A játékos versek világa: alkotás, gyermeki rácsodálkozás és költői hagyomány
Versmondóra mindig nagy a dilemma mit válasszunk, főleg, ha nyerni szeretne a gyerek, vannak "klasszikusok", amikkel minden évben lehet nyerni, de már a zsűri is kívülről fújja. A költészet azonban sokkal több, mint csupán felmondható szövegek gyűjteménye; az alkotás maga a létezés egy újabb dimenzióját nyitja meg, ahogyan már kora gyermekkoromban is éreztem, hogy nem csak a fizikai testünk, de lelkünk számára is szükséges a táplálék.
Később, középiskolásként is remek mókának, jó időtöltésnek bizonyult a rímekkel való játék, ám felnőtté válásom után kissé háttérbe szorult ez a fajta tevékenység. Hálás vagyok a Sorsnak, hogy megajándékozott az alkotás örömével, azzal a csodával, amely a létezés egy újabb dimenzióját nyitotta meg előttem.
Mária költészete: önismeret és a világ megértése
Írás közben nézhettem az arcát, tisztább volt, mint a carrarai márványtömbök. Költő Antigoné, a Világ pajzsa. A versei is, mint erős pajzsok. Szelleme és a Lelke törékeny ózon. Istennel vitatkozik. És védő kart nyújt Isten felé. Amikor verset ír gyémántcsiszoló. Amikor magyar népdalokat énekel, a nemzet közös ihletté reinkarnálódik, ahogyan József Attila hitte. Szent feladatának tartja a versírást. Mindég megrendülök, amikor az új verseit felolvassa nekem. Mintha Latinovits Zoltán beszélne hozzám, az érzékeny drága zsenik nyelvén. A legszebb magyar szavakba van befalazva.
Pethes Mária Marionettjátékos című műve is hordoz mély gondolatokat, mint például a "Múltam rongyaitól megszabadulok s miként Szent Ferenc karom kitárom a madaraknak prédikálok egy percig sem félek hogy lezuhanok" sorok, vagy a "aztán várni… egy vakmerőbb korra, melyben inkarnációink újraépítik kínjainkat" üzenete. A közönség is értékeli a játékos versek mondanivalóját: "Játékos versed remek mondanivalóval írtad meg kedves Mariann, szeretettel, szívesen olvastam." Sokan egyetértenek abban, hogy a játék maga az élet, és ha már eljátszottuk, akkor ér véget. "Kívánom szép legyen számodra ez a játék." - üdvözlettel Vadvirag46. "Nagyon jó játék! Szívvel viszem" - jegyzi meg donmaci. "Játszd hát addig, amíg játszhatod! Adj bele mindent!" - kívánja Anikó, aki szívvel gratulál.
A játékos gondolkodásmód segít abban is, hogy ne felejtsük el, milyen jó volt gyereknek lenni. "Néha felnőttként is jó játszani,így nem felejtjük el,hogy milyen jó is volt gyereknek lenni!" - írja Erzsi. E gondolatok rávilágítanak arra, hogy a költészet, a játék és az önkifejezés mennyire szorosan összefügg az emberi lélek fejlődésével és a világ megértésével.
Gyermeki kíváncsiság és a játék szabadsága
A gyermeki versek gyakran a világra való rácsodálkozás eszközei, tele vannak kérdésekkel és fantáziával. Ahogy a versmondó dilemma is felveti, a gyerekeknek szóló irodalomnak képesnek kell lennie arra, hogy megszólítsa a fiatal közönséget. A játék maga az élet. "Miért tolat a rák hátra? Mi lenne, ha fára mászna? A madárpók milyen állat? M’ért nem nőttek rajta szárnyak?" - kérdezi a gyerek. "A kis tigris, s a majája m’ért jár nappal pizsamába’?" - folytatódik a sor. Ezek az ezer kérdés, ezer válasz, édesanyánk mégsem fárad… de a gyermek nem unja. "Lepkeháló kell már ide!" Settenkedett Kukac Márta: „Semmi ricsaj, semmi lárma…Becserkészem szép suttyomban…”- Hoppá, megvagy!
A gyerekek mindent szeretnek élvezni, tapasztalatokat gyűjteni, sok mindent kipróbálni. "Nem kétséges imádnak dagonyázni a sárban és a tócsákat sem hagynák ki semmi pénzért. Nem azért mert rosszak hanem mert kíváncsiak mindenre amit még nem ismernek!" - foglalja össze Jutka. A szabadság, amellyel a gyermekek felfedezik a világot, létfontosságú. "Engedj, hadd játszhassam....mért felejtik el a felnőttek a gyerekkorukat?" - kérdezi lazahrzs. "A gyermeket hagyni kell gyermeknek lennie, gyermekként élnie....és megmaradni..." - hangsúlyozza mystynekatika. "Kicsit lélekben minden művész gyermek marad!" - állapítja meg KheilonPyerrus. A játék egyenlő a tanulással!
Az egyik versben a gyermek egy „rafinált Zoknievő Szörnyeteget” talál ki, amikor az ellenőrzője eltűnik. "- Nem te tetted? - kérdi anyu. - Ki volt? Van jobb ötleted? - Hogy ne lenne! Egy rafinált Zoknievő Szörnyeteg! - feleltem rá biztonsággal. - Nahát, mint a mesekönyvben? Zoknicsenő szörnyeteg? Ámul el az édesanyám, majd azonnal fölnevet. - Úgy szárnyal a fantáziád!"
Fontos, hogy "hagyni kell, hogy a gyermek a játékban ismerkedhessen a világgal". A gyermekkori "saras" élményeimet elevenítette fel csodálatos versed. "Köszönöm szépen, cserébe szívet adok, és tisztelettel gratulálok!" - írja t.buga. A mai gyerekek sokan átélik ezt. "Ne vesd le a cipőd,mert megfázol,ne menj a sárba,pocsolyába mert piszkos lesz a ruhád stb.. Nagyon jól versbe szedted a gyermeki gondolatokat. A mi gyermekkorunk,pont ezektől volt boldog." - mondja Rika52. "A gyermek szabadsága hihetetlen fontos. Ellenkezőesetben nyomot hagyhat az ember életében." - jegyzi József.
Petőfi Sándor és Tamkó Sirató Károly játékos öröksége
A költészeti hagyomány is tele van játékos elemekkel, sőt, a nagymesterek sem riadtak vissza a humortól és a paródiától. Szilágyi Ákos költő, esztéta 2023-ban egy előadásban Petőfi Sándor "erőszakosságának problematikáját vetette fel", kiemelve, hogy a költő "azért hívja meg az erőszakot és azért lelkesedik", mert a francia forradalom megszállottja, tulajdonképpen jakobinusnak tekinthető. Petőfi "újjászületése", a képzelődés mint a gyászmunka fontos fázisa (akár az ál-Petőfik országjárása, akár az ál-Petőfi-versek születése tekintetében is) már a szerző halála után nagyon korán elkezdődött. Ahogyan Jézusnak és Máriának, úgy Petőfinek is csak érintésereklyéi maradtak, testereklyéje nem.
Szilágyi Ákos értelmezése szerint még az is az evangéliumi szimbolika és gondolkodásmód mentén értelmezhető, hogy erőről beszélve mindenekelőtt a költészetben („az igében”) fedezhető föl az erő, a megváltás ereje. Nagy költőink, mint Petőfi vagy Arany ugyanis „nagy csibészek” voltak, paródiákat, humoros műveket is írtak pályájuk során. Ilyesformán a rájuk való játékos emlékezés is lényeges. Szilágyi maga is részt vett a kezdeményezésben. Mint elmondta: „az egész 19. század magyar irodalma tele van nevetéssel”.
Irodalmi nyelven
A híres-hírhedt barguzini ásatás végén Petőfi maradványaiként azonosított lelet egy női csontváz volt. Ez az információ ihlette a "Hej te kislyány, kis Maruszja!" című darabot, mely így kezdődhet: "Hadd higgyék csak, hogy ő én volt! / Ifjan halt meg, higgyék, vén volt!" Szilágyi hangsúlyozta, hogy ez a játék nem annyira Petőfiről szól, mint az "elmebajról", amely a kultuszát övezi. A fiktív médium, melyen keresztül a művek megszólalnak, hozzásegíti ahhoz, hogy megírhasson csomó dolgot, amit nem írhatna meg ebben a formában. Műveit ezért sem tartja egy az egyben parodisztikus alkotásoknak, sokkal inkább variációknak.
Tengerecki Pál kalandjai - Tamkó Sirató Károly öröksége
Tamkó Sirató Károly, a neves költő és művészetfilozófus, szintén a játékos versek mestere volt. Az egyik legismertebb alkotása, a „Tengerecki Pál” című költemény, számos változatban létezett, mielőtt elnyerte végleges formáját. A vers legelső változata „Szil szál” címmel 1942-ben látott napvilágot a Kiáltás című kötetben. Később, az 1969-es A Vízöntő-kor hajnalán című kötetben már a végleges, „Tengerecki Pál” címén jelent meg, ám a szöveg jelentősen eltért a korábbiaktól.
A dedikációk is árulkodnak a versek történetéről: "Vatay Elemér kedves barátomnak a „Szil szál” első, kialakuló kéziratát szeretettel és öleléssel Tamkó Sirató Károly. 1972. VI. 9.” A "Tengerecki Pál" kéziratát Vattay Elemérnek dedikálva "Gyermek dal" alcímmel is illették. A Tamkó Sirató Károly általunk ismeretlen "Nehéz a szádról leszakadni" kezdetű 18 soros költeményének kézirata is fennmaradt.
Íme néhány példa a Tengerecki Pál témájú, játékos versrészletekből, amelyek a költő gazdag fantáziáját dicsérik:
- Halló! Lajos! Hajó Lajos! A te hajad haj-olajos...
- ...hová gondolsz édes fiam?! ez az ipar... nem tudod, réges-régen nem élünk mára Pattintott Kőkorszakban! Hát hol élünk? Öregapó! hol élünk?
- ...fulladni a tengerbe! a zsába- nyirkos Kambodzsába?! melegbe, nagy hidegbe- izzadjak-fázzak Tibetbe?!
- Jereván:-Tengerecki, gyere mán! Bázel:- engem ne hibázz el! Nápoly:- engem holtig ápolj!
- ...száll a tűztenger tetején. útját rója ezüstszínű űrhajója. muzsikával harcot vív a Fagykirállyal.
- Zsup! törik a diót, hegyormon a mogyorót- zajuk idecsattog!
Tamkó Sirató Károly Tengerecki Pál című versének első, még felnőtteknek írt szakasza az alábbi tragikus képpel zárul, mely élesen eltér a későbbi, gyermekbarát változatoktól:
Szil szálszalma szálfehér testű lányhiába állsz kapud előttsose jön el a szeretődeckibeckitengereckiTengerecki Pál.
A költőnek számos gyűjteménye jelent meg Réber László és Banga Ferenc illusztrációival, például a "Pál - Gyermekversek", "és ponty", "hazaszáll" és "és a világ - gyerekversek". A "Kenyában a lábbeliek rejövő, hurrá! jobbra lengve balra szállva - egy hatalmas karikába" sorok is Tamkó Siratóra jellemző játékos fordulatok.
A játékos versek, legyenek azok gyermekeknek szólók vagy a költői hagyományt újraértelmezők, lehetőséget adnak a kreativitásra, a felfedezésre és a világ mélyebb megértésére. Ahogy mondják, "csak engedj, hadd játszhassam. Az a jó, ha ezt valaki élete végéig magáénak vallja."
tags: #jatekos #versek #marianak
