Erdei Zsolt: A "Madár" felemelkedése, vezetői szerepe és a magyar ökölvívás kihívásai
A Magyar Edzők Társaságával együttműködésben indított Mestermunka című sorozatunkban az utánpótlás-edzői szakmát szeretnénk közelebb hozni olvasóinkhoz a legkiválóbb trénerek portréival. Mondhatni, véletlenül csöppent bele az ökölvívásba Erdei Zsolt, aki eredeti szándéka szerint birkózni ment a KSI-be, ám kiderült, nincs is az említett sportágban szakosztálya a fővárosi klubnak. Így aztán a bokszteremben kötött ki. A többi pedig a szinte mindenki által ismert történelem a teljesség igénye nélkül: olimpiai harmadik hely, profi és amatőr világbajnoki cím, két Európa-bajnoki aranyérem. Erdei Zsolt, becenevén "Madár", nemcsak legendás sportolóként, hanem vezetőként is mély nyomot hagyott a magyar ökölvívásban.

Erdei Zsolt pályafutásának kezdete és sikerei
Madár 1974. május 31-én született Budapesten. 1986-ban kezdett bokszolni a KSI-ben, majd az UTE, a Tájfun Boxklub, végül a Vasas SC versenyzője lett. Nevelőedzői Szakos József és Fehér Mihály voltak.
Amatőr karrier
Felnőtt pályafutását 1995-ben kezdte a 75 kg-os mezőnyben, amatőrként 20 vereség mellett 212 győzelmet könyvelhetett el, 75 és 81 kg-ban hatszoros bajnok (1993-1996, 1998-1999). 1992 és 2000 között volt válogatott. Amit talán kevesebben tudnak: Erdei - 1992-ben Edinburgh-ban - már juniorként is Európa-bajnoki címet ünnepelhetett. 1997-ben aranyérmet szerzett a budapesti világbajnokságon, ahol a döntőben a kubai Ariel Hernándezt verte meg 8:2-re. Ezt a sikert még két Európa-bajnoki címmel toldotta meg, 1998-ban Minszkben, 2000-ben Tamperében állt a dobogó legfelső fokára. 2000-ben a tamperei Eb-n Európa legjobb ökölvívójának választották.

Profi karrier
Profi pályafutását nem sokkal az olimpia után, 2000 őszén a hamburgi Universum Box-Promotion versenyzőjeként kezdte. 2002-ben megszerezte a Boksz Világszervezet (WBO) interkontinentális bajnoki címét. A hazai pályán, az új debreceni Főnix csarnokban rendezett gálán az ötödik menetben kiütéssel győzött a dél-afrikai Jim Murray ellen. 2004-ben megszerezte a WBO félnehézsúlyú világbajnoki övét, miután Karlsruhéban egyhangú pontozással legyőzte a címvédő mexikói Julio César Gonzálezt. 2009-ig volt a WBO félnehézsúlyú világbajnoka, címét 11 alkalommal védte meg. Az Universum-istálló színeiben vívott utolsó mérkőzésén, 2009. november 21-én a címvédő olasz Giacobbe Fragomeni pontozásos legyőzésével megszerezte a Boksz Világtanács (WBC) cirkálósúlyú világbajnoki övét is.

Erdei Zsolt vezetői és edzői szerepeinek idővonala
Erdei Zsolt sportolói pályafutása után számos fontos szerepet töltött be a magyar ökölvívásban:
- 1986: Ökölvívóként kezdi pályafutását a KSI-ben.
- 1992: Elvégzi az edzői tanfolyamot, ekkoriban már válogatott is.
- 2000: Profi pályafutása megkezdése.
- 2014: Megnyílik a Madárfészek Ökölvívó Akadémia, melynek szakmai vezetője lesz.
- 2017: A Magyar Ökölvívó Szakszövetség (MÖSZ) elnökévé választják.
- 2019: A MÖSZ szakmai társelnöke lesz.
- 2020: Újra kézbe veszi az UTE szakosztályával együttműködő Madárfészek Ökölvívó Akadémia irányítását, mint szakmai irányító.
Az ökölvívás után: edzői és vezetői ambíciók
Erdei utolsó meccse, a 2014 márciusában megrendezett, Dzsomardasvili elleni ütközet előtt néhány héttel megnyílt a Madárfészek Ökölvívó Akadémia, amelynek ő lett a szakmai vezetője. 2014-ben nyitott Újpesten a Madárfészek Ökölvívó Akadémia, melynek 2017-ig elnöke, 2020-tól az UTE ökölvívó-szakosztályának szakmai irányítója is. Már korán megmutatkozott benne a tehetség a többiek segítésére és mentorálására.
- Már versenyzőként is mindig is jellemző volt rám, hogy az edzéseken is törődtem a többiekkel, nem hagytam őket lazsálni, segítettem nekik.
- Ez a véna bennem van, amióta az eszemet tudom.
- Nem volt kérdés, hogy ebbe az irányba indulok el, 1992-ben, az érettségim idején már elvégeztem egy edzői tanfolyamot, azt fejeltem meg később a szakedzői diplomával.
„Hál’istennek az edzőim született pedagógusok voltak. Szakos József diplomás szakember, egyetemen is tanított. Fehér Misi, Orbán Sanyi, Horváth Józsi, Énekes Árpi egyaránt meghatározta a pályafutásomat. Utóbbi például, ha jól emlékszem, soha nem is volt bokszoló, tanárként dolgozott, de könyvet is írt az ökölvívásról, amiből aztán oktattak a Testnevelési Egyetemen. Ők egyaránt jó értelemben keresztezték az utamat.” Erdei Zsolt már versenyző korában is értő szemmel figyelte a taktikai utasításokat és a bunyósok fejlődését.
„Nemzetközi versenyen vettünk részt a válogatottal, már nem is tudom pontosan, milyen esemény volt. Őrülten szurkoltunk egymásnak, mindenki próbált valamilyen taktikai utasítást bekiabálni, ha valamelyik társunk bunyózott. Már akkoriban úgy vélte, hogy vannak jó meglátásaim. Nem azt mondom, hogy ekkor dőlt el a sorsom, az, hogy edzősködni fogok a későbbiekben, de azért ha Szántó Imre ilyen dicsérettel illet, az jó előjel.”
Erdei edzői eredményeit hosszan sorolhatnánk, számos utánpótláskorú bunyóssal ünnepelhetett országos bajnoki érmet. „Amiatt, mert ismert a nevem, nagyobbak az elvárások felém. Pedig ha valaki eredményes volt a ringben, nem feltétlenül lesz ugyanolyan jó edző. Vannak olyan kollégák, akik pontosan vezetik, hány magyar bajnokuk van - én ezt nem számolom, mert nem tartom lényegesnek. A siker a legtöbb esetben közös munka eredménye, például Levi esetében is, aki nem nálam kezdett bokszolni, másoktól is rengeteget kapott korábban. Ehhez a hivatáshoz pedagógiai véna mindenképpen kell, ahogyan az empátia is elengedhetetlen az utánpótlásnevelésben.”

Erdei Zsolt a Magyar Ökölvívó Szakszövetség elnökeként
Erdei Zsolt 2017-ben vállalta el a Magyar Ökölvívó Szakszövetség (MÖSZ) elnöki pozícióját, Csötönyi Sándor utódjaként. Csötönyi Sándort először 1996. október 26-án, többszöri újrázást követően utoljára két éve, 2015. április 25-én választották meg az ökölvívók elnökének. Ha nem fordul ki sarkából a világ, szombattól Erdei Zsoltnak hívják a Magyar Ökölvívó-szakszövetség elnökét. Erdei 2017 és 2019 között a MÖSZ elnöke, 2019-től 2020-ig szakmai társelnöke volt.
„Amióta eldöntöttem, hogy jelöltetem magam elnöknek, folyamatosan jártam az országot - mondta Erdei Zsolt, miközben éppen a Nagy Duett című népszerű televíziós műsor felvételére készült (tegyük hozzá: ilyesmi Csötönyivel tényleg nehezen lett volna elképzelhető). - Minden régióba eljutottam, aki eljött, azzal találkoztam, márpedig a hívásomra sokan eljöttek, mindenütt éreztem a sportág jövőjével kapcsolatos reménykedést és persze a kételyeket is. Ennek nem feltétlenül az eredményességben mutatkozó alapos visszaesés az oka, már csak azért sem, mert állhatna bárki a bunyósok élén, egyik pillanatról a másikra aligha tudna átütő sikereket garantálni. A sportág legutóbbi olimpiai érmét (nem tegnap volt, szeptember végén lesz tizenhét éve…) szerző Erdei Zsolt sem teszi. Rengeteg szakmai, pontosabban sportszakmai kérdést kaptam, talán többet is, mint a szövetség majdani irányításával kapcsolatosakat. Mindenkinek azt mondtam, olyan szakmai fórumot kell életre hívni, amely alkalmas közege a vitáknak, együtt sokra lehetünk képesek, de ez csak a második lépés, az első a szombati választás.”
Pénzügyi kihívások és reformok
Elnöksége alatt Erdei Zsolt jelentős pénzügyi kihívásokkal szembesült, amelyek befolyásolták a szövetség működését és a szakmai munkát.
- Sokan azt gondolták, és ki is mondták, hogy pénzek tűntek el.
- Azt azért el kell mondani, hogy a bevételi oldalon számos olyan ígéretünk volt, ami nem teljesült.
- A kormány szerencsére segített.
- Ebből egyrészt elkezdtük a beszállítókat kifizetni. Erre kevesebbet költöttünk, mint amennyit kaptunk, mert az életben maradáshoz, egyebek mellett a fizetésekre, a hazai, nemzetközi versenyekre is kellett fusson belőle. A szakmai munka nem állhatott le.
- A mai napig folynak tárgyalások, de hála istennek a legtöbb beszállítóval sikerült úgy megegyezni, hogy engedtek az árból. Ezen az úton is köszönöm nekik.
A Duna Aréna vagy a vb hangosítását, világítását és összefoglalók készítését vállaló, pár hónappal az esemény előtt alapított Top Sport Média Kft. Mindenkinek engednie kellett, aki látni akart valamit a pénzéből. Ők nem, mert még a szerződésmódosítás aláírása előtt állunk. A legnagyobb beszállítókkal, mint a Top Sport szóbeli egyeztetések zajlottak. Bajkai úr, de természetesen én is jelen voltam. A világbajnokságon nem az volt a feladatom, hogy a beszállítókkal egyeztessek. Ezt rábíztam az embereimre. A felszámolásról én is hallottam, de erről nem tudok nyilatkozni. Ami biztos, Bajkai úr egy kifejezetten szigorú, következetes pénzügyi döntéshozatali, elszámolási rendszert vezetett be, amely nagyon jót tett a szövetségnek. Minden pontosan, papíron lekövethetővé vált. Annyit azonban mindenképp elmondanék, hogy Balogh Sándor, aki a Bp2017 Kft. gazdasági vezetője - és a szövetségünk alelnöke - volt a vb ideje alatt, ősszel a saját pénztárcájába nyúlt, és sok más támogatóval egyetemben szponzorként segített a versenyeztetésben.
Az utánpótlás-nevelésben is voltak nehézségek:
- Ez újfent egy ifjúsági torna volt, miközben a hírek arról szóltak, hogy a hiány miatt a felnőtt nők nem tudnak részt venni a világbajnokságon, ezért két versenyző és edzőjük saját költségen utaztak ki.
- Nem. Ez így lett elkönyvelve. Ugyanis mindentől függetlenül a szakmai bizottság véleményezte az utazás létjogosultságát, van-e értelme kiutazni, van-e egyáltalán bármire is esélyük. Az a döntés született, hogy nem. Sajnos ez be is igazolódott, első körben kiestek a lányok.
A boksz 2013-ban került a 16 kiemelt sportág közé, rögtön az első évben 295 millió forintot kapott az államtól. A 303 millió forint arra is elegendő volt, hogy 2017 után a 2018-as évet ne veszteséggel zárja a MÖSZ?

Szakmai célok és jövőkép
Elnökségi idejében Erdei Zsolt hangsúlyos szakmai célokat fogalmazott meg a magyar ökölvívás felvirágoztatására.
- „Mik a szakmai célok? Istenem, bárcsak mindig csak szakmáról beszélnénk! Sok minden megfogalmazódott bennem és több irányban kell egyszerre gondolkodnunk. Elsősorban jövőre Tokióban olimpia lesz.”
- Még nincsenek kiírva a kvalifikációs versenyek, de annak ellenére, hogy a magyar csapatban pillanatnyilag kevés a kvalitás, egy-két srác azért odaérhet.
- Ehhez a rövid-, de a középtávú, 2024-ig szóló terveinkhez végképp elengedhetetlen lenne egy külföldi edző és egy megfelelő utánpótlásprogram, hogy újra növelni tudjuk a sportág hátországát.
- De az ő munkájának csak akkor van értelme, ha folyamatosan egy helyen, központilag készülhet a válogatottakkal. A központosítás a kulcsszó.
- Ha visszaemlékszem a saját példámra, csak így tud működni. Nyolc-kilenc hónapot edzőtáboroztam egy évben a válogatottal. Öcsi bácsi volt a szövetségi kapitány, különböző súlycsoportok legjobbjai együtt izzadtak, sírtak, nevettek. Ha ezt nem hozzuk vissza, maradunk ebben a szétesett állapotban.
- Heti tíz edzés kellene minimum, a korosztályos válogatottaknak is.
- Megint csak saját példámból kiindulva: ha nem lett volna a Központi Sportiskola, belőlem nem lett volna ökölvívó - azaz az oktatást, iskoláztatást is meg kell oldani.
- A Csanádi Árpád Gimnáziumba jártam, órakedvezményt kaptam, reggel, délután kőkeményen edzettem minden nap. Ha a heti nyolc-tíz edzés helyett csak ötöt edzek, az kevés lett volna a nemzetközi szinthez.
- Manapság a nemzetközi elit minimum heti harminc óra minőségi edzésmunkát végez.
A külföldi edző bevonása kulcsfontosságú eleme volt elképzelésének.
- Látjuk, tapasztaljuk, hogy valami nem működik, mindenképp változtatni kell. Pont ezért szeretnék külföldi edzőt, aki felkavarja az állóvizet.
- Ennek nyilván sokan nem örülnének, merthogy nem szívesen engedik el a válogatotthoz a tanítványokat, mondván, nyugi, neki mint edzőnek minden a kisujjában van.
- Lehetne kubaiban is gondolkodni, de ők másképp, más genetikai kódokkal ellátott sportolóknak tanítják a sportágat. Az nálunk nem működne.
- Azt mondta, extra pénz kell a külföldi edzőhöz, lényegében a magyar ökölvívás eredményességének visszaállításához. Pénzügyi szempontból csak annyit tudok hozzátenni, hogy havi 5000 euró az elfogadott bére egy profi edzőnek, plusz a szállás, utaztatás. Megvannak, -lesznek az emberek, hogy erre előteremtsék a forrást. A következő évek részletes szakmai programjának összerakását viszont magamra vállalom, azt meg tudom tervezni.
A szövegben felmerült Balzsay Károly kapitányi szerepe is, aki akkoriban egészségi problémákkal küzdött. „Mi a helyzet Balzsay Károllyal? Ugyan egészségi problémái vannak, de ettől még ő a szövetségi kapitány. Karcsi most fizikai munkát nem végezhet, hagyjuk pihenni. De a háttérből jelenleg is figyel, tájékozódik. A legfontosabb, hogy az egészsége rendben legyen, a többi addig nem számít.”
Vezetői pozíciók és váltás a szövetségi kapitányi poszton
A szervezetnél 348 millió forintos hiány mutatkozik, amire senki nem tud magyarázatot adni, az elnök és az elnökség sem, így elvették az egyik legfontosabb jogkört Erdeitől. Erdei 2017 és 2019 között a MÖSZ elnöke, 2019-től 2020-ig szakmai társelnöke volt. Az elnökségi ülésen derült ki, hogy Erdei Zsolt korábbi elnök lemondott szakmai társelnöki pozíciójáról.
Erdei Zsolt lemondását követően a Magyar Ökölvívó Szakszövetség elnöksége Bertók Róbertet nevezte ki a válogatott élére szövetségi kapitányként. Bajkai István, a MÖSZ elnöke az M1 aktuális csatornán beszélt a késő estébe nyúló csütörtöki ülésen történtekről. Bajkai István, a MÖSZ elnöke az M1-en elmondta, hogy három pályázat érkezett a kapitányi posztra, ezek közül a szakma egyhangúlag Bertókét támogatta, ezért ezzel kapcsolatban nem volt vita a megbeszélésen. Az elnök szerint az új szakvezetőnek most elsődlegesen a tokiói olimpiára kell koncentrálnia, a szövetség ugyanis bízik abban, hogy Gálos Roland mellett lesz más is,
Erdei Zsolt útja az ökölvívó-szövetség élére és szakmai öröksége
Erdei Zsolt, a magyar ökölvívás ikonikus alakja, pályafutása során az amatőr és profi ringben is a csúcsra ért. Olimpiai harmadik hely, profi és amatőr világbajnoki címek, valamint két Európa-bajnoki aranyérem fémjelzik karrierjét. A sportágba való bekerülése szinte véletlenszerű volt: eredeti szándéka szerint birkózni ment a KSI-be, ám mivel a klubban nem volt ilyen szakosztály, a bokszteremben kötött ki. Ez a véletlen alapozta meg azt a történelmi karriert, amely során 1992-ben junior Európa-bajnoki címet nyert, majd 1997-ben a budapesti világbajnokságon aranyérmet szerzett.

Edzői hitvallás és a Madárfészek Akadémia
Erdei Zsolt számára a pedagógiai véna elengedhetetlen része a hivatásának. Már versenyzőként is jellemző volt rá, hogy törődött a többiekkel, segítette társait, és 1992-ben, érettségije idején már elvégezte az edzői tanfolyamot, amit később szakedzői diplomával fejelt meg. A 2014-ben megnyílt Madárfészek Ökölvívó Akadémia szakmai vezetőjeként komoly hangsúlyt fektet az utánpótlás-nevelésre. Véleménye szerint ehhez a munkához elengedhetetlen az empátia, hiszen a fiatalok megtartása a teremben komoly kihívást jelent a mai világban.
Vezetői szerepkörök a Magyar Ökölvívó Szakszövetségben (MÖSZ)
Erdei Zsolt 2017 és 2020 között a hazai szövetség elnöki feladatait látta el. Vezetése alatt a szövetség komoly pénzügyi kihívásokkal nézett szembe, beleértve a világbajnokságok rendezésével kapcsolatos gazdasági nehézségeket is. Erdei Zsolt elnökként elkötelezett volt a szigorú, papíron lekövethető elszámolási rendszerek mellett. Ezt követően szakmai társelnökként segítette a szervezetet, majd később Bertók Róbert vette át a válogatott szövetségi kapitányi posztját.
| Időszak | Pozíció/Esemény |
|---|---|
| 1992-2000 | Válogatott sportoló, junior és felnőtt sikerek |
| 2014 | Madárfészek Ökölvívó Akadémia alapítása |
| 2017-2019 | MÖSZ elnöki pozíció betöltése |
| 2019-2020 | MÖSZ szakmai társelnöki feladatok |
Szakmai célok és a jövőbeli kihívások
A szövetség irányítása során Erdei Zsolt számos alkalommal hangsúlyozta a központosítás fontosságát. Saját tapasztalataira építve úgy vélte, hogy a nemzetközi sikerekhez elengedhetetlen a válogatott edzőtáborozása, ahol a súlycsoportok legjobbjai együtt készülhetnek. A szakember célja az volt, hogy a magyar ökölvívásban újra növelni tudják a sportág hátországát, amihez megfelelő utánpótlásprogram és minőségi edzői munka szükséges.

Erdei Zsolt szakmai elképzelései szerint a külföldi szakemberek bevonása felkavarhatja az állóvizet és új lendületet adhat a sportágnak. Munkája során folyamatosan arra törekedett, hogy a szakmai bizottságok véleménye alapján valós és eredményes célokat tűzzön ki a magyar bunyósok elé, legyen szó akár az olimpiai kvóták megszerzéséről, akár az ifjúsági versenyzők fejlesztéséről.
tags: #erdei #zsolt #szovetsegi #kapitany





