A labdarúgó-piac dinamikája: játékoskeresés, elemzés és átigazolás
Teljesen természetes, hogy évente két alkalommal ezt a felbolydult piacot megkülönböztetett figyelemmel kíséri a futball iránt érdeklődők széles köre. A klubok számára kell az erősítés, ha nem fut a szekér. A játékos, ha kiemelkedően jól teljesített, tovább szeretne lépni, viszont ha nem játszik, akkor azért lépne tovább, hogy futballozhasson. A játékosközvetítők szeretnék üzleti eredményekben realizálni az évközi munkájukat, a szurkolók pedig kíváncsian várják, hogy kedvenc csapatuk milyen új játékosokat szerződtet az átigazolási szezonban.
Játékosmegfigyelés és Adatbázisok a Modern Fociban
De hogy is működik a rendszer a maga valójában? Ez viszonylag könnyen körülírható elméleti szinten, a gyakorlatban azonban ennél jóval bonyolultabb. A kiindulópont - a nálunk sajnos továbbra is még csak gyerekcipőben járó - scouting, magyarul játékosmegfigyelés.
Nézzük is meg rögtön, konkrétan mire figyelnek a játékosoknál a scoutok (a teljesség igénye nélkül):
- technikai képesség (labdakezelés, cselezés)
- taktikai képességek (helyezkedés, helyzetfelismerés)
- fizikum (gyorsaság, dinamizmus, erő)
- karakter (agresszivitás, koncentráció, céltudatosság)
Lássunk ezzel kapcsolatban rögtön nemzetközi példát is! Az olasz csapatok számára kötelező regisztrált és megfelelő licenccel rendelkező játékosmegfigyelők alkalmazása a következő szezontól, de ez eddig sem volt probléma, lévén Olaszországban nagyok a hagyományai a játékosmegfigyelői munkának.
Itáliában a legtöbb csapat használja a világ egyik legfejlettebb játékoselemző rendszerét, a Wyscoutot. Ezen a platformon a klubok scoutjai (megfigyelői) a szezon elején felosztják egymás között a megfigyelni kívánt bajnokságokat, és első körben irodai körülmények között, a számítógép előtt ülve követik nyomon hétről hétre az ott szereplő csapatokat, játékosokat.
Hogyan Figyelnek Fel Egy Játékosra?
A Wyscout platformon példának okáért van olyan lehetőség a megfigyelők kezében, hogy rendszerezzék egy adott bajnokságban a 16-18 éves korukban a klubjuk első csapatában bemutatkozó játékosokat, akiket ezek után már nem is olyan nehéz nyomon követni (például hogy melyik korosztályos válogatott tagjai, hol játszanak legközelebb stb.). Ez lehet a konkrét kiszemeltek kiválasztásának egyik lehetséges módja, de nem az egyetlen.
A kiszemelt játékosokra általában a következő forrásokból figyelnek fel:
- személyes kapcsolatokon keresztül
- együttműködő partnerektől
- adatbázisokból
- játékosbörzéken (ilyen például a Wyscout Forum nevű, személyes, klub- és játékos-meetingekből álló börze)
- játékosügynökök révén
Játékosmegfigyelés Wyscouttal - 2. rész
A Játékosügynökök Szerepe és Jelentősége
Az esetek döntő többségében legfontosabb információforrásként a játékosügynököket említhetjük, akiket manapság már játékosközvetítőnek szokás nevezni. A játékosközvetítők, mint a legfontosabb információk forrásai, természetesen igyekeznek a velük üzleti kapcsolatban álló futballistákat a lehető legjobb színben feltüntetni. A játékospiacon és kiváltképp az olyan piacokon, mint például Magyarország, ahol a scouting rendszere még nem elég fejlett, a labdarúgók beajánlásával nagyon fontos szerepet játszanak - a lokális piac kialakításában is.
Vagyis az információforrásnál jóval nagyobb szerepük van a piac alakításában a közvetítőknek. Itt most nem csak a topügynökökre - Jorge Mendesre, aki Christiano Ronaldo, vagy Mino Raiolára, aki Paul Pogba ügynöke - gondolunk, akik klienseiken keresztül döntő befolyással bírnak a világfutball erőviszonyaira.
A klubokhoz ugyanis leggyakrabban a velük kapcsolatban lévő és az igényeiket, lehetőségeiket jól ismerő játékosközvetítők ajánlják be a velük szerződésben álló játékosaikat (ez fontos, hogy szerződésben álló, azért, hogy ne váljanak komolytalanná), a klubok pedig ezek után már az alább ismertetett módon személyesen az adott játékost elkezdik monitorozni. Ez az esetek több mint 90 százalékában így megy a játékospiacon!
Mivel Foglalkozik Egy Labdarúgó-ügynök?
Ezeket a kifejezéseket gyakran használják a labdarúgókat -, illetve esetenként edzőket vagy klubokat - segítő szakemberekkel kapcsolatosan. A labdarúgó-ügynök (vagy játékosügynök, esetleg játékosmenedzser) lényegében az a - leginkább - jogi és gazdasági kérdésekkel foglalkozó sportszakember, aki a hivatásos labdarúgók sportszerződéseinek megkötése (módosítása, jogszerű megszüntetése), illetve az erre irányuló egyeztetési eljárás során (illetve a pályán kívüli ügyeinek intézésében) nyújt segítséget, biztosít képviseletet ügyfelei (leginkább játékosok) számára.
Röviden összefoglalva, szinte mindent, ami egy játékos életében pályán kívüli teendőként felmerülhet. Az ügynök a játékos „legjobb barátja” és tevékenységét a játékos - főként sportszakmai, jogi és gazdasági - érdekeinek elsődleges figyelembevételével végzi.
A játékosügynökök által nyújtott legtipikusabb szolgáltatás a klasszikus ügynöki tevékenység, amelynek keretében az ügynök a sportszerződés megkötésére (módosítására, esetenként - jogszerű - megszüntetésére) irányuló eljárás során képviseli az ügyfelet és ellát minden olyan feladatot, ami - az ügyfél oldalán - teendőként felmerül (egyeztet a játékos helyett, fogadja a klubok részéről érkező megkereséseket és ajánlatokat, felveszi, illetve tartja a kapcsolatot a többi - potenciális - szerződő féllel, tárgyal a játékos nevében, tanácsot ad a számára, „fogja a kezét” a szerződéskötési tárgyalások alatt és a szerződés megkötése alatt (is), annak érdekében, hogy az ügyfelek jogai és érdekei a lehető legteljesebb körűen érvényesülhessenek).
Beszélhetünk továbbá egyéb, kiegészítő ügynöki szolgáltatásokról is, ezek a legkülönbözőbbek lehetnek, de tipikusan a következők tartoznak ide: a játékos nem sportszerződéssel kapcsolatos tárgyalási, egyeztetési teendői (szponzorációs, merchandising szerződésekkel kapcsolatos ügyintézés), médiaszereplésekkel kapcsolatos nyilatkozatok előkészítése, közösségi média profilok és bejegyzések kezelésével, és PR-ral kapcsolatos tanácsadás, esetleg a játékos képviselete a médiában. De ide tartozik minden olyan további ügyintézés, ami a játékos életében felmerül (pl.: ingatlanvásárlás, -eladás, bérbe adás során történő segítségnyújtás, különböző szakértőkkel történő kapcsolattartás) és bármilyen olyan segítségnyújtás, tanácsadás, amellyel az ügyfél az ügynököt megkeresi.
A FIFA Ügynöki Szabályzata és Vizsgakövetelmények
A FIFA által néhány évvel ezelőtt bevezetett új rendszert megelőzően bárki lehetett ügynök. Az új szabályozás azonban - különösen a szakmai sztenderdek szintjének növelése, az ügynökökbe vetett bizalom erősítése, illetve az etikus magatartás FIFA által meghatározott követelményének ügynökökre való kiterjesztése, valamint az átláthatóság növelése jegyében - erőteljesen szigorította a korábbi status quo-t.
A jogosultsági követelmények közé lényegében olyan feltételek tartoznak, amelyek alapján az ügynököt nem ítélték el meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt, illetve nem esik összeférhetetlenség hatálya alá (pl.: nem munkavállalója a FIFA-nak, valamelyik konföderációnak, szövetségnek, vagy klubnak).
A FIFA által kiírt vizsga során a licenszt szerezni kívánó vizsgázóknak a FIFA alapszabályából és fontosabb szabályzataiból (labdarúgó-ügynöki szabályzat, a játékosok státuszáról és átigazolásáról szóló szabályzat, etikai szabályzat, fegyelmi szabályzat stb.) kell vizsgát tennie angol, spanyol vagy francia nyelven. A vizsga sikeres teljesítéséhez a vizsgázóknak 1 óra alatt egy 20 kérdésből álló feleletválasztós tesztsort kell legalább 75%-ra teljesítenie. A vizsga „nyitottkönyves”, vagyis a FIFA által - az említett anyagra kiterjedően - rendelkezésre bocsátott anyagot a vizsgázók jogosultak használni, ugyanakkor a bukási arány így is jelentős mértékűnek (átlagban nagyjából 50%-osnak) mondható.
Habár formális szakmai képesítési előírás - a licensz megszerzését és fenntartását leszámítva - nem kerül meghatározásra a tevékenység végzéséhez, álláspontunk szerint természetesen egy menedzsernek számos olyan területre kiterjedő tudással és tapasztalattal kell rendelkeznie, amelyek ismerete a játékosok számára természetesen nem lehet elvárás, ugyanakkor azok ismerete mégis rendszeresen szükséges lehet a játékosok életében. Véleményünk szerint elsődlegesen jogi, gazdasági és sportszakmai ismeretek szükségesek ahhoz, hogy valaki megfelelően el tudja látni a menedzseri teendőket.
A Játékosigazolások Folyamata a Kluboknál
De térjünk vissza a konkrét folyamatokra a kluboknál. Rögtön egy alapkérdés: ki igazol, az edző vagy a klubvezetők? Tegyük fel, megvan az egyetértés a szakmai stáb és a klub vezetői között az erősítendő posztokról. Ezt követően kölcsönösen meghatározzák a szóba jövő posztokat és a konkrét elvárásokat a leigazolni kívánt játékosokkal kapcsolatban (kor, ár, fizetési igény, gyorsaság, magasság, stb.).
Nos, a korábban már említett információforrásokból táplálkozva a csapatok a szezon megkezdése előtt összegyűjtik a megfigyelésre alkalmasnak talált, posztonként legtehetségesebb három-négy futballistát. Ezt a névsort aztán idővel (a nyári átigazolási időszakról előre gondolkodó gárdák esetén decemberre) leszűkítik azokra, akiket személyesen is szeretnének megnézni.
Ezeket a labdarúgókat a klub vezető scoutja és vezetőedzője a sportigazgatóval karöltve mérkőzés közben helyszíni megfigyeléssel is szemrevételezi, majd szakmai és gazdasági szempontokat is figyelembe véve javaslatokat tesznek a legjobbnak vélt kiszemeltek átigazolására. Velük, illetve ügynökeikkel aztán felveszik a kapcsolatot a klubok, majd ha már reális esély mutatkozik a szerződéskötésre, akkor különféle orvosi, pszichikai és fizikai teszteknek vetik alá a játékosokat.
Azok esetében, akik átmentek ezeken a vizsgálatokon, a klubbal történő szerződés aláírását egy végső tárgyalás előzi meg. Ezen a közvetítők próbálják minden szempontból a maximumot kihozni a megállapodásból ügyfeleik számára, a klub pedig próbálja minél kisebb anyagi áldozat árán szerződtetni a játékost. Az esetek döntő többségében, ha a tervezett szerződtetés eljut ebbe a fázisba, akkor előbb vagy utóbb megegyezés is születik.
A Sikeres Játékospolitika Hatásai és a Tanulságok
A sikeres játékospolitika hatásai lehetnek:
- növekedhet a klublojalitás
- sikerek esetén nőhet a klub pénzdíj formájában befolyó bevétele
- kedvező marketinglehetőségek
- jegyeladások növekedése
- könnyebb szponzorszerzés
Ezeket a kérdéseket érdemes feltenni, ha nem válik be a kiválasztott játékos:
- Látta a játékost korábban bármelyik scoutja a klubnak?
- Ha igen, hányszor?
- Csak egy scout látta a klubtól vagy több is?
- Történt bármilyen statisztikai elemzés a játékossal kapcsolatban?
- A vezetőedző látta játszani?
- Tisztázta a klub, hogy mit vár el a játékossal kapcsolatban?
- Összhang volt az edző és a scout között a játékossal kapcsolatban?
Végezetül egy jó tanács a futballisták szerződtetésével kapcsolatban a magyar klubok számára: Próbálják elhozni a labdarúgókat a klubjaikból addig, amíg be nem mutatkoznak az első csapatban, ezáltal megelőzve azokat a „nagyobb” egyleteket, amelyek ezután majd tőlük veszik meg a játékost!
A Playertek Team Szoftver és az Adatvezérelt Elemzés
A Playertek Team szoftver az „Akut : Krónikus Terhelés”-t használja a sérülés kockázatának méréséhez. Az A : K terhelés arány bármely teljesítménymutató alapján meghatározható.
Ha például az összes megtett távot szeretné összehasonlítási alapnak használni, akkor az akut terhelés kiszámításához az elemző program az aktuális napon és az azt megelőző hat napon megtett métereket összegezve kalkulálja a hét nap átlagát. A krónikus terhelés meghatározása az aktuális nap és az azt megelőző 27 nap hasonló adatainak összegzésével, majd heti átlagának kiszámításával történik.
Az 1-nél magasabb A : K arány azt jelenti, hogy a játékos terhelése az elmúlt hét során megnövekedett az előző négy héthez képest, míg az 1-nél alacsonyabb index azt jelzi, hogy terheléscsökkenés történt. A diagram szaggatott vonallal jelöli azokat az időszakokat (pl. két szezon közti szünet), ahol nem történt jelentős aktivitás a teljes négyhetes periódus alatt. Ilyenkor a hiányzó napi adatok miatt az eredmény nem helytálló.
Mérkőzésadatok Elemzése és Edzéstervezés
A Playertek Team szoftver egyik legértékesebb funkciója a mérkőzésadatok szerinti elemzés, ahol a kiválasztott mérés (edzés vagy mérkőzés) mennyiségi és intenzitási mutatóit a több mérkőzésen gyűjtött adatok alapján kialakított „játékértékek”-kel hasonlítja össze. Ezzel a funkcióval gyorsan összehasonlíthatja, milyen nehéz volt az aznapi terhelés a korábbi mérkőzések terheléséhez képest.
A több mérkőzés adatai alapján létrehozott „játékértékek” jelentik a 100%-os teljesítményt. Minél több mérkőzés adatait gyűjti össze és átlagolja, annál pontosabbak lesznek a „játékértékek”. A „játékértékek” nem csak az egész csapatra vonatkozóan, hanem egyénekre bontva is meghatározhatók.
Természetes, hogy a pl. a középpályások és a belső védők vagy támadók más össztávot, sprint métereket, maximális sebességet gyűjtenek a mérkőzések alatt.
Az itt látható oszlopdiagram jól szemlélteti a mérkőzés átlagokat alapuló edzéstervezést. Hétfőn az edző a mérkőzésteljesítmény 80%-át, kedden a 90%-át, szerdán a 20%-át, csütörtökön az 50%-át, majd a játék napján a 100%-át érte el a csapatával. Ez a módszer a játékosokat is motiválja abban, hogy folyamatosan elérték vagy meghaladják saját egyéni legjobb eredményeiket, például az szezonon belüli maximális sebességet, sprint távolságot vagy össztávolságot.
A Játékosok Teljesítményének Részletes Elemzése
Az egyes félidőket vagy edzésgyakorlatokat a „periódusok” segítségével tudja elemezni. A diagramok nagyszerűen mutatják a kiválasztott periódusok közti különbségeket. A „volumen és intenzitás” tábla segítségével könnyen áttekinthető és elemezhető, hogy az edzés mekkora belső (sprintek, gyorsulások stb.) és külső (távolság, időtartam stb.) megterhelést jelentett az egyes játékosok számára.
Ebben a nézetben áttekintheti a játékosok hőtérképeit és az egyes félidőkre vonatkozó legfontosabb adatokat. A dátum, a periódus és a játékos a hasonló elnevezésű gombra kattintva választható ki.
A „csapat összehasonlítása” nézetben megtekintheti a kiválasztott csapat összes játékosának adatait. A „játékos lista” alatt létrehozhat csapatokat vagy csoportokat, és itt lehet szerkeszteni a már meglévőket is. Az összehasonlítás a kiválasztott teljesítménymutatók alapján történhet, a játékosok pedig a legjobbtól a leggyengébbikig rangsorolhatók. Tetszés szerint kijelölheti az összehasonlításra kijelölt játékosokat és az edzésszakaszt, és kiválaszthatja a naptárból a megfelelő edzés vagy mérkőzés adatait.
Kétféle nézőpontból elemezheti a csapat teljesítményét. Az „egyszerű nézet”-ben egy mérés (edzés vagy mérkőzés) értékeit vetheti össze egymással, az „összetett nézet” pedig több mérés eredményét mutatja. A felső diagramban látható a rövid távú elemzés: a csapat által nyújtott teljesítmény az egyes edzésszakaszokon vagy mérkőzés félidőkön belüli bontásban. Az összetett nézet pedig a hosszú távú teljesítmény értékelést szolgálja, ahol a kiválasztott nap, hét, hónap vagy szezon adatai jeleníthetők meg, tetszőleges időtartam beállítással.
Tízféle paraméter alapján készíthet összehasonlítást, és sorba rendezheti a játékosok értékeit a legmagasabbtól a legalacsonyabb felé haladva. Minden adat megjeleníthető a mérkőzésteljesítmény %-ában is. A részletesebb elemzés érdekében a teljes mérkőzés 5 perces szakaszokra bontva is áttekinthető. A diagram szemléletesen mutatja, hogy mennyire következetesen játszott a sportoló a mérkőzés során, hogyan osztotta be az erejét, és mennyire fáradt el a mérkőzés végére. A teljes szezonon átívelő elemzésben a játékosok összes, valaha szinkronizált adatai közül válogathat.
Az Adatok Korlátai és a Valós Kép
Manapság az algoritmusok bűvöletében, amikor a sportcsatornától kezdve már a klubok mérkőzések utáni értékelésénél is szinte kizárólag ezek az adatok szabják meg az értékelés irányát hivatkozási alapként, érdemes néhány szót ejteni arról, hogy csak az „adatok” önmagukban mennyire téves, irreális képet alakíthatnak ki egy játékossal, csapattal kapcsolatban.
Vegyünk néhány példát, amit nem mutat meg, nem közöl az adat, viszont az összkép szempontjából komoly jelentőséggel bír:
- Labdabirtoklás ideje: Az az ominózus 3 perc…nagyjából ennyi az az idő, ameddig egy játékosnál átlagosan labda van a 90 percnyi játékidőből, vagyis 87 percig labda nélkül „létezik” a pályán.
- Sikeres passzok kontextusa: Látjuk a számokból, hogy x mennyiségű sikeres passz szerepel adott, mondjuk belső védő neve mellett. Legyen mondjuk 90%. „Kiváló játékos”, sugallja az adat, de valóban így van? Megteremtik-e a társak a passz lehetőségét az adott belső védő számára, milyen kvalitású középpályások játszanak előtte, milyen szerepkörrel? Visszalépnek felszedni a labdákat a védővonal előtt, esetleg a szélső védők teremtenek lehetőséget a játék folytatására az adott belső védőnek (ekkor például rövid, kis kockázatú passzok sorát adhatja, vagyis szinte biztosan jó adatokat produkál). Dominál-e a csapat, vagy letámadják és nyomás alatt van?
- Labdára lépés: Például egy jó ütemű, pontos passzt állva vár a társ, nem lép a labda felé, hagyja magát megelőzni. Egy „területbe belőtt”, jó helyre adott, láthatóan elérhető labdáért el sem indul a társ, meg sem próbálja befutni, el sem indul időben érte. A statisztikában ez egy rossz indítás.
- Jó helyezkedés: Nincs adat a jó helyezkedésről sem. Már önmagában a passzsávok lezárásával, jó helyezkedéssel kiváló teljesítmény nyújtható, ki lehet vonni az ellenfelet a játékból egyetlen labdaérintés nélkül azzal, hogy elvettük a játékba avatkozás lehetőségét.
Tehát a 87 perc labda nélkül tevékenység, illetve az adat által meg nem mutatott jellemzők, mint kommunikáció, a „vezér” szerep, karakter, fegyelmezettség, játékintelligencia, agresszivitás, sebesség, előre gondolkodás, a játék olvasása, helyezkedések stb. mind-mind összetevői annak, hogy milyen is lesz egy játékos teljesítménye az adott mérkőzésen.
Természetesen az nem várható el, hogy egy professzionális scout jelentés mélységével, a „nagy képet” bemutató látószögével elemezzen egy a sportszerető közvélemény számára prezentált bármilyen platform.
A Scout Szemszöge: Lehetőségek és Reakciók
A alábbi vélemény 2008-ban született egy bizonyos Robert Lewandowski nevű játékosról, aki akkor a Lech Poznan csapatában volt észrevehetetlen a kommentátor szerint. Jól lát a pályán, remekül készítette le társainak a labdákat. Összességében azonban a (…) védelme megbirkózott vele, nem került helyzetbe, az igazat megvallva a játék hosszabb periódusában elszigetelten, magára hagyva futballozott. Több szabadrúgást is kiharcolt, miután gyakorlatilag a földbe döngölték, de kiváló karaktert mutatva zokszó nélkül tovább folytatta a küzdelmet a védőkkel.
Az értékelés alapja az erősségek (mindenkinek van) és a gyenge pontok (mindenkinek van) feltérképezése, rendszerezése és ez alapján egy összkép kialakítása. Fizikális tényezőket, sebességet, technikai képességeket, (játék)intelligenciát, helyzetfelismerést és döntéshozatali gyorsaságot, mentalitást, fegyelmezettséget, frusztráció tolerancia mértékét, esetleges vezető szerepet a csapatban, kommunikációt stb.
A scout a játékosban (különös tekintettel a fiatalabb futballistákra) rejlő LEHETŐSÉGEKET is keresi, amelyekre jó eséllyel építeni lehet. A „potenciál” a kulcsszó, akkor, amikor a szurkoló bizonyos esetekben nem igazán érti, hogy miért is kerülhet ez vagy az a játékos egy komolyabb transzfer után sokkal magasabb szintre úgy, hogy a külső szemlélő számára nem világos az ok-okozati összefüggés.
„Kit keresünk? Ma már a gyerekeknél is legalább olyan fontos a megfelelő karakterek kiválasztása, mint a felnőtt játékosok kapcsán. Az, hogy valaki mennyire gyors, mennyire ügyes a labdával, csak egy-egy aspektus a sok egyéb mellett, hiszen majdnem minden megtanulható már (persze nyilván megvannak nagyon kis számban a született tehetségek is, akik eredendően különleges adottságokkal rendelkeznek, amelyek aztán kivételes képességekké fejlődhetnek, de az egyéb fontos tulajdonságokkal nekik is rendelkezniük kell).
Itt meg kell állni egy közbevetésre, mindenképpen meg kell említeni, hogy a scout szempontjából a hangsúly nem a játékos által elkövetett hibán van elsősorban, sem a felnőtt, sem az utánpótlás futballban, mivel mindenki hibázik, hanem azon, hogy mit tesz a játékos utána, hogyan reagál. Ez egy kulcsmomentum a megfigyelésben, értékelésben.
tags: #jatekos #kerestetik #foci
