Játékos feladatok a népzenegyűjtésről
A népzenegyűjtés folyamata és a magyar népzene kutatása szorosan összefonódik Bartók Béla és Kodály Zoltán munkásságával. Bár a szakterületük és tudósi egyéniségük eltérő volt - Bartók inkább földrajzi értelemben tágította gyűjtőkörét, míg Kodály történeti vonatkozásokban akarta feltárni népzenénk gyökereit -, közös céljuk a magyar népzene megismerése és megőrzése volt. A népzenekutatás középpontjában - s a többi ágra kisugárzó hatással - mindvégig a népzenekutatás állt.
A népzenegyűjtés tudományos alapjai
A gyűjtőmunka során az anyag zenei rendezéséhez alkalmas szempontokat kellett kidolgozni, ehhez a finn Ilmari Krohn rendezési elveit vették alapul. A Kisfaludy Társasághoz 1913-ban benyújtották Az Új Egyetemes Népdalgyűjtemény tervezetét, melyet Kodály fogalmazott meg. A trianoni határok sajnos a népzenei szempontból legértékesebb területeken végzett gyűjtőmunkát tették lehetetlenné, így 1920 után az országhatárok átrajzolásával a nyelvhatárokon végzett addigi gyűjtőprogramját Kodály nem folytathatta.
A Magyar Népzene Tára
Bartók távozása után Kodály folytatta a népzenei összkiadás előkészítésének munkáját az MTA keretében. Fő feladatként a Magyar Népzene Tára szerkesztését, kiadását, s ehhez a gyűjtés folytatását jelölték meg. Az MTA Népzenekutató Csoportja hivatalosan 1953-ban alakult meg, azóta számos kötet jelent meg, amely a magyar népzene gazdag örökségét dokumentálja.
A sorozat kötetei (válogatás)
- Gyermekjátékok (1951) - Kerényi György szerkesztésében.
- Jeles napok (1953) - A hagyományokhoz kötődő dalok gyűjteménye.
- Lakodalom (1956) - Kiss Lajos munkája a táncok és dalok rendjével.
- Siratók (1966) - Rajeczky Benjamin és Kiss Lajos szerkesztésében.
- Népdaltípusok (több kötetben, 1973-tól) - Vargyas Lajos, Domokos Mária és Paksa Katalin munkája.
Gyakorlati és játékos megközelítések
A népzene megismerése nemcsak tudományos kutatást, hanem pedagógiai munkát is igényel. Számos gyűjtemény, mint például a "Ki játszik körbe" vagy a gyermekjátékokat tartalmazó kötetek, lehetőséget ad arra, hogy a népi kultúra elemei a mindennapi oktatásba és a játékos tanulásba is beépüljenek. A népdalok harmonizálása és népszerűsítése a zeneileg műveltebb rétegek körében szintén hozzájárult ahhoz, hogy a népzene élő hagyomány maradjon.
tags: #jatekos #feladatok #a #nepzenegyujtesror
