok és Készségfejlesztés
- Fogójátékok: A klasszikus fogócska kiválóan fejleszti a reakciókészséget, a futóképességet, és örömet okoznak a gyermekeknek.
- Ugrálós játékok: Ugróiskola, zsámolyról vagy karikába ugrálás - ezek segítik a lábizmok erősödését és a koordináció fejlődését. Használható ugrókötél vagy trambulin is, természetesen felnőtt felügyelete mellett.
- Mászás-mászókázás: Akár játszótéri mászókán, akár beltéri akadálypályán - a mászás fejleszti az erőnlétet, az egyensúlyt és a problémamegoldó képességet is.
- Labdajátékok: Egyszerű dobó- és gurítójátékok, célbadobás vagy labdafogás szivacslabdával remekül fejleszti a kéz-szem koordinációt és a figyelmet. A foci és a kosárlabda alapjait játékosan is be lehet mutatni.
- Tánc és ritmusos mozgás: Gyermekdalokra vagy egyszerű koreográfiákra történő tánc, mozgásos mondókák - mind segítik a ritmusérzéket, hallást és mozgásszinkront. Egyedül, csoportban vagy szülőkkel közösen is végezhető.
- Egyensúlyfejlesztő játékok: Egyensúlyozás keskeny vonalon, fapadon, párnán vagy babzsákkal a fejen. Ezek nemcsak a mozgáskoordinációt javítják, hanem a koncentrációt is.
Ezeken kívül számos más mozgásforma is beépíthető a mindennapokba. Egyenletes ritmusban dob vagy taps kíséretével körben járhatunk, különböző járásmódokban: zenére, utánzással (óriás, törpe, gólya, katona stb.). Járás, futás zenére lábujjunkon, sarkon, külső lábélen, masírozva, magas térdemeléssel. Nehezíthetjük, ha sasszézunk előre, hátra és oldalirányban (csak a domináns lábbal végeztessük!). Lassú futásban futtassuk a gyerekeket a teremben (ha van elég helyünk) és az a feladat, hogy jelre mindenkinek meg kell találnia a saját helyét az asztalánál, a padban.
A lazító „dagasztás” gyakorlat is rendkívül hasznos. Kis terpeszben álljunk, vállunkat kissé leengedve laza törzzsel előre hajlunk, hogy két karunk szabadon, szinte tehetetlenül lógjon a törzsünk előtt. A mozgást ökölbe zárt kézzel indítjuk, és tegyünk úgy, mintha laza tésztát dagasztanánk. A két kar váltva „gyömöszöli” a térdmagasságban levő képzeletbeli „tésztát”.
A finommozgások mondókával történő fejlesztése is elengedhetetlen. Két kézfejünket magasra emeljük magunk elé úgy, hogy bal tenyerünk fölfelé néz, jobb kezünket ökölbe szorítjuk, de azt lefelé fordítjuk. Változtassuk a kéztartást (jobb föl nyit, bal le zár) előbb lassan, majd egyre fokozódó ritmusban. A keresztező mozgások szintén nagyon fontosak: jobb kézzel a bal oldali testrészeink érintése, bal kézzel a jobb oldaliaké. Nyitott, majd csukott szemmel, először lassan, majd egyre gyorsuló ütemben: jobb kézzel a bal térd, bal kézzel a jobb térd érintése. Sorra vehetjük a különböző testtájakat alulról fölfelé vagy föntről lefelé. Élénkítő mozgás, testkeresztezéssel is végezhető: jobb könyökkel megérintjük a bal térdünket, bal könyökünkkel a jobb térdünket. Lassú ütemmel indulunk, majd egyre fokozzuk a tempót!
Szerepjátékok az Élményszerephez és Higiéniához
A gyerekek általában nagyon szeretnek doktorosdit játszani. Az orvosos játékot gyakran használják arra a gyerekek, hogy az átélt élményeiket (orvosi vizsgálat, balesetek, kórház) feldolgozzák. Számukra ez a típusú játék az egyik legjobb „terápia”, így mindenképpen hagyni kell, hogy a játék cselekményét a saját elképzeléseik szerint alakítsák. Néha szívesen bevonnak bennünket, felnőtteket is a játékba, ekkor is hagyjuk, hogy ők legyenek az irányító szerepben. A gyerekek örülni fognak bármilyen kötszernek, vagy kendőnek, amivel beköthetik a saját-, vagy a babáik karját, lábát, fejét. Természetesen beszállhatnak a játékba a mentőautók is. Eljátszhatjátok, milyen is egy orvosi vizsgálat, mi történik az orvosi rendelőben. Vajon hogy néznek ki a vírusok és a baktériumok? Bízzuk a gyerekek képzeletére! Elkészíthetitek a bacikat, vírusokat például szívószál fújással. De akár pompon figuraként is elképzelhetitek őket.

Na de hogyan kerülnek le a kezünkről a bacik? Ez a kis dal is segíthet abban, hogy ne pár másodperc alatt végezzenek a gyerekek a kézmosással. Ezen felül készítsünk egy zsákba különböző tisztálkodási eszközöket: fésűt, körömkefét, fogkefét, fogkrémet, szivacsot, folyékony szappan flakonját, törölközőt, papírzsebkendőt stb. A gyerekek tapogathatják, találgathatják, melyik eszköz micsoda.
Egészséges Táplálkozásra Nevelő Játékok
Tegyük a mindennapok részévé az egészségfejlesztést! Bevezetésnek beszéljük meg a gyerekekkel, hogy melyik étel egészséges (pl. zöldség, gyümölcs, zabpehely, csirkehús, halak, teljes kiőrlésű péksütemény stb.), miből lehet nagyobb mennyiséget fogyasztani, akár nassolni is (pl. almachips, répa). Utána tegyük fel a következő kérdéseket a gyerekeknek: „Mennyit kell egy nap az adott élelmiszerből / ételből fogyasztani? Sokat vagy keveset?” A gyerekek kórusban kiabálhatják - feszültséglevezetőnek is jó -, minél egészségesebb az étel, minél többet lehet belőlük enni, annál hangosabban kiabálhatják, hogy „Sokaaaat!!”. Amiből nem, vagy alig szabad enni (pl. Szélsőségeket érdemes mondani: pl. Sokat vagy keveset?
Az "Egészséges és finom!" játék során egy kiválasztott gyerek húz egy kártyát a zöldség és gyümölcs képkártyák közül. A többi gyerek hasonló kérdések segítségével juthat közelebb a megfejtéshez: „Milyen érzés, amikor paradicsomot eszel? Milyen ízeket érzel? Savanyú / édes / sós, keserű? Milyen érzés, mikor beleharapsz? (Ha a héjába harapunk, fröccsen.) A húsa puha vagy kemény?”
Ezt a játékot két csapatban játsszuk. Az egyik csapat csak egészséges ételeket főzhet, a másik pedig csak egészségteleneket. A két csapat feláll egymással szemben. A játékosok a két csapatból felváltva mondanak egy-egy ételt, ami egészséges, ill. egészségtelen. Aki mondott egy ételt, az a sor végére áll. Ha valaki nem tud mondani ételt, az leül.

Lelki Egészség és Érzelmi Kifejezés Játékai
A "Mutasd meg, hogy érzed magad most!" játék során a nevelő egy kisgyereket szólít, aki önkéntesen jelentkezik a feladatra. Húzhat szókártyát vagy a nevelő a fülébe is súghatja, milyen érzelmet, lelkiállapotot kell csupán testi jelzésekkel, gesztusokkal megjelenítenie. Aki először mondja az érzelmet, amely a papíron volt / a kisgyerek fülébe súgtak, az mutathatja a következőt.
A "fa-játék" keretében a gyerekek képzeljék el, hogy a lábuk, törzsük a fa törzse, karjaik pedig a fa ágai. A nevelő a gyerekekkel szemben áll, és ő adja az instrukciókat, és mutatja is a mozgást, a gyermekek pedig követik. „Ez a fa már nem szomorú, mert a napocska kisütött és megvígasztalta, nyugodt ez a fa, kellemes szél fújdogál.” (Felegyenesedve, kényelmes testtartás, karok a test mellett, finoman lengedeznek, ujjak ellazítva.) „Ez a fa most nagyon boldog.” (Felfelé nyújtózva, lábujjhegyen, karokat hátra felfelé megfeszítve, kissé hátra hajolva, ujjakat szétterpesztve. Mosolyogjanak közben.) „Ez a fa most nagyon mérges, a szél is haragosan fúj!” (Kis terpeszben állnak, és először az ujjakkal kezdjük a zongorázó, hullámzó mozdulatokat, majd ezt követik a nagyobb volumenű karmozgások hullámozva, törzskörzések és jobbra-balra hajladozás közben a karokkal hullámzó mozdulatok. A gyakorlat dinamikáját lehet úgy alakítani - ha pl. a gyerekek már kellően belejöttek, és a nevelő a mozdulatokat csak a verbális utasítással irányítja.)
A "vírus játék" során a gyerekek közül valakinek „megfájdul” egy bizonyos testrésze, és ezt mozdulattal is megjeleníti. A gyerekek körben járnak, vagy futkároznak. Akit a beteg megfog, annak átadja a betegségét. Ezt a játékot a gyerekek maguk találták ki, valószínűleg a vírushelyzet okozta szorongás feloldására. A szabály nagyon egyszerű: valaki a vírus, és akit megérint, az elkapja a vírust és megáll. A játékban lehet egy orvos is, aki érintéssel gyógyít. Az egyik gyerkőc játssza a beteg gyereket, aki nem tud beszélni. Hang nélkül, gesztusokkal és mimikával próbálja elmesélni, mi történt vele. Például: sok fagyit evett, levette a sapkáját és megfázott, hógolyózott, úszott a hideg vízben stb.
A kisgyermekek érzelmeinek szabályozása
Önismereti és Testtudat Fejlesztő Játékok
Az "izompróba" során minden gyermek választ egy párt magának (ha páratlanul vannak, a nevelő is beáll a járékba). A gyerekek először a kötény nélkül egyszerű gyakorlatokat végeznek: pl. guggolás, négyütemű fekvőtámasz, kispadra fel- és lelépkednek. Majd a kötény zsebébe nehéz tárgyakat teszünk, egyre többet. Egymás után többen is kipróbálhatják, akár versenyt is rendezhetünk. A feladatot követően érdemes arról beszélgetni a gyerekekkel, hogy a testsúlynövekedés a szívünket is megterheli, ill. milyen betegségeket okoz hosszú távon.

Mire Figyeljünk a Játékok Során?
Rendkívül fontos, hogy a játékok során odafigyeljünk néhány alapelvre, hogy a gyermekek biztonságosan és örömmel vehessenek részt az egészségfejlesztő tevékenységekben:
- Biztonságos környezet: Legyen biztonságos a környezet - ne legyenek veszélyes tárgyak, éles sarkok a közelben.
- Örömteli élmény: A mozgás mindig örömteli legyen - ne versenyeztessük a gyermekeket, inkább a részvételt és az élményt hangsúlyozzuk.
- Egyéni fejlettség figyelembe vétele: Vegyük figyelembe a gyermek egyéni fejlettségét - mindenki más tempóban fejlődik.
- Önkéntesség: Sose kényszerítsünk mozgásra - kínáljunk lehetőséget, ne elvárásaink legyenek.
A Testmozgás és az Egészségügyi Kategóriák
A mindennapos mozgás és az egészségfejlesztés fontossága az óvodáskorban megalapozza az iskolai éveket. Napjaink életvitele és a mozgásszegény életmód következtében megsokszorozódtak a tartó- és mozgásszervi megbetegedések száma. Ezért az egészséges életmód és az egészségmegőrző szemlélet kialakítását már kisgyermekkorban el kell kezdeni. Az iskolai testnevelésben a könnyített testnevelésben részesülők és a felmentettek aránya az elmúlt években kissé emelkedett. Az egészségfejlesztés célja a prevenció jelentőségét, és a betegségek keletkezésének, kialakulásának a megakadályozását. A gyógytestnevelésre járó gyermekek száma és aránya is fontos mutató.
A köznevelési intézményekben a gyermekek többsége általános testnevelésben vesz részt. Azonban az orvosi javaslat alapján a tanulók eltérő testnevelési kategóriába is tartozhatnak, amely kissé alacsonyabb a megelőző tanévi aránynál. Fontos cél, hogy az óvoda és az iskola egyaránt törekedjen arra, hogy a gyermekek a lehető legrövidebb ideig maradjanak távol a rendszeres testmozgástól.
| Kategória | Leírás |
|---|---|
| I. | A tanuló akkor vesz részt könnyített testnevelési órán, ha hosszabb betegség miatt fizikai állapota leromlott, kisebb mozgásszervi, belgyógyászati stb. problémái vannak, és a testnevelési órák egyes gyakorlatait nem végezheti. |
| II. | A tanuló gyógytestnevelésen vesz részt, ha mozgásszervi, belgyógyászati stb. betegségben szenved. Az orvosi javaslat alapján testnevelési órán is részt vehet, az egészségügyi diagnózisnak megfelelő foglalkozásokon. Ide tartoznak például a csípőficam, mellkasi elváltozás, gerincferdülés, tartási rendellenesség vagy belgyógyászati betegség (pl. asztma) miatt speciális mozgásformákra szoruló gyermekek. |
| III. | A tanulót fel kell menteni a testnevelési órán való részvétel alól, ha súlyos mozgásszervi, belgyógyászati stb. betegség miatt nem képes részt venni a testnevelési foglalkozásokon. |

tags: #jatekos #egeszsegfejleszto #testmozgas #feladatai #ovoda





