A női labdarúgás úttörői és küzdelme az elismerésért: A veretlen csapatok történetén át
Ki tudja, hogy ki volt Nettie Honeyball? Vagy azt, hogy a nőket egy egyszerű tiltással közel fél évszázadig nem engedték a futballpályákra? És azt, hogy milyen bizarr, a férfi játékosokénál sokkal kényelmetlenebb ruházatban voltak kénytelenek játszani a labdarúgó hölgyek? A női futball története tele van úttörő pillanatokkal, kitartó küzdelmekkel és lenyűgöző sikerekkel, beleértve a figyelemre méltóan veretlen csapatok szereplését is.
A kezdetek: Egy angol hölgy hirdetése és az első csapatok
Minden egy újsághirdetéssel kezdődött, amit egy játékos nevű angol hölgy, Nettie J. Honeyball tett közzé 1894-ben Londonban. A hirdetésben női futballistákat toborzott egy női futballcsapat megalakításához. A hirdetést a korban szokatlan érdeklődés követte női körökben. Rövid idő leforgása alatt mintegy harmincan jelentkeztek, hogy szívesen lennének Anglia első női futballcsapatának tagjai, így Honeyball és társa, Florence Dixie 1895-ben megalapította a British Ladies’ Football Club néven futó első hivatalos angol sportegyesületet. Tagjai jórészt a középosztályból kerültek ki, akik nem saját nevükön, hanem valamilyen kitalált „művésznév” alatt játszottak. A csapat úttörő tagjai rendkívül lelkesek voltak, rendszeresen rendeztek edzéseket a londoni Alexandra Parkban. Első mérkőzésükre 1895-ben került sor, ahol Észak 7-1-re megverte Délt. A mérkőzést még számos mérkőzés követte, de a női foci népszerűsége alábbhagyott, és Honeyball csapatának későbbi történetéről sajnos nem tudni többet.
Az első virágzás és a Dick, Kerr’s Ladies feledhetetlen sikerei
A női futball azonban nem halt el, igazi virágzását az első világháború hozta el, amikor évezredes beidegződések készültek romba dőlni, és végre úgy látszott, hogy a nők számára új, régóta várt lehetőségek nyílnak a munka és a sport területén. A női labdarúgás iránti érdeklődés és lelkesedés Angliából átterjedt Európa más országaiba is. Franciaországban 1916-ban alapították az ország első Femina Sport nevű egyesületét. A lelkesedés kitartott a világégést követő években is, főleg Angliában hágott népszerűségének csúcspontjára a nők játszotta futball.
A korszak angliai sztárcsapatának számító Dick, Kerr’s Ladies meccseit a legtöbb nézőt hozó mérkőzésen 53 ezer ember szurkolta végig. Ez a csapat vált a női labdarúgás egyik legendájává, hiszen az ötven évig - 1917-től 1965-ig - működő együttes 828 lejátszott mérkőzésből 758-at megnyert, 24-szer kikapott, és 46 alkalommal döntetlent hozott ki.
A Dick, Kerr’s Ladies lenyűgöző statisztikája (1917-1965)
| Lejátszott mérkőzések | Győzelmek | Vereségek | Döntetlenek | Győzelmi arány |
|---|---|---|---|---|
| 828 | 758 | 24 | 46 | 91.5% |
A tiltás árnyékában: Orvosi vélemények és a nők ellenállása
A női foci és a női labdarúgók népszerűsége évről évre növekedett, olyannyira, hogy szúrni kezdte a kormány és az FA (Angol Labdarúgó Szövetség) szemét, hiszen a női futball a nők társadalmi helyzetének javulásának egyik kulcspontja volt. Keményen rámutatott arra a tényre, hogy sem sportban, sem munkában, sem az életben nem léteznek nők és férfiak, csak és kizárólag emberek. Orvosok véleményét kérdezték ki a labdarúgás egészségügyi veszélyeiről, akik - mily meglepő módon - sorra felállították ugyanazt a diagnózist, miszerint a foci rendkívül káros és veszélyes a női szervezetre nézve, ráadásul rendkívül „nőietlen” játék is.
Az FA 1921-ben az „orvosi” okokra hivatkozva gyakorlatilag betiltotta a női focit, megtiltotta a férfi futballcsapatoknak, hogy női mérkőzéseket rendezzenek a tulajdonukban lévő pályákon. De elgondolásuk ellenére a női foci elhivatott követőit nem tudták eltántorítani. Még ugyanabban az évben, válaszul a tiltásra, megalapították az Angol Női Labdarúgó Szövetséget. A női meccseket rögbipályákon rendezték. Mindig találtak kibúvókat, amivel életben tudták tartani a női labdarúgást. Szükség is volt különböző kreatív megoldásokra, ugyanis 1971-ig - fél évszázadig! - várni kellett a tiltás visszavonására. Szerencsére azóta már létezik női világ- és Európa-bajnokság is, melyek mindkettőt 1991-ben alapították.
Negyven éves a női labdarúgás Egerben - 2023.09.07.
A magyar női futball hajnala és úttörő alakjai
A női futball iránti rajongás nem ragadt le Nyugat-Európában, hazánkban is számos lelkes és nyitott gondolkodású követőre talált. Egy szegedi órásmester lánya, Brauswetter Boriska figyelmét is felkeltette a női foci, olyannyira, hogy ő alapította 1912-ben az első hazai női futballcsapatot Szegedi AC néven. A csapat tagjai számára a megfelelő ruházat a következőket tartalmazta: piros trikó-ing, egy rakott kurtaszoknya, alatta reformnadrág, hosszú harisnya, tompa orrú tornacipő, és egy fehér tornászsapka. Itt egy perc néma csend illeti a játékos hölgyeket, akik rakott szoknyában rohantak egy pattogó bőrlabda után. De ez a - csak a mai kor emberének - furcsa dresszkód sem tántorította el a magyar lányokat és nőket a játéktól. A szegedi után Miskolcon, Debrecenben és Szatmáron is alakultak női klubok.
A női futball Magyarországon még jó ideig láthatatlan és érthetetlen maradt, egészen 1970-ig, amikor is egy pécsi fiatal lány - az angol Nettie Honeyball magyar megfelelője - újsághirdetést tett közzé, futballozni szerető lányok után kutatva. A válaszolók között volt a húszéves budapesti Doma Judit, aki elkérte a budapesti jelentkezők címét, mert szervezni igazából csak helyben lehet. Ezzel el is indult az áttörés. Habár az akkor húszéves lányt még senki nem vette komolyan, azt nagy nehezen elérte, hogy megkapja az óbudai Gázgyár pályát egy napra, hogy kiderüljön, mekkora tömeget érdekel a női foci lehetősége.
Nem sokkal utána megalakult a magyar futball egyik leghíresebb csapata, a Femina, amit követett a FŐSPED-Szállítók és a Vasas, ami 1970 szeptember 3-án játszott rövid bemutatkozó mérkőzést a Feminával 85 ezer néző előtt a Népstadionban. Ugyanebben az évben 10-16 éves lányokat toboroztak a Vasas Sportiskolába. A toborzás rendkívül sikeres volt, több mint száz fiatal és lelkes lány élt a lehetőséggel, volt, aki Záhonyból ment fel Budapestre, csak hogy játszhasson.
A nemek közötti egyenlőtlenség szélesebb kontextusa a sportban
Nem csak a futballban próbálták visszaszorítani a nők részvételét, elvégre a nemek közötti egyenlőtlenség hosszú évszázadokra vezethető vissza. Az újkori olimpiák történetében és a nemzetközi versenyeken a nők a férfiaknál egyaránt jóval később állhattak pályára. Pierre de Coubertin, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2. elnöke például úgy vélte, a nők fizikailag alkalmatlanok a sportokra, és attól is félt, hogy a női sportolók elvonhatják férfi társaik figyelmét a versenyzéstől.
A 20. század egyenjogúsági törekvései azonban a sportot is elérték, önálló női sportmozgalmak indultak útjukra, és 1922-től kezdve Women Olympic Games néven versenyeket is indítottak. Ekkor már az olimpián is szerepelhettek nők, bár jócskán korlátozott volt azon sportágak száma, melyekben elindulhattak. Az igazi áttörést az 1928-as olimpia jelentette, amikor a nők az atlétikai versenyszámokban is képviseltethették magukat. A valóság nyilván sokkal összetettebb, mint holmi (nem létező) egészségügyi indokok: a nők sporthoz való joga ugyanis szorosan összefügg az egyéb társadalmi, politikai jogok széles spektrumával. Alig egy évszázada úgy tartották, a nők egyikre sem képesek. Azóta kiderült, hogy a sport és a sportolók nagyobb szerepet játszottak a választójogban, mint gondolnánk.
Jelenlegi helyzet: Globális növekedés és hazai kihívások
A női labdarúgás globális népszerűsége robbanásszerűen növekszik, ám Magyarországon még mindig messze elmarad a világtrendektől. A jelentés szerint a szurkolók 60 százaléka nő lesz, és a közvetítések nézőszáma is 30 százalékkal emelkedhet a nagy tornákon, a női futball így egyre nagyobb médiafigyelmet kap világszerte - írta a Reuters. Ezzel szemben Magyarországon a helyzet egészen más képet mutat. Süle Dóra, a Győr magyar válogatott játékosa az Origo Sportnak elismerte, hogy már most sokkal több figyelmet kapnak, mint pár éve, ugyanakkor hozzátette: „még nem tartunk ott, ahol a nemzetközi mezőny, ahol egy-egy meccsre megtelnek a stadionok”. Bár „elindult valami, és ez biztató”, a magyar női futball még mindig alacsony szinten van a népszerűség tekintetében.
Nagy Szilvia korábban a Győrben és az Újpestben is játszott, most viszont a szlovákiai KFC Komáromban futballozik, nem mellesleg a szlovák válogatottnak is a tagja. Így jól látja a két ország közti különbséget. Szlovákiában sokkal elfogadottabb a női foci. A legutóbbi válogatott meccsen 3800 néző volt, de Magyarországon a női futballal szembeni sztereotípiák nem segítik, sőt hátráltatják a sportág eredményes megjelenését. Ez a különbség is jól mutatja, hogy bár a világ imádja a női focit, itthon még mindig jelentős társadalmi és infrastrukturális akadályok állnak a fejlődés útjában.
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 2025-2030 közötti stratégiája ugyan kiemelten kezeli a női labdarúgás fejlesztését, az utánpótlás-nevelést és a fenntarthatóságot, de a célok eléréséhez még hosszú út vezet. Vági Márton főtitkár a 2025-ös közgyűlésen elmondta, hogy „a női labdarúgók jobbára csak megtűrt szereplői voltak a labdarúgásunknak”, és bár az elmúlt években jelentős lépések történtek, még mindig „jóval kevesebb a női labdarúgó, mint a férfi”. A cél az, hogy a jelenlegi nyolcezres női játékosszámot húszezresre növeljék, és ehhez kötelezővé tették az OTP Bank Ligában szereplő klubok számára az utánpótlás-csapatok indítását. Vági Márton hangsúlyozta, hogy az utánpótlásképzés megkapja a megérdemelt rangot, és a szakemberek megfelelő képzése, megfizetése, valamint a klubokkal való szorosabb együttműködés elengedhetetlen a fejlődéshez. Ugyanakkor az elmúlt években csökkent a fiatal magyar játékosok játéklehetősége az NB I-ben, miközben nőtt a külföldiek aránya, ami a hazai tehetségek fejlődését lassítja - hangzott el az MLSZ közgyűlésén.
A női futball legnagyobb hiányosságai
A médiafigyelem és az anyagi támogatás terén is hatalmas a különbség a női és férfi labdarúgás között Magyarországon. Süle Dóra szerint „a férfi foci sokkal nagyobb nyilvánosságot kap, és ez hozza magával a támogatást is”, míg a női játékosok még mindig küzdenek a láthatóságért. A szponzorációs lehetőségek is inkább a férfiak javára dőlnek el, mert a nagyobb nézőszám több reklámot eredményez, míg a női meccsekre általában csak pár száz szurkoló jár. Ezzel szemben Szlovákiában a női futball népszerűsége jóval magasabb, amit a már említett 3800 fős nézőszám is bizonyít. Nagy Szilvia pedig végezetül még hozzátette, hogy a hamarosan kezdődő svájci női Európa-bajnokságon érdemes lesz figyelni a nézőszámokat, avagy a top 5 sport felé vezető út biztos jele, hogy rengeteg szurkoló kilátogat majd a mérkőzésekre.
A veretlen csapatok öröksége a magyar ligában
A közelmúltban is találkozhatunk veretlen teljesítményekkel a magyar női labdarúgásban. A PMFC például veretlenül szerezte meg a Simple Női Liga csapatainak rendezett téli teremtorna aranyérmét, amelyen 2025 decemberében idén először szerepelt mind a tizenkét NB I-es csapat. Szintén figyelemre méltó a Budaörs teljesítménye, amely 2025 májusában Székesfehérváron is megőrizte hibátlan mérlegét. A Budaörs abban az évben bajnok lett és visszajutott a Simple Női Ligába, a 19. fordulóban a 19. győzelmüket aratták, 119 szerzett gól mellett csupán négyet kaptak. Három fordulóval a zárás előtt a Budaörs 11 ponttal vezetett a Dunaújváros előtt, előnye behozhatatlan volt. Emellett az NB II Keleti csoportjában az Astra is százszázalékos teljesítménnyel vezette a csoportot 2025 októberében. Ugyanebben a hónapban a Dunaújváros megfosztotta veretlenségétől a Veszprémet, és pontszámban beérte az ebben a fordulóban szabadnapos Fehérvárt. A Puskás Akadémia is büszkélkedhetett egy tizenegy mérkőzése hibátlan sorozattal 2025 áprilisában, amivel egy lépést tett a bajnoki döntő felé.
tags: #eddig #veretlen #noi #focicsapat
