Játékos feladatok a névmások birodalmában: A nyelvtechnológiától az iskolapadig
A névmásokat a mesebeli sóhoz hasonlítottam, mert bár többnyire nem sok figyelmet fordítunk rájuk, ha nem lennének, akkor elég nehezen tudnánk összefüggő szövegeket létrehozni. De vannak, és így többek közt éppen az ő segítségükkel tudjuk azt nyomon követni egy beszélgetésben, hogy éppen miről van szó.
A névmások a magyar nyelv szerves részei, amelyek helyettesítenek más szavakat, főként főneveket, mellékneveket vagy számnévneveket, ezzel segítve a szöveg gördülékenységét és elkerülve az ismétlést. A névmások gyakran helyettesítik a már említett szavakat, hogy elkerüljék az ismétlést. Például, ha már említettük "Pétert", a következő mondatban utalhatunk rá "ő"-ként. Ezáltal a szöveg gördülékenyebb és könnyebben érthetőbb lesz. A névmások kulcsszerepet játszanak a szöveg kohéziójának, azaz a szöveg belső kapcsolatainak erősítésében. Segítségükkel a mondatok és bekezdések logikusan kapcsolódnak egymáshoz, így az olvasó könnyebben követheti a gondolatmenetet.
Megkülönböztetünk személyes, birtokos, mutató, kérdő, vonatkozó, határozatlan és általános névmásokat, melyek mindegyikének sajátos szerepe van a mondatban.
A névmások típusai és funkciói
Személyes névmások
A személyes névmások azonosítják a beszélőket és a megszólítottakat, valamint a harmadik személyt. Az első személyű névmások (én, mi) azonosítják a beszélőt, a második személyűek (te, ti) a megszólítottat, a harmadik személyűek (ő, ők) pedig a harmadik személyt jelölik. Ezek a névmások ragozhatók, így többféle alakban fordulhatnak elő a mondatban.
Példamondatok a személyes névmások használatára:
- Ha önmagamba nézek, be kell ismernem: én sem vagyok hibátlan.
- Már megint ugyanazokat hoztad?
- Ez az ember mindekivel így beszél?
- Mennyire volt nehéz a dolgozat?
- Semmit sem tettek egymásért.
- Maga az új kolléga?
- Büszke lehetsz magadra!
- Maga készítette eszközökkel dolgozott.
- Mindnyájukat megkérdezték.
Birtokos névmások
A birtokos névmások a birtokviszonyt fejezik ki. Ilyenek például az "övéi" és az "övék" alakok. Az "övéi" a birtokos személyjel és a többes szám jel együttes előfordulását mutatja, míg az "övék" a birtokos személyjel és a többes számot jelző "k" végződés kombinációja. Mindkettő birtokos névmás.
Mutató névmások
A mutató névmások konkrét személyekre, tárgyakra vagy fogalmakra mutatnak rá. Például a "ez", "az", "olyan" szavak. Ezen névmások segítenek a szövegben az azonosításban és a hivatkozásban.
Példamondatok mutató névmásokkal:
- Ez az ember mindenkivel így beszél?
- Maga az új kolléga?
- Maga készítette eszközökkel dolgozott.
Kérdő névmások
A kérdő névmások kérdéseket fogalmaznak meg, például: "ki?", "mi?", "melyik?". Ezek a névmások elengedhetetlenek a tájékozódáshoz és a információgyűjtéshez.
Példamondatok kérdő névmásokkal:
- Melyik korban játszódik a regény?
- Mi a pontos címe?
- Ki a főszereplője?
- Hány éves a főszereplő a történet kezdetén?
- Milyen névmások a mondatok aláhúzott szavai?
- Milyen névmások ezek?
Vonatkozó névmások
A vonatkozó névmások mellékmondatokat kapcsolnak főmondatokhoz, és a főmondatban szereplő névmásra vagy főnévre utalnak vissza. A vonatkozó névmás szerepe, hogy összekapcsolja a két mondatrészt és egyértelművé tegye a kapcsolatot.
Határozatlan és általános névmások
A határozatlan névmások (pl. valaki, valami, néhány) nem pontosan megnevezett személyeket vagy dolgokat jelölnek. Az általános névmások (pl. mindenki, mindent) pedig mindenkit vagy mindent magukban foglalnak.
Példamondatok határozatlan és általános névmásokkal:
- Semmit sem tettek egymásért.
- Mindnyájukat megkérdezték.
- Számíthatsz rá, hogy veled is majd ......
A névmások gépi feldolgozásának kihívásai
Ami viszont az embereknek viszonylag könnyen megy, az a számítógépek számára sokkal nehezebb feladat. Éppen ezek miatt a nehézségek miatt a nyelvtechnológiában is régóta próbálkoznak azzal, hogy olyan algoritmusokat írjanak, amelyek nagy terjedelmű szövegeken dolgozva maguk képesek valahogy megtanulni, hogyan is működnek az emberi nyelvben ezek a fajta visszautalások (ritkábban előreutalások).
Természetes Nyelvi Feldolgozás 5 Percben | Mi Az NLP És Hogyan Működik? | Simplilearn
A Monty Python-példa és a kihívás mélysége
Magát a feladatot egy a fejlesztők által is idézett példával szeretném illusztrálni (Chamberlain és mtsai 2009). Biztosan sokan emlékeznek az alábbi, döglött papagájos jelenetre a Monty Python’s Flying Circus című sorozatból. A jelenetben három szereplő van: az eladó, a (nem-)vevő és a döglött papagáj.
He’s passed on! This parrot is no more! He’s expired and gone to meet his maker! (The Pet Shop. Elhunyt! Kimúlt, és megtért a teremtőhöz! Ez egy néhai papagáj! Alulról szagolja az ibolyát! Földobta a talpát! Beadta a kulcsot! (A Papagájjelenet. Aki nézi és hallgatja ezt a jelenetet, annak teljesen egyértelmű, hogy a döglött papagájról van szó végig. De honnan tudja ezt egy gép, és egyáltalán mitől nehéz ez a feladat?
Vegyük először a névmásokat az angol szövegben. A következők utalnak a papagájra: he, this (parrot), him, his. A második kivételével mind hímnemű névmások, és már önmagában az sem egy triviális feladat egy gép számára, hogy most szokás szerint nem egy emberre, hanem egy papagájra utalnak. Ezen felül, pusztán nyelvtani szempontból bármelyik utalhatna bárki másra is, semmi sem kötelezi a névmásokat arra, hogy csak a papagájra utalhatnak. Azt csak mi tudjuk, hogy ebben a jelenetben végig róla van szó. De olyan kifejezés is van (bereft of life ‘az élettől megfosztva‘), ahol semmilyen névmási alany nincs kitéve, mégis valahogy ki kell találni, hogy itt is a papagájról beszélünk. Most képzeljük azt el, hogy a szövegben nem csak a papagájra utalunk, hanem esetleg egy korábbi tulajdonosára meg egyéb közvetlenül jelen nem lévő szereplőkre. És próbáljuk azt is elképzelni, hogy ezeknek a visszautalgatásoknak a feltérképezésére próbálunk írni egy programot - nem könnyű feladat.
Az algoritmusok betanításához és megbízhatóságuk ellenőrzéséhez szükség van olyan szövegekre, amelyekben előzetesen emberek jelölték be valamilyen módon ezeket a visszautalásokat, és aztán ezeket az ún. annotációkat eltárolták egy adatbázisban.
Phrase Detectives: Közösségi Nyelvtechnológiai Játék
Ebben a cikkben egy olyan játékra szeretném felhívni az olvasók figyelmét, melynek révén bárki részesévé válhat a nyelvtechnológia további fejlődésének. Semmilyen nyelvészeti vagy informatikai tudás nem kell hozzá, és még pénzt is lehet vele keresni, vagy csak egyszerűen csiszolgathatjuk az angoltudásunkat.
A Phrase Detectives (kb.: szószerkezet-nyomozók) nevű játékban szövegeket kell elolvasni és kikutatni a bennük található mindenféle visszautalást.
Hogyan működik a játék?
A feladatok tulajdonképpen nagyon egyszerűek. Vagy azt kell bejelölgetni a játékban megadott módokon, hogy melyik kifejezés melyik másikra utal vissza (vagy általában, hogy ugyanarra utal-e két kifejezés); vagy pedig a mások által már felvitt annotációkat kell értékelni, hogy jók-e vagy sem. Az értékelés révén egy megbízható adatbázist kapnak a játék fejlesztői, hiszen ugyanazt az adatot sok játékos ellenőrzi le.
Miért érdemes játszani? Motivációk és eredmények
A játékosokat több minden is motiválja a részvételre. Például érdekesek a szövegek is, a Monty Pythonon kívül Grimm meséi és Sherlock Holmes történetei is szerepelnek a játékban. Emellett az emberek általában szeretnek játszani, és dolgozni is szívesebben dolgoznak ha ugyanazt munka helyett játéknak hívjuk. Végül pedig a játékban a legtöbb pontot összegyűjtők havonta pénzjutalmat is kapnak.
A fejlesztők által közölt adat szerint a játék első két évében (2008-2010) a játékosok összesen 2700 órányi munkát fektettek a játékba. Ez pontosan 337 és fél nyolcórás munkanap, ebédelés és kávézás nélkül. Ez jól mutatja, miért éri meg ezt az egész játékot fenntartani, hiszen sokkal többe kerülne, ha ugyanezt a munkát fizetett alkalmazottakkal végeztetnék el. Akiket ráadásul sokkal nehezebb is összeszedni megfelelő számban, mint azokat a játékosokat, akik maguktól csatlakoznak a kezdeményezéshez.
A játék jelenleg angol, német, francia, spanyol és olasz nyelven érhető el. A választott szövegek nyelvét jól kell ismerniük a játékosoknak, de nem kell anyanyelvi beszélőnek lenni.
| Időszak | Összes játékos munkaóra | Nyelvek |
|---|---|---|
| 2008-2010 (első két év) | 2700 óra | Angol, német, francia, spanyol, olasz |
Játékos feladatok a névmások gyakorlásához
A névmások gyakorlására, alsósoknak is léteznek játékos feladatok, mint például a "Húsvéti nyelvtan". Névmással elkerüljük a szóismétlést.
Egy ilyen játék három körlapból és egy forgatható kijelölő részből áll. A körlapokon a névmások fajtái (pl. kölcsönös) és a hozzájuk tartozó példák (magam) szerepelhetnek. Az adott névmás színe, és a hozzá tartozó példa, mindig egyszínű, pl. felváltva dobnak a dobókockával. Először összhangba kell hozni a két külső kört, kijelzővel. Pl. ha 2. névmások vannak, akkor a 3. legyenek, tehát az ”hány, mennyi, mi, milyen stb. …” . Ez a játékos feladat a kérdő névmásokra is fókuszálhat.
Példa feladatok:
- Három barna nyuszi ül.
- ... nyuszi ül? (Kérdés a számra)
- Mit csinálnak a nyuszik?
- Mik ülnek?
- Milyenek a nyuszik?
Ezután lehet váltani. A játékot 2, 3, maximum annyi játékos játszhatja, aki valamennyire legalább ismeri a névmásokat.
tags: #jatekos #feladatok #nevmasokkal
