Játékos német foglalkozások: Szórakozva tanulni a nyelvet

Elárulok egy titkot: nem kötelező szenvedni a német nyelvtanulással! Minden nyelvet nehéz elkezdeni... na de a németet! Rengeteg szabály és magolnivaló. Egy valami azonban közös a németben és bármely más nyelvben: ha kötelezik rá a gyereket, nem szívesen fogja azt tanulni. Ha leültetik valamilyen unalmas tankönyv elé, gondolatai száz felé fognak bolyongani.

Ne gyermeked hibáztasd, ha nehezen megy neki a tanulás, egyszerűen valamilyen teljesen új módszer kell neki ahhoz, hogy szívesen álljon hozzá! Innen jött az ötlet: egy oktatóanyag, ami a teljes német nyelvtant összefoglalja, nem egy egyhangú könyv, hanem egy interaktív oktatóprogram, és cseppet sem unalmas!

A játék ereje a nyelvtanulásban

„Mondok egy szót: játék. Első asszociáció: gyerek, második asszociáció: komolytalan dolog. Pedig a játék a gyerekkor nélkülözhetetlen eleme, természetes tartozéka. A játék során minden lehetséges. Életre kelthető az élettelen dolog, ha percekre is, de különböző szerepekbe bújhatnak a játékosok, feloldható a feszültség, a gátlás, s felnőtt korban a játék a gyermeket őrzi az emberben, a lélek nyitottságát.” Ahogy Hermann Hesse is megfogalmazta: „Tevékenynek lenni, de nem dolgozni, elfogadni egy szabályt, de szabadnak lenni... örülni a csillogó szappanbuboréknak, de fájdalom nélkül szemlélni, ha szétpukkan, minden erő latba vetésével pengetni a húrokat, de panasz nélkül fogadni, ha hamisan csengenek.”

A játékok használata mind az idegen nyelvi mind más tantárgyi óráknak elengedhetetlen része. Játékból sohasem elég!

A Hans Hase program: A nyuszibáb, mint motivátor

A Hans Hase-gyerektanfolyamok középpontjában Hans Hase, a nyuszibáb áll, mint a program központi figurája. Rajta keresztül kapcsolódnak a gyerekek az új nyelvhez és kultúrához. A kommunikáció és interakció iránti vágy, hogy meg tudják értetni magukat Hans Hase-val, ösztönzi a gyerekeket a német nyelv elsajátítására.

A dalok és játékok a nyelvtanulás lényeges elemei. Az ösztönző tanulási környezet és a pozitív tanulási légkör hozzájárul ahhoz, hogy minden gyerek optimálisan fejlődjön, és barátságok, közösségek alakuljanak ki.

A Hans Hase-gyerektanfolyam részletei:

Interaktív és játékos feladatok a német nyelvórákon

A német nyelvtanulás sokszínűségét és élvezhetőségét számos játékos módszerrel lehet fokozni. Íme néhány bevált gyakorlat, amelyek segítik a szókincs, a nyelvtani szerkezetek és a kommunikációs készségek fejlődését:

Szó- és nyelvtani játékok

• Bingo: A tanulók a füzetbe 3x3-as vagy 4x4-es négyzetet készítenek. A tanár utasításainak megfelelően egy témához tartozó szavak, számok, meghatározott igealakok kerülhetnek a négyzetekbe, diktálás által. Ezután a tanár más sorrendben sorolja fel a szavakat, számokat, stb., a tanulók pedig kiikszelik azt a szót, amit hallanak. Aki az ábrában vízszintesen, függőlegesen vagy átlósan 1-1 sorban minden szót kiikszelt, bingót kiált, ő a nyerő.
• Keresd a partnered!: Minden tanuló húz egy szókártyát. A feladat végén az ellenőrzés az egy párhoz/csoporthoz tartozó tanulók szavainak felsorolásával történik. Ha lehetséges, a gyűjtőfogalom is megnevezhető. Például párok: Erde-Himmel, csoportok: Paprika, Tomate...
• Névmások és cikkek gyakorlása: A tanár a három névelőkártyát (der, die, das) három jól elkülöníthető helyre ragasztja fel. Mond egy szót, majd gyorsan elszámol háromig, a tanulóknak pedig a megfelelő névelőhöz kell mutatniuk.
• Melléknév-főnév párosítás: A tanár főneveket mond, a főnévhez azonos betűvel kezdődő melléknevet kell keresni és a főnév elé illeszteni. Nehezebb változat, ha a melléknevet jelzőként egy, a mondatban ragozott főnév elé kell beilleszteni.
• Szótalálgató (utolsó betűtől): A tanár írja az utolsó betűt a szónak a táblára. A tanulók gyűjtenek szavakat, amelyek erre a betűre végződnek. Utána a tanár adja meg az előző betűt, és a tanulók gyűjtenek ehhez a szóvéghez szavakat. Így megy tovább, amíg ki nem találják azt a szót, amire a tanár gondolt. Ezt a játékot szókártyákkal is lehet játszani, csak az utolsó betűt takarják ki.

Kommunikációs és interakciós játékok

• Hatschi-Patschi: A tanulók körben ülnek. Egy tanulónak nincs helye, ő kimegy. A többiek bent kiválasztják, hogy ki fogja a „Hatschi-Patschi"-t mondani, majd behívják a kiküldött gyereket. Az bejövetele után felteszi a már előre kiválasztott kérdéseket, pl.: „Woher kommst du?” és felszólít valakit. Mindenki válaszol a kérdésre (Ich komme aus Spanien). Ha azt kérdezi, akinek a Hatschi-Patschi-t kell mondani, az így válaszol: „Ich komme aus Hatschi-Patschi.” Amikor ez a szó elhangzik, mindenki felugrik és új helyet próbál keresni magának. A kérdező (álló) is megpróbál leülni. Akinek nem jut szék, az megy ki. A játék mindig igazítható az újonnan tanult szókincshez, pl.: „Was baust du an?”
• Családtagok bemutatása: A tanár kártyákon egy kitalált család családtagjait osztja ki. A gyerekek, akik kapnak kártyát, körbeállnak. Ők a családtagok. Az egyikük bemutatkozik: „Ich bin der Opa, ich heiße Karl.” A következőnek nemcsak magát kell bemutatnia, hanem az előző családtagot is: „Er ist der Opa, er heißt Karl. Ich bin die Oma, ich heiße Hilde...”
• Kérdésjáték (ajtójáték): Egy tanuló vállalja a válaszadó szerepét. Ő a terem hátsó része felől indul az ajtó felé a tanár indító szavára. Csak akkor haladhat előre, ha az adott pillanatban nem kap kérdést. Ha tíz kérdésnél kevesebbet kap és elér az ajtóig, ő nyer. Bárki kérdezhet tőle, ő két kérdést passzolhat el.
• Információhiányos táblázat: Minden tanuló táblázatot kap. A párban lévő tanulók táblázata különböző, amelyik adat az egyik tanulónál megvan, az a másiknál hiányzik. Kérdések: pl.: „Wer wohnt in Köln? Wie alt ist Anna?”
• Híres emberek találgatása: A tanár minden tanuló hátára egy szókártyát ragaszt úgy, hogy azt a tanuló ne lássa. Minden kártyán egy híres ember (magyar, német, angol) neve áll. A tanulók egy meghatározott térben mozognak, és minél több tanulónál érdeklődnek a saját "kilétükről". Csak eldöntendő kérdést lehet feltenni, például: „Lebte ich im 19. Jahrhundert?” A játék addig folytatódik, míg mindenkiről ki nem derül, hogy kicsoda. A játék nemcsak személyekre alkalmazható.

Kreatív és mozgásos játékok

• Szerepjáték és utasítások követése: A tanuló húz egy szókártyát vagy mondatkártyát és eljátssza az ott olvasottakat. A tanár ad utasításokat, a tanuló(k) azt követi(k), például: „Öffne(t) das Heft! Leg(t) das Buch unter die Bank!”
• „Bumm!” számolós játék: A tanulók sorolják egymás után a számokat, de előzőleg megállapodnak, hogy minden 2., 3., 4., stb. (tetszés szerint) szám helyett a „Bumm!” szó hangzik el. Pl. minden 3. tanuló - „Bumm!”, a következő tanuló - „vier...”.
• Gyümölcsnév csere-bere: A tanulók körben ülnek. Egy tanuló a kör közepén áll. Mindenki választ magának egy gyümölcsnevet. A középen álló felsorol három gyümölcsnevet. Akik a nevüket hallják, felugranak és helyet cserélnek. A középen álló is megpróbál leülni. Aki állva marad, az sorolja a következő három gyümölcsnevet.
• Történetalkotás szavakból: A tanulóknak megadott szócsoport szavait felhasználva, melyben szerepel minden szófajú szó, történetet kell alkotniuk. A szövegalkotás történhet szóban vagy írásban, egyéni, páros és osztálymunkával. Fontos, hogy a tanulók a fantáziájukat is elengedhessék.
• KIM játék (memóriafejlesztés): A KIM játékban az érzékszerveké - látás, hallás, szaglás - a főszerep. A tanári asztalra a tanár különféle tárgyakat tesz ki (meghatározott darabszámot). A tanulók 1-2 percig nézhetik a tárgyakat, majd a tanár letakarja őket. Ha nem állnak rendelkezésre az első variációban szereplő tárgyak, egy képen levő sok kicsi tárgy is megfelel a célnak.
• Magyar-német szavak írása párosan: Két tanuló kimegy a táblához, egymásnak háttal állnak. Felváltva sorolnak fel magyarul szavakat, melyeket aztán mindketten felírnak németül a táblára. Mindkét tanuló olyan szót próbál mondani, amelyet ő ismer, de a társa nem biztos.
• Szerepjátékos történet (Müller család): A tanulók a székeken ülnek. A tanár kiosztja a szerepeket - Müller úr, Müllerné, gyerekeik, állatkerti állatok stb... A szereplő személyek, ill. állatok sokfélesége, száma a játékban szereplő gyerekek számától függ. A tanár felolvas egy történetet, melyben a megadott szereplők fordulnak elő, lehetőleg többször. Aki a nevét hallja, felugrik és egyszer körbefutja a széksort, majd leül a helyére.
• Tárgyválasztás és indoklás: Kavicsok, gombok közül választanak. A kérdés: „Miért azt választottad?” Többfajta tárgy közül is választhatnak a tanulók.
• Dominó: A tanulók dominósort kapnak, és a dominókat megfelelő sorrendbe kell állítaniuk. A párok/csoportok versenyezhetnek is egymással. Ha az órán az idő engedi, maguk a gyerekek is készíthetnek dominót egy adott témával kapcsolatban.
• Tárgysorrend kitalálása: Minden pár kiválaszt 8-8 tárgyat, vagy kap a tanártól 8-8 tárgyat ábrázoló képet (a tanulóknál lévő képek azonosak). Egyikük sorba rakja a képeket úgy, hogy azt a másik tanuló ne lássa. Ezután a másik tanuló eldöntendő kérdéseket tesz fel társának és a válaszok alapján megpróbálja azt a sorrendet felállítani, amit társa, pl.: „Ist das Erste der Kuli?”
• Szám/betű keresés verseny: A táblán számok/betűk találhatók. Két tanuló meghatározott távolságra áll a tábla előtt, kezükben különböző színű kréta. A többiek mondják a számokat, melyeket a versenyzőknek meg kell keresniük. Aki először megtalálja, egy kicsi x-et tesz melléje.
• Mondatbefejezés önmagunkról: A tanár mondatkezdeteket ad meg lapon vagy fólián. A tanulóknak ezen mondatok befejezésével kell önmagukról beszélniük/írniuk. Ezt a tanulók egyedül is megtehetik, egy partnerrel csendben mesélhetnek magukról, vagy az egész osztály ötleteket gyűjthet a mondatkezdetekhez. Például: „Ich würde gern...”, „In 10 Jahren werde ich...”
• Történetmondatok sorrendbe állítása: A tanár nem a megfelelő sorrendben lediktálja egy történet mondatait a tanulóknak. A tanár folyamatosan olvas, a tanulóknak kell őt vezényszavakkal megállítaniuk. Miután mindenki leírta, össze kell állítani a történetet. Nehezíthető a feladat azzal, ha az utolsó mondat/mondatok hiányoznak.
• Hiányos szöveg kiegészítése párosan: A partnerek háttal ülnek egymásnak. Minden tanuló kap a tanártól egy hiányos szöveget (Lückentextet). Ami az egyik tanulónál megvan a szövegben, az a másiknál hiányzik. Kérdésekkel kell kiegészíteniük egymás szövegét.

tags: #jatekos #nemet #foglalkozasok

Népszerű bejegyzések:

• Labdarúgó mérkőzések
• Asztalitenisz Magyarországon
• Rossoneri szellem az utakon
• Készülődés Portugália ellen
• Az Újpest emlékezetes kupaszereplése