A Sakkpalota Képességfejlesztő Oktatási Program: Játékos Gondolkodásfejlesztés Gyermekeknek
A 4-8 évesek gondolkodásának, ezen belül rendszerező és kombinatív képességének fejlesztéséhez nyújt segítséget a szakemberek által elismert, tudományos alapokon nyugvó fejlesztési szándék. A képességfejlesztés, a gondolkodásfejlesztés fontosságának ténye napjainkban általánosan elfogadott a szakemberek körében, hiszen a gyenge iskolai teljesítmények hátterében többek között a gyenge gondolkodási képesség áll. Az óvodáskor számos alapkészség fejlődése szempontjából szenzitív időszak, ezért nagy eséllyel lehetnek eredményesek a fejlesztő programok.
Azonban a gondolkodási képességek tudatos fejlesztése óvodai és iskolai keretek között nem egyszerű feladat. Ebben az életkorban a fejlesztő feladatokat játékba, mesehallgatásba, a gyermekek által kedvelt egyéb tevékenységekbe célszerű beemelni.
A Gondolkodási Képességek Elméleti Háttere és Fejlesztése
Egy kiadvány részeként elkészült Módszertani kézikönyv két egységre tagolható. Az első, elméleti részben az érintett képességek bemutatásával, fejlettségi állapotuk felmérésével, fejlődési folyamataikkal és fejlesztésükkel foglalkoznak a szerzők. A DIFER programcsomaghoz kapcsolódó, játékos fejlesztéssel foglalkozó kötetek (beszédhanghallás, írásmozgás-koordináció, szocialitás, anyanyelv, számolás) sorát bővíti ez a megközelítés.
Képességmérés és Fejlődési Szintek
A könyv a képességek mérésével foglalkozik, ami a fejlesztés megtervezésének kiindulópontja. Mindkét képesség kapcsán rendelkezésünkre állnak standardizált tesztek, melyeket a kritériumorientált szemlélet jellemez, tehát az elsajátítás meghatározott kritériumához viszonyítják a gyermek képességének aktuális fejlettségét. A szerzők szerint a méréseket érdemes legalább évente elvégezni, és az adatokat a DIFER Fejlődési mutató füzetbe rögzíteni.
Bemutatják az elemi rendszerező, majd az elemi kombinatív képesség mérésének menetét, az elsajátítási szintek határait, a vizsgált összetevőket, valamint a feladatokat. A mérésre vonatkozó részek tehát - eltérően az elméleti bevezetés többi részétől - gyakorlati, megvalósítási oldaláról tárják föl a témát. A fejezet végén a tesztelést végző személy kilétéről is esik szó.
A Gondolkodási Képességek Fejlődése és Befolyásoló Tényezők
Felmérések alapján ismertetik az elemi gondolkodási képességek fejlődését középső csoport és 3. évfolyam között. A vizsgálatok eredményei szerint a rendszerező képesség óvodai középső csoportban, míg a kombinatív nagycsoportban fejlődik legintenzívebben. Mindkét képesség öt elsajátítási szintje közül a felső kettő elérése szükséges ahhoz, hogy megfelelő alapot nyújtson az iskolai tevékenységekhez. Így a befejező és optimális szint elérésében kiemelt szerepe van az óvodai fejlesztéseknek.
Az azonos korú gyermekek fejlődésbeli különbségei akár 4-5 „évnyi” eltérést is mutathatnak, melynek lehetséges okai között szerepel a fejlődési folyamat természetes jellege, a családi háttér és azzal kapcsolatban a szülők iskolázottsága, az anyagi és érzelmi hátrányos helyzet, valamint az organikus okok. A tanulásban akadályozott gyermekek tipikus problémáival és nehézségeivel foglalkozó kutatások szerint a 3. évfolyamos átlagos fejlettségi szintjük megegyezik a többségi nagycsoportosokéval, így esetükben a képesség fejlődésének szenzitív szakasza az óvodás korról áttevődik az 1. és 3. évfolyam közé.
A Fejlesztő Programok Eredményessége
A fejlesztő programok eredményességével foglalkozó fejezetben mind a rendszerező, mind a kombinatív képesség kapcsán megismerhetünk egy-egy óvodai keretek között alkalmazott, kilenc hónapig tartó konkrét fejlesztő kísérletet. Ezekben a kísérleti csoport tagjai rendszeresen játszottak fejlesztő játékokat, és az elő- és utómérés alapján számottevően többet fejlődött az érintett képességük, mint a kontrollcsoport tagjaié.
Az elméleti háttérrel foglalkozó rész záró fejezete a gondolkodási képességek fejlesztéséhez tartalmaz általános gyakorlati javaslatokat, lehetővé téve ezzel a kötet második részének gazdagabb értelmezését. Józsa Krisztián, Zentai Gabriella és Hajduné Holló Katalin könyvének elméleti része logikusan felépített és tömör, ezzel együtt kellő mennyiségű információt ad az olvasónak az elemi rendszerező és az elemi kombinatív képességről és azok fejlesztéséről. Nyelvezetében igazodik a tudomány világában kevésbé jártas olvasóhoz, mégsem veszít tudományos jellegéből. A rövid bevezetőkkel a játékgyűjtemény és a tervezetek önmagukban is értelmezhetőek, hasznos módszertani segédanyagok. A könyvet jó szívvel ajánlom többségi és tanulásban akadályozott gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógusoknak, tanítóknak, pedagógus hallgatóknak és szülőknek egyaránt.
A Sakk, Mint Képességfejlesztő Eszköz
A sakkot sokan kétszemélyes, kizárólag intelligenciára épülő kombinációs játékként ismerik. Tudományosan bizonyított a sakkjáték tanulásának, gyakorlásának kedvező hatása a gyerekek értelmi képességeinek fejlődésére, főként a megértés és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését lehet elérni általa. A gyerekek egész intellektuális fejlődésére kihat.
A Sakk Története
A sakk ősidők óta ismert játék, indiai eredetű. Kína és Japán mellett egykor az arab területeken vált a legnépszerűbbé. A kereskedelmi utak kiépülése után egész Európa tőlük kapta ezt az azóta is magas szinten gyakorolt játékot. Az európai sakk korabeli fellegvára Spanyolország és Olaszország lett, ahonnan a legnagyobb mesterek kerültek ki. Magyar területen a sakkjáték Károly Róbert idején válhatott ismertté. Az első magyar sakkozó nő volt, mégpedig Mátyás király felesége, Aragóniai Beatrix. Az első hivatalos világbajnokságot 1886-ban játszották. A magyarok közül a világbajnoki versenysorozatban a legtovább Lékó Péter jutott, aki 2004-ben a világbajnoki címért mérkőzött.
A Sakk Fejlesztő Hatása és Személyiségformáló Ereje
A sakk olyan hatékony képességfejlesztő eszköz, amellyel az iskoláskor elején ki lehet alakítani a tudatos ismeretelsajátítás módját. A program kidolgozói és a kutatók szerint a sakk egy, a tanuló személyiségét komplexen fejlesztő stratégiai táblajáték. A sakk elővigyázatosságra tanít bennünket, arra, hogy a jövőre is figyeljünk egy kicsit, körültekintésre, vagyis arra, hogy az egész sakktáblát szem előtt tartsuk, óvatosságra, vagyis arra, hogy ne kapkodjuk el lépéseinket.
A Nemzeti alaptanterv részletesen taglalja azokat a kognitív fejlesztési területeket, amit a tantárgy bevezetésétől várhatunk. A sakk személyiségformáló hatását is érdemes számba venni: becsületességre, a következmények vállalására, önuralomra, helyzetértékelésre, gyors megítélésre és döntésre, felelősségérzetre, versenyszellemre, a versenytárs tiszteletére, kitartásra, önbizalomra, a kudarcok elviselésére, barátságra, rendszeres és pontos munkavégzésre, fegyelmezett viselkedésre, a szabályok, normák és törvények tiszteletben tartására nevel.
Polgár Judit és a Sakkpalota Képességfejlesztő Oktatási Program
Polgár Judit Magyarország legismertebb sakkozója, aki számos rekordot döntött meg pályafutása során. Ő az egyetlen nő, aki átlépte a 2700 Élő-pontos szupernagymesteri határt és 2005-ben 2735 pontot ért el, a legmagasabb pontszámot női sakkozóként. A világ ranglistáján 8. helyig jutott és a női világranglistát 1989-től 2015-ig vezette. Nyolcszoros sakkolimpikon, kétszeres női sakkolimpiai bajnok és számos egyéni díj birtokosa, többek között a Sakk-Oscar-díjjal is kitüntették. 2014-ben visszavonult, de továbbra is aktív szereplője a sakkvilágnak. 2018-ban a FIDE tiszteletbeli alelnökévé választották, 2021-ben pedig beválasztották a World Chess Hall of Fame-be.
Polgár Judit a sakktörténet legjobb női sakkozója, 12 éves korától 26 éven keresztül a felnőtt női világranglista 1. helyezettje volt. Az ő nevéhez fűződik a Sakkpalota Képességfejlesztő Oktatási Program létrehozása. Gyermekkorának meghatározó része volt a sakk, hiszen nővéreivel édesapja pedagógiai kísérlete nyomán váltak sakktehetséggé. Polgár Judit saját gyermekeinek óvodájában kísérletezett először a módszerrel, s a tapasztalatok győzték meg arról, hogy ezt kell csinálnia. Így született meg a Sakkpalota oktatási program.
A Sakkpalota Program Céljai és Módszertana
A Sakkpalota Képességfejlesztő Oktatási Program azért született meg, hogy segítse a gyerekeket abban, hogy komplexebben tudjanak gondolkodni - és ezt az élet minden területén kamatoztathassák. A program a sportág megismertetése és megszerettetése mellett fejleszti a gyermekek logikai képességét, kreativitását, térlátását, előre gondolkodását. Mindezt játékosan.
Polgár Judit egyedülálló, új módszertani programot dolgozott ki az általános képességfejlesztésre, a logikus és kreatív gondolkodás elősegítésére, a digitális korban fellépő gondolkodásfejlődési hiányosságok pótlására. Taneszközként a tananyag átadását könnyíti meg. A komplex kompetenciafejlesztést a tanítók, sakkoktatók a gyerekek egyéni képességeit figyelembe véve, differenciált, tevékenységközpontú foglalkozásokon végzik.
A tananyag kiválasztását, a módszereket, a felhasználandó eszközöket, az óra teljes megtervezését a tanulók fejlesztési szükségleteihez, a csoport szintjéhez szükséges igazítani. A sakk alapismeretek elsajátítása során fontos tudni, hogy hol áll a tanuló, a csoport az adatfeldolgozásban, az önálló döntéshozatalban, a döntések következményeinek kritikus feldolgozásában, újszerű, kreatív lépések megtételében. Az adatfeldolgozás, az adatok minősítése a digitális társadalomban szükségessé teszi bizonyos készségek, képességek elsajátítását. Ez a mai korban létszükségletté vált. A sikeres tanítási-tanulási folyamatban tudatos ismeretelsajátítás szükséges. A stratégiai táblajátékokban olyan lehetőségek vannak, amiket ki kell használni.
A gondolkodásfejlődés korai szakaszában öntudatlanul sajátítják el a gyerekek a dialektikus, a stratégiai, ok-okozati gondolkodást. Készségszintűvé válik mindez, s nemcsak a matematikában, logikában, problémamegoldásban, hanem az olvasás, a kifejezőkészség terén is fejlődnek. Sakkozás közben a gyerekek a tárolt információk egész sorát mozgósítják és kombinálják, új kapcsolatokat kialakítva. Mindenfajta tanulás során ezeknek hasznát fogják venni.
A Sakkpalota Program Eszközei
A program kiegészítői színesebbé teszik az oktatást. Van sakkszőnyeg, sakkpénz, sakkmondóka, sakkzene, sakkdominó, sakk-kártya és sok más kiegészítő. A játékgyűjteményt színesítik az adott játékban részt vevő gyermekekről, illetve a játék eszközeiről készített fényképek, ábrák. A játékok hasonlóak a gyermekek mindennapi játékaihoz, a számukra ismert kellékeket használják (például építőkockákat, személyes tárgyakat), a gyűjtemény pedig kinti és benti mozgásos, valamint asztal mellett végezhető játékokat egyaránt tartalmaz. A pedagógusok és szülők munkáját segíti a kártyagyűjtemény, valamint az, hogy a játékok nem igényelnek különleges kellékeket, bizonyos esetekben csupán a gyermekekre van szükség.
A Sakk a Nemzeti Alaptantervben
A Polgár Judit Sakk Alapítvány Magyarországon négy évfolyamra szóló képességfejlesztő sakk kerettantervet készített az általános iskolák alsó tagozata számára. A Nemzeti Alaptantervben 2013-tól tantárgyként szereplő új tárgy a sakk, alapszabályait és eszközrendszerét használva épül be a hagyományos tanterv alaptantárgyaiba. Lehetőség van az óraszám 10%-ával növelni az éves keretet a szabadon felhasználható órák terhére. A kerettanterv ajánlott óraszáma heti 1, a tanítási-tanulási folyamatba építve.
A Polgár Judit Sakk Alapítvány képzésein elsajátítják a pedagógusok, oktatók a módszer elemeit. A 2016-os év elején, már 450 PJSA képzett akkreditált pedagógus használta a Sakkpalota programot 200 iskolában. Azok az iskolák, amelyek a sakk fejlesztő hatását felismerik, és a Nemzeti alaptantervben szereplő képességfejlesztő sakk tantárgyat a helyi tantervükbe beválasztják, a Polgár Judit Sakk Alapítványtól minden segítséget megkapva referenciaiskolává válhatnak. A tehetségfejlesztő sakk tantárgy oktatásához az alapítvány által kidolgozott tananyagot, eszközrendszert használhatják a szakmai segítség és felügyelet alapján. A Polgár Judit Sakk Alapítvány honlapjáról a bevezetéssel kapcsolatos információk elérhetők.
Sakkpalota a Gyakorlatban: Referenciaiskolák Tapasztalatai
A Székesfehérvári István Király Általános Iskola
A Székesfehérvári István Király Általános Iskola 2015-ben vált referenciaiskolává. Az iskola Székesfehérvár belvárosához közel, lakótelepi környezetben működik, évfolyamonként két osztállyal, alsó tagozaton iskolaotthonos formában. A város legfiatalabb iskolája, 30 éve működik. Pedagógiai hitvallásuk, hogy minden gyermek tehetséges valamiben, ezért az a cél, hogy a sokoldalú képességfejlesztés mindenki számára elérhető legyen. Az iskola pozitív magatartásra nevel, s nagy gondot fordítanak olyan személyiségjegyek kialakítására, amelyek tartalmas, boldog életre teszik tanulóikat képessé. Tudják, hogy az élményekben, cselekvésekben gazdag, játékosságra épülő pedagógiai módszerek a hatékonyak. Az intézményt Polgár Judit Sakkpalota programja, a stratégiai játékok és a KIP (Komplex Instrukciós Program: magas szintű csoportmunka szervezését biztosító módszer) alkalmazása teszi egyedivé. Mindhárom módszer alapját a tanulói együttműködés adja. Felismerték, hogy a sakk a képességfejlesztés komplex módszerét nyújtja, s ezzel tanulóik iskolai teljesítményét, eredményességét segíthetik.
Az iskola a budapesti Lemhényi Dezső Általános Iskolában látott Sakkpalota bemutatóóra után döntött úgy, hogy ezen az úton kell továbblépniük, hogy tanítványaiknak még többet nyújthassanak. Pályáztak a Polgár Judit Sakkalapítványhoz, kaptak mintacsomagot könyvekből, eszközökből, s három kolléga elvégezte a szükséges képzést. A szülőket tájékoztatták a terveikről, s nagy támogatást, segítőkészséget tapasztaltak. Mivel minél több tanulót akartak a módszer előnyeiből részesíteni, nem egy évfolyamon, hanem az egész alsó tagozaton működtették a programot. Két év után megkapták a referenciaintézmény címet, ami nagy büszkeség, de egyúttal kötelezettség is a munka minőségét illetően, valamint együttműködést kíván a többi referenciaiskolával, s beszámolási kötelezettséget az Alapítvány felé.
Az igazgatónő lelkesen beszélt arról, hogy a teljes alsó tagozat sakkpalotás módszerrel dolgozik, s valamennyi tanítónő elvégezte a szükséges tanfolyamot. A programot eszközként használják a tantárgyi ismeretek hatékony elsajátításához. A gyerekek páros és csoportmunka formában végzik a feladatokat, játéknak érzik, de közben az ismeretelsajátítás legkomolyabb munkája folyik. Folyamatos a munkáltatás, senki nem marad ki, az ismeretek kombinálása, az összefüggések felhasználása a gondolkodási folyamatban állandó. Darazsac Ágnes tanítónő sikeresnek ítéli az első osztályban alkalmazott módszereket. Lelkesen színezték a kisdiákok a sakktáblát, amit laminálva többször tudtak használni, pl. fejszámolásra, számok, betűk, íráselemek vázolására. A fejszámolás eredményét a sakktábla négyzeteibe írták be.
Az István Király Általános Iskola pedagógusai, de a szülők is úgy érzik, hogy látványos fejlődés tanúi a logikus gondolkodás, a problémamegoldás, a memória fejlődése terén, de amit még fontosabbnak éreznek, hogy a személyiségfejlődés rendkívül hangsúlyos. Ezt a fejlődési folyamatot a felső tagozatban sem állítják le, ott szakköri szinten foglalkoznak a sakkal mint játékkal, de a szabályrendszer a tanórákba is belecsúszik. Azok a pedagógusok, akik ezzel a módszerrel dolgoznak, vallják, hogy az ő gondolkodásukra is hatással van. Az eredményeket a szülői közösség, a városi társadalom is elismeri, aminek egyik jele, hogy az általánosan csökkenő gyereklétszám ellenére az iskola tanulóinak létszáma az utóbbi időben jelentősen gyarapodott.
Nagy lelkesedéssel készültek a sakk ünnepére; 2022. október 8-án csatlakoztak a 8. Világsakkfesztiválhoz, s ennek a rendezvénynek a keretében Kiemelt Sakkpalota referenciaintézmény címet vehetett át Budapesten az iskola küldöttsége, Székesfehérváron pedig referenciaintézményként az iskolában kapott helyet a rendezvény gazdag programkínálattal. Varga István sakk nagymestert látták vendégül, s a szimultán sakk életre szóló élményt hozott, volt ökosakk, drámajáték, zene, tánc, sok izgalmas játék. Ismét lehetőség volt bemutatni a program eredményességét, amit a nevelők leginkább a gyerekek örömteli tevékenységében látták. Legújabb siker, hogy az iskola másodszor is elnyerte a Bázisintézmény (2023-2026) címet.
A Dunaújvárosi Vasvári Pál Általános Iskola
A Sakkdalt már a dunaújvárosi Vasvári Pál Általános Iskola alsós tanulói is nagyon kedvelik. A Sakkpalota programot még csak most kezdi az egyik elsős osztályban Csathó Gábor, aki a felsősök történelemtanára, de a sakkjáték megszerettetését már egy évtizede meggyőződésből és önkéntes alapon, hittel végezte délutáni szakkör formájában. Minden délután várta azokat a gyerekeket, akiknek volt kedvük, szorgalmuk és tehetségük ehhez a komoly, de nagyon izgalmas játékhoz. Csathó Gábor már olyan szinten kötelezte el magát a sakkal, hogy a Nemzetközi Sakkszövetség minősítésének birtokosa. Pedagógusként mindig a gyerekek életkori sajátosságait figyelembe véve vitte egyre közelebb hozzájuk a játék fortélyait. Most a Polgár Judit által kidolgozott programmal szeretne előbbre lépni. Úgy látja, hogy a sakk az életet modellezi, s ideje minél több kreatív tevékenységet bevinni az iskolába. Már elvégezte az Alapítvány szervezte képzést, ahol a módszerekkel ismerkedhetett meg. Öröm, de kihívás is egy egész osztálynyi kis elsőssel foglalkoznia felsős órái között. Véleménye szerint az a fő, hogy szeressék a sakkot, s arra törekszik, hogy az osztály közös játékként várja azt a foglalkozást, amikor ővele találkoznak.
Azoknak a pedagógusoknak, akik bekapcsolódnak ebbe a programba, nem kell jól sakkozniuk, csak a sakkjáték alapjaival kell tisztában lenniük. A Vasvári iskola másik, a programba bekapcsolódott pedagógusát, Arnold Erika tanítónőt éppen a módszertani gazdagítás, az innovatív megoldások, a fejlődés szükségessége motiválja munkája során. Kezdettől látta a Sakkpalota programban, hogy nagyszerű lehetőségeket ad a tantárgyak tanításában. Főként a logikus gondolkodás fejlesztése fogta meg, s a sakknak az a tulajdonsága, hogy stratégiai megoldásokat kíván. Először segédeszközök és a Sakk Alapítvány támogatása nélkül kezdte a módszert bevinni a tanórákba a neten hozzáférhető ismertetők, anyagok alapján. A sikert nemcsak abban látja, hogy a gyerekek sosem unatkoznak, izgalmas, fejtörést igénylő feladatokat kell megoldaniuk, akár egyénileg, akár csoportmunkában, hanem abban, hogy életkoruknak megfelelően szeretik a mesét, s itt azt is megkapják. Arnold Erika tanító büszkén említi, hogy az eredményesség már mérhető, sőt matematikából feltűnő. Az első kis csapata már 4. éve dolgozik így, de van már egy újabb gárda, ők 3. éve. A két iskola tapasztalatai meggyőzőek.
| Előnyök | Fejlesztési Területek |
|---|---|
| Játékos tanulás | Logikus gondolkodás |
| Komplex személyiségfejlesztés | Kreativitás |
| Tudatos ismeretelsajátítás | Térlátás |
| Motiváció növelése | Problémamegoldás |
| Digitális korban releváns készségek | Önálló döntéshozatal |
| Szabálytudat és fegyelem | Empátia és tisztelet |
tags: #jatekos #kepessegfejlesztes #sakkpalotaval
