Játékos tanulás az óvodában és az iskolában: A játék és a tudás összefonódása

A játékos tanulás alapvető fontosságú a gyermekek fejlődésében, hiszen általa fedezik fel a világot, sajátítanak el új ismereteket és fejlesztik képességeiket. Ez a megközelítés különösen hatékony lehet az óvodai és kisiskolás korban, ahol a játék természetes közege a felfedezésnek.

Például, Magyarország megyéinek és megyeszékhelyeinek elsajátítására kiválóan alkalmas a játékos módszer. Egy ingyenesen letölthető csomag kisiskolásoknak készült, amelyet környezetismeret óra keretében negyedikben tanulnak a gyerekek, de a 2-3. osztályosok is szívesen használják. Az ingyenesen letölthető vaktérkép színezhető, lehet rajzolni vagy írni bele; a megyék és megyeszékhelyek elnevezéseit tartalmazó két A4-es oldalt memóriajátékhoz, párosításhoz, térképre való kirakáshoz lehet használni. Ezt a letölthető csomagot Thurzó Katalin készítette.

A játék és a tanulás elméleti alapjai

Kovácsné dr. 1. Hogyan érvényesülnek a két tevékenység meghatározó vonásai a másik tevékenységben? E kérdéskörön belül néhány alapfogalmat is tisztázunk, ezért témakifejtésünk egy kissé részletesebb lesz. Először a játékról és a tanulásról, hasonló és eltérő vonásairól szólunk. Ha pszichológiai értelemben közelítjük meg a tanulást, azt látjuk, hogy a tanulás megelőzi a játékot, majd pedig a játék lesz az a színtér, ahol legeredményesebb lesz a tanulás.

A gyermek játéka olyan önként vállalt, szabad, örömteli és többnyire különböző vágykielégítő tevékenység, amelynek célja a játékon belüli, a játékban önmagában van. A kisgyermekeknek azért elsődleges (meghatározó) tevékenysége, mert nincs semmi olyan egyéb tevékenység ebben az életkorban, amely olyan mértékben volna képes hatni a gyermek szinte valamennyi pszichés, motoros és szociális személyiségkomponensére, mint a játék. Játékkal, játszás közben fedezi fel, ismeri meg környezetét, s ismeri fel önmaga lehetőségeit és korlátait is. Felfedező hajlama, kíváncsisága, tevékenységi vágya, a felnőtthöz való hasonlítás igénye, szocializációs indítékai a pszichikus szükséglet rangjára emelik a játékot.

Minden játék, de különösen a szabad játék a tanulással szemben a gyermek szabad elhatározásából születik és abban is ér véget. Ez a meghatározás az óvodás korra akkor alkalmazható igazán, ha a tanulás minden mozzanatában játékos jellegű.

Az óvodapedagógus szerepe mindkét tevékenységi formában meghatározó. Az óvodapedagógus az általa teremtett tanulási helyzetekben nem feledkezhet meg a tanulás játékos jellegéről, a tanulásban is érvényesülő gyermeki igényekről, szükségletekről. A játéknak és a tanulásnak egyaránt szervezeti kerete az óvoda (csoportszoba, udvar, az óvoda közeli és távolabbi környezete).

A játékosság az óvodai életnek és benne a tanulásnak is olyan szinguláris elve, amelynek célja a gyermek játékos beállítódásának és a játék dominanciájának figyelembe vétele a tanulás folyamatában. Tehát egyfelől jelenti az óvoda egész légkörének, mint a különböző tanulási formák színterének játékos hangulatát.

A játékos tanulás módszerei és formái

Amikor megemlítettük a játék és a tanulási formák közötti hasonlóságok konkrét előfordulásait, semmiképpen sem akartuk az említett tevékenységekre leszűkíteni azokat.

Utánzás, megfigyelés és problémamegoldás

Az utánzás az óvodás korban döntő meghatározója a játéknak és a tanulásnak. A két tevékenységbeli utánzás között néha nehéz különbséget tenni. Három éves korban megkezdődik a nemi szerepek utánzása, az identitás erősödése. Öt éves korban a gyermekek már kizárólag nemi hovatartozásuknak megfelelő szerepet vesznek fel. A fiúk új szerepekben jelennek meg: hősöket, kalandvágyókat, ismert személyeket utánoznak. Mindkét nem szívesen veszi át a pedagógus játszó szerepét. Mindkét nem szívesen vállalkozik tudatos szerepcserére, mindkét nem szívesen játszik jellemeket. A fiúk elsősorban a konstrukciós játékokat, az utazásos felfedezéseket kedvelik, amihez alkalmanként a lányok is csatlakoznak. A játékbeli utánzások egyben a tanulás alapjai is. Ezen kívül vannak a tanulással összefüggő utánzások is. Ezek nem játékok, de játékos jellegűek.

Ezen kívül probléma megoldási stratégiákat, magatartásformákat sajátíthat el a gyermek akár a felnőtt, akár kortársai tevékenységének megfigyelésével, utánzásával. A megfigyeléses tanulás lehet önálló tanulási forma, az utánzásos tanulás előzménye és kísérője, és a gyakorlati tevékenység része. A megfigyelés képességének fejlődése, fejlesztése több tényezőtől függ. Ezek mindegyikének helyet kell adni az óvoda mindennapi életében.

A gyermekek sokat és szívesen szemlélődnek. A kisgyermek kérdései révén is kap választ és segítséget a környezetéből szerzett benyomásai, tapasztalatai megértéséhez, kérdései segítségével rendeződnek az őt ért tagolatlan környezeti hatások. A kérdések legtöbbször játék közben és a megfigyelések eredményeként fogalmazódnak meg. A kérdésekben a gyermeknek a kérdezett iránti bizalma fejeződik ki. Válaszaink közben rendkívül fontos a kapcsolat megőrzése és elmélyítése. A derűs légkörre a társakhoz intézett kérdések megfogalmazásához is szükség van.

Mindenfajta játék során előfordulhat problémamegoldásra váró szituáció. A felmerülő problémahelyzetek megoldásához néha szükség van az óvodapedagógus segítségére, ugyanakkor a problémahelyzetek kívánják meg a legtöbb önállóságot és a legnagyobb erőfeszítést a gyermektől. Ezért a gyermekeknek nyújtott segítés nagy szakértelem és türelmet igényel az óvodapedagógustól.

Gyakorlás és képességfejlesztés

A gyakorlás szintén lehet egyfajta tanulási forma, amely a játék megnyilvánulási formája is egyben. Az óvodáskorú gyermekek közismerten a játékukba építik be az érdeklődésükre számot tartó élményeiket, tapasztalataikat - gyakorolva ezzel meglévő és alakuló képességeiket.

Olyan előfordulhat, hogy a szabad játék közben a gyermek részéről jelentkezik valamilyen konkrét problémafelvetés, amely a meglévő tapasztalatok kiegészítését, újrarendezését igényli, s olyan spontán módon keletkező tanulási helyzet jön létre, amelyet az óvodapedagógus a játék átmeneti felfüggesztésével tanulási célzattal "kihasznál". Ennek a játék közbeni intermezzónak a játék folytatása a célja, nem pedig az óvodapedagógus tanulási céljainak elérése. Ebből adódóan a szabad játék folyamatában nem oldhatunk meg direkt tanulási feladatokat.

Ebben a megközelítésben külön meg kell vizsgálnunk az úgynevezett képességfejlesztő játékokat. Először is abból indulunk ki, hogy az adott játékok is játékok, és nem olyan játékfeladatok, amelyek a játék alapvető jellemzőinek hijján vannak (a játék az szabad, önkéntes, variálható, többféle megoldást tesz lehetővé, interaktív, kapcsolatra épül, örömszerzés a célja stb.). A különböző képességfejlesztő játékok is belső tartalmukkal és struktúrájukkal, szabályaikkal hatnak a gyermekekre. A képességfejlesztő játék is játék, éppen ezért a játszás folyamatában meg kell elégednünk azon spontán tanulási hatásokkal, amelyeket ezek a játékok önmagukban hordoznak, mellőzve ezzel minden további szándékos tanulási mozzanatot. Higgyük el, éppen elég tanulási lehetőség az, ami az örömmel végzett képességfejlesztő gyakorlás közben éri a gyermeket. Ezeknél a játékoknál sem beszélhetünk játékba szervezett tanulásról.

Spontán és nevelő által kezdeményezett játékok

A játékon belüli tanulás az is, amikor kialakul az egyéni vagy az óvodapedagógus által szervezett tapasztalatokra épülő közös játék. Ilyenkor a gyermekek minden változtatás nélkül fogadják el egymás ötleteit, az új játékot, vagy közös megegyezéssel hoznak létre közös játékot. Az ilyen játékokban több (spontán) tanulási elem, mozzanat is felfedezhető, mint pl.: a kezdeményező gyermek élménybeszámolója, mint motiváció, a cselekmény, esemény részekre bontása, majd transzformálása, csoportos vagy egyéni problémamegoldás, gyakorlás stb., vagy ott van pl. a késleltetett utánzás vagy begyakorlás is, mint tanulási forma. De a pszichikus és motoros tanulási alkalmak mellett a szociális tanulásnak is a legszélesebb és legintenzívebb színterei a képességfejlesztő játékok.

Klasszikus példa erre az énekléshez és a mozgáshoz kapcsolódó játék. A külső világ tevékeny megismeréséhez kapcsolódó játékok elsősorban szabályjátékok, azok közül is inkább az értelemfejlesztő játékok, de sikerrel alkalmazható szimulációs játék is. A gyermekek által kezdeményezett játékok (gyakorló-, szerep-, építő-, szabályjátékok) igen sokoldalúan járulnak hozzá tanulásukhoz (tapasztalataik bővüléséhez, viselkedésformáik alakulásához, képességeik fejlődéséhez). A gyermek által megteremtett játékhelyzetek önmagukban - minden külső "megtámogatás nélkül" - hordozzák a tanulás lehetőségét.

A nevelő által kezdeményezett játékok tanulási funkciója az elmúlt években felértékelődött. A kezdeményezett játékok azon csoportja, amelyben az óvodapedagógus részéről tanulási cél is megfogalmazódik, tartalmukat tekintve közelítenek vagy teljesen megegyeznek a tanulási tartalommal. Ezek a játékok adják a foglalkozások egy részét. Esetleg több játék ki is tölthet egy egészfoglalkozást. A harmadik variációban a játék a tanulásban csupán elemeiben van jelen. Ez a játékosság kereteiben érvényesülő játékjellemzők jelenléte és a derűs, vidám hangulatos légkör feltételei mellett lehetséges.

Játékos tanulás a gyakorlatban: Magyarország megyéi

Egy pedagógus szemszögéből nézve is kihívást jelenthet a megyék megtanítása. "Pár napja környezetismeret órán sikerült megint felhúzni magam. Év elejétől kinn van egy Borsod megyét ábrázoló tabló, színeztük a könyvben a vaktérképen, külön feladatlapon. Azt hittem, mindenki tudja, hogy hol is van. Tévedtem. Az év végi összefoglalásnál 1. feladat volt, keresd meg a megyéd, és színessel rajzold körbe. Mutatom az iskolai térképen, mutatom a tablón. Ezek után hányan tudták körülrajzolni? 13 tanulóból 4!!!"

"Nyakunkon a dolgozat! De már kitaláltam, hogy hogyan fogjuk megtanulni! Szétnyírtam egy kis térképet a megyehatárok mentén, és mint egy puzzle darabjait kell majd kirakniuk egy vaktérképre. Tudom, hogy már csak egy hét van a tanévből, de jövőre ugyanez lesz a témánk, csak még részletesebben. Azért mutatom most meg, mert a nyári szünetben otthon is el lehet készíteni, és lehet vele játszani. Én a Google segítségével ezeket a térképeket választottam ki."

"Meséltem nekik régebben, hogy mi olyan játékot (is) játszottunk a testvéreimmel, hogy a térképen kellett megkeresni egy várost, hegyet vagy egy folyót. Tudtunk is minden kis települést, hegyet, folyót! Bingót is készítettem. Először úgy gondoltam, méretarányosra készítem, de mindig gond volt valamelyik megyénél. Vagy szélesebb volt, mint a többi, vagy jóval kisebb. A bingótábla miatt végül úgy döntöttem, hogy úgy készítem őket, hogy elférjenek a négyzetekben."

A megyék nevének megtanulásához egy kis történet is segíthet: "Gyuri, Feri, Zoli és Tamás a négy barát. Ketten hordóhasúak, ketten vékonyak. A csűrben pipázva kártyáznak. Hordóhasúak: Hajdú-Bihar, Heves."

Interaktív hangoskönyv: Játékos tanulás

A "Játékos tanulás" óvodai és iskolai előkészítő könyvet 3-7 éves gyerekeknek tervezték, de tapasztalatok szerint az idősebbek is szívesen játszanak, foglalkoznak vele. Összeállításánál gyermekpszichológus és nevelők segítségét is kérték, hogy anyaga minél érdekesebb és hasznosabb legyen a kicsik számára. Természetesen minden oldalon bőven vannak olyan témák is, amelyek csak érintőlegesen kapcsolódnak a címekhez - ez nem is csoda, tekintettel arra, hogy több mint 1000 rögzített szöveg és egyéb hang tartozik a könyvhöz. Az évszakokkal foglalkozó oldalpáron különböző szabadidős tevékenységekre, sportokra, népszokásokra is kitér a könyv, míg a jelmezbállal kapcsolatos oldalpárra számos mese cselekménye, szereplője került, a hozzájuk köthető tárgyakkal és fogalmakkal együtt.

A "Játékosan tanulás" interaktív foglalkoztató hangoskönyv megvásárolható készletben (az elektronikus tollal együtt) vagy önálló könyvként (tehát az elektronikus toll nélkül) is. Ha valakinek már van tolla, akkor elegendő az önálló könyvet beszereznie, mert a toll minden kiadvánnyal működik.

A játékos tanulás vizsgálata és értékelése

Az óvodai intézmények - az országos felmérésen és a Comenius programon túl - a közeljövőben elkezdik áttekinteni és értékelni saját óvodai programjukat a helyi programhoz kidolgozott minőségbiztosítási szempontok alapján. A vizsgálathoz több módszert érdemes együttesen alkalmazni. A leghatásosabb és legeredményesebb módszer a megfigyelés lehet, amely kiegészül a kérdőív, az interjú, az attitűdskála készítésével, valamint a dokumentum elemzés módszerével. A vizsgálat célzottan egy-egy óvodai csoport óvodapedagógusára, óvodapedagógusaira vagy akár az egész óvodai testületre kiterjedhet, amennyiben a helyi program játék- és tanulásfelfogása érvényesülésének áttekintését tűztük ki célul.

Megfigyelés

A gyermekek megkérdezése, ill. megfigyelése, továbbá a szülők megkérdezése lehet teljes körű vagy mintavételes. Mintavételes vizsgálat során célszerű a kiválasztásnál a véletlenszerűség szempontját betartani. A megfigyeléshez célszerű időtervet készíteni, s a megfigyelés részterületeihez témasorrendet felállítani. Az időpont tekintetében ajánlatos a délelőtt preferálása, tekintettel arra, hogy az un. szervezett, irányított tanulás inkább a délelőtti időszakra esik, továbbá a gyermekek is fogékonyabbak, jobban aktivizálhatóak. Fontos a megfigyelés előre eltervezett időtartamának rögzítése is. A megfigyelés helyszíne lehet mind a csoportszoba, mind pedig az óvoda udvara, sőt a kirándulás, séta és egyéb élményszerzés alkalmával az óvodán kívüli környezet is.

Az óvodapedagógus lehetőleg félévenként egyszer minden gyermeket megfigyel a táblázatban szereplő szempontok szerint. A megfigyelés mellett megjelölt igen, nem, részben vagy néha válaszok az adott jellemző meglétét, hiányát, ill. részleges meglétét jelenti. Az egyes tanulási formákról összegző értékelést is tudunk készíteni a részmegfigyelések adatainak felhasználásával. Az összegzésből kitűnik a tanulási formák jellemző jelenléte, s néhány szempont alapján megvalósulásuk sikere. A téma természetéből adódóan az adatok akkor hitelesek, ha folyamatos (napi pedagógiai tevékenység) és többszöri megfigyelés során gyűjtöttük azokat.

Az alábbi táblázat a játékos tanulás megfigyelésének lehetséges szempontjait foglalja össze:

Instrukció: A tanulási folyamatról, illetve a tanulási helyzetekről készítsünk feljegyzéseket a felsorolt gyermeki jellemzők megfigyelésével, amelyek figyelembe vételét az 5 fokozatú skálán minősítsük. A tanulási formák megvalósulásáról és jellemző előfordulásukról a megfigyelés alkalmával gyűjtött adatokat vessük össze az óvodapedagógus önértékelésével. Ezzel a módszerrel felderíthetjük a megegyezéseket és az eltéréseket.

Kérdőívek

Attól függően, hogy a vizsgálat kiterjed-e az egész óvodára vagy csak egy-egy óvodapedagógusra, a kérdőívet vagy az egész óvodai testület vagy csak a kiválasztott óvodapedagógus(ok) tölti(k) ki. A kérdőív az önértékelés lehetőségével párosulva vizsgálja elsősorban az óvodapedagógusok játék és tanulásfelfogását, a játékosság értelmezését, valamint a játék és tanulás kapcsolatát az országos és helyi programok tükrében.

A vizsgálatba érdemes a szülőket, mint fogyasztókat is bevonni. Érdekesek és fontosak lehetnek azok az információk, amelyeket ezen kérdőív segítségével szerezhetünk a vizsgálat során. Az óvoda-iskola átmenet zökkenőmentessé tétele nagyban függ a két intézmény kapcsolatától. Az óvoda külső kapcsolataiban így jelentős az az információáramlás, pedagógiai konzultáció és tapasztalatcsere, amely az óvoda és az érdekeltségi körébe tartozó iskola között kialakul. A tanítóknak összeállított kérdőív többek között arra keresi a választ, hogy a tanítók hogyan vélekednek az óvodai nevelőmunkáról, mit preferálnak, milyen igényeket fogalmaznak meg az iskolába lépő gyermekkel szemben stb.

Cél: A megfigyelések, az önelemzések, továbbá a szülőknek és tanítóknak kiadott kérdőívek adatainak megerősítése és kiegészítése.

Interjúk

A gyermekek megkérdezése lehet teljeskörű vagy mintavétel szerinti. Az interjú helyéül nyugodt, csendes, ismerős helyet válasszunk. Fontos, hogy ismerős személy vegye fel az interjút (óvodavezető, másik csoport óvodapedagógusa stb.), segítve ezzel a biztonságos környezeti feltételek megteremtését a gyermek megnyilatkozásához. Instrukció: A bevezetőben a módszerismertetésnél leírtak figyelembe vétele feltétele a sikeres megkérdezésnek.

Példák gyermekeknek szánt interjúkérdésekre:

• Szoktál-e izgulni?
• Szoktál-e kérdezni az óvónénitől?
• Kíváncsi vagy-e, amikor az óvónéni készülődik valamihez?
• Oda szoktál-e menni?

A felsorolt és ismertetett módszerek mintául is szolgálhatnak újabb vizsgálati kérdéssor, szempontsor stb. összeállításához. A spontán játék tanulásértékét a kérdezett területen az előbb felsorolt számokkal lehet jellemezni.

Felhasznált irodalom

• Bakonyi Anna: Minőséget minőséggel. Óvodai nevelés 2000. 7. sz. 293 - 295.
• Érték és minőség az ezredforduló óvodáiban. Szerkesztette: Balogh Tibor.
• Fábián Katalin - Laminé Antal Éva: Mérőeszközök, felmérőlapok gyűjteménye az óvodai minőségbiztosítás elkészítéséhez. FABULA BT.
• Hegyi Ildikó: Hová tűntek az óvodai foglalkozások? Óvodai Nevelés, 2000. 7.
• Hegyi Ildikó: Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban.
• Horváth Attila: Minőségbiztosítási technikák óvodában és iskolában.
• A játék az gyönyörű! Szerkesztette: Gellér Tibor.
• Kovács György: A játékban jelentkező új vonások. Óvodai Nevelés, 1996. 5.
• Kovács György - Bakosi Éva: Játék az óvodában.
• Kovács György - Bakosi Éva: Óvodapedagógia 2. - Óvodai tanulás = játékos tanulás.
• Kovácsné Bakosi Éva: A játék védelmében? Óvodai nevelés, 1997. 6.
• Kovácsné Bakosi Éva: Kezdeményezett játékok az óvodában.
• Kósáné Ormai Vera: A mi iskolánk. IF Alapítvány. ADUPRINT Kiadó, Bp.
• Makai Katalin: Iskolai önértékelés, hogyan? Minőség és gyakorlat.
• W. Mikó Magdolna: "Komolyan" a játékról. Óvodai nevelés, 1998. 5.sz. 155 - 158.
• Nagy Jenőné: Helyzetelemzés, önmeghatározás, döntés.
• Nagy József: PREFER - Preventív fejlettségvizsgáló rendszer 4 - 7 éves gyermekek számá...

tags: #jatekos #tanulas #megyek

Népszerű bejegyzések:

• Játékosfejlesztés a DVTK-nál
• Fedezze fel a Super Bowl globális befolyását
• Bajnokok Ligája búcsú és Magyar Kupa diadal
• Komplex megközelítés a játékvezetéshez
• A magyar kosárlabdázó NBA-s karrierje